Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-16 / 39. szám

Socrda, 1966. február 16. 3 SOMOGYI NÉPKAP HONVÉDELMI NEVELŐMDNKA AZ ISKOLÁKBAN MINDIG SZÁMÍTHATNAK RÁTUK KORÁBBAN SOKAN VI- líánnlf t*0"\T mácf 1 vcvrf^coVnK i-\roilr\rvAiirilro famraít T\/r-í»» KORÁBBAN SOKAN VI­TATTÁK: kell-e honvédelmi nevelőmunkával foglalkozni az iskolákban? S ha igen, hol kezdjék el, a kisdiákok­nál vagy a középiskolások­nál? Nem lenne-e elég, ha a honvédelmi nevelés tekinteté­ben az országosan kiépült és egyre szélesebb körben tevé­kenykedő Magyar Honvédel­mi Sportszövetség szerveze­teire támaszkodnánk? És hogyha mégis bevezetik az iskolákban, mi legyen az a pontosan körülhatárolt tarta­lom, amely szerint a neve­lők dolgoznak majd, s mi­ijén formában tegyék ezt? Nem lehet-e félremagysrázni majd ezt a honvédelmi ne­velőmunkát, nem kelti-e va­lamiféle háborús készülődés hangulatát? A kérdések özöne merült fel a vitában, A szükséges­ség kérdése azonban hamar eldőlt, mellette súlyos érvek sorakoznak. Mindenki szá­mára nyilvánvaló, hogy — éppen a béke megőrzése ér­dekében — erős, ütőképes néphadseregre van szüksé­günk, ez pedig elképzelhetet­len a haditechnika mind magasabb színvonalra eme­lése nélkül. A magas színvo­nalú haditechnika pedig meg­követeli az egyre képzettebb katonákat. Az is nyilvánvaló, hogy ma már nem elég, ha csupán a hadseregben kapott kiképzésre és nevelés­re számítunk; feltétlenül szükséges, hogy mire a fia­talok bevonulnak, már rerf- delkezzenek bizonyos erköl­csi és gyakorlati felkészült­séggel; »jó ismerősként« ke­rüljenek a hadseregbe. Meg­rövidül így az alapkiképzés is, és erdményesebbé, gyor­sabbá válik azoknak a tech­nikai, harcászati ismeretek­nek az elsajátítása is, ame­lyek nélkül modem hadse­reg katonáit ei sem lehet képzelni. E KÖZVETLEN. GYA­KORLATI HASZNOSSÁGON TÜL azonban van az isko­lai honvédelmi nevelőmun­kának egy még lényegesebb feladata. Hiszen a honvédel­mi nevelés többet jelent, mint egyszerű honvédelmi előképzést. S éppen ezen a területen kap lényeges sze­repet az iskola. A legfonto­sabb: egy bizonyos szel­lem kialakítása és ápolása a fiatalokban. Nem valami militarista szemléletről van szó, ellenkezőleg: a legkor­szerűbb közösségi érzés, a szocialista hazafiság ápolásá­ról, annak a felelős­ségtudatnak már a gyermek- és serdülőkorban való kialakításáról, amelyet mindenkinek éreznie kell or­szágunk, társadalmi rendsze­rűnk vívmányai iránt. An­nak a kötelezettség­nek korai tudatosítása, hogy közös dolgainkat min­denkinek védenie kell, akár elvi, akár tényleges támadás éri. Ez a honvédelmi nevelő­munka lényege, ezért szük­séges már az iskolában el­kezdeni. A szükségesség ér­vei tehát egyszersmind meg­határozzák a nevelőmunka tartalmát is. AMIÓTA AZ MSZMP PO­LITIKAI BIZOTTSÁGA 1964 áprilisában határozatban is foglalkozott a honvédelmi ne­veléssel, szerte az országban sok helyen fokozódott ez a munka az iskolákban is. Osztályfőnöki órákon katonai témák kerültek szóba, a tör­ténelemórákon hangsúlyo­sabbak lettek nagy