Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-16 / 39. szám

Szerda, 1966. február 16. 5 SOMOGYI NÉPLAP Beszéljünk a burgonyáról A Kaposvári Járási Pártbi­zottság egyik titkára még a tél elején felhívta a figyelmet egy nagyon érdekesnek ígér­kező vizsgálatra. Elhatározták ugyanis, hogy bonckés alá ve­szik a járás burgonyatermesz­tésének helyzetét. Az okot az szolgáltatta erre, hogy egyné­mely jó talajadottságú terme­lőszövetkezetben évről évre alacsony volt a burgonya ho­zama, nem egy gazdaságban éppen az ebből származó ki­esések okozták a mérleg­hiányt. Miért kevés a termés, mit kellene tenni a jobb eredmé­nyek eléréséért? Ha erre a kérdésre csak a kaposvári já­rásban kellene választ keres­ni, a feladat nem volna ne­héz. De nemcsak itt probléma ez, hanem megyeszerte: a bur­gonyatermesztés úgyszólván egy helyben topog, pedig a népgazdaság számit a somo­gyi burgonyára. A Somogy megyed Népi El­lenőrzési Bizottság e tárgyban folytatott vizsgálatának meg­állapításait nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szak­emberek bevonásávail nemrég megvitatták, s igyekeztek vá­laszt adni arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne fejleszte­ni a burgonyatermesztést Nem kielégítő a hozamnövekedés Megyénket már a hagyomá­nyok is kötelezik és előrelé­pésre ösztönzik e téren, hi­szen a burgonyatermesztésnek nemcsak több évtizedes, de idestova évszázados, ellenőriz­hető múltja van nálunk. Az adatok arról tanúskodnak, hogy az egyik legfontosabb népéledmezési növény hozama a korszerű agrotechnika alkal­mazásával nem növekedett párhuzamosan, összehasonlí­tásul álljon itt egy példa: 1892-ben mintegy 23 000 hol­don termeltek megyénkben burgonyát, és holdanként i>0 mázsa körüli átlagtermést ta­karítottak be. 1961-ben a ter­melőszövetkezetek megközelí­tően ekkora területen átlago­san 54,2 mázsa' burgonyát ter­meltek holdanként, örvende­tes viszont, hogy ennek a nö- vérfynek a vetésterülete ma csaknem 38 000 hold, s kedve­ző időjárású esztendőkben és a hagyományos burgonyás já­rásokban kiemelkedő eredmé­nyek is születtek. összességében azonban azt kell megállapítani, hogy az egységnyi területről betakarí­tott termés nem kielégítő. Már csak azért sem, mert az az igények állandóan nőnek, és Szabolcs-Szatmár megye után Somogyra vár a legnagyobb feladat az ország lakosságánál?: burgonyával való ellátásában. Ez a két megye termeli a bur­gonyának körülbelül egyhar- madát. Ha figyelembe vesszük, hogy Szabolcsban a vetésterü­let különösen az utóbbi esz­tendőkben csökkent, még nyil­vánvalóbbá válik, hogy me­gyénkre egyre inkább számít az ország, az eddiginél több burgonyát kell adnunk a nép­gazdaságnak. Ehhez pedig az átlagok emelésére van szük­ség. hiszen a vetésterületet az egyéb növények fontossága •miatt nem növelhetjük. A fő cél tehát a hozamnövelés. A fajtaválaszték bővítésére van szükség Megannyi tényező befolyá­solhatja a burgonya termés- eredményeit: a vetőgumó minősége, a talaj tápereje, a holdanként! tőszám, az idő­járás, a növényápolás és a be­takarítás idejében való, gondos elvégzése. Még a kedvezőtlen időjárás káros hatását is csök­kentheti az ember. Ha ugyan­is a szükségesnél kevesebb csapadékot kap tenyészideje alatt a burgonya, az öntöző­berendezéseknek nagy hasznát vehetik a gazdaságok. 1964- ben 4560 holdon — a vetéste­rület 21,8 százalékán — folyt öntözéses termesztés, s 89,2 mázsás holdankénti átlagot ér­tek el. Ez jelentősen felül­múlja az öntözés nélkül ter­mesztett burgonya hozamát Érdemes szólni a megyénk­ben fellelhető burgonyafaj- tákról és termesztésük tapasz­talatairól is. Ez idő szerint hatfajta burgonyát termelnek gazdaságaink nagyobb meny- nyiségben, több-kevesebb si­kerrel, ennek is egy részét importból származó vetőgumó- ból. Viszonylag biztonságosan a kisvárdai rózsa, á gülbaba, a somogyi sárga és a somogyi korai termeszthető megyénk­ben. De még ezeknél is előfor­dul, hogy egyenge csíraképes­ségű gumó kerül a földbe. Ez­zel szemben más európai or­szágokban 30—40 féle burg nyával találkozni, tehát na­gyobb lehetőség kínálkozik a fajtacserére, egyszóval na­gyobb a választék. Hasznára válna a burgonya- termesztésnek, ha a gazdasá­gok több olyan nemesített gu­mót ültethetnének, amelyek­nek a nagy hozam és a jó mi­nőség mellett még az az elő­nyük is megvan, hogy ellen- állóak a betegségekkel szem­ben. Módot kellene találni ar­ra, hogy e«y~agy kinemesítnt burgonyafájta idejében kerül­jön a gazdaságokhoz, nem pe­dig akkor, amikor a vetőgumó már leromlott, s csak egy-két éves termesztésre alkalmas. A mozgalom szellemében A Tegyünk többet Somo- gvért.'-mozgalom hathatós elő­mozdítójaként tekinthető a megyei NEB-nek a burgonya­termesztés helyzetét elemző vizsgálata nemcsak azért, mert gyakorlati tapasztalatokat ösz- szegez, és határozott véle­ményt mond, hanem azért is, mert irányt mutat a szakem­berek megállapításaira tá­maszkodva. És figyelmeztet Rávilágít a gondos növény- ápolás, talajerő-visszapótlás és betakarítás fontosságára is. Ezen a téren szintén sok a tennivaló. Az idei burgonyatermelés munkálatai tulajdonképpen már a múlt év őszén elkezdőd­tek. A tavalyi termésből ki kellett válogatni a vetőgumoí. Sok függ attól, hogy a váiogx- tást hogyan végezték el, s ho­gyan tárolták a télen a vető­gumót. Ugyancsak őszi tenni­való a mélyszántás, ebből saj­nos több ezer hold erre az év­re maradt. És minden bizony­nyal jól járnak azok a terme­lőszövetkezetek és állami gaz­daságok, amelyek nem sajnál­ják a burgonya alá szánt te­rület' zöld- és istállótrágyázá­sát, és céltudatosan felhasz­nálják a rendelkezésre álló műtrágyát. Már a műtrágyá­zás megkövetel egy fontos ten­nivalót: törekedni kell a bur­gonyatermesztés munkálatai­nak komplex gépesítésére. S itt is — a fajtaellátásihoz ha­sonlóan — szükséges, hogy az országos szervek az eddiginél több segítséget nyújtsanak, hogy megyénk annyi burgo­nyát adhasson, amennyit elvár tőle a népgazdaság, és ameny- nyit a megyei előirányzat a harmadik ötéves tervre vonat­kozóan tartalmaz. Hiány van műtrágyaszoró- gépekben, és a soron követ­kező tennivalók is gondot okoznak. Nincs megoldva me­gyénkben a burgonyaültetés gépesítése, ugyanis a 121 ter­melőszövetkezeti ültetőgép nem felel meg a kívánalmak­nak. A növényápolásban már tért hódít a vegyszer, a baj az, hogy kevés van belőle. Pe­dig a vegyszerezés jelentősen megkönnyíti a gyomirtást, a szedést is. Eddig ugyanis gyak­ran csak a gaz lekaszálása után állhatták munkába a be­takarítógépek. A betakarítást csaknem az egész megyében forgóvillás burgonyaforgatóval végzik, de még így is sok munka vár az emberre a sze­déskor és a válogatáskor. Né­hány, teljesen gépesítésre ki­jelölt állami gazdaság kivéte­lével szinte mindenütt kézzel válogatják a burgonyát. Elkel tehát a segítség me­gyénknek. S hogy pontosan miben szorul támogatásra, hol van szükség gondosabb mun­kára, mindezt feltárta és meg­vitatta a megyei NEB. Az észrevételek hasznos célt szol­gáltak azzal, hogy megmutat­ták: mit lehet, mit kell tenni azért, hogy Somogy — mint a burgonyatermesztésben máso­dik legszámottevőbb megye — azt adhassa, amit az ország elvár tőle. Hemesz Ferenc RÉGI VÍZIMALOM Oj „MUNKAKÖRBEN“ A berzencei Jobb Élei Tsz raktárnak és darálónak használja fel a régi vízimal­mot. Némi átalakítás után tizenöt vagon takarmányt, az alsó szinten tíz vagon pétisót lehet benne tárolni. Az alsó szinten helyezik el a községi darálót is. — A régi vízimalom. (1. kép.) — Dolgoznak a villanyszerei ik. (2. kép.) V illa ny szerelőket VESZ FÖL az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat a kaposvári, siófoki, nagyatádi és marcali építkezé­seire. Jelentkezés személyesen vagy írásban a vál­lalat villanyszerelő részlegénél, Kaposvár, Május 1. utca 57. (35477) A balatonszabadi traktorosbrigád