Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-06 / 55. szám
Ilyen lehetett a Dorottya-ház a múlt században. (Berzy Péter rajza) » . # a ,| Ismerjük meg megyénk történelmi emlékeit 5. 21? ÉVE LETT MEGYESZÉKHELY KAPOSVÁR K aposvár újkori, illetve várossá fejlődését az Eszter- házy herceggel 1712-ben kötött letelepedési engedélytől számíthatjuk. 1703—1712 között úgy megszaporodott Kaposvár lakóinak száma, és olyan további fejlődés volt várható, hogy a lakosok féltek a földesúri függéstől, A letelepedési szerződésben írásba foglalták, hogy a kaposváriakból ezentúl nem lesz úrbéres. Ezt az egyezséget Mária Terézia királynő is megerősítette 1765-ben. A fejlődést elősegítette, hogy 1749-ben városunk megyeszékhely lett. A vásártartások és a terjeszkedő település megkívánta, hogy minél hamarabb megszervezzék a közbiztonságot 1703-tól ura- sági hajdúk vigyáztak a vásárok rendjére. Ez a kereskedelem nagyobb mérvű föllendítését eredményezte, és megindultak az építkezések is. A XVIII. században a legrégibb épület, a fából és sövényből tapasztott fallal készült templom, a váron kívül — a mai Kossuth téren állt Körülötte húzódott a te- mető, és ezt vették körül a házak a mai Május 1. és Kossuth Lajos utca irányában, továbbá a Kapos mocsaráig. A XVIII. század elején a szétrombolt vár egy részét urasági magtárnak és lakásoknak alakították át, az épségben maradt pincékben (kazamaták) pedig a veszélyes rabokat tartották fogva.- -A század közepére a városban jelentősen megerősödött a szabók, csizmadiák, posztó- csapók, szűcsök, kovácsok, festők céhe, és ez is elősegítette a magánház-építkezé- sek meggyorsulását. A megyei szervezet Kaposvárra költözése nehéz helyzet elé állította a fejlődő és kialakulófélben levő várost: el kellett helyezni a hivatalokat. Ezért épült 1750—1752 között a barokk stílusú első megyeháza. Ez a földszintes épület hosszan elnyúlott, s a hátsó, a mai Rippl-Rónai téri részére költöztették át a várrom területéről a megyei börtönt. A megyeház épületében működött ebben az időben többek között az első levéltár is. A város közepén levő dü- ledező, korhadó fatemplom helyére 1743—1748 között épült téglából egy templom. Ezt 1794—98-ban átalakították, majd 1886-ban lebontották, és a helyére építették a most is álló templomot. Itt építették fel a barokk stílusú, földszintes, majd később emeletes plébániát, 1748-ban pedig az iskolát (most Mezőgazdasági Technikum), és erre az időszakra tehető a mai Kossuth tér környékének kései barokkos stílusban való kiképzése. Az úgynevezett »Babócsay patika« — mely egyike városunk legrégibb házainak, az 1780-as évektől lett jelentős: az egész megye használta. A neves és az irodalomtörténetből is ismert »Dorottya-ház«, ahol a Csokonai vígeposz karneváli része játszódik, a hercegi uradalmi épületek középpontja volt. Klasszicizá- ló késői barokk stílusban épült. Az épületet a múlt században többször átformálták, és így nyerte el mostani alakját. A XVIII. század végi Kaposvár területi nagyságát jól jellemzi, hogy 1770-ben a későbbi császár, II. József táborkarával meglátogatta városunkat. A felvilágosult uralkodónak nem tetszett, hogy a város közepén a templom, az iskola és a háFÉSÚS ÉVA zak között levő temető veszélyezteti a város esztétikai és közegészségügyi helyzetét Ezért az akkori város két szélére tetette ki a temetőt (ma Színházi-park, Marx Károly u. Berzsenyi út, Rózsa Ferenc u.). Ezek a temetők voltak a mai Keleti és Nyugati temetők elődei, ugyanis a város további fejlődésével a temetők újra a város két szélére kerültek. A múlt század harmincas éveiben indult meg a Kapos folyó szabályozása, mely