Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-15 / 38. szám

Kedd, 1966. február 15. 3 SOMOGYI NÉPLAP Az üzemi demokrácia fórumán Rendet és fegyelmet! * * * Három termelési értekezetet hallgattam végig a Tanácsi Építőipari Vállalat vidéki munkahelyien. Ko­rádon a Fonai-, Siófokon a Pusztai és a Krezinger-, Balatonboglárön a Prekácka-, a Békefi- és a Völcz- briád dolgozói — kőműves .k, ácsok, segédmunkások és asztalosok — mondták el véleményüket kertelés nél­kül. Mindhárom tanácskozást az őszinte szókimondás jellemezte. A közelmúltban írtunk a vállalat műszaki konfe­renciájáról. Örömmel állapi ottuk meg, hogy a vezető műszaki szakemberek a múlt év hibáiból okulva előre akarnak lépni, hogy ebben az évben ez a vállalat is többet akar tenni Somogy ért. Most a dolgozók, véle­ményéről számolunk be. ★ * * Ne legyen protekció Karádon Fonai Imre szo­cialista brigádja istállót épít A huzatos épületben tartják a tanácskozást. Huszonketten vannak. Két nő, a többi fér­fi. A többség áll, csak a bát­rabbak ülnek a hideg palló­kon. Meghallgatják a főépí- tésvezetó, a főmérnök és a szakszervezeti titkár beszá­molóját, de szólni egyikük se akar. Végül is az asszo­nyok unszolására Virágh Já­nos művezető kezd beszélni — örülünk, hogy tisztán látjuk az első negyedévet Ez megnyugtató. A brigád szeret dolgozni, ezt már sokszor megmutatta. Az emberek nem azért vannak itt, hogy üdül­jenek. Azt szeretik, ha meg­találják a borítékban, ami megjár. Beszéltünk a mun­kaversenyről is. Szívesen be­nevezünk, és megtesszük a magunkét. Itt többen is közbeszólnak. Az egyik asszony: — Ha nem úgy megy, mint máskor! Jutalmat eddig csak azok kaptak, akik közel ül­tek a tűzhöz. Egy kőműves: — Mi tavaly is hajtottunk. Amikor a Balaton mellett dolgoztunk, hajnalban kezd­tünk, és napnyugtával hagy­tuk abba. Aztán mit lát­tunk a bogiári ünnepségen? Azokat jutalmazták meg, akik nyolckor kezdtek és négy óra után elmentek maszekolni. Jól ki is nevettek bennünket. Ha az idén is így megy, ak­kor kár elkezdeni. A brigádvezető: — Hatezer forint jutalmat ígértek. Ha jól számoltunk, száznégy százalékkal zártuk a második félévet. És mit kap­tunk? Semmit! Még azt se mondták, hogy elnézést... Igazságosan kell csinálni! Különben semmit sem ér az egész. Miféle dicsőség az, amit csak protekcióval lehet megszerezni? A főmérnök részletesén is­merteti az értékelés lebonyo­lítását. — Igazságosak akarunk lenni. Ki van zárva a csalás. Megértik mindannyian. He­lyeslőén mondják: — Így már más! Elismerően beszélnek az első negyedév előkészítéséről. — Ha tavaly is így ment volna más lenne az ered­mény. Az a fontos, hogy egész éven át biztosítsák az anyagot A plafonról lecsepeg a pá­ra. Hideg van az épületben, de ezzel most senki sem tö­rődik. — Az a jó, hogy az idén másképp van. Ésszerű szervezést Siófokon az épülő örökla­kások melletti régi házban tanácskoznak Pusztaiék és Krezingerék. — Az nagyon jó, hogy ilyen világos a holnap. Ki­küszöbölhető a kapkodás — kezdi Horváth József műve­zető. — Ha csak valami rendkívüli dolog közbe nem jön, úgy megy minden, mint a karikacsapás. Persze nem árt, ha finomabbá, gördülé­kenyebbé tesszük a szervezés gyakorlati részét. Krezinger brigádvezető: — Méghozzá sürgősen. Töb­bet sohase