Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-13 / 37. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1966. február 13. RIASZTÓ BOMBA VADÁSZA T „Pártközi tárgyalásokat!44 A Német Szocialista Egységpárt nyílt levele az SPD-hez A lezuhant gép közvetlen ' “Tzetéböl élelmüket mentve menekülnek a lakosok. mm. A szakértők, mint “-felderítő előőrsök-» célozzák meg műszereikkel a kritikus körzetet. Berlin, február 12. Pincési Pál, az MTI tudósítója jelenti: Egész Németország legtöbb tagot számláló politikai pártja, az NDK-beli Német Szocialista Egységpárt, fontos felhívással, nyílt levéllel fordult az országnak taglétszámát tekintve második legerősebb pártjához: a Nvugat- Németorszégban működő Német Szociádemokraia Párthoz. E levélben az NSZEP Központi Bizottsága azt javasolja az SPD-nek, hogy a német munkásosztály és az egész német nemzet békés jövendőjének biztosítása céljából induljon meg végre tárgyilagos eszmecsere a két párt között. Az NSZEP nyíltan kijelenti, hogy egyedül nem képes megoldani a német nemzeti kérdést, amelynek ma legfőbb tartalma a béke biztosítása Németországban és az ország demokratikus alapon történő, békés újraegyesítése. Ehhez szükség van Nyugat- Németország demokratikus erőinek tevékeny közreműködésére is. Persze, ez a tétel fordítva is érvényes: aki Nyugat-Németország- ban őszintén kívánja a német kérdés békés megoldását, az nem hagyhatja figyelmen kívül az NDK létezését, annak szót kell értenie a Német Demokratikus Köztársasággal és a demokratikus német állam vezető erejével, a Német Szocialista Egységpárttal. A levél azt sem titkolja, hogy a múltban sok kérdésben különböző nézetei voltak az NSZEP-nek és az SPD-nek, sőt sajnos, még jelenleg is ez a helyzet. Ez azcnban nem a leglényegesebb. Az a döntő probléma, hogy e két pártnak a béke fenntartása kérdéseiben legalább a közeledés és az egyetértés minimumát el kellene érnie, és az ország megosztásának leküzdésében is valamilyen formában végre el kellene kezdenie az együttműködést. (MTI) Nem sikerült a francia rakétakísérlet Négy kísérlet — Senki sem mert a közelben maradni Hammaquir, február 12. Kudarcot vallott az a francia kísérlet, hogy tudományos célokból Föld körüli Pályára juttassák Franciaország harmadik mesterséges holdját. A kísérlet során egy Diamond típusú rakéta juttatott volna Föld körüli pályára egy 19 kilogramm súlyú mesterséges holdat, amelynek a D—LA jelzést adták. A D—LA az első olyan műhold, amelynek teljes berendezése francia gyártmányú. A kísérletet eredetileg péntekre tervezték, de azt húsz másodperccel a kilövés tervezett időpontja előtt lefújták. V ' * Vf",‘v*f»0Jf!30TtCrl I Szombaton reggel a franciák algériai területen, a szaharai Hammaguirban levő támaszpontján négy ízben kezdték meg és hagyták abba a fellövést megelőző számlálást. Ugyanis minden alkalommal valami kisebb műszaki hibát észleltek. Végül, magyar idő szerint 9.55 órakor megadták a jelet a ki- i lövésre. A rakéta hajtóművét begyújtották, de a Dia- mond-rakéta nem emelkedett a magasba. Ezután háromnegyed órán keresztül senki sem közelíthette meg a kilövőállványt, mert robbanástól tartottak. (MTI) Ezen a héten ismét két Starfighter-típusú vadászbombázóval történt szerencsétlenség Nyugat-Németországban. Ezzel az egy év alatt lezuhant Starfighter-repülőgépek száma 29-re emelkedett. Szombaton több nyugatnémet lap hangsúlyozta: A katasztrófasorozat folytatódása Von Hassel hadügyminiszter bukását vonja maga után. A hadügyminiszter pénteken este á televízióban tett nyilatkozatában azt ígérte ugyan, hogy egy sereg szervezeti és technikai intézkedést foganatosítanak a hibák és fogyatékosságok kijavítására, a kommentátorok azonban hangsúlyozzák ez is bizoBen Barka-ügy Párizsban erős fenntartással fogadták a Tribune de Génévé című svájci lap jelentését, amely szerint Ben Barka életben van, és Dél- Marokkóban tartják fogva. A Ben Barka-üggyel foglalkozó francia rendőri riporterek véleménye szerint a marokkói szervek félrevezető kísérletéről van szó. (MTI) nyitja, hogy súiyos mulasztások történtek, és hogy eddig elmulasztották ezeknek az intézkedéseknek a megtételét, csak még nyilvánvalóbbá teszi azt, hogy milyen súlyos felelősség terheli a hadügyminisztérium vezetőit a lezuhant pilóták életéért. Josef Weber, a Németek Szövetsége nevű párt elnöke a parlamenti képviselőkhöz intézett nyílt levelében felszólítja a Bundestag képviselőit: ne hagyják jóvá a hadügyminisztériumnak további 130 Starfighter-típusú repülőgép vásárlására irányuló terveit, és ne engedjék meg, hogy továbbra is felszállhassanak az atombombázóvá átalakított Starfighterek. (MTI) BOTRÁNY BONNBAN Már 29 Starfighter lezuhant Bonn, február 12. Különféle hivatalos fórumok igyekeznek megnyugtatni azokat a turistákat, akik az amerikai B— 52-es lezuhanása és veszedelmes nukleáris bombáié rhének eltűnése óta nem hajlandók Spanyolországba utazni. A bombák előkeri- tése céljából folytatott >>törött nyíl-x-művelet időközben egyre szélesebb körben és fokozódó titoktartás kíséretében folyik. A katonai kordont a végletekig megszigorították, ezért már csak orozva, teleob- jektívek alkalmazásával készülnek ' fényképek a riasztó bombavadászatról. A szakértők tagadják ugyan, hogy veszély állana fenn, de nagy titokban máris elássák a fertőzött földei. Caminero elhagyta Dominikát A feszült dominikai helyzetben mindeddig nem következett be lényeges változás. Porto Ricóból érkezett távirati jelentések szerint lezárták a Santo Domingó-i repülőteret, és meghatározatlan időre felfüggesztették valamennyi légitársaság repülőgépjáratait. A feszült helyzet és a sztrájk ellenére Godoy elnök közelinek véli a válság rendezését, mivel Rivera Caminero kapitány, a fegyveres erők volt minisztere és egyben a jobboldal egyik ismert alakja, szombaton egy fregatt fedélzetén elhagyta az országot. Caminero Washingtonba utazik, hogy elfoglalja a számára kijelölt haditengerészeti attaséi tisztséget. (MTI) Miért kellett a bölénycsordát elpusztítani? Miért volt O’Connor kapitány és katonái számára oly fontos, hogy a lemészárolt bölények húsa gyorsan bomlásnak induljon? Mert az indiánok legfőbb tápláléka a bölényhús volt. Tervszerű pusztításuk az indiánok romlását siettette, amúgy is keserves életüket nehezítette. Gyermekkorunk népszerű indián regényeiben ilyesmiről persze nincs szó. Winnetou vagy Bőrharisnya remekbe szabott hős, aki jól együtt él a fehérekkel, s csak akkor ássa ki a harci bárdot, ha banditákkal vagy más törzs- beli gonosz indiánokkal kell megküzdenie. A Hollywoodban szériában gyártott vadnyugati filmekben pedig mindig csak arról győződhet meg a néző, hogy az indiánok veszélyesek, megtámadják a becsületes, dolgos fehér telepeseket, a civilizációt terjesztő vonatokat, gyilkolnak, rabolnak, dúlnak — s a film hőse, a rettenthetetlen fehér ember jogosan irtja, pusztítja őket. Csakhogy ezeknek a regényeknek és filmeknek vajmi kevés közük van a valósághoz. Inkább azt a célt szolgálják, hogy utólag igazolást és fölmentést adjanak az Amerika őslakóit kiirtó, erőszakos hódítóknak. Az indiánok pusztítása meglehetősen gyorsan haladt. 1840-ben a keleti indiánoknak már nagy részét átúzték a Mississippin. Csak az egykor hatalmas irokéz, algonkin, cherokee, creek és seminole törzsek maradványainak kis csoportjai maradtak ősi földjükön. Aztán nyugaton — amit az indiánok előre láttak — a régi módszerek szerint ismét elkezdődött földjeik elrablása. A bevándorlók engedély nélkül vették el az indiánok földjeit. A polgár- háború után a telepesek földet követeltek. A kormány az indiánok rovására elégítette ki igényeiket. Katonai hadjáratot indítottak az indiánok ellen. Ez a hadjárat egy negyed századig tartott. Több mint 1000 — közöttük sok elkeseredett és pusztító —fegyveres összecsapó« zajlót* le ez idő alatt a fehérek és az indiánok között. Kivétel nélkül mindegyik összecsapásnak az volt a célja, hogy kiűzze a rézbőrűeket az olaj- és ásványkutatók, a farmerek és a vasútépítők által megkívánt földekről. Ebből az időből származnak ezek a jelszavak: “A VADEMBEREKNEK TÁVOZNIUK KELL!■* “A JÓ INDIÁN, CSAKIS A HALOTT INDIÁN A küzdelem kíméletlen és elkeseredett volt A washingtoni kormány nem sajnálta a költségeket. 1862 és 1867 között csak a sziukkal, cheye- nekkel és a navajókkal folytatott háborúkra és a bölénycsordák intézményes irtására 100 millió dollárt fordítottak. 1876-ban Little Big Horn mellett a sziu indiánok hősies küzdelemben megsemmisítették Custer tábornok csapatait Ez azonban csak részleges győzelem volt. A túlerő, a technika végül is diadalmaskodott rajtuk. A szétvert, meggyalázott törzsek maradványainak kis területeket jelöltek ki, s ezek határait halálbüntetés terhe mellett tilos volt átlépniük. Hamarosan újabb megszorításokat alkalmaztak az indiánokkal szemben. A korábban kijelölt kis területeiket is elvették. 1881-től kezdve a kormány már nem ismerte el a törzseket különálló, szerződés- kötésre képes nemzeteknek. Kitalálták az indiánok körében az egyéni magángazdaságok rendszerét. Az indiánoknak egyénileg odaítélt kis földdarabkákat azonban a kapzsi fehérek gyorsan megnyirbálták. Oklahomában például az úgynevezett öt civilizált törzs — a cherokee, a choctaw, a seminole, a creek és a chickasaw — e magángazdasági rendszer következtében 16 millió acre földjéből (1 acre = 0,70 katasztrális hold) 20 év alatt 14,5 milliót elvesztett. Az egész ország indiánjait pedig 1887-tól 1933-lg az előbbihez hasonló módon összesen 90 millió acre földtől fosztották meg. 1884 tavaszán, a délnyugati államok hegyei között és préri jein füstjelzések szálltak a magasba. A jelek gyorsan továbbították a hírt a szétszórtan élő apache indiánok között: — Geronimo, a félelmetes, kiasta a harci bárdot! Geronimo harcba száll az ősi földért! Fegyverkezzetek. és gyertek a táborba, apache testvérek! Az apache-ok főnöke, Geronimo, ez a bátor és határozott férfi, nem tűrhette tovább népének kínszenvedését. Felhívására törzsi jelvényei alá tódultak az elkeseredett apache-ok. Ócska kovás puskáikkal, fejszéikkel, íjaikkal, dárdáikkal két évig küzdöttek az USA kitűnően fölszerelt és jól ellátott hadserege ellen. 1886 végén azonban legyűrték őket. A kiéhezett, elvérzett törzs nem tudta tovább folytatni fegyveres szabadságharcát. Geronimót a “győztesek« kegyetlenül megkínozták, majd kivégezték. Az utolsó indián felkelés letörése, az apache-ok leverése után a kormány példátlan eszközhöz folyamodott, összefogKÍNAI-MAGYAR KERESKEDELMI TÁRGYALÁSOK Pekingben kínai—magyar tárgyalások folynak az 1966. évi kereskedelmi egyezmény megkötésére. Ebből az alkalomból Halász József pekingi magyar nagykövet vacsorát adott a tárgyalásokon Csiang Ming külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével részt vevő kínai és Szálai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével részt vevő magyar kormánydelegáció tiszteletére. (MTI) RÖVIDEN Három amerikai tudást fölvettek a Szovjet Tudományos Akadémia külföldi tagjai közé. Ezzel az akadémia amerikai tagjainak száma ötre emelkedett. Heves összetűzések voltak a tokiói Waseda egyetemen, ahol a tanítást három hete megbénította a diákoknak a magas tandíj miatti tüntetése. Tíz diák megsérült. A Szovjetunióban felbocsátották a Kozmosz 103. mesterséges holdat. A szput- nyik fedélzetén tudományos berendezések vannak. Franciso Martin Rodriquez, az illegális Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának volt tagja, a portugál ellenállási mozgalom egyik vezetője, mint az ADN jelenti, életveszélyes állapotban van az egyik lisz- szaboni börtönben. Az Elnöki Tanács Kovács József rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet a Magyar Népköztársaság phenja- ni nagykövetségének vezetésére kapott ‘ megbízatása alól fölmentetté. Az Elnöki Tanács Kádas Istvánt rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté kinevezte, és megbízta hazánk phenjani nagykövetségének vezetésével. A spanyol fővárosban hét ismeretlen személyt letartóztattak. Azzal gyanúsítják őket, hogy részt vettek Delgado portugál tábornoknak, a portugáliai ellenzék vezérének és titkárnőjének 1965 áprilisi meggyilkolásában. dosták az apache rezervációs terület valamennyi férfilakosát, továbbá több száz nőt és gyermeket. Valamennyiüket egy floridai börtönbe szállították. A börtön azonban csak addig szolgált szállásukul, míg az oklahomai Fort Sill katonai erőd mellett koncentrációs tábort építettek számukra. A tábort magas, szöges drótkerítésekkel fonták körül. A kerítést fegyveresek és az indiánok megfélemlítésére beidomított vérebek őrizték. A hadsereg egészen 1914-ig tartotta fogva a koncentrációs táborban az apache törzset. Fogságban tartották a koncentrációs táborban született gyerekeket is. Tehát nem Hitler és társai találták fel a fajgyűlölet céljait szolgáló koncentrációs táborok intézményét. Egy “demokratikus« államban létesítettek ilyesmit először. Észak- és Dél-Amerikában a földrész felfedezése idején mintegy 50 millió őslakó indián élt. Dél- és Közép-Ame- rikában ma mintegy 15—18 millió indián van. Ott valamivel kíméletesebben bántak velük. Észak-Amerikában — az USA-ban és Kanadában — azonban ma már összesen csak mintegy félmillió az indiánok száma. S nagy részük szűk rezervátumokban él. Turistáknak mutogatják őket, mini a végső kihalástól megmentett néhány bölényt és grizzli medvét. (Folytatjuk.)
