Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-16 / 39. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1966. február IC A TASZSZ interjúja ! MAGVAR KÖZÉLETI SZEMÉLYISÉGEKKEL Moszkva, február 15. i A szovjet—magyar barát­sági szerződés 18. évforduló­ja alkalmából a TASZSZ tu­dósítója interjút készített Szirmai Istvánnal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, a Központi Bizottság titká­rával, Kristóf Istvánnal, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság főtitkárával, valamint Erdei-Grúz Tiborral,' a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkárával. A magyar köz­életi személyiségek nyi! atko- zataikban méltatták a szov­jet—magyar barátság törté­nelmi gyökereit és a szov­jet-magyar gazdasági, vala­mint kulturális együttműkö­dést. Hangoztatták, hogy Ma­gyarország történelmében elő­ször alakult ki egyenjogúsá­gon és kölcsönös segítségen alapuló sziláid jóviszony a kis Magyarország és egy . nagyhatalom, a Szovjetunió között. (MTI) A Njono-pei* Az IKP figyelmeztette Sukarnót a tábornokok készülő puccsáról Djakarta, február 15. A rendkívüli katonai tör­vényszék a Njono-perben kedden a védelem tanúit hallgatta meg. A Reuter és az AFP rész­leteket közöl Paris Pardede- nak, az IKP Központi Bi­zottsága tagjának, a véde­lem lő tanújának vallomásá­ból. Pardede kijelentette a többi között a bíróság előtt, hogy a párt vezet™ augusz­tus utolsó napjaiban ülést tartottak. Ezen Aidit, az IKP Központi Bizottságának elnö­ke tájékoztatta az ülés rész­vevőit arról, hogy Sukarno elnök és Subandrio külügy­miniszter elé okmányokkal alátámasztott jelentést ter­jesztett be a tábornokok ter­vezett puccsáról, és figyel­meztette a helyzet komolysá­gára. A védelem koronatanúja ezzel alátámasztotta a per vádlottjának, Njonónak val­lomását. Njono, mint isme­retes. a kényszer alatt tett korábbi vallomását vissza­vonva arra alapítja védelmét, hogy ami tötnént, az Sukarno érdekében történt. (MTI) Belga kormányválság Baudouin király kedden Achille Van Acker szocialis­ta törvényhozót, a képviselő­ház elnökét bízta meg azzal, hogy folytasson felderítő tár­gyalásokat a politikai pártok vezetőivel egy új koalíciós kormány alakításáról. Van Acker elfogadta a megbízást. (MTI) KömOveseket, ácsokat. és segédmunkásokat vesz föl a tabi ktsz i í helyi és vidéki munká- | ra. Üzemi konyha van. I . _________________(5111) F ölvételre keresünk autó­■ szerelőket. Jelentkezés a Ka­posvári Cukorgyár répaosztályán I__________________(3609) | A leszerelési értekezlet 240. ülése Hogyan lehet elfogadtatni az atomcsendegyezményt Genf, február 15. Kedden délelőtt Genfben megnyílt a leszerelési érte­kezlet 240. ülése, amelyen V. C. Trivedi, indiai küldött ismertette kormányának állás 'ontját a leszerelés kérdésé­ről. Az indiai küldött elítélte a kínai kormány magatar­tását, utalva arra, hogy Kína nem csatlakozott az otomcsendegyezményhez, és nikleárs kísérleteket folytat. Trivedi felszólította az érte' ^-szvevőit, vizsgálják meg, hogyan lehet biztosítani a moszkvai egyezmény álta­lános elfogadását. Az ülés útin a sajtó képviselői kikérték Carapkin szovjet fődelegátus véleményét az indiai beszámolóról. Az értekezlet szovjet társelnöke hangoztatta, hogy egyet­ért Trivedivel: nem szabad megtűrni, hogy bizonyos or­szágok katonai szövetségek keretében nukleáris fegyve­rekkel rendelkezzenek, vagy dönthessenek e fegyverek alkalmazásáról. Osztja