forduljon elő, hogy anyaghiány miatt na­pokig. hetekig kelljen tét­lenkedni. Nekünk itt hama­rosan kellenek az ajtótokok. Nélkülük nem tudunk falaz­ni. Mi lesz a vízellátásunk­kal? Azt is meg kell oldani, mert ha beköszönt a jó idő, aligha lesz víz A Pusztai-brigád egyik tagja: — Már beszéltünk róla, hogy kellene ide egy lovas kocsi. A teherautókat ilyen kis helyen képtelenség ki­használni. Nem beszélve ar­ról, hogy a sárba be sem tudnak menni. A termelő- szövetkezettől biztosan lehet bérelni egy fogatot. A javaslattal mindenki egyetért. A főmérnök meg­ígéri, hogy intézkedik. A vasszerkezet egyik szere­lője: — Ügyelni kell a tervre, mert úgy látszik, hogv sok az elírás. Már a földszintnél elfogyott a tervezett vas­anyag. A kazán fűtője: — A központban sem árta­na jobban vigyázni. Kiküld­tek ide ötven mázsa szenet, ebbő] negyven mázsa a por. Ha nem volna ilyen tava­szias az idő, nem tudom, hogyan gőzölnénk a betono­zást. Mindkét brigád csatlakozik a munkaversenyhez. — Ha lesz anvp*. terven feli’1 " ” ' —”k a második eme — K; a központ is Jónk lép, akkor a mi •■■on; lünkön Bem kell szégyenkezni. Részletesen megvitatják az előre gyártott bútorok be­építését, az ádándi, a bala- tonszabadi építkezések és a kempingmunkák szervezési kérdéseit. A tanácskozás vé­gén a Krezinger-brigád egyik kőművese megjegyzi.: — Az idén már jót írhat rólunk az újság. Parázs a hamu alatt Balatonbogláron harminc ember ül az asztalosműhely rögtönzött lócáin. Komor a hangulat. A beszámoló után hosszú ideig csönd van. A főmérnök a már kínos haji- gatás után megkérdezi: — Senkinek sincs monda­nivalója? Üjra csak hallgatás a vá­lasz. Aztán ingerült hangon egy pufajkás fiatalember kezd beszélni: — Ha úgy megy, mánt ta­valy, akkor minek verse­nyezni? Mi nem ácsorogni jöttünk ehhez a vállalathoz. A főépítésvezető türelmes szóval újra elsorolja a bri­gádok első negyedévi fel­adatait. — Lesz munka! A munka­vezetőjükkel mindent rész­letesen megbeszéltünk. Nem számolt be róla? Ügy ter­veztük, ahogy ő legjobbnak tartotta. Az újabb hozzászólásokból kiderül, hogy a munkavezető semmiről sem tájékoztatta a brigádokat Később az is, hogy már új hely után né­zett. — Mi miért nem kapunk ebédet? — kiáltja valaki. — A Magasépítő minden bala­toni munkahelyére kiviszi a kosztét Ha pedig nem lehet ezt megszervezni, miért nem kapjuk meg az ebédpénzt? — Követelni könnyű, de velünk ki törődik? A Ma­gasépítőknél másképp beszél­nek a munkással. Hiába a türelmes szó, a tisztán érthető terv: a múlt tapasztalatai, a sokáig visz- szafojtott keserűség indulatos szavakat mondat mindenki­vel. »Ígéret helyett tetteket várunk!« Kint a sötét udvaron cso­portokba verődve folytatják még egy ideig. — Ha mi összetörünk négy nádpallót, jegyzőkönyvezik, és kártérítést kell fizetni. De a hét és fél millió vesztesé­gért vajon kit vonnak fele­lősségre? Azt csak úgy nyu­godtan elnézik? Erről nem beszéltek!... Németh Sándor Szenyéri törekvések A JÖVEDELEMELOSZTÁS: ARANYTALANSÄGAI erős hangsúlyt kaptak a szenyéri Búzakalász Tsz zárszámadó közgyűlésén. A beszámoló nyomán kibontakozott vita főként ezt a problémát fesze­gette. Rövidesen ismét össze­ül a tagság, hogy megpróbál­jon erre az évre jobb, igaz­ságosabb elosztási rendszert