Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-27 / 73. szám

Vasárnap, 1966. március 27. 3 SOMOGYI YÉPIAÍ Hat fegyelmi tanulsága \NAPIRENDETS A fegyelmi határozatot a harmincnyolc dolgozó közül posta—transzvill. csoport mű- mindössze tizennégy vett helyében megtartott munkás- 1 részt. gyűlésen hirdette ki a Vas- ! Az esetet ezzel intézték el: és Fémipari Vállalat igazga- \ — Ezek az emberek közö­tója. A fegyelmi határozat alapján Törzsök Gyula mű­vezetőt azonnali \ hatállyal leváltották. A határozat kihirdetése titán sokáig csönd volt a mű­helyben. HIHETETLEN ELŐZMÉNYEK A posta—transzvill. csoport dolgozói először még a múlt év októberében kérték, hogy magyarázzák meg nekik az érvényben levő normákat Nem értették, hogy miért kapnak több bért, mint amiért megdolgoztak. Azzal sem voltak tisztában, miért az a norma jó, melyet át­lagosan 98 és 102 százalék között lehet teljesíteni. El­mondták, -hogy véleményük szerint jobban is meg lehet­ne szervezni a munkát. Ja­vasolták, hogy állítsanak be anyagmozgatókat és műhely­kocsit. A kérés elhangzott, de az intézkedés elmaradt. — Mi mindig csak azt lát­tuk, hogy mennyi a teljesít­mény. És egyre jobban ösz- sze zavarodtunk. A csoport májusban 98,4, júniusban 93,1, júliusban 97,3, augusztusban 83,7, szep­temberben 102,2, októberben 99,5, novemberben 109,6. de­cemberben 84,7, januárban 98,3 százalékos teljesítményt ért el. Novemberben és december­ben újra kérték a magyará­zatot. Fordultak a szakszer­vezethez is, de most sem kö­vette tett az ígéretet. A pa­nasz hosszú huzavona után került az igazgató elé. Az igazgató januárban utasítot­ta Kocsis László munkaügyi vezetőt, hogy a lehető leg­rövidebb időn belül végezzék el a normák felülvizsgálatát, illetve karbantartását. A munkaügyi vezető az utasí­tásban kiadott feladatokat csak részben és nagyon kés­ve hajtotta végre. És akkor sem az utasításnak megfele­lően. A csoport dolgozóiban c-gyre inkább az az érzés ke­rekedett felül, hogy velük és panaszukkal senki sem törő­dik. A vállalat vezetői még ar­ra sem figyeltek föl, hogy a termelési tanácskozáson a le sem tő- i pa­egy ki­nyu­nyösek. Még a saját műhe­lyük dolga sem érdekű őket. A távol maradás igazi okát senki sem kutatta. HARMINCNYOLC PANASZOS A csoport művezetője már­cius 2-án a délutános mű­szakváltás időpontjában hir­dette ki a februári teljesít­ményt. A vallomások szerint azt mondta, hogy a normar teljesítés 80 százalék. Ez bér­ben 90 százalékot jelent. Ek­kor kezdtek zúgolódni az emberek. — Hiába könyörgünk, nem intézkednek! — Miért nem jönnek megmagyarázni ?! — Fütyülnek ránk! — Velünk senki födik! — Menjünk közösen naszra. Törzsök művezető ideig hallgatta a keserű fakadásokat, aztán ahelyett, hogy jelentette volna az el­keseredett hangulatot, godtan elment haza. A csoportban úgyszólván mindenkit bántott, hogy ké­résük hónapokon ál süket fülekre talált. Ügy döntöttek, hogy valamennyien panaszt tesznek a szerkesztőségben. Végül is a kollektíva nevé­ben két munkás mondta el a történteket. — Mindenki el van ke­seredve, segítséget kérünk! A szerkesztőség kérésére fogadta a panaszosokat a megyei tanács ipari osztályá­nak vezetője. Utasította a vállalat igazgatóját, hogy intézkedjen az ügy azonnali lezárása érdekében. S csodák csodája, négy óra alatt meg lehetett tenni azt, amire felsőbb utasítás nélkül négy-öt hónap sem volt elég. HOL VOLTAK A VEZETŐK > A munkaügyi osztály a szakszervezeti bérbizottság és a csoportbizalmiak bevoná­sával március 3-án délelőtt felülvizsgálta a csoport nor­máit, és fontolóra vette, ele­mezte a korábban elhangzott Szocialista munkaverseny a helyiipari vállalatoknál Megyei bizottsági ülésen vi­tatta meg a Helyiipari Válla­latok Dolgozóinak Szakszerve­zete a szocialista munkaver­seny tavalyi tapasztalatait. A HVDSZ-hez tartozó tizennyolc vállalatnál tavaly százldlenc brigádban 1372-en dolgoztak — 860 szocialista, illetve szo­cialista címért küzdő brigád­ban. A szocialista munkaverseny megindításának első éveiben a brigádok főként mennyiségi vállalásokat tettek. Tavaly már a minőség javítása, a ter­melékenység növelése és a? önköltség csökkentése volt a cél. Különösen a Kefeanyag- kikészítő Vállalatnál, a So­mogy megyei Faipari Válla­latnál és a Patyolatnál dol­goztak szervezetten a szocia­lista brigádok. A HVDSZ megyei bizott­sági ülésén meghatározták a szocialista munkaverseny idő­szerű tennivalóit. Határozatot hoztak a versenymozgalom föl­tételeinek biztosításáról, a rendszeres értékelésről, a mű­szaki dolgozók bevonásáról, a brigádmozgalom patronálásá- ról, az eredmények szélles kö­rű ismertetéséről, a szakszer­vezeti bizottságok és a gaz­dasági vezetők jobb együtt­működéséről. .1 Ezen az ülésen értékelték a Kaposvári Vas- és Fémipari Vállalat szakszervezeti cso­portjainak és a Tanácsi Tex­tilipari Vállalat szakszerve­zeti bizottságának munkáját is. bejelentéseket. A vizsgálat eredményéről az igazgató munkásgyűlésen tájékoztatta a dolgozókat. A gyűlésen, mint már említettem, sokáig csönd volt. Senki sem akart szólni. Az igazgató kihirdet­te a fegyelmi határozatokat; a vétkesek megkapták bün­tetésüket. Ezzel tán napi­rendre is lehetne térni a történtek fölött. Csakhogy valami nincs rendjén. Igaz, hogy a felsőbb szerv utasítására azonnal in­tézkedtek, de ez nem lehet mentség néhány vezető szá­mára. Miért nem intézkedett a vállalat szakszervezeti bi­zottság?? És hol volt az utóbbi hónapokban Babodi István üzemvezető? Nekik kellett volna eljárniuk a pa­nasz megnyugtató elintézése végett, őket nem marasztalta el senki, nem kaptak fegyel­mit ... Németh Sándor A KISZ eszmei-politikai nevelőmunkája, szervezeti élete Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Két és fél hónappal ezelőtti ülésén határozta meg a KISZ megyei bizottsága, hogy mi­lyen irányelvek alapján kell a KISZ-szervezetek, bizottságok munkáját végezni az idén. Tóth János, a KISZ Somogy megyei bizottságának első tit­kára a pénteki bizottsági ülé­sen az eltelt idő alatt végzett munkáról, az idei akcióprog­ramról számolt be. Elmondta, hogy megyénk KISZ -szerv aze- tei eredményesen összegezték múlt évi munkájukat, és új módon határozták meg az ez évi feladatokat. Ä megyei KISZ-vb úgy értékeli, hogy intenzív tervező munka folyt az alapszervezetekben, és ez a KISZ-szervezetek politikai erő­södését hozta magával. A Burgonyaültetés Nagykorpádon Megkezdték a burgonya ül­tetését a Lábodi Állami Gaz­daság nagykorpádi kerületé­ben. Az első negyvenholdas táblán huszonöt asszony rakja a földibe a gülbaba gumókat. Segítenek a traktorok is. Gép­pel mélyítik a sorokat, s a ta­karást is így végzik el. Az ül­tetésre szánt gumók felét elő­hajtatták. Ezeket kézzel rak­ják a földbe, a többit pedig géppel ültetik el. így megrövi­dül a vetési idő, s a korábbi harminc-harmincöt nap he­lyett tizenhárom nap alatt — tehát az ültetési-e legalkalma­sabb időben — tudják földbe tenni a gumókat. A gazdaságban ezerkótszáz holdon termelnek vetöburgo- nyát az idén. Most a korai faj­tákat ültetik el, de hamarosan hozzálátnak a hosszabb te­nyészidejű fajták földbe raká­sához is. munkatervezés demokratizmu­sa eredménnyel járt, nőtt a fiatalok aktivitása. A KISZ- szervezetek taggyűlésein, a já­rási bizottsági üléseken mint­egy 2500 fiatal nyilvánított vé­leményt a múlt évi munkáról és az idei feladatokról. Az el­telt időszak eredményességé­hez hozzájárult a pártszerveze­teit segítségadó, patronáló munkája, valamint az állami és gazdasági vezetők támoga­tása. Áz alapszervezetek tag­gyűléseinek mintegy 80 száza­lékán ott voltak a községi, üzemi, gazdasági vezetők, és segítettek abban, hogy megva­lósítható programokat fogadja­nak el a fiatalost. A megyei bizottság 1966. évi akcióprog­ramja — a hármas jelmonda­ton alapulva tehát az alapszer­vezetek, a járási bizottságok programjaira épül. A »Tegyünk többet Somo- gyért /«-mozgalom és a »Ter­vezzünk és cselekedjünk együtt!« jelmondat a párt irányelveinek szerves része­ként az ifjúság mozgósítását célozza. Az alapszervezetek megértették, hogy a harmadik ötéves terv feladataiból a fia­talokra is sok teendő vár. A munka minőségének megjaví­tását, az anyagtakarékosságot, a munkafegyelmet a Radar- és Fényszóró-szolgálat beveze­tésével segítik elő. A terme­lést a szakmunkások képzésé­vel, szaktanfolyamok szerve­zésével, a »Szakma ifjú meste- re«-mozgalom kiterjesztésével kívánják előmozdítani. A fia­tal műszaki értelmiségiek kö­zül mintegy száz vállalta, hogy részt vesz a »Kiváló ifjú mér­nök, közgazdász«-mozgalom- ban. Vállalták azt is, hogy segítenek a KISZ-lakásópiiési akciók műszaki dokumentá­cióinak elkészítésében. A fiatalok felelősségérzetét mutatja az is, hogy részt kér­nek a harmadik ötéves terv — megyénk egész ifjúságát közvetlenül is érintő — beru­házásainak megvalósításából. A KISZ-fiatalok védnökséget vállaltak a Kaposváron létesí­tendő ipari tanuló-iskola és kollégium építése fölött, vala­mint felajánlották segítségüket a Nagyatádi Konzervgyár re­konstrukciós munkájához. A falusi alapszervezetek is az irányelvek szerint készítet­ték el programjukat. A tag­gyűléseken megvitatták a falu problémáit, megtervezték, hogy mi módon segíthetnek a ter­melőszövetkezeteknek. A rét- és legelőjavítás szinte már ha­gyományos az alapszervezetek­ben. Az idén 14 000 hold rét és legelő megjavítását vállal­ták a somogyi KISZ-esek, ezenkívül a 67-es út mellett 2500 köbméter föld kitermelé­sére vállalkoztak. A tervezett tíz mintalegelő kialakítása, a községi fásítási tervekben sze­replő 40 000 facsemete elülteté­se is jelentős feladat. Az utóbbi években számotte­vő sikereket ért el a Somogy­bán levő négy önkéntes ifjú­sági építőtábor. Ebben az év­ben is biztosítja a KISZ, hogy megyénkből 630 lány és 320 fiú részt vegyen a táborokban. Beszélt a megyei első titkár a KISZ érdekvédelmi munká­járól is, ezen belül a lakásépí­tési akcióról. A fiatalok lakás­gondjaik enyhítésére azt a célt tűzték ki, hogy a harma­dik ötéves tervben évenként 30—60 lakást adnak át a fia­taloknak. Nagyatádon, Bar­cson, Siófokon még 1966—67- ben megkezdik az építkezése­Szó esett a KISZ-nek az alapszervezetekben és a közép­iskolákban folyó politikai ne­vel őmunkáj áról is. Eredmé­nyes politikai akciósorozatrrak könyvelhető el a »Vádoljuk az imperializmust!« jelmondat alapján az alapszervezeteknél, járási bizottságoknál kibonta­kozó tiltakozómozgalom. A fia­talok lelkes hangulatú nagy­gyűléseken, felvonulásokon, röpgyűléseken fejezték ki szo­lidaritásukat a hős vietnami nép iránt. A KISZ-esek inter­nacionalista érzését csak erő­sítette az a társadalmi mun­kaakcióra való felhívás, ame­lyet a Rippl-Rónai Kollégium diákjai hirdettek meg. Viet­nami vasárnapok szervezésére hívták fel a megye KISZ-es és KISZ-an kívüli fiataljait, s a munkáért kapott összeget felajánlották a vietnami nép megsegítésére. A siófoki járás KISZ-fiataljai például rét- és legelő javítást végeztek az ak­ció keretében. Tóth János végül a KISZ kulturális és sporttevékenysé­géről, a szervezeti életről be­szélt A beszámolót követő vi­tában többen szóltak hozzá az elhangzottakhoz. Felszólalt Szűcs Pál, a KISZ központi bi­zottsága nemzetközi osztályá­nak vezetője is. Elmondta, Hogy a megyei KISZ-bizottság megteremtette a KISZ mozgó­sító jelszavai megértésének föltételeit, ez azonban a mun­kának csak eíső része. Menet közben vissza kell térni az akcióprogramban szereplő fel­adatok értékelésére, mert ez biztosítja a munka sikeres be­fejezését. Ä »Vádoljuk az im- periaíizmust—mozgalomról szólva hangsúlyozta, hogy a KISZ ne tekintse ezt kampány- feladatnak, mivel nemcsak az Egyesült Államok agressziója ellen emelik föl szavukat a fiatalok, hanem a más terüle­teken megnyilvánuló imperia­lista támadások ellen is. S. M. Kőműveseket és segéd­munkásokat vesz föl az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki, siófoki és környéki épít­kezéseire. Különélés! pótlékot fizetünk Kaposvár területén családfenntartóknak, napi 15 Ft-ot, nem családfenntartóknak napi 10 Ft-ot, vidéki mun­kahelyeken családfenntartóknak napi 20 Ft-ot, nem családfenntartóknak pedig napi 15 Ft-ot, ha vidéki laká bejelen éssel rendelkeznek, és állandó lakhelyükre naponta nem térnek haza. Munkás- szállást, üzemi étkeztetést biztosítunk. A fölvé­telkor tanácsi igazol ás szükséges. Jelentkezés: Ka­posvár, Május 1. utca 57. és Siófok, Fő utca 200. _____________(52469) A falépcsőn tompán kopog­nak a lépések. A kinti fény után szokni kell a szemnek a magtár szürkeségéhez. Először a zsákok körvonalai rajzolód­nak ki, lassan aztán meg le­het különböztetni mindent Az udvaron előrehajtott fej­jel ácsorognak a lovak. Vár­ják, hogy elfogyjon a rako­mány, aztán folytathatják út­jukat. Türelmesek. Ki tudja, hányszor jöttek ide teherrel megrakottan, vagy indultak tele zsákokkal? — Itt mindig van munka — Gadányi Lajos, az osztopáni Győzelem magtárosa kezével körülmutat, mint aki azt mondja: körül lehet nézni. — A magtárosnak mit je­lent a tavasz? — A legfontosabb, hogy meg­legyen a vetőmag. Idejében megkaptuk, ami kellett. Az el­ső volt a tisztítás. Elvégeztük. Igazán mondom, nem volt rernmi fennakadás. Most meg — látja — kukoricával dolgo­zunk ... Tassly nem járt va­lami jó idő a kukoricára. Sajnos, van egy kevés defek­tes is... De rendet kell rakni, szét­válogatni, aztán dönteni, mi H Tudok én mindenről... €C legyen vele Gadányi Lajos már hetedik éve végzi ezt a munkát. Először furcsa volt a gazdálkodó embernek »át­állni-«. Aztán egykettőre bele­szokott. — Két helyen van magtá­runk. A postaudvarban levő épületünkben vannak a takar­mányok, a tápok. Itt meg a más egyéb. Mindennap kora reggel odamegyek először. Ez már bevált rend, aztán ki­adom a darát. Utána jön a többi munka, ami éppen fo­lyamatban van. És ez tart estig, addig-ameddig. Megvonja a vállát. Nem az óramutató szabja meg a ha­zatérést, hanem a tennivaló. — Persze nekem nem most van az igazi nagy szezonom, hanem nyáron meg ősszel. Ak­kor kapok segítőtársat is, mert nem győzném magam. Zsákkal a vállukon szünte­lenül jönnek-mennek a lép­csőn. Míg beszél Gadányi La­jos, fél szemmel azért odafi­gyel, rendjén megy-e minden. Elégedetlenül csóválja meg a fejét — Most nincs olyan nagy rend. Hiába, a sok jövés-me­nés ... Pedig egy nap még hatszor is összesöprök. De hát ez így van ilyenkor. Az idegen furcsállja ezeket a szavakat Hiszen bármilyen tüzetesen is vizsgálódik, nem talál semmi rendetlenséget. Csakhogy a magtáros sosem elégedett egészen. — Egy bizonyos. Nekem problémám, bajom még nem volt. Nem érünk rá unatkoz­ni, az igaz, és így is van jól. Mert a keréknek csak előre szabad forogni; mindig egy kicsit több, mindig egy kicsit jobb legyen. Voltak már ne­héz napjaink, túljutottunk raj­tuk. És most olyan szépen, jól indul ez az év. A magtárba nem süt be a nap. Félhomály van, sosincs nagy hideg, de nagy meleg sem. A parasztember szereti a tavaszt, valamit megmozdít benne a tavaszi föld semmihez sem hasonlítható illata. Gadá­nyi Lajos évek óta nem látja, hogy egyik napról a másikra miként változik a határ, hogy éled, pezsdül újra az élek Ta­lán néha eszébe jut, hogy jó lenne kimenni a határba, s ha egy kis időt tud szakítani, meg is teszi. De a munka ide­köti. Azt tudja mindig, hol vetnek, melyik részen mit csi­nálnak a határban. A kiadott lemért zsákok is útba igazíta­nak. — No meg — elgondolkozva néz maga elé — minden este elmegyek a munkaelosztásra. Nemcsak azért, mert ott be­széljük meg, mi lesz másnap meg harmadnap a fő munkám, hanem azért is, mert az ero­bert érdekli, mi történt, ho­gyan állunk. Tudok én min­denről. — Lajos bácsi, vihetjük? — kiáltanak. — Megyek mindjárt A falépcsőn tompán kopog­nak a lépések. A benti szür­keség után hunyorog az em­ber a szikrázó tavaszi napsü­tésben. Vörös Márta

Next

/
Thumbnails
Contents