továbbá az indiai delegátusnak azt a nézetét is, hogy meg kell akadályozni -nukleáris hatalmaknak szövetségek úíj in történő létrejöttét". Ez természetesen — mondotta Carapkin — Nyugat-Német- országra vonatkozik, amely a NATO kebelében kivin atomfegyverekhez jutni (MTI.) De Gaulle merénylőinek pere A Mont Faron-i »összeeskü­vők« perében a párizsi ál­lamvédelmi bíróság kihallgat­ta a De Gaulle elleni pokol­gépes merénylettel gyanúsított vádlottakat. A két fő vádlott: Yves llossignol főiskolai hall­gató és Gilles Buscia tanító nem válaszolt az elnök kér­déseire. Az OAS-összeesküvők védői rendőrségi provokációként igyekeznek feltüntetni a me­rényletet. Kétségbe vonják a vádirat állításait, amelyek az egyik összeesküvőnek, a Svájcba szökött Samuél Leh­mann idegenlégiós katonának vallomásán alapulnak. A jobboldal támadása Indira Gandhi asszony ellen Űj-Delhi, február 15. Indira Gandhi miniszterel­nök-asszony kedden a parla­mentben a politikai támadá­sok kereszttüzébe került. Az indiai parlament először ült össze 'azóta, hogy Indira Gan­dhi elfoglalta a miniszterel­nöki széket. Az ülés azzal kezdődött, hogy egy független parlamenti képviselő a kor­mányt elítélő határozati ja­vaslatot terjesztett be azon az alapon, hogy a miniszter- elnök nem foglalkozott »eré­lyesen« a keralai éhségtünte­tésekkel. A határozat megsza­vazásához ötven szavazat kel­lett. A jobbszárny képviselői közfelkiáltással támogatták az indítványt, s ezzel napirendre előszakolták. Miközben az ülés tartott, a szélsőjobboldali hindu poli­tikai csoportosulás, a Dzsan Szangh (Indiai Néppárt) hívei zajos tüntetést rendeztek Űj- Delhi utcáin és a parlament előtt a taskenti megállapodás ellen. A sárga zászlókkal fel­vonuló tüntetők azt követel­ték a kormánytól, hogy ta­gadja meg a taskenti egyez­ményt. Karachi, február 15. Ajub Khan pakisztáni el­nök kedden rövid látogatásra a Karachitól 200 km-re fekvő Nawabshahba utazott. Meg­érkezése után mondott beszé­dében az elnök egységre és a kormány körüli tömörülésre szólította fel Pakisztán népét. Ajub Khan elítélte, hogy egyesek bírálják a taskenti nyilatkozatot és a kormány intézkedéseit. (MTI) RÖVIDEN Csehszlovák—jugoszláv meg­állapodást írtak alá Prágá­ban kedden az atomenergia békés felhasználásában való együttműködésről. Kambodzsában elsüllyesz­tettek egy thaiföldi hadiha-1 jót, amely vasárnap beha­tolt az ország felségvizeire. I Szavaran Szlngh indiai ] külügyminiszter a parlament­ben elhangzott felszólalásá­ban közölte, hogy február 25-ig befejeződik az inter­nált személyek és hadifog­lyok kicserélése India és Pa­kisztán között. Lapin pekingi szovjet nagykövet kedden este foga­dást rendezett a szovjet—kí­nai barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés aláírásának 16. évfor­dulója alkalmából. A szovjet—kubai kereske­delmi tárgyalások sikeres be­fejezése után Havannában aláírták a két ország 1966. évre szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyvi megállapodását Alex Latim, az ugandai parlamenti ellenzék vezetője közölte újságírókkal, hogy értesülése szerint Nicolas Olenga tábornokot, a kon­gói felkelés egyik vezetőjét Ugandában letartóztatták és fogva tartják. A rendőrség viszont azt állítja, hogy nem tud semmit Olenga sorsáról. Pák Csöng Hí, dél-koreai diktátor kedden Tajpejbe ér­kezett Tárgyalásokat folytat majd Csang Kai-sekkel. Djawoto, Indonézia kínai nagykövete kijelentette, ha­marosan