katonai hagyományaink, szabadság- harcaink, forradalmaink ha­zavédő csatái. A szakkörök­ben is megindult egy bizo­nyos specializálódás, különö­sen a technikaiakban, mo­dellezőknél, rádiósoknál. Kap­csolatok létesültek honvédsé­gi alakulatokkal, s az MHS- szervezetek mindenütt nagy segítséget nyújtanak az isko­láknak technikai fölszerelés­ben, szakemberekben. Az általános, közép- és ipari tanuló-iskolákban egyre több helyen választanak a tanári karból honvédelmi felelősöket, akik többnyire tartalékos tisztek, ök dol­gozzák ki a honvédelmi velőmunka terveit. Már legkisebbeknél is megtalálták a lehetőségeket; néhány ál­talános iskolában például a r.ótafa-szakkör tagjai régi és új katonadalokat tanul­nak, néhány alsó tagozatos napköziben történelmi és honvédelmi jellegű diafilme­ket vetítenek, úgynevezett úttörő-honvédelmi versenye­ket és járőrversenyeket szer­veznek a katonaság és az MHS közreműködésével. A felső tagozatosok sok helyen osztályonkénti laktanyaláto­gatásokon vesznek részt; út­törő-összejöveteleiket kiváló honvédek, tisztesek és tisz­tek látogatják, akik élmény­beszámolókat tartanak, s jó néhány iskola készül a Bu­dapesti Hadtörténeti Múzeum megtekintésére vidéken is. És ami szinte valamennjd is­kolában közös: az alkotmány­ban lefektetett honvédelmi kötelezettség ismertetése és magyarázata csaknem min­denütt szerepel az osztályfő­nöki órák téma tervei ben. SOROLHATNÁNK MÉG tervezett és megvalósított öt­leteket: tapasztalatokban már most sincs hiány. A feladat azonban az, hogy a honvé­delmi nevelőmunka egységes formáját és módszerét alakít­suk ki, egy átlalánosan be­vezethető gyakorlatot. Sz. }. ne­Egy miniszteri rendelet nyomán Közös fenntartásba vették a művelődési otthont Kötésén A művelődésügyi miniszter­nek egy tavaly kiadott rende­leté — egyetértésben a SZOT, a KISZ és a kisipari szövetke­zetek országos vezetőivel — ja­vasolja és szabályozza a mű­velődési házak közös fenntar- tásbavételét. Ennek alapján jött létre január 1-én Kapos­váron a Latinka Sándor Me­gyei Művelődési Ház, s alakul­nak meg szerte az országban a közös fenntartású járási és községi művelődési házak, ott­honok. A múlt héten a siófoki já­rásban — Kötésén — megala­kították a megye első közös fenntartású községi művelődé­si otthonát. A község vezetői megállapodtak abban, hogy közös anyagi erőforrásokból tartják fenn, s a szerződés alapján á helyi Jóreménység Tsz évente 5000 forinttal tá­mogatja az intézményt. Ilyen módon a művelődési otthon anyagi bázisa — beleszámítva a rendszeres állami támoga­tást — csaknem megkétszere­ződik. A megállapodásról szó­ló okmányt a községi tanács vb-elnöke, a művelődési ott­hon igazgatója és a Jóremény­ség Tsz vezetőségének a kép­viselője, jóváhagyóan pedig a járási tanács vb-elnöke és a művelődésügyi osztály vezető­je írta alá. Hasonló célból tárgyalnak a megye 10—12 községében, il­letve járási székhelyén is. Túlteljesítették múlt évi tervüket a ktsz-ek Összesítették megyénk kisr- ipari szövetkezeteinek ered­ményeit. Eszerint a ktsz-ek 