végre rendezte az addig vizesmocsaras területeket, és további helyet adott az építkezéseknek. A kapitalizáló- dás megindulásával tovább fejlődött a város, erre az időre tehető műemléki jellegű új, úgynevezett szecesz- sziós stílusú épületeink nagy részének születése. Ma Kaposváron műemlék az Április 4. utcai egykori zárda, a Május 1. utcában levő megyei tanács épülete és a kórház Május 1. utcai régi épülete, mely késői klasz- szicista stílusban készült. Van ezenkívül 27 műemlék jellegű és 8 városképi jelentőségű épületünk. Számos kaposvári házon van emléktábla, ezeket írjátok össze, és mutassátok meg ismerőseiteknek, mert mindegyik egy-egy jelentős személy vagy történelmi esemény emlékét őrzi! D. B. Sült tök Ettél-e már sült tököt? Édes, mint a méz! Ha egyszer megízleled, másodszor is kérsz. Aranyszínű belseje omlós, csuda jó! A pénteki piacon vette nagyanyó. Márkus Ferenc: Alszik a kisfiam Rácsos ágyban, fehér párnán Szőke hajú kisfiam. Elaludni készül éppen Szunyókál már boldogan. Rácsos ágyban, fehér párnán Nyugodt csendes szusszanás Jelzi, hogy az álomország Gyönyörű szép utazás. FEKETE GYULA: A kis mester Az ám az élvezet, ha jár a szerkezet: Megy a traktor, megy magátél, tekerek az exkavátor... Míg a szádat tótod, Misa, máris készen a masina, csavarokkal, csappal, ékkel, pörgő-forgó lendkerékkel: indal a szerkezet — ez ám az élvezet! Ha anyukám hagyna, még nyolcvan évig játszanék, ha nem hívna vacsorára« tejfölös-túrós csuszára!.«* ZICHY MIHÁLY Három kecskegida legelt a selymesfüvü réten. Egyszer csak látja a legnagyobbik, hogy vadméhecske hintázik egy fűszálon. »Aranyos kisgida — kérlelte a méhecske —, ne legeld le a hintámat, olyan lágyan ringat!« »Mee-mee-megeszem biz’ én, mert ez a legkövérebb fűszál a réten!« — mekegett haragosan az éhes gida, és már harapta is, úgy, hogy a vad- méh ijedten tcvaröppent. Ráült egy napsütötte levélre. Alig pihent meg rajta, odalépett a második kiskecske. »Kedves gidácska — szólt a vadméh —, olyan sokat dolgoztam ma, nagyon fáradt vagyok, kérlek, ne legeld le ezt a kényelmes levelet!« »■Mee-mee-megeszem biz1 én, mert ez a legzöldebb a réten!« — válaszolta a kecskegida, és már ropogtatta is a fodros szélű levelet. Szegény vadméhecske alig tudott elmenekülni. Rátelepedett egy sárga virágra. Arra lépdelt a harmadik kisgida. Elszomorodott a méhecske: »Biztosan te is leharapod ezt a szép virágot, pedig még egy perce sincs, hogy megpihentem rajta!« — mondta. »Mee-mee-meghagyom a kedvedért!« — szólt jószívűen a kisgida, és másfelé ment legelni. Másnap megint kijöttek a kiskecskék a rétre, de csak sírtak-ríttak, egy falatot sem ettek. A fürjecske megkérdezte, hogy mi bajuk? »Jaj nekünk, beteg az édesanyánk!« — felelték a kecskék. Meghallotta ezt a bozótban rejtőzködő, mindig éhes ordas farkas. így gondolkozott magában: »Hm! Finom falat mind a három, de ha közéjük ugróm, csak egyet tudok megragadni, kettő elszalad. Túl kell járnom az eszükön, hogy mindegyiket megkaparintsamJm Azzal hazafutott, magára terített egy lenyúzott kecske- bőrt, és alkonyatkor bekopogott a kecskeól ajtaján. Kinézett a három bánatos kiskecske: »Ki az? Ki kopog oda- kinn?« »Ne féljetek, én vagyok Melc-mek doktor bácsi — mondta rekedt hangon a farFésfís Éva: cA h ííi'fíni kisÁzeike. 