Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-06 / 55. szám
(jMóniink TUDOMÁNYOS ÉRDEKESSÉGEK Az alkoholizmussal kapcsolatban azt vitatják, vajon ez fiziológiai jelenség-e vagy betegség Abban mindenki megegyezik, hogy a szervezetre káros befolyást gyakorló, súlyos mérgezési szenvedéllyel állunk szemben. Az ohiói egyetem kutatói érdekes megfigyeléseket végeztek. Igen gyakori a szívszél- hűdés annak következtében, hogy valaki üres gyomorra fogyaszt alkoholt. Az alkohol ilyen esetekben a vérben magas fokú savat termel, amely tudvalevőleg a hűdés fő oka. Az alkoholizmus kezelése nem egyszerű probléma, és számtalan kísérlet mutatja, hogy mindeddig nincs biztos gyógyulás anélkül, hogy a kezelésnek ne maradjon valamilyen kellemetlen nyoma. Tokióban nemrég közölték, hogy az esetek 96 százalékában, amikor egyszázalékos cyanamida oldatot használtak, semmiféle másodlagos következmény nem állt elő. (A cyanamida oldat adagolása 50—60 milligramm reggelenként, és a gyógykezelést öt hónapon át naponta kell folytatni.) Igen fontos és érdekes az a megállapítás, hogy az eddigi módszerektől eltérően ez az új anyag íztelen, szagtalan, és a betegnek bármely keverékben be lehet adni anélkül, hogy tudna róka. Több országban a gyomorfekély kezelésére »fekélyellenes piskótát« gyártanak, amely savellenes gyógyszert tartalmaz, és semlegesítő hatása «an. Fokötö a divat Tavaszra a kucsmákat felváltják a főkötők. Tanka kasmír anyagból vagy törökmin- tás kendőből otthon is elkészíthetők az alábbiak szerint: 70x80 cm fehér csomagolópapírt osszunk be 10 centiméteres négyzetekre, s a mellékelt szabásmintát rajzoljuk rá. Ha elkészültünk, gombostűzzük rá az anyagot, s szabjuk ki a berajzolt ábra szerint. Ajánlatos a főkötőt úgynevezett kalapvászonnal alábélelni, mert ettől jó tartása lesz. A külön szabott homlokpántba vékony kartont tehetünk, hogy ne gyúródjék A ... ábra szerint dolgozzuk össze. Hátul, a tarkó felett csokorra kötjük a pántot NAGYESTÉLYI 1. rajz,: Négyrészes, enyhén trapéz vonalú düs- sessz estélyi szoknya, hajó kivágású csipke felsőrészszel, széle cakkosan kivágott győngyrojttaL 2. rajz: Szűk vonalú nagyestélyi ruha empire szabásvonallal. Fekete bársony—fehéc düssessze kombináció dekoratív felhasználásban. Szélén fekete gyöngy vagy petty apliká- cióval. Mell alatt masniban végződő pánttaL 3. rajz: Féloldalas görögös jellegű mouslinból készült. Valinál csavart rózsával és bársony masnival. 4. rajz: Fehér tüli lépcsős nagyestélyi első bálozók- nak. Fehér bársony vagy düssessze felsőrésszel. Türkizkék övvel és kesztyűvel. 5. rajz: Rózsaszín bársonyruha hátra hosszabbodó. Mell magasságban középen bársonyszalaggal (1,5 cm), lefogott tüll fodorral (plisszé), organ/ábói készült apró babarózsákból kivarrott felsőrésszel. Keskeny vállpánttal. SÜTÉS—FŐZÉS A juhhús sok fehérjét, szervezetünk számára elsőrendű minőségű zsírt és minden másfajta húsnál több vitamint tartalmaz. Nem kell a faggyútól megtisztítani, csak rózsaszín hártyáját szedjük le. Megmossuk, ecetes vízzel leforrázzuk — 1 liter vízhez 1 deci ecet —, utána hideg vízzel lemossuk. Bármit készíthetünk belőle; húslevest, gulyáslevest, becsinált levest borral, citrommal. Igen jó ízt ad néhány deci fehér bor a pörköltnek, de csak akkor öntjük hozzá, ha már félig megfőtt. Jó babbal, kásával, káposztával, fokhagymával tűzdelve, szalonnával, vadasa n, fasír ozottnak főzelékre. LUCSKOS KÁPOSZTA ÜRÜHÜSSAL 1 kg félkövér húst 8—10 darabra vágunk, és ecetes vízzel leforrázzuk. Fél óráig hűlni hagyjuk az ecetes vízben. Sós vízben majdnem készre főzzük. Egy közepes fej káposztát forrázunk hozzá, 6—8 gerezdre vágva — torzsáját kidobjuk —, néhányszor a forró vízben megforgatjuk, azután leszűrjük, és száraz kaporral a húshoz tesszük. Ha szükséges, még teszünk hozzá sót Ha jó puhára főztük, néhány kanál liszttel, tejföllel behabarjuk, ecettel ízesítjük. Tálaláskor 1 tojássárgáját 2 kanál tejföllel elkeverünk, rászűrjük a forró levest, kavar- gatjuk, majd a káposztát alulra rakjuk. Utóételként sült tésztát adjunk ilyenkor az ebédhez. PAPRIKAS