101,2 százalékra teljesítették 1865. évi tervüket Kereken hárommillió forint a többter­melés értéke. Említésre méltó, hogy a tervet a termelékeny­ség növelésével teljesítették túl. ’ A ktsz-ek építőipari részle­gei 13 millió forint értékkel építettek többet, mint 1964- ben. 50 204 000 forintnyi mun­kát fejeztek be. Több mint háromszáz családi házat és lakást hoztak tető alá. Megyénk ktsz-ei 145 604 fér­fiingeit, 11 023 gyermekfe- hémeműt, 19 894 férfikabátot, 27 299 női kabátot, 30 593 mun­karuhát, 2757 kárpitozott bű­tort és 8321 db fémbútort Ké­szítettek tavaly a lakosság és a kereskedelem megrendelésé­re. Exporttervüket 166,5 szá­zalékra teljesítették. A múlt évben Félszívű har­cosok címmel írtunk a Pamut- fonó-ipari Vállalat Újpesti Cémagyára Nagyatádi Telepé­nek Tyereskova-brigádjáról. Szóvá tettük, hogy a kollektí­va nem a szocialista módon dolgozni, élni, tanulni jelszó szellemében versenyez. Megál­lapítottuk, hogy nem töreksze­nek a vállalások teljesítésére, s hogy az ilyen versenynek nem sok értelme van. A bri­gád tagjai becsapják önmagu­kat, üzemüket. A napokban ismét fölkeres­tük a Tyereskova-brigádot — Mindig számíthatnak ránk — mondta otthonában Takács Józsefné brigádvezető. Francz kajosné mosolyogva fogadott. Ezt mondta: — Meg­változott a helyzet a brigád­ban. Az után a cikk után ösz- szeszedtük magunkat. Elhatá­roztuk, azért is megmutatjuk.» És megmutatták. Bartus Gyula, a telep vezetője így nyilatkozott: — A Somogyi Néplap cikké­nek kedvező hatása volt. A Tyereskova-brigád üzemünk egyik legjobb kollektívája lett. Tavaly októberben cél­feladatot tűztünk ki. Azt mondtuk, hogy a legjobb ered­ményt elérő brigádokat megju­talmazzuk. Az év végf értéke­léskor a Tyereskova-brigád a harmadik helyre került a ver­senyben. Nyolcszáz forint ju­talmat kaptak. — Jólesett a jutalom — mondták az asszonyok. — Száz forint jutott egy-egy tagra. — De még jobban esett nekik az erkölcsi elismerés. Takács Józsefné, a brigád vezetője — a tavalyi cikk megjelenése után választot­ták meg — el­mondta, hogy nemcsak a nagyatádi üzemben, ha­nem a Kapos­vári Ruhagyár­ban is elisme­réssel beszél­tek vállalásuk­ról, naplójuk­ról. — A bírálat után azt mond­tam az asszo­nyoknak, hogy vállalom a bri- gádvezetői tisz­tet Megpróbá­lom összefogni a kollektívát. Hangsúlyoz­tam, hogy eredményt csak akkor érünk el, ha mindenki hallgat rám, s teljes erővel dolgozik. Azóta az asszonyok sokat tet­tek a közös ügyért, szépen dolgoznák — jegyezte meg Takácsné. A brigád két tagja a gépek között. Mártonné, mellette Francz Lajos né. A Somogy—Zala me­gyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat közüle- tektől és magánosoktól SZÉNPORT mi-.den mv:nyi:ígben ÁTVESZ. Ügyintéző Szabó Györgv. Te’efon 14-70. Kapasv'r Május 1. utca 16. (3611) HOGYAN TALÁLKOZIK A FIATAL MŰSZAKIAK ÉS A GAZDASÁGI VEZETŐK ÉRDEKE? (II.) — Az építőiparban elhelyez- más, a TRANSZVILL főmér- igyekszünk megtartani őket. lalatnál. Az igazgató úgy véli, kedő fiatal mérnököknek sok nőké —, hogy az első