Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-16 / 39. szám
Szerda, 1966. február 16. 5 SOMOGYI NÉPLAP Beszéljünk a burgonyáról A Kaposvári Járási Pártbizottság egyik titkára még a tél elején felhívta a figyelmet egy nagyon érdekesnek ígérkező vizsgálatra. Elhatározták ugyanis, hogy bonckés alá veszik a járás burgonyatermesztésének helyzetét. Az okot az szolgáltatta erre, hogy egynémely jó talajadottságú termelőszövetkezetben évről évre alacsony volt a burgonya hozama, nem egy gazdaságban éppen az ebből származó kiesések okozták a mérleghiányt. Miért kevés a termés, mit kellene tenni a jobb eredmények eléréséért? Ha erre a kérdésre csak a kaposvári járásban kellene választ keresni, a feladat nem volna nehéz. De nemcsak itt probléma ez, hanem megyeszerte: a burgonyatermesztés úgyszólván egy helyben topog, pedig a népgazdaság számit a somogyi burgonyára. A Somogy megyed Népi Ellenőrzési Bizottság e tárgyban folytatott vizsgálatának megállapításait nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek bevonásávail nemrég megvitatták, s igyekeztek választ adni arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne fejleszteni a burgonyatermesztést Nem kielégítő a hozamnövekedés Megyénket már a hagyományok is kötelezik és előrelépésre ösztönzik e téren, hiszen a burgonyatermesztésnek nemcsak több évtizedes, de idestova évszázados, ellenőrizhető múltja van nálunk. Az adatok arról tanúskodnak, hogy az egyik legfontosabb népéledmezési növény hozama a korszerű agrotechnika alkalmazásával nem növekedett párhuzamosan, összehasonlításul álljon itt egy példa: 1892-ben mintegy 23 000 holdon termeltek megyénkben burgonyát, és holdanként i>0 mázsa körüli átlagtermést takarítottak be. 1961-ben a termelőszövetkezetek megközelítően ekkora területen átlagosan 54,2 mázsa' burgonyát termeltek holdanként, örvendetes viszont, hogy ennek a nö- vérfynek a vetésterülete ma csaknem 38 000 hold, s kedvező időjárású esztendőkben és a hagyományos burgonyás járásokban kiemelkedő eredmények is születtek. összességében azonban azt kell megállapítani, hogy az egységnyi területről betakarított termés nem kielégítő. Már csak azért sem, mert az az igények állandóan nőnek, és Szabolcs-Szatmár megye után Somogyra vár a legnagyobb feladat az ország lakosságánál?: burgonyával való ellátásában. Ez a két megye termeli a burgonyának körülbelül egyhar- madát. Ha figyelembe vesszük, hogy Szabolcsban a vetésterület különösen az utóbbi esztendőkben csökkent, még nyilvánvalóbbá válik, hogy megyénkre egyre inkább számít az ország, az eddiginél több burgonyát kell adnunk a népgazdaságnak. Ehhez pedig az átlagok emelésére van szükség. hiszen a vetésterületet az egyéb növények fontossága •miatt nem növelhetjük. A fő cél tehát a hozamnövelés. A fajtaválaszték bővítésére van szükség Megannyi tényező befolyásolhatja a burgonya termés- eredményeit: a vetőgumó minősége, a talaj tápereje, a holdanként! tőszám, az időjárás, a növényápolás és a betakarítás idejében való, gondos elvégzése. Még a kedvezőtlen időjárás káros hatását is csökkentheti az ember. Ha ugyanis a szükségesnél kevesebb csapadékot kap tenyészideje alatt a burgonya, az öntözőberendezéseknek nagy hasznát vehetik a gazdaságok. 1964- ben 4560 holdon — a vetésterület 21,8 százalékán — folyt öntözéses termesztés, s 89,2 mázsás holdankénti átlagot értek el. Ez jelentősen felülmúlja az öntözés nélkül termesztett burgonya hozamát Érdemes szólni a megyénkben fellelhető burgonyafaj- tákról és termesztésük tapasztalatairól is. Ez idő szerint hatfajta burgonyát termelnek gazdaságaink nagyobb meny- nyiségben, több-kevesebb sikerrel, ennek is egy részét importból származó vetőgumó- ból. Viszonylag biztonságosan a kisvárdai rózsa, á gülbaba, a somogyi sárga és a somogyi korai termeszthető megyénkben. De még ezeknél is előfordul, hogy egyenge csíraképességű gumó kerül a földbe. Ezzel szemben más európai országokban 30—40 féle burg nyával találkozni, tehát nagyobb lehetőség kínálkozik a fajtacserére, egyszóval nagyobb a választék. Hasznára válna a burgonya- termesztésnek, ha a gazdaságok több olyan nemesített gumót ültethetnének, amelyeknek a nagy hozam és a jó minőség mellett még az az előnyük is megvan, hogy ellen- állóak a betegségekkel szemben. Módot kellene találni arra, hogy e«y~agy kinemesítnt burgonyafájta idejében kerüljön a gazdaságokhoz, nem pedig akkor, amikor a vetőgumó már leromlott, s csak egy-két éves termesztésre alkalmas. A mozgalom szellemében A Tegyünk többet Somo- gvért.'-mozgalom hathatós előmozdítójaként tekinthető a megyei NEB-nek a burgonyatermesztés helyzetét elemző vizsgálata nemcsak azért, mert gyakorlati tapasztalatokat ösz- szegez, és határozott véleményt mond, hanem azért is, mert irányt mutat a szakemberek megállapításaira támaszkodva. És figyelmeztet Rávilágít a gondos növény- ápolás, talajerő-visszapótlás és betakarítás fontosságára is. Ezen a téren szintén sok a tennivaló. Az idei burgonyatermelés munkálatai tulajdonképpen már a múlt év őszén elkezdődtek. A tavalyi termésből ki kellett válogatni a vetőgumoí. Sok függ attól, hogy a váiogx- tást hogyan végezték el, s hogyan tárolták a télen a vetőgumót. Ugyancsak őszi tennivaló a mélyszántás, ebből sajnos több ezer hold erre az évre maradt. És minden bizonynyal jól járnak azok a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, amelyek nem sajnálják a burgonya alá szánt terület' zöld- és istállótrágyázását, és céltudatosan felhasználják a rendelkezésre álló műtrágyát. Már a műtrágyázás megkövetel egy fontos tennivalót: törekedni kell a burgonyatermesztés munkálatainak komplex gépesítésére. S itt is — a fajtaellátásihoz hasonlóan — szükséges, hogy az országos szervek az eddiginél több segítséget nyújtsanak, hogy megyénk annyi burgonyát adhasson, amennyit elvár tőle a népgazdaság, és ameny- nyit a megyei előirányzat a harmadik ötéves tervre vonatkozóan tartalmaz. Hiány van műtrágyaszoró- gépekben, és a soron következő tennivalók is gondot okoznak. Nincs megoldva megyénkben a burgonyaültetés gépesítése, ugyanis a 121 termelőszövetkezeti ültetőgép nem felel meg a kívánalmaknak. A növényápolásban már tért hódít a vegyszer, a baj az, hogy kevés van belőle. Pedig a vegyszerezés jelentősen megkönnyíti a gyomirtást, a szedést is. Eddig ugyanis gyakran csak a gaz lekaszálása után állhatták munkába a betakarítógépek. A betakarítást csaknem az egész megyében forgóvillás burgonyaforgatóval végzik, de még így is sok munka vár az emberre a szedéskor és a válogatáskor. Néhány, teljesen gépesítésre kijelölt állami gazdaság kivételével szinte mindenütt kézzel válogatják a burgonyát. Elkel tehát a segítség megyénknek. S hogy pontosan miben szorul támogatásra, hol van szükség gondosabb munkára, mindezt feltárta és megvitatta a megyei NEB. Az észrevételek hasznos célt szolgáltak azzal, hogy megmutatták: mit lehet, mit kell tenni azért, hogy Somogy — mint a burgonyatermesztésben második legszámottevőbb megye — azt adhassa, amit az ország elvár tőle. Hemesz Ferenc RÉGI VÍZIMALOM Oj „MUNKAKÖRBEN“ A berzencei Jobb Élei Tsz raktárnak és darálónak használja fel a régi vízimalmot. Némi átalakítás után tizenöt vagon takarmányt, az alsó szinten tíz vagon pétisót lehet benne tárolni. Az alsó szinten helyezik el a községi darálót is. — A régi vízimalom. (1. kép.) — Dolgoznak a villanyszerei ik. (2. kép.) V illa ny szerelőket VESZ FÖL az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat a kaposvári, siófoki, nagyatádi és marcali építkezéseire. Jelentkezés személyesen vagy írásban a vállalat villanyszerelő részlegénél, Kaposvár, Május 1. utca 57. (35477) A balatonszabadi traktorosbrigád elnyerte a szocialista brigád címet (Tudósítónktól.) Alig egy évvel ezelőtt alakujt meg a siófoki járási termelőszövetkezeti versenybizottság. Részvevői — a tsz-ek, a párt- bizottság, a KISZ-bizottság, a Népfront, a mezőgazdasági osztály, a mezőgazdasági állandó bizottság képviselői — lefektették azokat az alapelveket, amelyek alapján segíteni kell megteremteni a szocialista munkaverseny, főként a szocialista brigádmozgalom föltételeit a termelőszövetkezetekben. A felhívás után négy brigád kapcsolódott be a mozgalomba. Köztük volt Molnár János balatonszabadi traktorosbrigádja is. A mostani kiértékelés tanúsága szerint a balatonszabadi November 7. Tsz brigádja hiánytalanul teljesítette vállalását. A traktorosok egy év alatt 2653 műszaknormával csaknem 18 000 normálhold munkát végeztek. Mindnyájan nagy gonddal vigyáztak gépükre, s takarékosan bántak az alkatrészekkel. Üzemanyagból pedig az előirányzottnál mintegy százezer forint értékűvel kevesebbet használtak fel. Az eredmények értékelésekor Palla g András, a járási tanács vb-elnökhelyettese foglalkozott a szocialista brigádmozgalom általános tapasztalataival. Hangsúlyozta: a jövő szempontjából nagyon fontos a termelőszövetkezetekben a verseny további szervezése, erősítése és kibontakozásának előmozdítása. Az eddigi tapasztalatok szerint a mozgalom hármas jelszava a falun leginkább a 25 ifjúság körében talál kezdvező visszhangra. A szövetkezeti fiatalok Valóban szocialista módon igyekeznek élni, dolgozni és tanulni. Ennek előfeltételeit a falu vezetőinek, különösen a termelőszövetkezeti vezetőknek kell a KISZ-szervezetekkel egyetértésben megteremteniük. Cikkünk nyomón Megvitatták a sajtóbírálatot Lapunk január 8-i számában megbíráltuk a csurgói Imsz Csokonai étterem-eszpresszó kombinátját, mert nem fűtik rendesen. Január 13-i lapunkban kifogásoltuk, hogy nem elég tiszták az fmsz csurgói üzletei. A Csokonai étterem-eszpresszó kombinátban romlott az előfizetéses ebédek minősége. Francia Géza, a Csurgó és Vidéke Fmsz kereskedelmi főosztályvezetője megállapította, hogy a felszolgáló helytelenül tájékoztatta az újságírót, a vezetőség nem szabta meg a fűtéshez felhasználható szén mennyiségét Jelenleg száztíz mázsa koksza van a kombinátnak. Január 1-e óta teljes napi műszakban dolgozik a fűtő. A hideg azért áramlott be, mert az ajtók és az ablakok nem zártak megfelelően. Azóta rögzítették az ablakokat, pótolták a lepotyogott vakolatot. Az ajtót majd akkor javítja meg a ktsz, ha melegebb lesz. Másik takarítónőt vett föl a vendéglő, mindennap kitakarítja a presz- szót és az éttermet. Noha voltak panaszok az ételek minőségére és mennyiségére, tavaly megkétszereződött az ételforgalom, hetvenöt százalékkal többen fizettek elő ebédet Decemberben kisebb mérvű volt az emelkedés, mint az előző hónapokban, mert a téglagyár leállt, azonban még így is 38 százalékra rúg. Január 26-án tárgyalta meg az fmsz igazgatósága a Csokonai étteremeszpresszó munkáját. Másnap a kombinát dolgozói megbeszélték a sajtóbíralat és az Igazgatósági ülés tapasztalatöbb meg tart. Elismerték, hogy esetben nem tartották az üzleti szabályzatot, vétettek a munkafegyelem ellen, engedély nélkül távol maradtak munkahelyükről. Megfogadták, hogy nagy gondot fordítanak az ételek meny- nyiségére és minőségére, a vendégek udvarias és gyors kiszolgálására. Elhatározták, hogy tovább küzdenek a szocialista címért. Az igazgatóság figyelmeztette az élelmiszerbolt dolgozóit, hogy jobban vigyázzanak a rendre és a tisztaságra. Rendelet a nyárfatelepítésről A közelmúltban jelent meg ápolással .kapcsolatban fel- földművelósügyi és a pénz- merülő költségek fedezésére, ügyminiszter együttes rendeleté a nyárfatelepítésre alkalmas területek kijelöléséről, valamint a mezőgazdasági cellulóz-nyárfatelepítésről. Két tény indokolja az intézkedés meghozatalát. Az egyik, hogy hazánkban számottevő olyan terület van — részben termelőszövetkezetek, részben állami gazdaságok vagy községi tanácsok tulajdonában —, amely egyéb mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, de rajta bizonyos nyárfafélék jól megteremnek. A másik: hazánk különösen szegény papírgyártásra alkalmas fában. A nyárfa pedig jó alapanyaga a papíriparnak. Végeredményben tehát a nyárfatelepítés minden szempontból fontos népgazdasági érdek. Mindenütt az illetékes szakemberek dolga, hogy számba vegyék a nyárfaültetésre alkalmas földeket. és javaslatot készítsenek a telepítési tervek megvalósítására. Kimondja a rendelet, hogy termelőszövetkezet területét csakis a szövetkezeti közgyűlés hozzájárulásával lehet nyárfatelepítésre, illetve -termesztésre kijelölni. Ezután telepítési alapokmányt és tervet kell készíteni. A termelőszövetkezetek a nyárfatermesztésre kijelölt területek után a telepítés tervezésével, kivitelezésével és felügyeletével, valamint az Betétlappal, vizűm nélkül A sajtó, a rádió már hírül adta azt az államközi megállapodást, ’ amely lehetővé teszi, hogy mostantól útlevél és vizűm nélkül lépjék át a magyar—jugoszláv határt a két ország állampolgárai. A február 15-én életbe lépett rendelettel kapcsolatban illetékes helyen a következőket mondták: »A Magyarországról Jugoszláviába utazni szándékozóknak ezentúl nem kell útlevelet váltaniuk. (Az viszont szükséges, hogy kitöltsék az IBUSZ-nál (útlevélosztály) kapható kérdőívet, s ennek alapján huszonegy napon belül kapják kézhez az igénylők azt a betétlapot, amely a személyazonossági igazolvánnyal együtt vizűm nélkül jogosít a határ oda—vissza való átlépésére. Akik turistaként kívánnak Jugoszláviába utazni, azok a betétlapért 500 forint illetéket fizetnek. Csoportos utazás esetén 200 forint az illeték; 100 forintot kell lerónia annak, aki rokonlátogatásra, meghívás alapján utazik Magyarországról Jugoszláviába. A devizaellátással kapcsolatban e pillanatban a régi rendelkezések vannak érvényben. A turistaként utazók 500 új dinárt válthatnak ki (kb. 1600 forint). A csoportos útlevelek alapján 180 dinár vásárolható.-« üzemviteli célokra is felhasználható, vissza nem térítendő állami hozzájárulást kapnak. Ezt a hozzájárulást a járási tanács mezőgazdasági és pénzügyi osztálya együttesen engedélyezi. A hozzájárulás alapján a járási bankfiókok erre a célra számlát nyitnak a termelő- szövetkezetek részére. Az állami hozzájáruláson felül a termelőszövetkezetek — a betelepített területet figyelembe véve — évenként és holdanként — az ötödik évtől kezdődően kilenc éven át — meghatározott mértékű állóeszközhitelt is igénybe mehetnek. A hitel mértéke a telepített terület termőhelyi osztályba való sorolásától függ. A hitel visszafizetése a kitermelt terület arányában legkésőbb a telepítést követő tizienhatodik évben válik esedékessé. A rendeletben foglalt intézkedések értelmében tehát a nyárfatelepítés teljes költségeit és a művelés öt esztendőre szóló kiadásait az állam fedezi. A további munka (mint a kitermelés, előkészítés, szállítás) a gazdaság feladata, és övé a teljes bevétel is. Módot nyújt a rendelet arra is, hogy a termelőszövetkezetek már a kitermelés előtt jövedelemhez jussanak a nyárfával beültetett területek után. A telepítést követő ötödik esztendőben bizotlság értékeli az ültetvény fejlettségét, és megállapítja, hogy a kitermelés idején mekkora fahozam várható. Ennek alapján osztályba sorolják a nyárfást, és a szövetkezetek a kivágásra kerülő fa nettó értékének egy részét minden évben előre megkapják. Az új rendelet tehát kedvező föltételeket teremt a nyárfatelepítéshez. Minden termelőszövetkezetnek saját érdeke, hogy éljen az alkalommal. H. L. A Dél-magyarországi Fűrészek felajánl elfekvő készletéből 11 q fekete véralbumint Cím: BARCS. (3608)