Djakartába utazik, hogy tárgyaljon kormányá­val. Cáfolta azokat a híre­ket, melyek szerint Indonézia bezárja pekingi nagykövetsé­gét. Lübke köztársasági elnök kedden délelőtt fogadta a bonni parlamentben képviselt politikai pártok elnökeit: Konrad Adenauert, Willy Brandtot, Erich Mendét és Franz Josef Strausst, hogy »általános politikai kérdések­ről« megbeszélést folytasson velük. A malawi kormány kedden hivatalosan megerősítette, hogy az EAK nagykövetét felszólították a blantyre-i nagykövetség bezárására. Er­re az adott okot, hogy állító­lag öt malawi lázadó egyip­tomi repülőgépen utazott Al­gériából Dar es Salaamba. Szueztől merre? A brit légierő „legyőzte“ a brit flottát a költségvetési csatában London. február r5. Kedden délelőtt 48 órán belül negyedszer ült össze a brit kabinet, hogy eldöntse a légierő és a haditengerészet költségvetési csatáját. A vita akörül folyik, hogy a követ­kező évtizedben a hadiflottá­ra vagy a légierőre alapoz- zák-e Nagy-Britannia »Szuez­től keletre betöltött katonai szerepét«. Az admirálisok és a légi- marsallok elkeseredett vitá­jában mindkét oldalon lemon­dással fenyegetőznek. Jólle­het, a kormány még nem kö­zölte végső döntését, az an­gol sajtó kedden egybehang­zóan azt jelenti, hogy a flot­ta elvesztette az ütközetet. A konzervatív ellenzék máris azzal vádolja Healey hadügy­minisztert, hogy »elsüllyesz­tette« a nagy múltú brit ha­diflottát, amely egykor' hét tengeren uralkodott. A »választásban« nagy sze­repet játszik a Washington hivatalos támogatását élvező amerikai repülőgépgyártó mo­nopóliumok nyomása. Wa­shington nemrégiben százmil­lió font sterling értékű repü­lőgép-megrendelést »engedett át« Nagy-Britanniának a szaúd-arábiai légierő felújí­tására. Ennek az ügyletnek hallgatólagos föltétele az volt, hogy Nagy-Britannia viszont az F—111-at rendeli meg. Londonban kész ténynek te­kintik, hogy Healey hadügy­miniszter már az amerikai gé­pek megrendelésére szóló kor­mányfelhatalmazással repül ma Washingtonba. Az angol kormánynegyedben lezajlott légi—tengeri ütközet füstje jó­tékony homályba borította Healey és McNamara ameri­kai hadügyminiszter újabb ta­lálkozójának tulajdonképpeni célját: a nyugatnémet »nuk­leáris részesedés« kérdésének megvitatását. (MTI) A lengyel püspöki kar megrendítő logikája Varsó, február 15. A keddi Trybuna Ludu kommentárban foglalkozik azokkal a meghívásokkal, me­lyeket a lengyel püspöki kar az ez év májusában Czesto- chowában megrendezendő millenniumi ünnepségekre küldött A »Konok tények« című kommentár rámutat, hogy eddig 56 ország püspöki karát hívták meg, de ebben a számban nem szerepel sem Magyaror­szág, sem Csehszlovákia. E késedelem politikai jellegét lehetetlen észre nem venni. A sajtóban tett megjegyzések után a lengyel közvélemény csak kerülő úton, a nyugatné­met sajtóból értesült arról, hogy a lengyel püspöki kar meghívta a Rómában élő Bé­rem csehszlovák érseket, a magyarok meghívásáról még tárgyalnak. Vajon oly nehéz fölfedezni ezekkel a népekkel és ezek­kel az egyházakkal a törté­nelmi kapcsolatot? — veti fel a Trybuna Ludu kommentár­ja. Megrendítő az a logika — folytatja a lap —, ahogyan a lengyel püspöki kar Wyszynskl vezetésével a kereszténység fölvételének ezeréves évfor­dulójával kapcsolatos politi­kai kampányt szervezi. A lengyel nép azonban elveti ezt a logikát, nem akar különbséget tenni hívők és nem hivők kö­zött, és egészen más hagyományok felidézésével