Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-13 / 37. szám

ÉTELRECEPTEK A DIVAT Az utánzatok sikere — Egy bemutató tanulságai A Bőripari Tudományos Egyesület minden évben meg­rendezi a Technika Házában a szőrmekonfekció divatbemu­tatóját. A legutóbbin csak­nem 200 modellt vonultattak fel, amelyek között kabát, pelerin, kosztüm, félkabát, háromnegyedes bunda, kesz­tyű, sőt ruha is szerepelt. A bemutatóról Keskeny Ferenc, a Pannónia Szőrmekészítő Gyár üzemvezetője., a követ­kezőket mondotta: — A magyar prémek a vi­lág minden országába eljut­nak, olyan »prémnagyhatal­mak« is vásárolnak magyar szőrmét, mint a skandináv államok, Kanada vagy a Szovjetunió. Üj szőrmefaj­táink a »Merluska« és a Curlyfix (Körlifix). Üj szőr­meszíneink az ezüstíóka, a zsemlyeszínű Panofix, a bor­dó irha és a zöldre, kékre festett Merluska. — A szőrme ezen a télen világdivat. Milyen feladatokat ró ez a magyar szőrmekon­fekcióra? — A nemes szőrme értéke azonos az arannyal. A nem­zetközi szőrmebörze Frank­furtban működik, ahová a magyar szakembereket is meghívták. A nemes szőrmék — a perzsa, a nerc, a pézs­ma, a róka, de még az olyan félnemes szőrme is, mint a hörcsög és a biber — csak korlátozott mennyiségben áll­nak rendelkezésünkre. A bá­rány, a nyúl és a macska­prémből viszont sokféle után­zatot készíthetünk. Ezeket a kisebbpénzű emberek szíve­sen vásárolják. Az a feladat, hogy a szőrmeutánzatokban minél nagyobb választékot biztosítsunk. Ezt legjobban a bemutató illusztrálta. Megszólalt a zene, megje­lent az 'első próbakisasszony, barna galléros és kézelős, puha ocelot bundában: dig az előbb említett merlus­ka. Egész bundák is készül­nek fekete merluskából. Per­zsa hatásuk majdnem töké­letes, csupán a jóval olcsóbb ár jelzi a különbséget. Fekete merluska kabát volt a következő modell, fehér gallérral. A próbakisasszony levetette, alatta hófehér prin- cesszabású merluska ruhát viselt. A kivágást fekete bár­sonypánttal díszítették, s a kabát gallérjára strassztűt tűztek, hogy hangsúlyozzák alkalmi jellegét A ruha mellett kiskosztü­möt, irhakosztümöt prém­ből pelerint, és serdülőknek rövid színes szőrmekabátká­kat is bemutattak. A kesz­tyűk is érdekesek: a szőrme­tetejű kesztyű a legújabb di­vat. A kucsma és szőrmeka­lap mellett divat a szőrme­ékszer is, ami nem más, mint szőrmeponpon, közepén gyönggyel. A szőrme, a prém tehát divat, s ráadásul — jó meleg is! Kovács Margit Háromnegyedes fekete-fe­hér merluskabunda ka­pucnival. Egy hófehér panofix-bun­da. NEVELÉSRŐL A gólyamese ÁLOM ÉS ÁLMATLANSÁG SÜTÉS - FŐZÉS Pozsonyi diós-mákos patkó Az 1 kg lisztet 20 dkg va­jat, vagy 15 dkg zsírt 8 dkg porcukrot deszkán mor­zsoljuk el. 1 dkg élesztőt 2 dl. langyos tejben feloldva a tésztához vegyítjük, 1 egész tojást, fél deka sót adunk még hozzá, s az egészet ió! összegyúrva, hideg helyen pihentetjük néhány órát. Közben elkészítjük a töltelé­ket: A 40 dkg mákot 26 dkg cukorból és 2 és fél deci vízből készült sziruppal for­rázzuk le. Fél citrom reszelt héját és késhegynyi fahéjat keverünk hozzá. A 40 dkg dióhoz 22 dkg cukorból és 2 dl vízből ké­szítünk szirupot. Egy kés­hegynyi fahéjat reszelt cit­rom héját és 4 dkg morzsát adunk hozzá. Pihenés után a tésztából tetszés szerinti nagyságú ci­pókat formálunk, majd ová­lis alakúra nyújtva, a sűrű tölteléket lapos késsel a tész­ta szeléig kenjük. Kifli for­mára besodorjuk. Gyengén zsírozott tepsibe rakjuk, s tojással kenjük meg. Meleg helyre rakva, fél óra irtán ismét megkenjük, utána hi­deg helyre tesszük, hogy a rajta levő tojás megrepedez­zen. Mérsékelten meleg sütőben 35—40 percig sütjük. Halmajonéz 