1 ■MM ■■«■ 2 3 4 5 6 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 7 8 9 10 ■■■■ ■ ■■■ ■■■■ 11 :::: ■MB ■■■■ 12 13 14 ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■■■■ 15 ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 16 17 18 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 19 Í1SÍ 20 ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ 2 1 22 ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ ■MB ■■■■ 23 24 25 :::: ■■■■ ■■■■ 26 27 28 ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 29 30 31 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 32 33 34 MB» ■■■■ ■MB ■■■■ 35 ■■■■ m i S-n 36 ■ ■■■ ■MB I 1 ^ ■■■■ ■■■■ i VÍZSZINTES: 2. Zichy egyik legjelentősebb műve. 7. Ezen a napon. 8. Vágyakozása. 11. Egyik évszakban. 12. Muzsika. 14. E. T. 15. Tagad5 szó. 16. Figyelmezteti 17. Magot szór el — visszafelé. 19. Varró szerszám. 29. Ez a kavics is. 21. Védi. 23. Majdnem ficam. 25. Z. V. 26. Itt született Zichy Mihály. 29. Sós Béla. 30. Bő. 32. Baromfi lakása. 34. A gyümölcs nemsokára ehető. 35. Ha tudná, szelné a vizet. 38. Kút bestül keverve. FÜGGŐLEGES: 1. Tető alá hoztáik. 2. Ékezethiánnyal napszak. 3. Ilyen a cukor. 4. A csavaron van. 5. O. Z. 8. Szemléli. 7. Egyike első festményeinek. 9. Itt halt meg a nagy festő, a várost röviden így nevezték. 10. Egy ember sem. 13. E. I. 18. Várkonyi Zolftán. 22. Zamat. 23. Ehhez a műhöz készített iK lusztrációi a legjobbak. 24. Minden házon van. 27. A. T. 28. Gödör a földben. 31. Gaz ikerszava. 33. Kodály Zoltán. K. J. Beküldendő a vízszintes 2., 26. és a függőleges 7., 9., 23. Beküldési határidő 1966. március 11-én, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »-Gyermek ke- r esztrej tvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Álarcosbál: Húshagyó; Tuskóhúzás; Busójárás. Kovái Lőrinc Életre halálra című könyvével jutalmazzuk a következő pajtásokat: Molnár Erika, Kaposvár; Pelyva Máté, Siófok; Borsi Irén, Visnyeszéplak; Németh József, Lad-Gyöngyös- p úszta. A könyveket postán küldjük eL Nőnapi megemlékezés kas —, eljöttem, hogy meggyógyítsam az édesanyátokat!« Nosza, be is eresztették, örömmel! A farkas megkopogtatta kemény körmével a kecskemama hátát, megnézte a nyelvét, azután a fejét csóválta: »Te már nagyon öreg vagy, kecskéné asszony, és súlyos a bajod, de a fiaid fürge lábúak és fiatalok. El kell jönniük velem, hogy megmutathassam, hol találnak gyógy- füvet a bajodra!« A kiskecskék nagyon szerették az édesanyjukat, és mert nem ismerték föl a kecskebőrben a farkast, nyomban útnak indultak vele. Hát amint a réten keresztül haladtak, arra repült a tegnapi vadméhecske. Ráült a legkisebbik gida szarvára, és megkérdezte: »Hová mentek, kiskecskék?* »Mek-mek doktor bácsival gyógyfüvet szedni!« Megrémült erre a méhecske: »Jaj nektek, szegénykék — suttogta hiszen ez a mindig éhes ordas farkas! Meglestem, amikor belebújt a kecskebőrbel* Remegni kezdett a kisgida lába. Mi lesz most vele meg a gyanútlan testvéreivel? Hogyan oldjanak kereket? Akkor azt súgta neki a méhecske: »Igaz, hogy a bátyáid egy parányi szívességet sem tettek meg nekem, de te jó voltál hozzám. Ne félj, most meghálálom. A te kedvedért segítséget hozok mindhármatoknak. Csak annyit tégy, hogy ha ideérünk, rántsd le a kecskebőrt a farkasról. A többit ránk bízhatod!« Azzal huss!... elrepült, de pár pillanat múlva egész felhőnyi vadméhecskével tért vissza. A legkisebbik kecske nekirugaszkodott, és farkánál fogva lerántotta a farkasról a kecskebőrt. Megtorpant az ordas, de még meglepődni sem maradt ideje, mert a vadmé- hek ellepték a fejét, és orrát, fülét, egész ábrázatát alaposan összeszurkálták. Üvöltött kínjában! Nyomban bedagadt a szeme úgy, hogy azt se látta, merre szaladjon. Csak csörtetett vakon előre, egyenesen neki egy mély farkasveremnek. Abba úgy belebukfencezett, hogy mind a négy lába égnek állt. Amikor a kiskecskék magukhoz tértek az ijedtségtől, akkora mekegést csaptak, hogy egy egész kecskenyájat odacsődítettek. Azok éppen hazafelé indultak a rétről, de amikor megtudták, mi történt, örömükben eljárták a verem körül a kecsketáncot. Meghallotta a nagy zsivajt kecskemama is. Odavánszor- gott, s amint megpillantotta a verembe a dagadt fejű farkast, fölötte meg a sok boká- zó kecskét, olyat nevetett, hogy tüstént meggyógyult, gyógyfüvek nélkül is. A farkast másnap meglelték a vadászok, és elevenen elvitték az állatkertbe. Azóta ott vicsorgatja a fogát a vasketrecben. Aki kíváncsi rá, holnap megnézheti! 