kialakítani. Személyes anyagi érdekből fakadó, különféle nézetek csapnak össze, egy­mással ellentétes törekvések érvényesülnek olyannyira, hogy azok jelenleg még nem az egység erősítésének irá­nyában hatnak, hanem két táborra osztják a tagságot. A hibásnak bizonyult anyagi ösztönzési rendszer megjaví­tása ezen a ponton már sür­gető szövetkezetpolitikai kér­déssé válik, olyanná, amely nagymértékben meghatározza az emberek egymáshoz fűző­dő kapcsolatát, munkakedvét, összhatásban pedig a terme­lést, a közös gazdaság továb­bi sorsát. milyen Állapot ala­kult ki ebben a gyenge szö­vetkezetben? Két számpárral próbálom jellemezni a helyze­tet. A felosztható jövedelem­ből 607 000 forint (egységen­ként 10 forint 3 fillér) jutott munkaegységre, s ezen felül ugyanennyit, 589 000 forintot (egységre átszámítva 9 forint 73 fillért) kaptak azok, akik részes munkában is részt vet­tek. Félreértés ne essék! Nem általában a részes miatt emel szót bárki is, hanem a torzu­lás okozta nehézségek tartha­tatlanságát szükséges fölis­merni. A torzulás úgy kelet­kezett, hogy a részes és az egyéb munkákban nem min­denki egyformán vehetett, il­letve vett részt. Amelyik csa­ládnál a kétféle javadalom nagyjában-egészében kiegyen­súlyozza egymást, ott az aránnyal nincs baj. Aki vi­szont — mint például Zséder Ferenc állatgondozó is — nemigen tudott napi kötele­zettségének elltása mellett mást is dolgozni, az most a sei kénytelen beérni. A fő arányokon az sem változta!, a kirívó aránytalanságot az sem tudja eltüntetni, hogv például az állatgondozók év közben eredményességi pré­miumot is kaptak. A mindebből fakadó egyéb nehézségekre is lássunk egy példát. Felszólalt a zárszáma­dó közgyűlésen Sárdi János; mint mondta, negyvenöt évi gazdatapasztalatára támaszko­dik. Ennek alapján kérdezte meg például, hogy a növen­dékmarhák miért sást kap­nak, hol van a neki k való borjúszéna? Báli Gyula fő- agronómus pontosan megvá­laszolt neki, mondván: »Maga is jól tudja, hogy a réten ter­mett borjúszéna is. De a ta­gok csak úgy vállalták a ka­szálást, hogy a javát hazavi- hetik. A rosszat meg bent hagyták a közösben.« A termés java megy a ház­tájiba, ott szépen növekszik a jószág, lehet belőle pénzel­ni, még ha a közösből nem is jut több, mint amennyit ez az 70 TONNÁS GENERÁTOR BÁNHIDÁN A Ránhidai Erőműben — amely az ország legkorsze­rűbb, csaknem teljesen automatizált erőmüve lesz — helyére emelték a 70 tonnnás generátort. Rövidesen sor kerül a gép üzemeltetésére. HOGYAN TALÁLKOZIK A FIATAL MŰSZAKIAK ÉS A GAZDASÁGI VEZETŐK ÉRDEKE? (I.) A fiatal műszakiak, akik az szakemberek. Fonyódi Béla. a — Eredetileg úgy képzel- egyetem elvégzése után elfog- Somogy megyei Faipari Vál- tem el, hogy szigeteléstechni- első munkahelyüket, lalat technológusa erről így kával foglalkozom, de le kel­vélekedik: lett róla mondanom, hiszen a lalták csakhamar meggyőzödnek ar ról, hogy sokkal nagyobb té­— Ha az ember hibát ejt, gyár profiljának megfelelően volna az átalakításához, ki­vélt elképzeléseik helyett üzem mindennapi gondjaival lelősség nehezedik vállukra, hamar megkérdezik tőle, hol egészen más műszaki problé- mondták, hogy használhatat­rnint amilyenre számítottak, szerezte diplomáját. Az ered- mák megoldásával kell töröd- lan. Az első hónapok után rádöb- ményeket, a jó ötleteket vi- nőm. bennek, hogy nagyszerűnek szont kevésbé veszik észre, — Az én álmom egyetemis­az nem értékelik kellőképpen. ta koromban — mondja Pap- Fonyódi Béla egyetemi évei esik Jenő — a hivatali asztal kell többet törődniük. Az előtt is Somogybán élt, s most volt egy tervezőirodában. Ter­üzemek pedig igénylik a fia- _____________________________________________________ t ál, jó felkészültségű mérnö­kök, technikusok kezdeménye­zését, lendületét. Három fiatal mérnök véle­ményét hallgattam meg arról, Mit vár első munkahelyétől a kezdő mérnök? hogyan sikerült megtalálniuk Tudja, hogy szorgalmas muri' helyüket, számításukat első kával ki lehet vívni mindazok jól érzi magát a vállalatnál, ve zni szerettem volna, de iga­zuk van azoknak is, akik azt p'apcsík^ Jenő* mondják, hogy a kezdő épi- ezzel szemben munkahelyükön. Christ Mik- elismerését, akik egyelőre el- tészmérnök előbb ismerked­lós, a TRANSZVILL műszaki sősorban a hibákat veszik ész- jék meg a kivitelezéssel, az anyagokkal a gyakorlati épí- “ábban huzam^bb!d<rig dol­tomunkaval. Most a Korona g0Z0tt, s szakmai gyakorlatot ...... . , , Szálló építkezésén dolgozom. szerzett. Azt tartja, hogy íz műszaki torzsgarda azonban Mivel a gyakori anyaghiány egyetem elvégzése előtt mun­---------------------------------sokszor hátráltatja az embert, kában eltöltött idő a jobb fi_ í gy megtörténik, hogy »rósz- zetésen kívül a gyakorlati szül produkál* az eprtesveze- készség^ megszerzésében is fejlesztési előadója társadal- re. Az igazgató gyakran föl­mi ösztöndíjjal tanult, s most keresi, felhívja figyelmét a mint elektromérnök dolgc- legfontosabb tennivalókra. A zik a gyár 2. számú telepén. 1965 szeptembere óta sok ér- nem igényli a segítségét, tag- tékes tapasztalatot gyűjtött, jai szívesebben támaszkodnak Ennek ellenére különös véle- rnkább egymásra. Papcsik Jenő, az ÉM So­mogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat építésvezető ménye van első munkahelyé­ről. — Mindig akad valaki, aki csak arra kíváncsi, mit nem tud egy kezdő műszaki. Azt mérnöke nem csalódott. A Kö­tő. — A faiparban leginkább a gépészet témaköre fogott meg az egyetemen — mond­ja Christ Miklós. — Terve- ajánlanám minden első mun- rülötte dolgozó emberek segí- met, hogy továbbra is foglal- hogy tik: munkájában. Neki inkább a megszokott környezete hi­ányzik. Az egyetemi évek alatt a fordul mindenkivel, hogy az munkahelyről kialakult és dé- mindent jól elláthassak. Tech- első hetekben melléfog, rósz- delgetett elképzelések több- nológus, műszaki fejlesztési nyíre megmaradtak elképze- előadó, gépesítési és újítási 10 forint 3 filléres részesedés- egyébként eddig leggyengébb zárszámadás eredményezett. Addig rendben is van a dolog, hogy jól eltartják a háztáji állatokat, de az már súlyos baj, hogy a közös jószág emiatt is sínylődik. MI NEHEZÍTI MEG A HELYZETET? Némelyek meg­gondolatlansága, követelődése. A szövetkezet alig egy év óta működő új vezetése sem az egyiknek, sem a másiknak nem tud többet adni, mint amennyi jut. De ez sem lehet ok a kedélyek felzaklatására, az indulatok felszítására, az elnök és a vezetők elleni dur­va támadásra. Posza Vendel, a túlzott részes művelés fenn­tartását követelők