készül a lengyel állam ezeréves fennállásának ! megünneplésére. (MTI) Sarkvidéki viszonyok a Balti-tengeren Emberemlékezet óta nem tapasztalt kemény tél ural­kodik a Balti-tenger középső vidékén. A helyenként 12 méter magas jégtorlaszok kö­zött legutóbb három személy- szállító komp is megrekedt hétszáz utassal a fedélzetén. A majdnem teljesen befa­gyott tengerfelszín a sarkvi­dékre emlékeztet. Svédor­szágban 1941 óta nem volt ilyen zimankós tél. TÍMÁR EDE: ; tó-tó • • •;> AMERIKAI \ ’;$<■ ■ V« • y Ki ■ - .-•» - T_ ő. ' ,' TÖRTÉNETEK A LÁTHATATLAN BIRODALOM 1865 karácsonyán néhány déli fiatalember úgy hatá­rozott, hogy' klubot alapít. A titkosszervezet elnevezésekor a görög Kuklos (kör) szóra esett a választásuk, és a skót eredetű Klan szót (nem­zetség) toldották hozzá. Éj­szakánként fehér ingben, ál­arcosán lovagoltak barátnőik­hez. Észrevették, hogy a ba­bonás négerek, akikkel az éjszakai lovaglások közben találkoztak, páni félelemmel menekülnek előlük. PulasMben, Tennesee ál­lam déli részén 1866 májusá­ban alakították meg a ter­rorszervezetet. A Ku-Klux- Klan nevet megtartották, a fehér inget is, de az álarco­kat csuklyákkal cserélték fel Jelképük a lángoló kereszt lett, mint a középkori skót hírnököké, amikor harcba szólították »klánjukat«, vagy­is nemzetségüket. Csakhogy most már nem szerelmi ka­landokra lovagoltak, hanem kíméletlen hadjáratot indí­tottak a felszabadított né­gerek ellen. 186J áprilisában több klan-cso- port gyűlt össze Nashvillc-ben, az öreg Maxwell-féle házban, högy tökéletesítsék szervezetü­ket. A szétvert déli hadsereg híres lovastábornokának és a hírhedt klan-vezérnek, Nathan Bedford Forréstnek a vezetésé­vel megalakították az úgyneve­zett láthatatlan birodalmat. Ez a klan-konferencia elhatá­rozta, hogy a szervezetbe csak fehér bőrüeket és^ protestáns vallásúakat vesznek föl, akik halálbüntetés terhe mellett föl- tétlen engedemességet és titok­tartást fogadnak. A klán veze­tőségét diktatórikus vezérelv alapján alakították meg. A hie­rarchia és az egész szervezet élén a »nagymágus« vagy az •imperátor« áll. Szőkébb ve­zérkarát a 15 »lángész« alkot­ja. Az egyes államok szerve­zetei fölött a »nagysál kányok« parancsnokolnak, akiknek pa­rancsnoki törzse a 9 »hidrából« áll. Alájuk a tartományi veze­tők, a »titánok« tartoznak, ök a 12 »fúria« segítségével fog­ják össze a tartományok klan- csóportjait. A helyi klancsopor- lok fölött pedig a »elklopszok« uralkodnak, akiknek a 12 »rém« segít a parancsnoklásban. A Ku-Klux-Klant 1869-ben formálisan feloszlatták. A valóságban azonban a ter­rorszervezet fennmaradt. A klán az 1920-as években élte virágkorát. Ekkor tagjainak száma — óvatos becslések szerint — mintegy 5—6 mil­lióra rúgott. Ezekben az években ügyes szervezőik még az északi államokra is kiterjesztették a klán tevé­kenységét és hatalmát. Dé­len pedig a helyi politikai élet teljesen a klán befolyá­sa alatt állt. A déli hatósá­gok semmit sem tettek a kegyetlenkedések megtorlá­sára, hiszen a bírók, ügyé­szek, sheriffek jó része ugyancsak a klán tagja volt. A Ku-Klux-Klan történeté­nek harmadik csúcspontja a második világháború utáni időre esik. 1946. május 9- ének éjszakáján 13 millió fé­lelemtől reszkető sötét bőrű ember gondolt a georgiai Stone Mountain városára. Elekor ugyanis több mint ezer autós klan-vezető gyűlt össze itt éjjel tüntetésre. A lángoló kereszt alatt dr. Samuel Green »nagysárkány« irányította