1908. március 8-án New Yorkban 40 000 varrónő az egész világ dolgozó asszonyait feilelkesítő győzelmet aratott az őket bérrabszolgaságban tartó tőke felett. Két évvel később (1910-ben) a nemzetközi női konferencia Kiara Zetnik javaslatára ezt a napot a világ asz- szonyainak nemzetközi harci ünnepévé nyilvánította. Ebből az alkalomból J. Ko!asz szovjet-belorusz költő »-Boldog asszonyok« című verséből idézünk egy szakaszt rejtvényünk vízszintes L, 25., valamint függőleges 14. és 19. számú soraiban. VÍZSZINTES: 1. A versszak első sora (zárt betűk: T, A, Y.) 12. Ráspoly. 13. »Az« erkölcs. 14. A közmondás szerint kétszer fárad. 15. Tisztedetpólöány rövidítése. 17. Attila változata. 18. Zenei félhang. 20. Saját kezűleg, rövidítése. 22. Viszi az irháját. 23. G. T. 24. Pázsit. 25. A versszak második sora (zárt betűk: S, N, Z, D.) 26. Kel, betűi keverve. 27. Angol helyeslés. 29. Dunántúli csatorna. 30. Az egyik szülő. 32. Puha fém. 33. Ritka férfinév. 34. A rossz alvó éd vede. 35. G. L. 37. Kiejtett betű. 38. Savanyítás ízű gyümölcs. 41. Operaénekesnő (Lilian). 43. Sporteszköz. 45. A főzés egyik kelléke. 46. Fehérnemű. 47. össze-vissza ráz(!). 48. Lom, betűi keverve. 50. Város a Duna mellett. 51. Személyes névmás. 52. A tó jege teszi. 54. Z. E. 55. Szögletes német betűtípus. 56. Latyakos. 58. Kiejtett betű. 60. Átélt idő. 61. Lopódzás. 63. Disznóöléskor küldik és kapják. FÜGGŐLEGES: L Vásárod. 2. Napsziak. 3. Kettős betű. 4. A német ábécé utolsó betűje. 5. Haté rváros Texas államban a Rio Grande del Norte mellett. 6. Növény része. 7. Jelenlegi napon. 8. Ausztráliai futómadár (fordítva). 9. Francia regényíró »Az izlandi halász« írója. 10. Jókai-regényalak. 11. Ebédlőben, étteremben használt alacsony, széles szekrény. 12. Egy kissé szégyell. 11 A versszak hasmadik sora (zárt betűk: O, S, R.) 16. Szárítás által konzervált. 19. A versszak negyedik sora (zárt betűk: H, G, B, A.) 21. Garay »kemény vitéz«-«. 25. . . . France (francia légiforgalmi társaság). 28. Lásd a 43. sz. sort. 31. Atmoszféra, rövidítése. 36. Az ébresztőóra teszi, ha felhúzzák. 37. Tag is van ilyen. 39. Azonos betűk. 40. Portugál tengerész és felfedező. 41. Nemzetközi vásárunk betűjele. 42. Kiejtett betű. 44. Homérosz hős költeménye. 46. A tintát szívja fel. 49 .............bán, ( Vörösmarty költeménye). 53. Magától értetődő, fölényes, nyomatékos igenlő felelet. 55. Piray mis. 57. A nyakat védi a hidegtől. 59. Értelem. 60. Lehetőség, alkalom. 62. S. Y. 63. Egyszerű gép (fordítva). 64. Saját magad. B. X Beküldendő: a vízszintes 1., 26.* a függőleges 14. és 19. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő 1966. március ll-én, péntek délig. Kérjük olvasóinkat, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjék be, s írják rá: »Felnőtt keresztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése; Liszt; Atta Troli; Dalok könyve; Marx: Sziléziai takácsok: Lutetia; Utazás a Harz- ban; Romanzero. Tóth Dénes Hangversenykalauz című könyvét nyerték: Bájer Ildikó, Tóth Gyula, Kaposvár; dr. György Ferencné, Nemesdéd; Somfai Sándor, Polány. A könyveket postán küldjük el.