szószólója mégis ezt tette. Bódis Imre tsz-elnöknek becsületére le­gyen mondva, hogy szilárdan állt a lábán, igyekezett védel­mezni a közérdeket. Szabó János a járási tanács elnök helyettese, Véghelyi Lajos községi tanácselnök ugyan­csak helyesen foglalt állást ebben a vitában; más felszó­lalókkal együtt az egyetértés és összefogás útját egyenget­ték. Súlyos természeti csapások érték tavaly a szenyéri Búza­kalász Termelőszövetkezetet. A legnagyobb veszteséget a határ hatvan százalékára ki­terjedő jégverés okozta. A valóságos kár nem térült meg teljesen. A mostoha időjárás miatt is kevés lett a haszon, s gyenge maradt a szövetke­zet. Az állam azonban nem hagyta magukra a szenyéri- eket sem. Vissza nem téríten­dő hitel és egyéb kedvezmé­nyek formájában hatékonyan — több mint 1,1 millióval — segítette őket. Erre az évre is számíthatnak a járási szer­vek ígérete alapján mintegy 700 000 forintra. Ez segítheti a tagságot abban, hogy elin­duljanak fölfelé. Minden ed­diginél szilárdabb anyagi al.i- pot teremtettek az idei közös termelésnek. Ezt senki nem vitathatja el. A többi rajtuk áll. Akiket illet, gondolkozza­nak csak el azon, amit a be­számoló világosan megmon­dott: a munkanap a közösben nem 10—11 órakor kezdődik, és nem délután háromig tart... A VEZETÉS RENDTE­REMTÉSRE TÖREKSZIK. Ebben az elhatározásában egységes és szilárd. A tagság döntő többségének támogatá­sa nélkül azonban nem szü­lethet meg a várt eredmény. Közérdek tehát, hogy mun­kájával álljon a vezetőség mellé a szenyériek jobbat akaró többsége. Most kivált la jövedelemelosztás célszerű rendszerét alakítsák ki, s az­tán a jobb föltételekkel kez­dett évet szorgalmasan dol­gozzák végig mindnyájan. Kutas József ményfémek köszörülésére al­kalmas gépet, de túladtak raj­ta, pedig állítom, hogy kellett. Ahelyett, hogy hozzáfogtak Szóba került a fizetés, a kezdő mérnökök szociális helyzete is. Mindhárman 1300 forinttal kezdtek. Jelenleg csak egyikük keres valamivel kevesebbet kétezernél. — A kezdő fizetés nagyon kevés. Arról nem is beszélve, hogy az ember, mikorra el­végzi az egyetemet, anyagilag lerongyolódik« — mondja Christ Miklós azzal érvel, hogy lehet a fizetés nagyobb is, ha a végzett mérnök ko­szépen kamatozik. (Folytatjuk) Nagy József kahelyes mérnöknek, egy év múltán, amikor már van szakmai gyakorlata, Ke­ressen magának másik válla­latot. Ugyanis óhatatlanul elö­kozom a faipari gépesítés problémáival, csak félig-med- dig sikerült megvalósítani. Sok a munkám, a megbízatá­som, és alig jut rá idő, hogy szül csinál valamit Christ Miklós nem áll egye- lésnek. Christ Miklós a szige dűl azzal a véleményével, hogy a kezdő mérnökök mun­káját nagyon kritikus szem­telés technikát szerette leg­jobban, de most semmi hasz­nát sem veszi. A TRANSZ­mel vizsgálják vs idősebb VILL-nál erre nincs szükség. felelős vagyok egy személy­ben. Ezenkívül a KISZ-ben és a szakszervezetben is te­vékenykedem. Nemrégen ho­zattam a vállalathoz egy ke­V illa ny szerelőket VESZ FÖL az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat a kaposvári, siófoki, nagyatádi és marcali építkezé­seire. Jelentkezés személyesen vagy írásban a vál­lalat villanyszerelő részlegénél, Kaposvár, Május 1. utca 57. (35477)

Next

/
Thumbnails
Contents