a félelmetes éj­szakai kísértetjárást. A klán napjainkban is él. A modern kian-tag azonban nem lovagol habzó szájú pa­ripán, hanem áramvonalas gépkocsijának kormányánál ül csuklyájában, és szédüle­tes gyorsasággal száguld a déli utakon. S ma már nem­csak a négereket terrorizálja, hanem üldözi a zsidókat, ka­tolikusokat, a lengyel és olasz bevándorlókat, a kom­munistákat és minden hala­dó szellemű embert. A The Couriei és a The Torch cí­mű klán folyóiratok hangja félelmetesen hasonlít a rossz emlékű náci lapok frázisai­ra A The Courier egyik ve­zércikkében például ezt ol­vashatjuk: »Gratulálni szeretnék neked a ‘ lanhoz, mert makulát’nn feh r ember, igazi amerikai és meg­győződése« protestáns vagy. Gratulálni szeretnék neked, mert az »északi fajhoz-« tar­tozol.*« Egy másik klan-szerkesztő így ír: »A kommunisták faji egyen- lőséget hirdetnek, a Ku-Klux- Klan pedig a fehérek korlátlan uralmát.-« A klán befolyására egyéb­ként jellemző, hogy neves közéleti személyiségek és .po­litikusok is rendszeresen szárnyuk alá vették a ter­rorszervezetet az idők fo­lyamán. Amikor például az 1920-as években, a klán virágkorá­nak idején fényes nappal, az USA fővárosában. Washing­tonban tarthattak felvonu­lást, ezt Warren G. Harding, az Egyesült Államok akkori elnöke tette lehetővé szá­mukra. Warren elnök ugyan­is tagja volt a klánnak. Az USA 29. elnökének a klanba való felvételét Stetson Ken­nedy — csak névrokona a meggyilkolt Kennedy elnök­nek — írta le A Ku-Klux- Klan tagja voltam című könyvében: »Az avatás a Fehér Ház zöld termében történt. Az Egyesült Államok elnöke térdre ereszke­dett és megesküdött, hogy föl­tétel nélkül engedelmeskedik a Birodalmi Nagy mágus paran­csainak.-« Aztán Trumann, akiről ugyancsak az a hír járta, hogy tagja a klánnak, szin­tén jó barátságot tartott a terrorszervezettel. Eisen­hower elnökké választásához pedig a klán tevőlegesen is hozzájárult. Az akkori biro­dalmi nagymágus, Wayb- bright, a demokratáknak há­tat fordítva felhívást inté­zett a »láthatatlan birodalom« tagjaihoz, hogy szavazzanak Eisenhowerre. Biztos volt benne, hogy a tábornok ál­tal szított hidegháborús szel­lem és a kommunistaellenes hajsza jó táptalaja lesz a faji, vallási, nemzetiségi cso­portok elleni gyűlölködésnek, vagyis a klán működési te­rületének. Eisenhower a tá­mogatást azzal hálálta meg, hogy eltűrte a négerek sza­badságjogainak megnyirbá­lását. nem emelte föl szavát a sötét bőrűeket érintő kor­látozások, a falán gaztettei ellen. Persze az igazsághoz tar­tozik az is, hogy számos egy­házi, világi és hivatalos szer­vezet, számtalan haladó gon­dolkodású amerikai állampol­gár élesen elhatárolja ínagát a Ku-Klux-Klantól. S az is igaz, hogy napjainkban, fő­leg a polgárjogi törvények érvényre juttatásáért való harcban sokan élesen állást foglalnak e terrorszervezettel szemben. Mindez azonban nem feledtetheti és nem is teheti meg nem történtté sok ezer ártatlan ember halálát, megkínoztatását. Nem feled­teti a többi között, hogy 1871-ben csupán egyetlen flo­ridai tartományban 55 gyil­kosságot követett el a falán, hogy az 1874-es vicksburgi (Mississippi) városi/ választá­sokat megelőző héten 200 embetr öltek meg a csuklyá­sok a városban és környé­kén. És nem feledteti azokat a gyilkosságokat és egyéb gaztetteket sem, amelyeket ma, napjainkban követnek el a lángoló ker»«»f jegyében. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents