Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
Vasárnap, 1966. március 27. 3 SOMOGYI YÉPIAÍ Hat fegyelmi tanulsága \NAPIRENDETS A fegyelmi határozatot a harmincnyolc dolgozó közül posta—transzvill. csoport mű- mindössze tizennégy vett helyében megtartott munkás- 1 részt. gyűlésen hirdette ki a Vas- ! Az esetet ezzel intézték el: és Fémipari Vállalat igazga- \ — Ezek az emberek közötója. A fegyelmi határozat alapján Törzsök Gyula művezetőt azonnali \ hatállyal leváltották. A határozat kihirdetése titán sokáig csönd volt a műhelyben. HIHETETLEN ELŐZMÉNYEK A posta—transzvill. csoport dolgozói először még a múlt év októberében kérték, hogy magyarázzák meg nekik az érvényben levő normákat Nem értették, hogy miért kapnak több bért, mint amiért megdolgoztak. Azzal sem voltak tisztában, miért az a norma jó, melyet átlagosan 98 és 102 százalék között lehet teljesíteni. Elmondták, -hogy véleményük szerint jobban is meg lehetne szervezni a munkát. Javasolták, hogy állítsanak be anyagmozgatókat és műhelykocsit. A kérés elhangzott, de az intézkedés elmaradt. — Mi mindig csak azt láttuk, hogy mennyi a teljesítmény. És egyre jobban ösz- sze zavarodtunk. A csoport májusban 98,4, júniusban 93,1, júliusban 97,3, augusztusban 83,7, szeptemberben 102,2, októberben 99,5, novemberben 109,6. decemberben 84,7, januárban 98,3 százalékos teljesítményt ért el. Novemberben és decemberben újra kérték a magyarázatot. Fordultak a szakszervezethez is, de most sem követte tett az ígéretet. A panasz hosszú huzavona után került az igazgató elé. Az igazgató januárban utasította Kocsis László munkaügyi vezetőt, hogy a lehető legrövidebb időn belül végezzék el a normák felülvizsgálatát, illetve karbantartását. A munkaügyi vezető az utasításban kiadott feladatokat csak részben és nagyon késve hajtotta végre. És akkor sem az utasításnak megfelelően. A csoport dolgozóiban c-gyre inkább az az érzés kerekedett felül, hogy velük és panaszukkal senki sem törődik. A vállalat vezetői még arra sem figyeltek föl, hogy a termelési tanácskozáson a le sem tő- i paegy kinyunyösek. Még a saját műhelyük dolga sem érdekű őket. A távol maradás igazi okát senki sem kutatta. HARMINCNYOLC PANASZOS A csoport művezetője március 2-án a délutános műszakváltás időpontjában hirdette ki a februári teljesítményt. A vallomások szerint azt mondta, hogy a normar teljesítés 80 százalék. Ez bérben 90 százalékot jelent. Ekkor kezdtek zúgolódni az emberek. — Hiába könyörgünk, nem intézkednek! — Miért nem jönnek megmagyarázni ?! — Fütyülnek ránk! — Velünk senki födik! — Menjünk közösen naszra. Törzsök művezető ideig hallgatta a keserű fakadásokat, aztán ahelyett, hogy jelentette volna az elkeseredett hangulatot, godtan elment haza. A csoportban úgyszólván mindenkit bántott, hogy kérésük hónapokon ál süket fülekre talált. Ügy döntöttek, hogy valamennyien panaszt tesznek a szerkesztőségben. Végül is a kollektíva nevében két munkás mondta el a történteket. — Mindenki el van keseredve, segítséget kérünk! A szerkesztőség kérésére fogadta a panaszosokat a megyei tanács ipari osztályának vezetője. Utasította a vállalat igazgatóját, hogy intézkedjen az ügy azonnali lezárása érdekében. S csodák csodája, négy óra alatt meg lehetett tenni azt, amire felsőbb utasítás nélkül négy-öt hónap sem volt elég. HOL VOLTAK A VEZETŐK > A munkaügyi osztály a szakszervezeti bérbizottság és a csoportbizalmiak bevonásával március 3-án délelőtt felülvizsgálta a csoport normáit, és fontolóra vette, elemezte a korábban elhangzott Szocialista munkaverseny a helyiipari vállalatoknál Megyei bizottsági ülésen vitatta meg a Helyiipari Vállalatok Dolgozóinak Szakszervezete a szocialista munkaverseny tavalyi tapasztalatait. A HVDSZ-hez tartozó tizennyolc vállalatnál tavaly százldlenc brigádban 1372-en dolgoztak — 860 szocialista, illetve szocialista címért küzdő