elnyerte a szocialista brigád címet (Tudósítónktól.) Alig egy évvel ezelőtt alakujt meg a siófoki járási termelő­szövetkezeti versenybizottság. Részvevői — a tsz-ek, a párt- bizottság, a KISZ-bizottság, a Népfront, a mezőgazdasági osz­tály, a mezőgazdasági állandó bizottság képviselői — lefektet­ték azokat az alapelveket, ame­lyek alapján segíteni kell meg­teremteni a szocialista munka­verseny, főként a szocialista brigádmozgalom föltételeit a termelőszövetkezetekben. A fel­hívás után négy brigád kapcso­lódott be a mozgalomba. Köz­tük volt Molnár János balaton­szabadi traktorosbrigádja is. A mostani kiértékelés tanúsá­ga szerint a balatonszabadi No­vember 7. Tsz brigádja hiány­talanul teljesítette vállalását. A traktorosok egy év alatt 2653 műszaknormával csaknem 18 000 normálhold munkát végeztek. Mindnyájan nagy gonddal vi­gyáztak gépükre, s takarékosan bántak az alkatrészekkel. Üzem­anyagból pedig az előirányzott­nál mintegy százezer forint ér­tékűvel kevesebbet használtak fel. Az eredmények értékelésekor Palla g András, a járási tanács vb-elnökhelyettese foglalkozott a szocialista brigádmozgalom ál­talános tapasztalataival. Hangsú­lyozta: a jövő szempontjából nagyon fontos a termelőszövet­kezetekben a verseny további szervezése, erősítése és kibonta­kozásának előmozdítása. Az ed­digi tapasztalatok szerint a mozgalom hármas jelszava a fa­lun leginkább a 25 ifjúság köré­ben talál kezdvező visszhangra. A szövetkezeti fiatalok Valóban szocialista módon igyekeznek élni, dolgozni és tanulni. En­nek előfeltételeit a falu veze­tőinek, különösen a termelőszö­vetkezeti vezetőknek kell a KISZ-szervezetekkel egyetértés­ben megteremteniük. Cikkünk nyomón Megvitatták a sajtóbírálatot Lapunk január 8-i számá­ban megbíráltuk a csurgói Imsz Csokonai étterem-esz­presszó kombinátját, mert nem fűtik rendesen. Január 13-i lapunkban kifogásoltuk, hogy nem elég tiszták az fmsz csurgói üzletei. A Cso­konai étterem-eszpresszó kombinátban romlott az elő­fizetéses ebédek minősége. Francia Géza, a Csurgó és Vidéke Fmsz kereskedelmi főosztályvezetője megállapí­totta, hogy a felszolgáló helytelenül tájékoztatta az újságírót, a vezetőség nem szabta meg a fűtéshez fel­használható szén mennyisé­gét Jelenleg száztíz mázsa koksza van a kombinátnak. Január 1-e óta teljes napi műszakban dolgozik a fűtő. A hideg azért áramlott be, mert az ajtók és az ablakok nem zártak megfelelően. Az­óta rögzítették az ablakokat, pótolták a lepotyogott vako­latot. Az ajtót majd akkor javítja meg a ktsz, ha me­legebb lesz. Másik takarító­nőt vett föl a vendéglő, min­dennap kitakarítja a presz- szót és az éttermet. Noha voltak panaszok az ételek minőségére és mennyiségére, tavaly megkétszereződött az ételforgalom, hetvenöt szá­zalékkal többen fizettek elő ebédet Decemberben kisebb mérvű volt az emelkedés, mint az előző hónapokban, mert a téglagyár leállt, azon­ban még így is 38 százalék­ra rúg. Január 26-án tár­gyalta meg az fmsz igaz­gatósága a Csokonai étterem­eszpresszó munkáját. Másnap a kombinát dolgozói megbe­szélték a sajtóbíralat és az Igazgatósági ülés tapasztala­több meg tart. Elismerték, hogy esetben nem tartották az üzleti szabályzatot, vétet­tek a munkafegyelem ellen, engedély nélkül távol marad­tak munkahelyükről. Meg­fogadták, hogy nagy gondot fordítanak az ételek meny- nyiségére és minőségére, a vendégek udvarias és gyors kiszolgálására. Elhatározták, hogy tovább küzdenek a szo­cialista címért. Az igazgatóság figyelmez­tette az élelmiszerbolt dol­gozóit, hogy jobban vigyáz­zanak a rendre és a tiszta­ságra. Rendelet a nyárfatelepítésről A közelmúltban jelent meg ápolással .kapcsolatban fel- földművelósügyi és a pénz- merülő költségek fedezésére, ügyminiszter együttes rende­leté a nyárfatelepítésre al­kalmas területek kijelölésé­ről, valamint a mezőgazdasá­gi cellulóz-nyárfatelepítésről. Két tény indokolja az in­tézkedés meghozatalát. Az egyik, hogy hazánkban szá­mottevő olyan terület van — részben termelőszövetke­zetek, részben állami gazda­ságok vagy községi tanácsok tulajdonában —, amely egyéb mezőgazdasági művelésre al­kalmatlan, de rajta bizonyos nyárfafélék jól megteremnek. A másik: hazánk különösen szegény papírgyártásra alkal­mas fában. A nyárfa pedig jó alapanyaga a papíripar­nak. Végeredményben tehát a nyárfatelepítés minden szempontból fontos népgaz­dasági érdek. Mindenütt az illetékes szakemberek dolga, hogy számba vegyék a nyárfaülte­tésre alkalmas földeket. és javaslatot készítsenek a te­lepítési tervek megvalósítá­sára. Kimondja a rendelet, hogy termelőszövetkezet te­rületét csakis a szövetkezeti közgyűlés hozzájárulásával lehet nyárfatelepítésre, illet­ve -termesztésre kijelölni. Ezután telepítési alapok­mányt és tervet kell készí­teni. A termelőszövetkezetek a nyárfatermesztésre kijelölt területek után a telepítés ter­vezésével, kivitelezésével és felügyeletével, valamint az Betétlappal, vizűm nélkül A sajtó, a rádió már hírül adta azt az államközi megálla­podást, ’ amely lehetővé teszi, hogy mostantól útlevél és vi­zűm nélkül lépjék át a ma­gyar—jugoszláv határt a két ország állampolgárai. A február 15-én életbe lépett rendelettel kapcsolatban illetékes helyen a következőket mondták: »A Magyarországról Jugoszlá­viába utazni szándékozóknak ezentúl nem kell útlevelet vál­taniuk. (Az viszont szükséges, hogy kitöltsék az IBUSZ-nál (útlevélosztály) kapható kérdő­ívet, s ennek alapján huszon­egy napon belül kapják kézhez az igénylők azt a betétlapot, amely a személyazonossági iga­zolvánnyal együtt vizűm nélkül jogosít a határ oda—vissza való átlépésére. Akik turistaként kívánnak Ju­goszláviába utazni, azok a be­tétlapért 500 forint illetéket fi­zetnek. Csoportos utazás esetén 200 forint az illeték; 100 forin­tot kell lerónia annak, aki ro­konlátogatásra, meghívás alapján utazik Magyarországról Jugosz­láviába. A devizaellátással kapcsolatban e pillanatban a régi rendelkezé­sek vannak érvényben. A turis­taként utazók 500 új dinárt válthatnak ki (kb. 1600 forint). A csoportos útlevelek alapján 180 dinár vásárolható.-« üzemviteli célokra is felhasz­nálható, vissza nem téríten­dő állami hozzájárulást kap­nak. Ezt a hozzájárulást a járási tanács mezőgazdasági és pénzügyi osztálya együt­tesen engedélyezi. A hozzá­járulás alapján a járási bankfiókok erre a célra számlát nyitnak a termelő- szövetkezetek részére. Az állami hozzájáruláson felül a termelőszövetkezetek — a betelepített területet figye­lembe véve — évenként és holdanként — az ötödik év­től kezdődően kilenc éven át — meghatározott mértékű állóeszközhitelt is igénybe me­hetnek. A hitel mértéke a te­lepített terület termőhelyi osztályba való sorolásától függ. A hitel visszafizetése a kitermelt terület arányá­ban legkésőbb a telepítést követő tizienhatodik évben válik esedékessé. A rendeletben foglalt in­tézkedések értelmében tehát a nyárfatelepítés teljes költ­ségeit és a művelés öt esz­tendőre szóló kiadásait az állam fedezi. A további mun­ka (mint a kitermelés, elő­készítés, szállítás) a gazdaság feladata, és övé a teljes be­vétel is. Módot nyújt a ren­delet arra is, hogy a terme­lőszövetkezetek már a kiter­melés előtt jövedelemhez jussanak a nyárfával beülte­tett területek után. A tele­pítést követő ötödik eszten­dőben bizotlság értékeli az ültetvény fejlettségét, és megállapítja, hogy a kiter­melés idején mekkora faho­zam várható. Ennek alapján osztályba sorolják a nyárfást, és a szövetkezetek a kivágás­ra kerülő fa nettó értékének egy részét minden évben elő­re megkapják. Az új rendelet tehát ked­vező föltételeket teremt a nyárfatelepítéshez. Minden termelőszövetkezetnek saját érdeke, hogy éljen az alka­lommal. H. L. A Dél-magyarországi Fűrészek felajánl elfekvő készletéből 11 q fekete véralbumint Cím: BARCS. (3608)

Next

/
Thumbnails
Contents