75 dkg saalkanélküM hal-húst (filézett ponty, harcsa, vagy süllő) ecetes, sós vízben meg­főzünk, utána hidegre tesszük. Közben egy porcelán tálban el­készítjük. a majonézt. Habverő­vel 2 tojás sárgáját, kevés sóval, fél citrom 3 evével összekever­jük, és folytonos keverés közben hozzáöntünk 2 dl olajat, vigyáz­va, hogy ne fusson össze. A kihűlt hal húsát apró kockákra vágva a majonézmártás felében elkeverjük. Tálalásnál az üveg­tálba alapnak 25 dkg francia­salátát teszünk, majd kúp ala­kúra formázva helyezzük rá a halat, e ezt bevonjuk a meg­maradt majonézmártással. 5—6 darab szardellagyOrút, citromot, 3 darab karikára vágott kemény tojást s 15 dkg kockára vágott aszpikot használunk díszítésre. A tálat ízlésessé teszi néhány friss aöM salátalevél is. Túrós gombóc Hozzávalók: 1 kg túró, 3— 4 tojás, 10 dkg vaj, 12 dkg búzadara, 5—6 dkg darás liszt, só 12 dkg morzsa, 10 dkg zsír, 2,5 dl tejföl. A vajat habosra kiverjük a tojássárgákkal, majd hoz­zákeverjük a szitán áttört túrót, darát, lisztet, végül a tojásfehérjéből felvert habot. Jól összekeverjük, és. 5A órai pihentetés után gombócokat formálunk belőle, s forró, sós vízben kifőzzük. A vízből ki­szedve iecsurgatjuk, és arany­sárgára pirított zsemlemor­zsában megforgatjuk. Tejföl­lel tálaljuk. A hús emészthetőségét ál­talában két tényező befolyár solja. Az egyik a hús zsír- tartalma. Minél több zsírt tartalmaz a hús az izomros­tok között, annál nehezeb­ben emészthető. A csirke, jér- ce húsa könnyen emészthető, kötőszövetben szegény, zsírtar­talma sem haladja meg általá­ban a két százalékot (A kövér sertéshús több mint egy harma­da zsír.) A sovány baromfihúsban a legértékesebb tápanyagot je­lentő fehérje eléri a 22 szá­zalékot. E fehérjegazdagság teszi kiválló táplálékká a bete­ge' és gyermekek számára. A tyc a kakas, a gyöngyös és a i ' húsa is csak mintegy öt százalékban zsír, a fehérje- tartalom pedig több mint 20 százalék. — Ez magyar ki készítésű panofix eljárással kezelt bá­rányprém, az ocelot mintát filmnyomással vittük rá — mondja Keskeny Ferenc. A következő modell három­negyedes, fehér alapon feke­te csíkos kabát volt. — Ez szintén bárány, de a külföldi igénynek megfelelő­en fekete zebracsíkos film­nyomású mintával. Ezután hosszú bordó irha­kabátot mutattak be. A di­vatnak megfelelően kétsoros gombolás és fekete perzsa­gallér díszítette. — A világpiaci követel­ményeknek megfelelően az irha súlyát csökkentettük, és más prémekkel díszítjük. Ez például — mutatott a gallér­ra— perzsaprémnek hat, pe­Sokan azt állítják, hogy a baromfi a gyenge húsok kö­zé tartozik. Ez csak abban az értelemben igaz, hogy köny- nyen emészthető. Ha a fehér­jékre legjellemzőbb alkotóré­szek mennyiségét összehason­lítjuk, semmiben sem .marad el az egyéb húsok között. Vi­taminokból — különösen a hú­sokra jellemző B-csoportba tartozókból — éppen annyit tartalmaz, mint a sertés», mar­ha- vagy juhhús. Ha az értékes összetétel és kedvező élettani hatás mel­lett még azt is hozzátesszük, hogy igen sokféle módon ké­szíthetjük el a szárnyasok húsát, minden vitán felül áll, hogy lehetőleg minél gyakrab­ban fogyasszunk baromfiból készült ételeket. Az egyik amerikai kutató- intézetben tartott sajtóérte­kezleten űrutazási problé­mákkal kapcsolatban az álom és az álmatlanság kérdései­ről is sok szó esett. Az új­ságírók számos kérdést tet­tek föl erről dr. H. L. Wil­liams professzornak, az inté­zet pszichológiai osztálya igazgatójának. Lássuk, mi érdekeset tudhatunk meg válaszaiból. — Valóban annyira ál­talános jelenség az ál­matlanság? — Az álomtevékenység za­varai egyre gyakoribbak. Az egész napi idegfeszültség, nyugtalanság és szorongás következtében állnak elő. So­kak szerint az álmatlanság akkor kezd problémát jelen­teni, amikor az ember bol­dogtalannak kezdi érezni ma­gát, mert nem tud aludni. A legtöbb orvos azon a néze­ten van, hogy éppen a kése­delmes elalvás miatti aggo­dalmak súlyosbítják a hely­zetet és okoznak tényleges álmatlanságot. Az egyetlen kiút a helyzetből, amely bár­kivel bármelyik éjszaka elő­fordulhat: ne akarjunk min­denáron elaludni, keljünk in­kább fel, és foglalkozzunk valamivel egy darabig, va­lami kedvelt hobbinkkal, vagy jobb híján olvassunk egy érdekes könyvet. — Elképzelhető-e időben korlátlan álmatlanság? — A legjobb orvosság az álmatlanság ellen éppen a hosszabb ideig tartó fennma­radás. Normális körülmények között 36—40 óránál tovább nem tud ébren maradni az ember, ha csak közben el nem szunyókál. Az orvostu­domány azonban tiltja, hogy az álmatlan ember nappali szunyókálással igyekezzen pótolni az éjszakai alvást. Helyesebben teszi, ha min­dig ugyanabban az időpont­ban tér aludni, és rendsze­resen egyforma időt szán al­vásra. — És mennyi alvásra van szüksége a normális felnőtt embernek? — Általában 7—8 órára, de ez nem merev szabály. Van, akinek 6 óra is elég, míg néhány személynek 10 órára is szüksége van. — Van-e káros következ­ménye, ha az ember rend­szeresen keveset aiszu — Hogyne volna. Szerveze­tünk »alvásadóssága« mint­egy felhalmozódik. A követ­kezmények nem érezhetők azonnal, de előbb-utóbb ideg- rendszeri zavarokat okoznak. — És lehet pótolni utó­lag az ilyen »adósságot«? — Valamelyest. Ha például életkörülményeink úgy pa­rancsolják, hogy négy napon keresztül alig aludjunk va­lamit, de utána kialhatjuk magunkat, akkor legjobb, ha utána másik négy napon ke­resztül 9,5—10 órát alszunk (Feltéve, hogy rendes alvás­szükségletünk 8 óra.) Telje­sen azonban ez sem pótolja az alvás hiányát. Hagyjuk a gólyamesét — hangzik sokszor s cinikus hangsúllyal a felnőttek tár­saságában, ha valamit két­kedve fogadnak. Mit szóljon hát a gyerek, aki az iskolá­ban már tanult a növények és az állatok szaporodásáról, sőt »fülheggyel« hallotta húgának vagy öccsének születését is, otthon mégis . tartja magát az a mese. hogy a testvérkét a gólya hozza! Elhiszi ? Csak annyira, hogy nem Vitatkozik a szülőkkel, nagyszülőkkel. És ezzel — észrevétlenül — fesleni kezd a szülő és a gyermek közti kapcsolat szála. A legtöbb szülő abból in­dul ki, hogy neki is ezt mondták, s különben is, ez az egész nem tartozik a gyerekre! Struccpolitikát folytat az a szülő, aki nem veszi tudo­másul, hogy a gyermek ér­deklődési körét nem egye­diül maga, hanem a tágabb értelemben vett környezet, sőt élettárai, pszichológiai tényezők is befolyásolják. A gyermeklélektan francia művelői, tudományos ala­possággal kimutatták, hogy már a kétéves gyermek megkülönbözteti a fiút a lánytól. Egyelőre még csak a ruha és a haj segítségével, de a normálisan fejlett há­roméves gyermek már sze­mélyes sértésnek veszi, ha pl. fiú létére kislánynak né­zik, vagy fordítva! Fogal­muk van a házasságról! Szeretnének apukák vagy anyukák lenni! Gyakori kérdésük a »hogy lesz a kisbaba?