miunka- Olyan műszaki gárdát szeret- hogy a drága, de különben jó alkalmuk nyílik arra, hogy helyet legjobb otthagyni a ta- nénk kialakítani, amely a gya- gépet egy sokkal olcsóbb bebizonyítsák, mire képesek nulójjénz megfizetése után, és korlat megszerzése után elő konstrukcióval helyettesíthe- — mondja Ozsváth Károly, a keresni egy másik vállalatot, tudja mozdítani a vállalat fej- tik. Nem adták volna át a gé- Somogy megyei Állami Építő- Igaz, hogy a kisebb-nagyobb lesztését Pót, ha Fonyódi Béla közben ipari Vállalat főmérnöke. — A melléfogásokat hamar észreve- A Somogy megyei Faipari bebizonyítja igazát: a modern, vállalatunkhoz került Papcsik szik az emberek, beszélnek ró- Vállalatnál két fiatal mérnök nagy teljesítmenyű gépekre Jenőt építésvezetőként alkal- la, de ezt nem szabad túlságo- dolgozik. Vörös József igazga- szükség van az üzemben, mázzuk, hogy jól megismer­kedhessen az építészmérnök számára nélkülözhetetlen gya­korlati munkával. Emellett 1966. augusztus 31-ig tanulmá­nyoznia kell a vállalat munka­ügyi, bér- és munkaerőgazdál­kodási helyzetét. Szerinte a kezdő mérnököknek a tervezé­si és a statisztikai feladatoktól a vállalat központi irányítá­sáig mindennel meg kell is­merkedniük, sőt tapasztala­taikról, elképzeléseikről tanul­mányt kell készíteniük. — Gyakran akadályozza a munkát az anyaghiány — mondja Ozsváth Károly. — Sokszor az építésvezetőn is múlik, hogy egyes anyagokból nagy készletek halmozódnak fel, viszont a következő napi munkához a legszükségesebb Mit vár az üzem a kezdő mérnöktől? A gazdasági vezetők mind az Állami Építőipari Vállalat­nál, mind a TRANSZVILL-nál, mind a Faipari Vállalatnál , , . ., . . , szívesen fogadják az egyetem­san komolyan venni. Nem a tó szerint nagyon nehezen rgj kikerült mérnököket se- csipkelődésekre kell adni, ha- szokták meg munkahelyüket, gf-tik, támogatják őket első lé­nem a józan bírálatra. Arról sokáig alig tudtak dolgozni, péseik megtételében és ha nem is szólva, mennyi hibát Korszerű gépekre számítottak, jjgy jutják hogy a fiatal mű­ejt még egyesztendős gyakor- mert az egyetemi és a gyakor- sza^iak jó felkészültségűek, el­lati jdő alatt ^ ^azokat szeret- látják őket megfelelő felada­tokkal. Eredményeiket, ha lat után is a kezdő mérnök. A TRANSZVILL főmérnö­ke beszélt arról is, hogy a fia­tal műszakiak közül többen szeretnének — korábbi elkép­zeléseiknek megfelelően — valamilyen speciális munkate­rületen tevékenykedni. Ezek­nek a fiataloknak azt ajánl­ja, hogy ott hasznosítsák tu­dásukat, ahol nak. Az ték meg legjobban. — Nagyobb lendületet vár­tunk a két kezdő mérnöktől. Kétségtelen, hogy egyikük, Fonyódi Béla túlságosan, so­kat vállalt magára, és így el­aprózta idejét. Olyan ember ő, aki semmit sem utasít vissza a rábízott feladatok közül, éppen dolgoz- Sokrétű elfoglaltsága mellett üzem munkájánál! esti egyetemre is jár. — Az igazgató szerint a két mérnök egy kicsit az íróasztalhoz ra­gadt, keveset tartózkodik az üzemben. Fonyódi Béla a múlt évben eleinte nehezen is, később az idősebb szakemberek is elis­merik. Nagy József Napsütésben. Szabó Sándorné a műszak meg­kezdése előtt kisgyermekével élvezi a napsü­tést, a jó levegőt. örvendetes, hogy a brigád­ban jó közösségi szellem ala­kult ki. A tagok segítik egy­mást. Művelik magukat. Nem­rég Kaposváron járták, meg­nézték a színház egyik előadá­sát, s ellátogat­tak a múzeum­ba is. A brigád tagjai olvas­nak is. Szere­tik a könyvet Most új vál­lalás kidolgo­zására készül­nek. Az idén még jobb ere l- ményeket akarnak elémS, mint tavaly. Jó lenne — mondták —, ha az üzem ve­zetői kiíratnák egy táblára az eredményeket, így mindig el­lenőrizni tud­nák munkáju­kat. Tolmácsol­tuk az óhajt az üzem vezetőjé­nek. Bartus elvtárs elmondta, hogy rend­szeresen értékelik a brigád ik munkáját. Előfordult, hogy nem írták ki az eredményt a táblája, a jövőben azonban ezt sem mulasztják el. Tavaly arra gondoltunk, hogy a kollektíva esetleg fel­oszlik a bírálat után. Nem oszlott fel. A Tyereskova-bri- gád tagjai szembe mertek néz­ni önmagukkal, és le tudták küzdeni a hibákat. Szegedi Nándor Nyugdíjasok találkozója Felejthetetlen délutánt töltöttele szombaton délután a nyugdíjban levő kereskedelmi dolgozók az Élelmiszer-kiskereskedelmi Válla­latnál. A vállalat vezetősége és a szakszervezeti bizottság nagy sze­retettel fogadta a nyugdíjasokat. Dr. Bánhídi Tibor, az ÉKV igaz­gatója tájékoztatta a vállalat volt dolgozóit a tavalyi eredmények­ről, az idei feladatokról, a bolt­hálózat fejlesztéséről. A nyugdí­jasoknak nagyon jólesett mind a vendégszeretet, mind a tájékoz­tatás. Mindenki úgy érezte, hogy nem szakadt meg a kapcsolat a vállalat és a megérdemelt pihe­nésüket töltő férfiak és nők kö­zött. A vállalat és a szakszerve­zeti bizottság megvendégelte az idős kereskedőket. Dezső Árpádné, Kaposvár, József Attila u. 11. Elöl Pál , „ , - , , megismerése céljából vegye­epitoanyagok sincsenek bazto- nek részt-szakmai továbbkép- sitva. Mi segítjük a kezdő mu- késeken szakiakat abban, hogy elméleti , , . itudásuk mellé megszereznék A lakásigényekről a fomer- azt a gyakorlati biztonságot, noIí a következőket mondta: amely önálló munkára teheti — Egyelőre a vállalat régi egy keményfémek köszörulésé- kípessé őket. Papcsik Jenőnek dolgozóit részesítjük előnyben, re alkalmas gépet vásárolt a Számc'*evően — csaknem tíz mert úgy érezzük, legjobban vállalatnak. A gépet rövid idő százalékkal — emelkedik a fi- ők érdemlik meg, hogy meg- után a Finommechanikai Vál- zetése a mun1''?.'^elyi pótlékkal, felelő lakast kapjanak. A hoz- lalatnak adtak at, pedig a fia- ’ _ Nem tartom jő megoldás- zánk került fiatalok gondjain tál mérnök szerint jól haszno- nak — mondja Diószegi Ta- úgy enyhítünk, ahogy tudunk, síthatták volna a Faipari Vál­Építőipari Vállalat A Somogy megyei Tanácsi Wolff 45-ös típusú építési forgódarujára ÉM nehézgépkezelői jogosítvánnyal rendelkező gépkezelőket vesz föl. Jelentkezni lehet mindennap a vállalat gépésze­tén, Kaposvár, Május 1. utca 52. (35596)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents