Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-11 / 59. szám

Somogyi Néplap Közvélemény-„térképezés“ • Fontos kutatási témák • Különleges sorozatok Alakulóban a Filmklubszövetség LÁTOGATÁS A FILMTUDOMÁNYI INTÉZETBEN Yoronyezsi exkavátorok Az intézet kutatási terve önmagáért beszél. Huszár Ti­bor a társadalom etikai prob­lémáinak vizsgálatával fog­lalkozik oly mértékben, amennyiben ezek az etikai problémák filmek konfliktu­sául szolgálnak. Nemes Károly Miért jók a magyar filmek? címmel filmművészetünk 1954 —<54-es szakaszának elemzé­sét készíti. Tanulmány íródik a filmforgatókönyv problé­máiról és a korszerű filmszí­nészi játékról is. Kutatók egész sora foglalkozik a rea­lizmus problémájával; No- vák Zoltán Eizensteinnek, a realizmus atyjának alkotó- módszereit, Bíró Yvette a mo­dem filmművészet realista tö- rékvéseit. Hegedűs Zoltán a mai angol filmszatírák, Ne­mes Károly pedig a népi de­mokratikus filmek realista tendenciáit vizsgálja. Sokan dolgozzák fél tudományos mű­vekben a filmtörténet egyes korszakait. Az ismeretterjesz­téssel szoros kapcsolatban ál­ló két mű is készül, Kertész Pál: A filmművészet forma­nyelve, valamint Zay László elemzése az 1957 óta hazánk­ban folyó iskolai filmoktatás­ról. Az intézet archívumának te­vékenysége még közvetleneb­bül érinti a közönséget Gon­doskodik a főváros népszerű és állandóan zsúfolt mozija, a Filmmúzeum műsor-összeállí­tásáról és filmellátásáról. A műsorcsoport állítja össze a különleges sorozatokat, s gon­doskodik az érdekesebb film­rendezvények megszervezésé­ről. Rendezett már az intézet francia, lengyel, jugoszláv és bolgár filmnapotkat, s a hat­Hányan látták az Aranyem­bert, hányán az Oldás és kö­tést? Ki a kedvenc színésze vagy színésznője a diáknak, a vasmunkásnak és a háziasz- szonynak? Ezekre a kérdésekre és még számtalan hasonlóra kapha­tunk választ a Filmtudományi Intézet hatásvizsgáló csoport­jától, ahol a közvélemény -föl- térképezésével«, az igények, vélemények, visszhangok pon­tos rögzítésével segítik a »filmipar« gazdáit s magukat a filmeseket a további alkotó­munkában. A hatásvizsgátók íróaszta­lain kérdőívek, összesítések halmozódnak, a Filmtudomá­nyi Intézet többi helyiségében azonban megint csak más kép fogadja a látogatót. Itt óriási szekrényekben kisebb, na­gyobb lapos fémdobozok s bennük filmtekercsek — ez a filmtár. Ott elsárgult és fris­sebb újsághalmok, az a folyó- irattár, és mint dr. Újhelyi Szilárd, az intézet igazgatója mosolyogva megjegyzi, az egész ház csupa tár. Található itt még könyvtár, adattár, em­léktár is. Az utóbbiban a film­gyártás tárgyi emlékeit őrzik, az adattárban pedig kartono­kon a magyar és a világ film- művészetére vonatkozó minden fontos tényt. — Vajon ez a fölmérhetet- len szellemi kincs hogyan szol­gálja a nagyközönséget? — Természetesen csak köz­vetve — mondja az igazgató. — Intézetünk munkatársainak nagy része tudományos kuta­tó, akik a sok, egyelőre még holt adatok felhasználásával tanulmányokat írnak, s ily módon bizonyos esztétikai vagy filmtörténeti kérdések megvilágításával jelentősen hozzájárulnak a magvasabb, tartalmasabb és esztétikailag is magasabb rendű filmek születéséhez. vanhatos év munkatervében szerepel jugoszláv, svéd és osztrák, illetve a görög film- művészetet bemutató sorozat, valamint a Minden idők 1- legjobb filmje című összeállí­tás és még egy sorozat, amely Renoir-nak, a kiváló francia filmrendezönék több művét mutatja be egymást követő na­pokon. Mindezek a sorozatok, rendezvények általában a bu­dapesti Filmmúzeumban zaj­lanak le, de az intézet nem fe­ledkezik meg a vidéki nézőről sem. A napokban alakul meg hivatalosan is az eddig or­szágszerte szétszórtan működő filmklubokból a Filmklubszö- vetség, amely egyébként a nemzetközi