« A pajtások információja A legtöbb szülő azonban — sajnos — mindennek nem tulajdonít nagyobb je­lentőséget, mint annak, hogy gyermeke szereti-e a spenótot, vagy nem? Pe­dig könnyen meggyőződhet arról, hogy négy—öt éves korban, már egyre világo­sabb és egyértelműbb meg­— És előre aludni »tar­talékba-» lehet-e? — Nincs értelme, jobban tesszük, ha rendszeresen al­szunk. De ha tudjuk, hogy álmatlan éjszaka előtt ál­lunk, nem árt napközben szundítani egyet. — Mitől van az, hogy némelyek egész éjjel ál­matlanul hánykolódnak, de hajnalban mélyen el­alszanak? — Az aggodalom, hogy nem tudunk elaludni, fokozza 1 esetleges hajlamunkat az ál­matlanságra, és nagy idegfe­szültséget okoz. A hajnali el­alvás testünk ciklusos hő- mérsékleti változásaival kap­csolatos. Testünk hőmérsék­letének ingadozása napköz­ben 1,5—2 C fok. Szerveze­tünk késő délután vagy kora este termeli a legtöbb hőt. Hőmérsékletünk közvetlenül napkelte előtt, tehát hajnali 4—6 óra között a legalacso­nyabb. A testhőmérséklet csökkenésével növekszik a pihenés szükséglete és vá­gya, a kritikus pont éppen a hajnali órákra esik. — A szellemi kifáradd:, növeli-e az elalvás esé­lyét? — Igen, ha a napi munka következménye, vagy szóra­koztató problémák megoldá­sából ered. — Okoz-e álmatlansá­got az esti kávéivás? — A kávé népszerű esz­köz az eb rerun aradás előse­fogalmazást nyer a gyer­meknél a kíváncsiság: hogy születtem én? Ha az élet­kori sajátosságoknak meg­felelően felmerülő gyerme­ki kiváncsiskodásokra — mert ezek még nem kérdések — nem tudunk, vagy nem aka­runk megfelelni, szinte ar­ra kényszerítjük gyerme­künket, hogy másutt — többnyire pajtásaitól — kér­jen választ... És ezek a vá­laszok, sajnos, sokszor távol esnek a jóízléstől, durvasá­gukban valóban lélekmér- gezők! A szülői tekintély A szülői tekintélyen es­ne csorba, ha mi válaszo­lunk? Semmiképpen! Tekin­télyünk inkább akkor kerül veszélybe, ha gyermekünk idegentől — nemtörődöm felnőttől vagy nagyszájú kamasztól — szerzi »infor­mációit«, akik legtöbbször drasztikus magyarázatuE- ból nem hagyják ki sem az apát, sem az édesanyát... Rosszul értelmezett sze­mérem, azaz álszemérem az, ha gyermekünknek — oko­san fogalmazva — nem mondjuk meg az igazat. Nincs az az iskola, amely képes lenne a szülők vállá­ról levenni a felvilágosítás gondját! Igen sok hasznos könyv szolgál útmutatásul, segítséget adnak tanácsaik­kal a pedagógusok is, de a szülők helyett senki sem tudja mindezt jól megolda­ni. Nehogy úgy járjunk, mint az egyszeri ember, aki elé odaállít alig tízesztendős fia: — Édesapám! Megtudtam, hogy engem nem a gólya hozott! — Micsoda-a-a? — s már­is elcsattant két nyakleves. — Tanultuk az iskolá­ban ... — szipogott a gye­rek, — hogy a gólya költö­ző madár... Én november­ben születtem, engem osak a varjú hozhatott... — Varjú? Az más. Az le­het! ... Kolozsváry Gyula gítésére. Egy csésze fekete már fele akkora hatású, mint az ébrenmaradást előidéző orvosság. Legjobb tehát, ha ebéd után kávézunk, korai vacsora után sem árt, de a lefekvés előtti órában már semmiképpen se igyunk ká­vét. — Elősegíti-e az elal- vást a közmondásos mód­szer: juhokat számlálni? — Igen, éppúgy, mint bár­milyen ritmikusan ismétlődő behatás. Nagyon elősegíti az elalvást, ha odahallgatunk a nem túlságosan hangos óra­ketyegésre. Általában min­den monoton jelenség altató hatású. Ezzel szemben akár a legcsendesebb, de váratlan jelenségre is könnyen feléb­redünk. — Késlelteti-e az elal­vást a dohányzás? — Nagyon is. Az elalvással együtt jár a lélegzet és a szívverés ritmusának lassulá­sa és végtagjaink véredé­nyeinek kitágulása. A niko­tin pedig éppen ellenkező ha­tást gyakorol. — Az izgalmas vagy kellemetlen álmok aka­dályozzák-e éjszakai pi­henésünket? — A tudomány erről még nem mondta ki a végső szót. Az ideggyógyászok vélemé­nye megoszlik. Annyi biztos, hogy ha valakit állandóan visszatérő lidérces álmok kí­noznak, olyannyira, hogy már él az elalvástól, akkor föl­tétlenül orvoshoz kell for­dulnia. (Ford.: Murányi Beatrix) A BAROMFIHÚS Fehérjedús és könnyen emészthető

Next

/
Thumbnails
Contents