brigádban. A szocialista munkaverseny megindításának első éveiben a brigádok főként mennyiségi vállalásokat tettek. Tavaly már a minőség javítása, a termelékenység növelése és a? önköltség csökkentése volt a cél. Különösen a Kefeanyag- kikészítő Vállalatnál, a Somogy megyei Faipari Vállalatnál és a Patyolatnál dolgoztak szervezetten a szocialista brigádok. A HVDSZ megyei bizottsági ülésén meghatározták a szocialista munkaverseny időszerű tennivalóit. Határozatot hoztak a versenymozgalom föltételeinek biztosításáról, a rendszeres értékelésről, a műszaki dolgozók bevonásáról, a brigádmozgalom patronálásá- ról, az eredmények szélles körű ismertetéséről, a szakszervezeti bizottságok és a gazdasági vezetők jobb együttműködéséről. .1 Ezen az ülésen értékelték a Kaposvári Vas- és Fémipari Vállalat szakszervezeti csoportjainak és a Tanácsi Textilipari Vállalat szakszervezeti bizottságának munkáját is. bejelentéseket. A vizsgálat eredményéről az igazgató munkásgyűlésen tájékoztatta a dolgozókat. A gyűlésen, mint már említettem, sokáig csönd volt. Senki sem akart szólni. Az igazgató kihirdette a fegyelmi határozatokat; a vétkesek megkapták büntetésüket. Ezzel tán napirendre is lehetne térni a történtek fölött. Csakhogy valami nincs rendjén. Igaz, hogy a felsőbb szerv utasítására azonnal intézkedtek, de ez nem lehet mentség néhány vezető számára. Miért nem intézkedett a vállalat szakszervezeti bizottság?? És hol volt az utóbbi hónapokban Babodi István üzemvezető? Nekik kellett volna eljárniuk a panasz megnyugtató elintézése végett, őket nem marasztalta el senki, nem kaptak fegyelmit ... Németh Sándor A KISZ eszmei-politikai nevelőmunkája, szervezeti élete Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Két és fél hónappal ezelőtti ülésén határozta meg a KISZ megyei bizottsága, hogy milyen irányelvek alapján kell a KISZ-szervezetek, bizottságok munkáját végezni az idén. Tóth János, a KISZ Somogy megyei bizottságának első titkára a pénteki bizottsági ülésen az eltelt idő alatt végzett munkáról, az idei akcióprogramról számolt be. Elmondta, hogy megyénk KISZ -szerv aze- tei eredményesen összegezték múlt évi munkájukat, és új módon határozták meg az ez évi feladatokat. Ä megyei KISZ-vb úgy értékeli, hogy intenzív tervező munka folyt az alapszervezetekben, és ez a KISZ-szervezetek politikai erősödését hozta magával. A Burgonyaültetés Nagykorpádon Megkezdték a burgonya ültetését a Lábodi Állami Gazdaság nagykorpádi kerületében. Az első negyvenholdas táblán huszonöt asszony rakja a földibe a gülbaba gumókat. Segítenek a traktorok is. Géppel mélyítik a sorokat, s a takarást is így végzik el. Az ültetésre szánt gumók felét előhajtatták. Ezeket kézzel rakják a földbe, a többit pedig géppel ültetik el. így megrövidül a vetési idő, s a korábbi harminc-harmincöt nap helyett tizenhárom nap alatt — tehát az ültetési-e legalkalmasabb időben — tudják földbe tenni a gumókat. A gazdaságban ezerkótszáz holdon termelnek vetöburgo- nyát az idén. Most a korai fajtákat ültetik el, de hamarosan hozzálátnak a hosszabb tenyészidejű fajták földbe rakásához is. munkatervezés demokratizmusa eredménnyel járt, nőtt a fiatalok aktivitása. A KISZ- szervezetek taggyűlésein, a járási bizottsági üléseken mintegy 2500 fiatal nyilvánított véleményt a múlt évi munkáról és az idei feladatokról. Az eltelt időszak eredményességéhez hozzájárult a pártszervezeteit segítségadó, patronáló munkája, valamint az állami és gazdasági vezetők támogatása. Áz alapszervezetek taggyűléseinek mintegy 80 százalékán ott voltak a községi, üzemi, gazdasági vezetők, és segítettek abban, hogy megvalósítható programokat fogadjanak el a fiatalost. A megyei bizottság 1966. évi akcióprogramja — a hármas jelmondaton alapulva tehát az alapszervezetek, a járási bizottságok programjaira épül. A »Tegyünk többet Somo- gyért /«-mozgalom és a »Tervezzünk és cselekedjünk együtt!« jelmondat a párt irányelveinek szerves részeként az ifjúság mozgósítását célozza. Az alapszervezetek megértették, hogy a harmadik ötéves terv feladataiból a fiatalokra is sok teendő vár. A munka minőségének megjavítását, az anyagtakarékosságot, a munkafegyelmet a Radar- és Fényszóró-szolgálat bevezetésével segítik elő. A termelést a szakmunkások képzésével, szaktanfolyamok szervezésével, a »Szakma ifjú meste- re«-mozgalom kiterjesztésével kívánják előmozdítani. A fiatal műszaki értelmiségiek közül mintegy száz vállalta, hogy részt vesz a »Kiváló ifjú mérnök, közgazdász«-mozgalom- ban. Vállalták azt is, hogy segítenek a KISZ-lakásópiiési akciók műszaki dokumentációinak elkészítésében. A fiatalok felelősségérzetét mutatja az is, hogy részt kérnek a harmadik ötéves terv — megyénk egész ifjúságát közvetlenül is érintő — beruházásainak megvalósításából. A KISZ-fiatalok védnökséget vállaltak a Kaposváron létesítendő ipari tanuló-iskola és kollégium építése fölött, valamint felajánlották segítségüket a Nagyatádi Konzervgyár rekonstrukciós munkájához. A falusi alapszervezetek is az irányelvek szerint készítették el programjukat. A taggyűléseken megvitatták a falu problémáit, megtervezték, hogy mi módon segíthetnek a termelőszövetkezeteknek. A rét- és legelőjavítás szinte már hagyományos az alapszervezetekben. Az idén 14 000 hold rét és legelő megjavítását vállalták a somogyi KISZ-esek, ezenkívül a 67-es út mellett 2500 köbméter föld kitermelésére vállalkoztak. A tervezett tíz mintalegelő kialakítása, a községi fásítási tervekben szereplő 40 000 facsemete elültetése is jelentős feladat. Az utóbbi években számottevő sikereket ért el a Somogybán levő négy önkéntes ifjúsági építőtábor. Ebben az évben is biztosítja a KISZ, hogy megyénkből 630 lány és 320 fiú részt vegyen a táborokban. Beszélt a megyei első titkár a KISZ érdekvédelmi munkájáról is, ezen belül a lakásépítési akcióról. A fiatalok lakásgondjaik enyhítésére azt a célt tűzték ki, hogy a harmadik ötéves tervben évenként 30—60 lakást adnak át a fiataloknak. Nagyatádon, Barcson, Siófokon még 1966—67- ben megkezdik az építkezéseSzó esett a KISZ-nek az alapszervezetekben és a középiskolákban folyó politikai nevel őmunkáj áról is. Eredményes politikai akciósorozatrrak könyvelhető el a »Vádoljuk az imperializmust!« jelmondat alapján az alapszervezeteknél, járási bizottságoknál kibontakozó tiltakozómozgalom. A fiatalok lelkes hangulatú nagygyűléseken, felvonulásokon, röpgyűléseken fejezték ki szolidaritásukat a hős vietnami nép iránt. A KISZ-esek internacionalista érzését csak erősítette az a társadalmi munkaakcióra való felhívás, amelyet a Rippl-Rónai Kollégium diákjai hirdettek meg. Vietnami vasárnapok szervezésére hívták fel a megye KISZ-es és KISZ-an kívüli fiataljait, s a munkáért kapott összeget felajánlották a vietnami nép megsegítésére. A siófoki járás KISZ-fiataljai például rét- és legelő javítást végeztek az akció keretében. Tóth János végül a KISZ kulturális és sporttevékenységéről, a szervezeti életről beszélt A beszámolót követő vitában többen szóltak hozzá az elhangzottakhoz. Felszólalt Szűcs Pál, a KISZ központi bizottsága nemzetközi osztályának vezetője is. Elmondta, Hogy a megyei KISZ-bizottság megteremtette a KISZ mozgósító jelszavai megértésének föltételeit, ez azonban a munkának csak eíső része. Menet közben vissza kell térni az akcióprogramban szereplő feladatok értékelésére, mert ez biztosítja a munka sikeres befejezését. Ä »Vádoljuk az im- periaíizmust—mozgalomról szólva hangsúlyozta, hogy a KISZ ne tekintse ezt kampány- feladatnak, mivel nemcsak az Egyesült Államok agressziója ellen emelik föl szavukat a fiatalok, hanem a más területeken megnyilvánuló imperialista támadások ellen is. S. M. Kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki, siófoki és környéki építkezéseire. Különélés! pótlékot fizetünk Kaposvár területén családfenntartóknak, napi 15 Ft-ot, nem családfenntartóknak napi 10 Ft-ot, vidéki munkahelyeken családfenntartóknak napi 20 Ft-ot, nem családfenntartóknak pedig napi 15 Ft-ot, ha vidéki laká bejelen éssel rendelkeznek, és állandó lakhelyükre naponta nem térnek haza. Munkás- szállást, üzemi étkeztetést biztosítunk. A fölvételkor tanácsi igazol ás szükséges. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. utca 57. és Siófok, Fő utca 200. _____________(52469) A falépcsőn tompán kopognak a lépések. A kinti fény után szokni kell a szemnek a magtár szürkeségéhez. Először a zsákok körvonalai rajzolódnak ki, lassan aztán meg lehet különböztetni mindent Az udvaron előrehajtott fejjel ácsorognak a lovak. Várják, hogy elfogyjon a rakomány, aztán folytathatják útjukat. Türelmesek. Ki tudja, hányszor jöttek ide teherrel megrakottan, vagy indultak tele zsákokkal? — Itt mindig van munka — Gadányi Lajos, az osztopáni Győzelem magtárosa kezével körülmutat, mint aki azt mondja: körül lehet nézni. — A magtárosnak mit jelent a tavasz? — A legfontosabb, hogy meglegyen a vetőmag. Idejében megkaptuk, ami kellett. Az első volt a tisztítás. Elvégeztük. Igazán mondom, nem volt rernmi fennakadás. Most meg — látja — kukoricával dolgozunk ... Tassly nem járt valami jó idő a kukoricára. Sajnos, van egy kevés defektes is... De rendet kell rakni, szétválogatni, aztán dönteni, mi H Tudok én mindenről... €C legyen vele Gadányi Lajos már hetedik éve végzi ezt a munkát. Először furcsa volt a gazdálkodó embernek »átállni-«. Aztán egykettőre beleszokott. — Két helyen van magtárunk. A postaudvarban levő épületünkben vannak a takarmányok, a tápok. Itt meg a más egyéb. Mindennap kora reggel odamegyek először. Ez már bevált rend, aztán kiadom a darát. Utána jön a többi munka, ami éppen folyamatban van. És ez tart estig, addig-ameddig. Megvonja a vállát. Nem az óramutató szabja meg a hazatérést, hanem a tennivaló. — Persze nekem nem most van az igazi nagy szezonom, hanem nyáron meg ősszel. Akkor kapok segítőtársat is, mert nem győzném magam. Zsákkal a vállukon szüntelenül jönnek-mennek a lépcsőn. Míg beszél Gadányi Lajos, fél szemmel azért odafigyel, rendjén megy-e minden. Elégedetlenül csóválja meg a fejét — Most nincs olyan nagy rend. Hiába, a sok jövés-menés ... Pedig egy nap még hatszor is összesöprök. De hát ez így van ilyenkor. Az idegen furcsállja ezeket a szavakat Hiszen bármilyen tüzetesen is vizsgálódik, nem talál semmi rendetlenséget. Csakhogy a magtáros sosem elégedett egészen. — Egy bizonyos. Nekem problémám, bajom még nem volt. Nem érünk rá unatkozni, az igaz, és így is van jól. Mert a keréknek csak előre szabad forogni; mindig egy kicsit több, mindig egy kicsit jobb legyen. Voltak már nehéz napjaink, túljutottunk rajtuk. És most olyan szépen, jól indul ez az év. A magtárba nem süt be a nap. Félhomály van, sosincs nagy hideg, de nagy meleg sem. A parasztember szereti a tavaszt, valamit megmozdít benne a tavaszi föld semmihez sem hasonlítható illata. Gadányi Lajos évek óta nem látja, hogy egyik napról a másikra miként változik a határ, hogy éled, pezsdül újra az élek Talán néha eszébe jut, hogy jó lenne kimenni a határba, s ha egy kis időt tud szakítani, meg is teszi. De a munka ideköti. Azt tudja mindig, hol vetnek, melyik részen mit csinálnak a határban. A kiadott lemért zsákok is útba igazítanak. — No meg — elgondolkozva néz maga elé — minden este elmegyek a munkaelosztásra. Nemcsak azért, mert ott beszéljük meg, mi lesz másnap meg harmadnap a fő munkám, hanem azért is, mert az erobert érdekli, mi történt, hogyan állunk. Tudok én mindenről. — Lajos bácsi, vihetjük? — kiáltanak. — Megyek mindjárt A falépcsőn tompán kopognak a lépések. A benti szürkeség után hunyorog az ember a szikrázó tavaszi napsütésben. Vörös Márta
