Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-06 / 55. szám

Vasárnap, 1966. március 6, 5 SOMOGYI NÉBLAB A városi párt-vb megtárgyalta Nagyobb gondot kell fordítani a pártépíti munkára az Éleimiszer-kiskei eskedelmi Vállaltinál Hosszú, mélyreható vita után sok értékes véleményt rögzíthetett jegyzeteiben Ku- rucz József elvtárs, a Somogy megyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat pártszervezeté­nek titkára. A sok kérdés mel­lett kilenc alapos, elemző hoz­zászólás is elhangzott a városi párt-végrehajtóbizottság ülé­sén, melyen a ÉKV pártszer­vezetének munkájáról esett szó. Miben lehet summázni a vb tapasztalatait? Somogyi József elvtárs, a városi pártbizottság első tit­kára összefoglalójában hang­súlyozta, hogy őszintének tart­ja az alapszervezet tájékozta­tóját, hiszen kertelés nélkül beszéltek munkájuk jó és rossz oldalairól egyaránt. Jó dolog, hogy a párt- és a vállalat ve­zetés kapcsolata megfelelő mind a politikai, mind a gaz­dasági munkában; a vállalat igazgatója rendszeresen tájé­koztatja a pártszervezet titká­rát, s kéri véleményét, mielőtt egy-egy ügyben döntene. Ez növeli a pártszervezet tekin­télyét vállalatszerte. Ami miatt azonban el kell marasztalni az ÉKV kommu­nistáit, az a pártépítő munka elégtelensége. Éveken át egyet­len tagjelöltet nem vettek föl, pedig az alapszervezetnek igen nagy szüksége van a friss, fiatal erőkre Ezt bizonyítja statisztikai összesítőjük is: harmincévesnél fiatalabb párt­tag egy sincs a vállalatnál, s az ötvenhármas összlétszám- ból a legtöbben negyven-ötven évesek. Okkal vetődik föl a kér­dés: Mi az oka annak, hogy az ÉKV nem tudott előrelépni a pártépítésben? A magyará­zat korántsem olyan egysze­rű, mint a kérdés. Sok össze­tevője van annak, hogy az egyébként becsületes, rendsze­rünkhöz hű, pártunk politi­káját napi munkájukban egy­öntetűen támogató vállalati dolgozók nem találták meg az utat az alapszervezethez. Előfordult, hogy a taggyű­léseken intrikus, személyes­kedő hozzászólások mérgesí­tették a légkört, s ez bizony­talanná tette a fölvétel gon­dolatával foglalkozó embere­ket. Az is hozzájárult a dol­gozók távolmaradásához, hogy néhány párttag gazdasági vét­séget követett el, de nem mindegyikükkel szemben szab­tak ki pártbüntetést. Ez ked­vezőtlen visszhangot váltott ki. Végül akadályozta a párt­építő munkát az is, hogy a KISZ-szervezet nem állt — és jelenleg sem áll — a hely­zet magaslatán. így aztán sem az ifjúsági szövetség ajánlá­sával, sem pedig a KISZ-ben végzett társadalmi munka alap­ján nem került fiatal a párt soraiba. Pedig aligha kell bizonyíta­ni, hogy a kereskedelemben milyen nagy szükség van a- párt politikáját jól ismerő el­adókra és egyéb dolgozókra. Az üzletekben sok minden le­csapódik, s jól lemérhető az emberek reagálása a különfé­le bel- és külpolitikai esemé­nyekre. A bolti személyzet ép­pen ezért nagy befolyásra te­het szert, ha megvan a meg­felelő politikai képzettsége és érettsége. Az Élelmiszer-kiskereskedel­mi Vállalat pártszervezete — mint a végrehajtó bizottság­hoz küldött jelentésük is bi­zonyítja — észrevette, hogy nagyon gyors intézkedésekre van szükség soraik megerősí­tése érdekében. A legutóbbi Cikkünk nyomán Elkészült a gázcseretelephez vezető út Az ígéret útja című írásunk­ban szóvá tettük, hogy nem lehet megközelíteni a földmű­vesszövetkezet gazcseretelepét Marcaliban, olyan rossz az út. Gyufái Istvánná, a Marcali Községi Tanács vb-titkára kö­zölte, hogy a cseretelep 1964- ben épült. A múlt év nyarán az ÄFOR átadta a telepet a marcali földművesszövetkezet­nek. Azelőtt az ÁFOR-telep bekötő útján közlekedtek a gázért menők. A különválás után az ÁFOR nem engedte meg, hogy az ő útját használ­ják. Ezt decemberben tudta meg a községi tanács végre­hajtó bizottsága. Azonnal in­tézkedett, hogy javítsák meg a hidat és az utat. A hideg és a fagy azonban gátolta a munkálatokat. Ahogy az idő engedte, azonnal elháríttatta a közlekedési akadályt a köz­ségi tanács. Átrakták a kályhákat »Főnök úr, utazunk haza .. című írásunkban megírtuk a Finommechanikai Vállalat mar­cali telepének kálváriáját a Zalaegerszegi Kályhagyárral. Január Sl-én megint megje­lent két szakember, a rossz kályhákat azonban nem rak­ták át. A Zalaegerszegi Cserépkály- hagyár közölte, hogy a kály­hák mérete a szoba nagyságá­hoz képest kicsi volt. A kály­hások azért nem végezték el a munkát, mert a generálki­vitelező nem gondoskodott anyagról. A két szerelő azért utazott el Marcaliból a szóban forgó napon, mert Kaposvár­ra irányították őket. Azóta tisztázódott, hogy átrakásról van szó, s a vállalat a mun­kát elvégezte. AZ ILLETÉKESEKÉ A SZÓ Helyreáilíttatja a járdát a község Szabó Pál nagyatádi olva­sónk szóvá tette lapunk janu­ár 19-i számában, hogy több helyen íeltörték a gyalogjá­rót. a víz bevezetése után azonban nem állították hely­re. Sokfelé fellazultak a ke- ramit kockák. Pohl István, a Nagyatádi Községi Tanács vb-elnöke kö­zölte, hogy két évvel ezelőtt kezdte meg a tanács a járda­építést, s eddig tizenkétezer négyzetméter gyalogjáró ké­szült el. Még negyvenezer négyzetmétert kellene építeni. Igaz, hogy több helyen fella­zultak a keramit kockák a község belterületén, először mégis ott kell járdát építeni, ahol nemhogy felfröccsen a sár, hanem bokáig ér. Pohl István egyetértett a levélíró­val, hogy a fölszedett burko­latot mindenképpen javítsák meg. A tanács figyelmeztette • ktsz-t, hogy a vízbekötési költségvetés elkészítésekor ve­gye figyelembe a járda hely­reállításának költségét is. A járási székhely átrendezése nagy munkát ró a tanácsra. Több megértést és segítségei vár hát a lakosságtól. Felelősségre vonták a mulasztó postást Várfalvi Gyula levelezőnk cgbírálta a Gyékényes 2. ostahlvatalt, mert nem kéz­besítette idejében a zákány­telepi úttörőcsapatnak érkező ajánlott levelet. Garamvölgyi Miklós, a Pé­csi Postaigazgatóság vezetője megállapította, hogy a kézbe­sítő nem találta meg január 19-én az ajánlott levél átvé­telére jogosult iskolaigazga­tót. Másnap hanyagságból el­mulasztotta kézbesíteni a le­velet, január 21-én délelőtt fél tizenegy órakor adta át az iskolaigazgatónak. Az igaz­gatóság felelősségre vonta a mulasztó kézbesítőt időben azokat a fiatalokat, aki­ket alkalmasnak tartanak ar­ra, hogy tagjelöltek legyenek, társadalmi munkával bízták meg, vagy munkásőrnek java­solták, bevonták a pártokta­tásba (a marxizmus—leniniz- mus tanfolyam II. évfolyamán és a gazdaságpolitikai tanfo­lyamon egyaránt huszonöt- huszonötén vesznek részt a vállalattól), vagy szocialista brigádokba irányították őket. Ha ezek a fiatalok teljesítik megbízatásukat, akkor rövide­sen napirendre tűzik tagjelölt- felvételüket. Az utóbbi évek eredményte­lensége azonban okolásul kell hogy szolgáljon az ÉKV kom­munistáinak. Nem szabad egyetlen percig sem másod­vagy harmadrendű kérdésként kezelni a pártépítő munkát, hanem tervszerűen, tudatosan, napról napra foglalkozni kell vele. A városi párt-végrehajtó­bizottsági ülésnek is ez volt az egyik legfontosabb tanulsága. P. Gy. Több étkezési burgonyát TAVALY ŐSSZEL korán be­fejeződött a burgonyás zeaé;. Nemcsak azért sikerült kellő időben elvégezni, mert na­gyobb igyekezettel dolgoztak- a krumplíszedők, hanem másért is. Ez a ’<nás« igán érzéke­nyen éri'il ette a szövetkezete­ket: e' | ooősn kevés burgo­nya tv. i .Közös gazdasá­gaink a tervezett mintegy 72 mázsás átlaggal szemben nem egészen 39 mázsát takaríthat­tak be egy-egy holdról. Nem is jutott a központi készletbe még félannyi sem, amennyit a felvásárlási terv előirányzott. Itt állunk a burgonyaterme­lés új időszakának küszöbén. Mögöttünk egy rendkívül mos­toha év szánalmasan gyenge termésének keserű tanulságai, előttünk a növekvő követel­mények, az újbóli nekigyürkő- zés másra át nem hárítható feladatai. Szabolccsal együtt Somogy is a burgonya hazája. Ebben az értelemben már az idén is nagyobb várakozással tekint megyéinkre az ország, több vetőgumót és több étke­zési burgonyát vár Somogytól a népgazdaság. Pártunk Köz­ponti Bizottságának mezőgaz­dasági osztályán, a Földműve­lésügyi Minisztériumban és a Szövetkezetek Országos Szö­vetségében egyaránt ez az ál­4 TESTVÉRORSZÁGOK ÉLETÉBŐL Kőolaj és vegyipar a Mangislak-félszigeten A Kazah SZSkK-ban, a Mangislak-félszigeten fölfede­zett sok milliárd tonna kiter­melhető kőolaj új vegyipari vállalatok építését és a régi­ek helyreállítását hozta ma­gával. A kőolaj hónapról hó­napra növekvő áradata mind­jobban sürgeti a tervező mér­nököket. A gurjevi olajfinomí­tó üzemet több mint a két­szeresére akarják bővíteni. Az új lelőhely olaja nagy para- fintartalmú, ami jelentős gon­dokat okoz a vállalatnak, de egyúttal remek lehetőségeket is nyújt, minthogy a parafin igen értékes vegyipari nyers­anyag. A gurjevi kőolajfino­mító mellett polietiléngyár épül. Ennek első részlegét 1967 márciusában helyezik üzembe, s akkor kezdik meg a máso­dik részleg építését. Kazahasz- tánban jelenleg több mint 15 000 iparvállalat működik. Számuk évente 130—140-el nő. A köztársaság 50 európai, ázsiai és amerikai országba szállít ipari termékeket. A gurjevi kőolajfinomító. Abenzin tárolására szolgáló gömbtartélyok. Két kiváló flttsz A KISZÖV vezetősége meg­vitatta a megyei munkaver- seny-bizottság jelentését. Az eredmények körültekintő mér­legelése után úgy döntöttek, hogy a »Kiváló kisipari szö­vetkezet« címet a Kaposvári Asztalosipari Ktsz-nek és a Csurgói Napsugár Ktsz-nek ítéli oda. A Kaposvári Asztalosipari Szövetkezet 108,5 százalékra teljesítette tavalyi tervét. Egész éven át nagy gondot fordított a helyiipar-politikai tevékenységre és az ipari ja­vításra. Helyiipari-politikai tervét 188,3 százalékra, ipari javítási tervét ugyancsak 188,3 százalékra teljesítette. Az egy dolgozóra jutó termelési ér­ték több mint 126 000 forint. A szövetkezet 128 termelő dolgozójából 116 vett részt a versenyben. Szép eredményi tud felmutatni a három szo­cialista brigád. Az újítási ja­vaslatok megvalósításával 18 305 forintot takarítottak meg. A Csurgói Napsugár Ktsz 144,5 százalékra teljesítette közvetlen exporttervét. A ve­zetőség gondot fordít a nép­művelésre. A múlt évi mun­ka alapján hét brigád nyerte el a szocialista címet. Az újí­tási javaslatok megvalósítá­sával 85 000 forintot takarí­tottak meg. A szövetkezet dol­gozói tavaly 410 000 forint ér­tékű anyagot takarítottak meg minőségromlás nélkül. láspont alakult ki, Megyénk ve­zető szervei éppen most ké­szülnek arra, hogy a m-nő- gazdaság gyakorlati szakembe­reivel, a termslőszövetkez-'krk vezetőivel a közel jövőben szakmai tanácskozáson megvi­tassák az idei burgonyapíog- csmoí. Ha a föltételek ad. a vannak, egyik évről a másikra teremthetünk fordulatot vary legalábbis érhetünk el szá­mottevő fejlődést ennek a nö­vénynek — második kenye­rünknek — termesztésében. Ebben a pillanatban milyen előjelei láthatók az idei elgon­dolásoknak, törekvéseknek? Milyen kilátásokkal nézhetünk még az ültetés előtt az őszi szedés elé? Nincs más tám­pontunk, mint az étkezési bur­gonya termelésére, értékesíté­sére eddig megkötött szerződé­seit nyilvántartása. AZ ELŐIRÁNYZOTT 14 000 HOLDNAK 73 százalékát le­kötötték a megye burgonya ier- melői. A siófoki járás már a múlt hónap közepéig többre szerződött a tervezettnél. A ta­hi járás most már elérte a 100 százalékot. A fonyódi és a csurgói járásban a megyei átlagnál szintén jóval nagyobb a szerződött terület aránya. Érdekli a közvéleményt, hogy a vetőgumó-termesztés tájkör­zetében mennyi étkezési bur­gonya szállítására vállalkoz­tak eddig. A barcsi járás 2552 holddal 75 százaléknál tart, a nagyatádi pedig 1300 holddal meghaladta a 72 százalékot. Külön említésre méltó, hogy a marcali járás eredményé 80 százalék fölött van. Ennél ér­demes és szükséges néhány gondolat erejéig megállni. A marcali járás burigonyaül- tetvényei sínylették meg leg­inkább 1965 roppant kedvezőt­len időjárását, ezért nehezen indult meg az idei szerződés- kötés. Csak 16 mázsa 40 kiló a nyilvántartott termésátlag. Majdnem ugyanennyit el kel­lett ültetniük. Hát akkor hová lett a fáradozás, a munka eredménye? Víznyomás a la­posabb fekvésű területeken, a gaz elburjánzása azokon a föl­deken, amelyekre a sok eső miatt nem juthattak el idejé­ben a kapások, meg aztán har­madik tényező a burgonya­vész — a legtöbb helyen a ter­méskiesésnek ezeket az ckait vették számba, A természet rossz körülményeit most már hiába emlegetjük. Helyenként arra kell berendezkedni, hogy vetegumót szerezzenek, mert az ismert okok miatt még annyi sem termett, amennyi az idén elég volna. Ez is súlyos teher. De mást sem hagytak ki a számításból, a tapasztala­tok gondos összegezéséből. SZENYÉRBEN, a zárszáma­dó közgyűlésen került szóba ez a téma. Késve végeztek az ültetéssel, mert amikor a bur­gonya alá trágyát lehetett vol­na hordani, a kocsisok az er­dőre jártak. Amint végeztek a favágással, hozzáfogtak ugyan a trágyaharöáshcz, de az ér­tékes hetek elszalasztása mi • tt már nsm tudták önmagukat utolérni. Régi igazsága ez a paraszti munkáltak: ha vala­mivel már a kezdet kezdetén megkésünk, akkor jobbára utána kevésnek bizonyul az igyekezet, el-elhúzódik az ösz- szes többi teendő is. Itt is ez történt. Kezdve a írágyahor- dáson, folytatva a talaj-előké­szítéssel, az ültetéssel, bezár­va a növényápolással — szinte minden munkafolyamathoz a kelleténél később foghattak hozzá. Jellemző például, hogy annyira felnőtt a gaz, hogy az emberek karja egyszerűen nem bírta tartani a lókapát. Tehát mindezt is belevették a sze- nyériek a tavalyi 13 mázsás burgonyaátlagról szóló szám­aü_..b.. Eg, az említett ideáról í. ég valamit: a valő­: . ..n a hozam nem 1?, há­rem C0 mázsa — ennyi termett arra-, a területnek egy-egjr holdján, amelyet meggondoz­ta., amely; 61 termést takarít­ható, ik be. Az előbbi, alacsony átlag, i az adja, h:g/ a beülte­tek, de termést nem hozó hol­takat is számoljá t. Ez adott­ban nemc.sk Szanyúiía vonat­kozik, hanem a marcali járás esé'zére, sőt a megyére Is. Mindegy, mosó ne a statisz­tika készítésének problémái­val foglalkozzunk, haneni á»t vegyünk figyelembe: kevés, mindenképpen kevés burgonya termelt tavaly, s zz id in jóval többre van szükség. Az jár el helyesen, aki nem egy év ku­darcát nézi csak, hanem huza­mosabb Idő termelési tapaszta­lataival ina;; a jövő teendőivel is szánni. Ilit, a marcali járás­ban is érezhető a kedvező változás: A osömetndid: pél­dául nem szeritől.ák hát.érbe a burgonyát. Kihasznál tlah csibenevel őj ükben máris csí­ráztatják a vető rumli. Azt meg még a múlt 0.: z.l láttam másutt, Bél avar határában, hogy egy traktor napraforgó zöld-trágyát szántott le, hogy 1966-ban a burgonya nagyobb termést adjon. HOZOTT AZÉRT A MÜLT ÉV sok figyelemreméltó ta­pasztalaié; a barg ny_ _ :ne- lésbsn. A megye köö.lebb ta­lajain viszonylag elfogadható terinést takarítottak be. A ta­hi járás 66 mázsáit mezhaladó hcldankénti átlaga a legmaga­sabb. Csaknem el irts az 59 má­zsás hozamot a sorrendben vetkező siófoki járás is. Kis- gyalánban — meg a kapó.,Vár; járás több más községében — száz mázsáin felül fizetett a burgonya. Ez azt mutatja, hogy az ország étkezési burgo­nyával való ellátásában nem- . csak homokvidékünkre, Iranern Somogy más tájegységeire is számítanunk kell az eddigivel legalább azonos mértékben Jó hallani, hogy például a sió ti­ki járási)síi Pusztrcz.iv: to­vábbra is egyik fontos p.'-V'és növényének tartja a bu.g. nyát. Itt már eldöntötték azt is, hogy öt holdba raknak elő­hajtatott gülibabát, a veié.te­rület többi részén pedig őszi szedósűt termelnek. A megye központi járásába tartozó Igtl ban, Msgyaregresen — csak­úgy, mini: másutt — készülnél, a burgonyatermelés fejleszté­sére. A kóimáncsaiakat meg­leckéztette tavaly a burgonya vész, most gondosan felkészül­tek arra, hogy — a barcsi, já­rás adottságainak megfelelően és hagyományaihoz híven — kártevők veszélyének ellenére is több burgonyát termelhesse­nek. Megvették már januárban az összes szükséges védekező- szert. Csak 2299 vagon étkezési burgonyát vásárolt fel tavaly a MÉK. Az utóbbi tíz-tizenegy évben ez a legkevesebb. A ta­valyihoz hasonlóan gyen ve az 1859. évi 2639 vagi-ncs felvá­sárlás is. Adott rzonban me­gyénk közikg. a-zi'v' ék hat­ezer vz górni i vagv fiinál na­gyobb mennyisége; is: 1953- ben, 1962-ben és 106'-b -n. Az idei terv ööiiO vagonnal irá­nyoz elő. ENNEK TELJESÍTÉSE nem­csak az időjárástól ,üy ', ha­nem az ember helytállását, gondoskodásét is megköveteli. Amikor a Tegyünk többet Somogyért-m - z-ísiom jelmon­datát kimond'vk. már az idei burgonyátvv ~lí; sikerére is gondolur TT'ren jó növény, pénze: r" '’V a burgonya, hreznot ho», ttrntelő'ének, s kell az országn»1’. Kutas József Előnrös Hasznos Libára, kacsára, pulykára kössön a földművesszövetkezettel. iba után darabonként Julyka után darabonként takarniányjuttatás — előleg. 15 kg 5 kg (5513)

Next

/
Thumbnails
Contents