JUHHÚS Három nagy hagymát karikára vágva lábasba teszünk, meghintjük egy tetézett evőkanál paprikával. A megmosott és besózott juhcombot ráhelyezzük és mindig kevés vizet aláöntve, puhára főzzük. Főzés közben vigyázni kell, nehogy lesüljön. Tört burgonyát és paradicsommártást adjunk mellé. Á vírusbefegségek gyógyítása A századforduló körül ismerte meg a tudomány a különféle kórokozó baktériumokat, és azután módot talált az élő szervezetben megtelepedett baktériumok vegyszeres elpusztítására, illetve megbénítására. De ezzel egyidőben nagyra, sőt félelmetessé nőtt a vírusok szerepe; ellenük hatástalanok a baktériumpusztító »nagyágyúk«. A világ különböző részein vírus okozza — többek között — a következő betegségeket: himlő, veszettség, járványos gyermekbénulás, bárányhimlő, rubeola (másként rózsahimlő), kanyaró, mumpsz, járványos májgyulladás, influenza, az agyvelő-, agyhártya- és tüdőgyulladások egyes formái, valamint a szem kötőhártyájának járványos gyulladása. Ezenkívül gyakran van vírus- ártalomról szó különféle nehezen megmagyarázható betegségcsoportokban, ismeretlen lázak, fájdalmak, idegrendszeri panaszok, érzékszervi károsodások, márigybántalmak. bőrbetegségek, izom- és ideg- gyulladások esetében. Világszerte kutatják azt is, hogy mi lehet a vírusok szerepe a daganatok keletkezésében. A legismertebb vírusbetegségek ellen szerencsére hatásos védőoltásokkal védekezhetünk. Ennek köszönhető például a gyermekbénulás megfékezése. Az influenza ellen I tömegesen alkalmazható védő- ' oltás még nincs, gyógyításában pedig az antibiotikumokra nem támaszkodhatunk. Igaz, súlyosabb influenza esetén az orvos gyakran rendel valamilyen antibiotikumot Ezt azonban csupán azért teszi, hogy az influenzától legyengült szervezetet ne támadhassa meg valamely baktériumos fertőzés, vagyis, hogy védje a beteget a komplikációiétól. A vírusok ellem küzdelemben elsősorban a szervezet saját erejére kell támaszkodni. A kórokozók megtelepedésére a szervezet sajátos ellenanyagokat termel, és ezeket mindig újra harcba veti, ha a kórokozók megjelennek. A küzdelem kimenetelét nemcsak a fertőzés ereje (a szervezetbe bejutó kórokozók száma, szaporodási képessége) dönti el, fontos a beteg fogékonysága, ellenállóképessége, szervezetének pillanatnyi állapota, edzettsége s a szervezet éleiét egybehangoló idegrendszer teljesítőképessége is. Gyakran fertőződünk kórokozókkal anélkül, hogy megbetegednénk, és sokszor azért leszünk betegek, mert ellenállásunk valamilyen okból megroppant. A szervezet a vírusok elleni küzdelemben nemcsak a sajátos ellenanyagokra támaszkodik. A vírusok behatolásának gátjaként a sejtek egy -inter- feron«-nak nevezett anyagot is termelnek. Mintegy három éve sikerült először rendkívül kis mennyiségben, laboratóriumi vizsgálatok céljára ezt az anyagot a sejtekből kivonni, azóta vizsgálják, hogy pontos kémiai szerkezetét megismerek. A kísérletezők remélik hogy segítségével előbb-utóbb hatásos ellenszert találnak a vírusdk ellen. A baktériumok és a vírusok között az a különbség hogy míg a baktériumok önálló sejtek, saját — bonyolult — anyagcsere-folyamatokkal, addig a vírus nem önmaga építi föl szervezetét, hanem idegen élő sejteket «megszállva., élős- ködifc. Nehéz úgy harcolni ellene, hogy ne érje kár az általa már megtámadott sejteket, tehát a beteg ember szervezetét. Az újabb kutatások azonban részletesen felderítik a vírusfertőzés menetét. A vírus fehérjeburkának különleges részecskéivel rátapad a megtánodott sejt falára, majd behatol abba. A sejtben bizonyos »érési folyamat« révén nagyszámú vírus jön létre, majd a sejt széthullásával ezek kiszabadulnak, hogy újabb sejteket támadjanak meg. A legújabb kísérletek során arra törekednek, hogy a vírusszaporodást az említett folyamat valamelyik pontján megzavarják. Eddig a legnagyobb sikert az indiai Tondiapot városban érték el az 1963-as himlőjárvány idején. Ott próbáltak ki egy vegyületet (thiosomicar- bazon), és megállapították róla, hogy a himlővírus szaporodási folyamatának utolsó, érési szakaszában fejti ki hatását. Ez az első olyan gyógyszer, amely iparilag nagy mennyiségben előállítható, és gyakorlatilag bevált a vírusok ellen, mellékhatást sem észleltek alkalmazásakor. Számos i“l a iá mutat, hogy le’ e új fejezet nyílt a virusbetegsé gek elleni küzdelemben. NEVELÉSRŐL KÉPEK A LAKÁSBAN Ha minden képet, rajzot bekeretezve a falna akasztunk, ezzel idővel zavaros képkiállítássá változtatjuk a szobát. A különböző méretű, formájú és színű, díszes vagy egyszerű keretbe szorított kép nemcsak a többi hatását csökkenti, de rontja a bútorok, berendezési és dísztárgyak, szobanövények összhangját is. A következmény: Iskolai „divatok” A gyermek — és serdülőkorban — bár már nem olyan mértékben, mint a kisgyermekkorban — a viselkedés, a magatartás kialakulásában nagy szerepet játszik az utánzás. A gyerek kisebb és nagyobb dolgokban egyaránt hasonlítani szeretne a felnőttekhez és sokszor iskolatársadhoz is. Utánozza mások öltözködését, hajviseletét, beszédmodorát, mozgását Addig nincs báj, amíg az így kialakuló szokások ár tatlanok, rövid életűek. Káros, rossz szokások kialakulása azon,ban már veszélyezteti a gyermek egyéniségének megfelelő formálását Nemcsak az utcán lehet találkozni szájukban rágógumit forgató, rendszerint ősemberfrizurát viselő fiatalemberekkel. Az iskolában is, egyik pillanatról a másikra »futótűzként« terjed ez a «nemes sport«. Valaki behoz egy dobozzal, kapnak a csemegéből a barátok, míg a többiek irigyen nézik a kiváltságosokat. Másnap aztán néhány gyerek kivételével már mindenki beszerezte a rágógumit Aztán rágják óra alatt, a szünetekben, otthon. Ha megkérdezzük, miért, a válasz: »Ideges vagyok«, vagy az: »Miért ne, mindenki ezt csinálja«. Mások nem válaszolnak, a vál- lükat húzzák. J ellemző -gyermekbe- tegiség« a sziszegő s. Ahelyett, hogy szólnának társuknak, egyszerűen odasziszegnek. Nem telik el sok idő, s már mindegyikük így csinál. Ha feleletet várunk a miértre, a válaszok semmivel sem változatosabbak, mint a rágógumi esetében. Ugyancsak divattá vált az iskolákban az óra alatti tökmag- és napraforgó-rágcsá- lás, a sapkákon és kabátgallérokon való jelvénygyűjtés, a zsebbazár, amelyben az. üres gyufásskatulyától a madzagig és j an esi szögig, mindenféle kincs található. E zek a divatok, szokások általában rövid életűek, káros hatásuk mégis érezhető az iskolai nevelórmmkában. Ezérc fontos, hogy idejében, már az új szokás kialakulásakor beavatkozzunk. A gyerekek szidása, a direktbüntetés >-csak azért is« reakciót vált ki, a szándék a visszájára fordul, s ahelyett, hogy felhagynának a bírált szokással, még inkább ragaszkodnak hozzá, például a rágógumihoz. A legeredményesebb az, ha új, helyes szokásokat alakítunk ki, a gyerekeket új cselek vésrendszer- re neveljük, amely mellett fokozatosan háttérbe szorul az előző. A gyerekek így maguk sem veszik észre, hogy már másképp viselkednek, s a régi, rossz szokás sem hiányzik többé. Juhász Erzsébet áttekinthetetlen összevisszaság. (1. ábra.) A falak díszei — a képek és a bútorok, a képek és a környezet — megfontolt ösz- szehangolást, egyeztetést igényelnek, mert csak így biztosítható hatásos együttesük. A könyvállvány mellett kiés a mozgalmas képiéiülelekkel, valamint a könyvek és dísztárgyak színességével, szépen díszíti a világos falfelületet, a bútorokat, környezetüket (2. ábra.) A képeket a mennyezet síkja alól lelógatott, a fal színétől elütő sodrott selyemzsiHM1—ív R Ilin Ilfe==3 V MB W51 wtj i=a □ alakított olvasó-társalgo bútorcsoport a helyiség legjobban megvilágított része. A könyvespolcok által szabadon hagyott falfelületet kellemes arányban osztják a függőlegesen egymás fölé függesztett képek. Az »emeletes« képelrendezés jól folytatja az állványok vertikális formáját, nórral vagy szalaggal rögzíthetjük, a képek, rajzok, reprodukciók ragasztott keretein átfúrva és átfűzve. A legalsó kép hátulján megkötött cső» mó eloldásával a képek köny- nyűszerrel lehúzhatok és cserélhetők a zsinór levétele nélkül is. Tömöry Tamás KP ERA' 1 R C V í Z fokozza az arcbőr vérbőségét, frissességét és rugalmasságát, megelőzi a í