filmklubok szövet­ségének is tagszervezete lesz. E kluboknak a filmmel és elő­adóval való »ellátását« az in­tézet vállalta magára, s ezért már folyik az előadásvázlatok készítése, és előkészítés alatt áll egy tanfolyam szervezése is a filmklub-előadók képzé­sére és folyamatos továbbikép­zésére. Gazdag és sokrétű munka folyik az intézetben. Egyesek munkájának eredménye már holnap realizálódik a filmklu­bok érdekesebb, változatosab­ban összeállított, előreláitóbban megszervezett programjaiban, mások alkotótevékenységének hatása csak évek múlva lesz érezhető. De az bizonyos, hogy a Filmtudományi Intézet kol­lektívája is ott van azok sorá­ban, akik munkálkodásának eredményeképpen, az utóbbi évek biztató kezdeted nyomán jelentékeny, szocialista film­művészet születik Magyaror­szágon. Z. J. Leleményességgel Bárhogy próbálgatom, se­hogy sem illik erre az istál­lóból átalakított épületre ez a szó: műhely. Néhány éve még a daráló villanymotorja sivalkodott a rozzant meny- nyezetű épületben, most trak­torokat javítanak. A külső szemlélő nagyon szegényes­nek látja a berendezést Ve­res János szerelő azonban másként vélekedik. — Van itt sok minden, amivel dolgozhatunk. — Te­kintetét lassan körüljáratja a füstös falakon. — Vásárol­tunk villanyhegesztőt, elekt­romos kézifúrót, meg van ak­kumulátorunk is. Esztergálni még a gépállomásra me­gyünk. A szerszámokon kívül van ebben a műhelyben egy nagy csomó leleményesség is. A két szerelő, Veres János meg Berta Zoltán nem ismer lehe­tetlent Januárbein múlott egy éve, hogy létrehozták ezt a műhelyt Somogyegresen. Ak­kor alig volt néhány szer­számuk. Ha mégis sikerrel járt minden vállalkozásuk, az leginkább a két fiatal szerelő szenvedélyes szakmaszereteté­nek köszönhető. Ebbe a mű­helybe még nem hoztak be olyan gépet amit meg ne ja­vítottak volna. Alig egy hó­napig dolgoztak a műhelyben, hazahoztak a gépjavító állo­másról egy T—28-ast_ Lejárt a garanciális ideje, s a gép felmondta a szolgálatot Egy hengere működött csak. Be­vontatták a műhelybe, szét­szedték és megjavították. Az­óta egyszer sem kellett hoz­zányúlni. — Ebben a tsz-ben nincs olyan gép, amit ne lehetne megjavítani — mondja Veres János. — A tavasszal »ki­ment« az egyik MTZ főtenge­lye. Azt mondták a gépállo­máson, vigyük az Alföldre, ott javítják meg. Mérges lettem. Azért Induljon el megint egy traktor két emberrel, s utaz­gassanak napokig Azt mond­tam az elnöknek, hozzák ha­za, majd megcsináljuk. Azóta még nem volt vele baj. Itt­hon három nap alatt készül­tünk eL Csak egy kicsit nehéz volt szétszedni, mert nincs megfelelő szerelőpadunk. Még a disznóölésnél használt bon­tószéket is elhoztuk. Meg van­nak jó erős könyvelők itt az irodában. Megfogjuk, aztán egykettőre szétszedjük. Veres János egyébként kü­lönös előszeretettel viseltetik az elhagyott, rossznak vélt gé­pek iránt. Két évvel ezelőtt került a szövetkezetbe. Előtte Balatonbogláron dolgozott. Amikor visszajött a faluba, ígértek neki egy új traktort Amikor meglátta a kiselejte­zett öreg G—35-öst, azt kérte. — Megkerestem én azzal szépen annyit mint mások új gépekkel. Elnyűhetetlen ma­sina az. Az volt a tsz-nek az első traktora. Amikor meg­vették, már ócska volt Még mindig lehet vele dolgozni. — Hogyan állnak a gépja­vítással? — Rövid volt ez a tél. Az ősszel elég sokáig mehettek a traktorok, most megint korán indulhattak. Aztán meg több­féle alkatrész is hiányzott. Egyszer Kaposvárra, másszor pedig Pestre mentünk alkat­részért De nem maradtunk el. Mire kell, minden gép ké­szen lesz. Aztán jöhet az ak­tatáska. — Aktatáska? — Nyáron mindig aktatás­kával járunk. Mert hol itt, hol ott van javítanivaló a ha­tárban. Abba belevágjuk a szerszámokat aztán ketten négyfelé futunk. Mert ha egyszer elkezdenek romlani a gépek, akkor bizony van mit futni. Tavaly az aratás volt nehéz. Akkor sokszor azt sem tudtuk, hol a fejünk. Az erőgépekkel már nagy­részt végeztek. Kisebb hibá­kat javítanak már csak. El­készültek már az ekék, tár­csák, vetőgépek is, de mun­ka azért mindig adódik. A napokban az egyik MTZ sza­bályozója romlott el. Most azt javítják. Mielőtt nagyobb munkába kezdenének, a szö­vetkezetben mindig megbe­szélik a szerelőkkel, hogy vizs­gálják át még egyszer a gé­peket. Ilyenkor előszedik új­ra a műtrágyaszórót, a vető­gépet, az ekéket, nehogy ki­sebb baj miatt állniuk kell­jen a traktoroknak. Katern Imre exkavátorai ástak ki azo­kat a csatornákat, amelyek a Volgát, a nagy orosz fo­lyót összekötik a Balti- és a Fekete-tengerrel: ezek az óriásgépek építették meg az Éhség-sztyeppe öntözőrend­szerét; ezek ásták meg a Szovjetunió csaknem vala­mennyi nagy vízi erőmü­vének alapárkát Ezek rak­ták le Indiában a bhilai kohók alapját; ezek ala­pozták meg az EAK ha­talmas töltéseit; ezek épí­tettek utakat Szudánban és Vietnamban. A voro­nyezsi gyár gépei hírnevet A múlt évben egyedülál­ló gépek sorozatgyártását kezdték meg: két emelet magasságú, hatalmas föld­gyaluk készítésébe kezdtek. Egy-egy ilyen talajgyalu szezononként körülbelül egymillió köbméter földet mozgat meg az Irtis—Ka- raganda-csatoma építésé­nél. A tervezők most feje­zik be az elvben teljesen új, megszakítás nélkül mű­ködő rotoros exkavátor megszerkesztését. Képün­kön: a Voronyezsi Exkavá­torgyár kísérleti telepe. W l-7 MSZMP MFGvrt Pf?PTTSftQA MCGVE1 TANACS LAPJ A A TESTVÉRORSZÁGOK ÉLETÉBŐL Mso/Zok A bíró a vádlotthoz: — Mit csinált január 15-én 18 és 20 óra kö­zött? — Moziban voltam. — Tudja ezt bizonyíta­ni? — Igen, elmondhatom a film tartalmát. — Az orvos megtiltotta a feleségemnek a főzést. — Talán csak nem be­teg? — Nem, az én gyomrom ment tönkre. * * * A nagyapa az unokák­hoz: — Ha valaha feledni akarjátok a kellemetlen dolgokat, szűk cipőt húz­zatok fel! • * • Az egyik skót város­ban új rendőröket tobo­roznak. A fölvételi vizs­gán az egyiknek a követ­kező kérdést teszik föl: — Hogyan tudná leg­gyorsabban szétoszlatni a tüntetőket? — Levenném a sapká­mat, és gyűjteni kezde­nék. • * • Vendég: — Csak tízfo­rintosom van. Ruhatárosnő: — Köszö­nöm, annyi elég. • • • Hajnali 3-kor az egyik rendőr gyanús egyénre lett figyelmes, aki hatal­mas bőröndöt cipelt — Mondja, mi van ab­ban a bőröndben? — Őszintén szólva még é* sem tudom. • • • A tehén az arénában le­vő bikáról: — Nézzék, értelmiségi. Csak a fejével dolgozik. • • • Az anya a fiához: — Miért olyan piszkos a törülköző? — Mert most töröltem meg vele az arcomat. — S mitől olyan pisz­kos az arcod? — A törülközőtől. • • • A bíró a tanúhoz: — S nem tudott közbe­avatkozni, amikor látta, hogy mindketten felkap­ták a széket, és ütni kezd­ték egymást? — Kérem — védekezik a tanú —, harmadik szék nem volt. * « * — Anyuka, mikor ho­zott engem a gólya? — Február 9-én. — Érdekes, pont a szü­letésnapomon. • • • — Most pedig szépen aludj, Jancsikám, s ha éjszaka fölébrednél, mondd, hogy anyu, s az apu mindjárt bejön hoz­zád. * • * Két részeg késő éjsza­ka találkozik: — Hová mész? — Lakást keresek. — Hogyhogy? Nincs la­kásod? — De, csak nem tudom, hogy hol van... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megye" Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTTI LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor a. 2. Telefon 15-10. 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. o. 2. Telefon 15-1S. Felelős kiadó: Szabö Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesftőknél. Előfizetési dij égy hónapra IS Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár« Latinka Sándor utca L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents