Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-02 / 27. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1968. február t. Az árváltozásokról (Folytatás az 1. oldalról) az intézményeknél a többlet- költségeket az álkun téríti meg a költségvetésből. pi — Amikor nyilvánosságra I .serült, hogy bizonyos ruháza­ti cikkek árát leszállítják, vol­tak olyan hangok, hogy ez semmiben sem fog különböz­ni az úgynevezett szezon végi kiárusítástól. Mi ,a valóság? Évek óta folytatunk szezon végi kiárusítást, s leértékelt áron adunk el divatjamúlt termékeket anélkül, hogy ár- leszállításról beszélnénk. Most viszont valóban árleszállítás­ról van szó, amely mellett megmarad a szezon végi ki­árusítás és megmarad a di­vatjamúlt termékek leértéke­lése is. Ebben a hónapban két árintézkedés is találkozik: az elsejei árleszállítás és a téli cikkeknek februárban induló szezon végi kiárusítása. . Most mintegy 1500 termék ára lett alacsonyabb. Szeret­ném kiemelni a legfontosab­bakat: az ágyneműk és az ágyneműanyagok 8—27 száza­lékkal, a selyemszövetek kö­zül a fehérnemű műselyem és nylonszövetek 20—30 százalék­kal. a kötöttáruk közül a szin­tetikus felső- és alsóruházati cikkek és a habselyem áruk 10—15 százalékkal, a kártolt gyapjúszövetek és azokból konfekcionált cikkek 8—20 százalékkal lettek olcsóbbak, összegszerűen ez kereken évi 730 millió forint megtakarí­tást jelent a lakosságnak. I —, Ennél az árleszállításnál milyen meggondolások vezet­ték az illetékes szerveket? Nálunk drágák a textil­áruk, s azoknak a cikkeknek az ára, amelyeket most a* in­tézkedés érint, általában ma­gasabb volt, mint amennyi a termelési költségük, ezért le­hetett leszállítani. Célunk, hogy később a ruházati cik­kek fogyasztói ára még köze­lebb kerüljön a szomszédos, általában az európai országok alacsonyabb árszínvonalához. Az utóbbi években millió- számra járnak nálunk kül­földiek, illetve magyarok kül­földön, s elég sokan akadnak közöttük, akik nagyon is jól felismerték, mi adódik abból, ha azonos cikkek ára nálunk vagy a másik országban je­lentősen alacsonyabb vagy magasabb. ‘ Gondoljuk csak meg, hogy a nálunk olcsó szalámiból vagy kardigánból, pálinkafé- •lékből mekkora mennyiséget »exportáltak-« a turistái;, hogy »csencselési« alapon azután varrás nélküli nylonharisnyát, orkánkabátot, sziloninget, zsebkendőt, ágyneműt, hason­ló cikkeket »importáljanak«, és kihasználták az országok közötti áreltéréseket arra, hogy maguknak ily módon előnyöket szerezzenek, sőt esetenként arra is, hogy üzér­kedjenek. A textíliák mosta­ni árleszállításába bevont cikkek között találják az ágy­neműt, a zsebkendőt, az or­méhpempős krémmel gondozott arcbőr kánkabátot, a nylonféléket, közöttük a varrás nélküli ha­risnyát stb. Ez utóbbinál csak megemlítem a céltudatos tö­rekvések illusztrálásaképpen, hogy 1957 óta már többször került sor a nylonharisnyánál árleszállításra. A va írásos nylonharisnya ára 1956-ban még 98 forint volt, február 1-től 29 forintért kapható. Eh­hez arányosítottuk a varrás nélküli nylonharisnya árát. amely. eddig 48 fórint volt, s most 38 forint lett. S logikailag ebbe p gond-' latsorba tartozik, bár talán égy előző ' kérdésnél .. .etl volna említenem: ilyen ösz- szefüggésben világosabbá vá­lik, miért gmeltük az átlagos­nál nagyobb arányban a téli­ig- a csemegeszalámi árát. — Hallhatnánk valamit ar­ról még:, milyen külön meg­gondolások érvényesültek, amikor egy-egy textilárunál eldöntötték, hány százalékkal csökkenjen az ára? A termelési tényleges költ­ségeken kívül itt is figyelem­be vettük, hogy a helyesen megállapított árnak szabályo­zó funkciója is van. A kere­settebb cikkeknél az átlagos­nál kisebb, a kevésbé kere­setteknél viszont valamivel nagyobb mértékben szállítot­tuk le az árakat. Az árleszállítással érintett termékcsoportokban egyéb­ként közelebb kerül a felnőtt méretek ára a gyermekmére­tek árához, de vigyáztunk ar­ra, hogy az úgynevezett ütkö­ző méreteknél helyes árará­nyok érvényesüljenek. A kártolt szövetekből ké­szült konfekcionált felsőruhá- zai termékek közül a felnőtt ruházati cikkek ára átlag 15 százalékkal, a gyermekruhá­zati cikkek ára pedig 10—13 százalékkal mérséklődött. Az árleszállításba bevont cikkcsoportokon belül minden esetben, de csak kisebb mér­tékben csökkentettük a gyer­mekruházati cikkek árát, mert ezeknek ára a felnőtt ruháza­ta cikkekhez viszonyítva ed­dig is alacsony volt, és ez csak állami dotációval volt el­érhető. Az árleszállítás kórének és mértékének megválasztásánál az is vezetett minket, hogy eredményképpen különösen az alacsony jövedelmű réte­gek ruházkodási költségei csökkenjenek, nem csökken­tettük viszont a luxuscikkek árát. Ha úgy láttuk, hogy sem belföldi termelésből, sem im­portból nem tudnák kielégí­teni valamelyik cikkből az árleszállítás esetén előrelátha­tóan megnövekvő igényeket — nem nyúltunk az árához: például ez az oka, hogy a frottír törülközőre nem vonat­kozik az árleszállítás. Elmondhatom: rendkívül nagy gondot fordítanak az összes illetékes szervek arra, hogy aminek az árát leszállí­tottuk, azt kapni is lehessen a boltokban. (MTI) A Kaposvári Városi Ta­nács V. B. Kereskedelmi Csoportja értesíti a kö- zületeket, magánosokat, hogy a vásártéren elkészült az új 10 ton.ius hídmérleg es az 1,5 tonnás sertésmérleg. Hivatalos mérlegelést hét­köznap reggel 8 órától 16.30-ig végzünk. (3575) A Somogy megyei Út­építő Vállalat 14-es 1 számú fuvarátvevője i című bélyegzője elveszett. E bélyegző hasz­nálata 1966. ja­nuár 20-tól ér­vénytelen. A Somogy megyei Útépítő Vállalat vezetősége. (35421) ____ M akariusz ciprusi elnök kedden folytatta hétfőn meg­kezdett tárgyalásait. A ked­di, több mint háromórás gö­rög-ciprusi megbeszéléseken elsősorban a szigetország vé­delmének kérdéseiről volt szm 1 • Csáván indiai hadügymi­niszter hétfőn este beszédet mendott az Indiai Kongresz-1 szus Pórt Calcuttái nagygyű­lésén. Kijelentette, hogy " a taskentj nyilatkozat elfogadá- j sa az első lépést jelenti In­dia és Pakisztán jószomszédi kapcsolatainak megteremtésé­ben. India nemesek elfogadja a megállapodások," t, hanem mindent meg is tesz gyakor­lati megvalósításukért, Mohammed Maivandval a£ gán miniszterelnök kedden a szovjet kormány meghívására Moszkvába érkezett. A repü­lőtéren Alekszej Koszigln és más szovjet vezetők fogadták. Aref iraki elnök meghívta De Gaulle francia köztársa­sági elnököt — jelentette a bagdadi rádió. Joszip Broz Tito jugoszláv elnök meghívta Olaf norvég királyt, hogy szeptember 5-e és 10-e között látogasson el Jugoszláviába. Az amerikai „békeoffenzíva“ brutális fináléja Az ENSZ-ben békéről papolnak — a VDK-t terrorizálják Fedorenko: A vietnami kérdést a genfi egyezmény alapján kell New York, február 2. Kedden magyar idő szerint 17.05 órakor összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A rendkívüli ülést az Egyesült Államok kérésére hívták ösz- sze a vietnami konfliktus megvitatására. Az ülést Aki­ra Maeui, a tanács e havi ja­pán elnöke nyitotta meg. Még a tanácskozás megkez­dése előtt szétosztották a tu­dósítók között a szovjet kor­mány hétfői nyilatkozatát a vietnami helyzetről. Az első felszólaló Gold­berg, az Egyesült Államok küldötte volt. Részletesen ecsetelte az amerikaiaknak a vietnami kérdés békés ren­dezésére irányuló őszinte tö­rekvését. majd lényegében megismételve Johnson elnök hétfői beszédének állításait, minden felelősséget a VDK- ra és személy szerint Ho Si Minh elnökre hárított a dip­megoldani lomáclai erőfeszítések kudar­cáért és az amerikai bom­bázások újrakezdéséért. Goldberg indítványozta, hogy a tanács vitáj 'ra hív­ják meg mindkét Vietnam képviselőit. Végül megismé­telte az amerikaiak mór ko­rábbról ismert álláspontját és elképzelését a vietnami hely­zet rendezéséről: az úgyne­vezett föltétel nélküli tár­gyalásokról, a Dél-Vietnam- ban tartandó választásokról és az ENSZ szerepéről. Ezután Fedorenko, a Szov­jetunió küldötte kért szót. Hangsúlyozta, kormánya el­lenzi, hogy a Biztonsági Ta­nács napirendre tűzze a viet­nami kérdést. A Szovjetunió — mondotta — támogatja a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányának állás­pontját, amely szerint a vietnami kérdést a genfi egyezményeknek megfelelően kell rendez­ni. rikai bombázások újrakezdé­se és a Biztonsági Tanács ez­zel egyidejű összehívása nem nevezhető jó stratégiának. Az ülésen felszólalók közül egyedül Nagy-Britannia kül­dötte támogatta az amerikai kezdeményezést. Amerikai harci repülőgé­pek egyébként kedden is folytatták a Vietnami Demokratikus Köztársaság terrorbombázását. Saigonban egy amerikai ka­tonai szóvivő csak a támadás tényét közölte az újságírók­kal és azt, hogy a gépek hidakat, útvonalakat, kikötői berendezéseket és raktárakat támadtak Észak-Vietnam déli részén. A Reuter jelentése szerint sem a hétfői, sem a keddi légitámadásokban részt vevő gépek nem repültek kö­zelebb Hanoihoz Í12 kilomé­ternél. (MTI) Sztrájkok Belgiumban, Olaszországban és Indiában vétség és az egészségügyi biz­Az észak-belgiumi Genk városába kedden reggel párt- célkocsik és teherautók szál­lították a csendőrcsapatokat. Hétfőn folytatódtak a tünte­tések a város közelében, a zwartbergi bányavidéken. Keddi jelentés szerint az elő­ző napi összetűzésben a csendőrök két bányászt öltek meg. Ha bezárnák a nem kifize­tődőnek minősített bányákat, körülbelül húszezer bányász és munkás kerülne az utcára. A rendőrség jelentése szerint a tiltakozó bányászok akció­bizottságot alakítottak, és kö­zölték, hogy szándékukban áll nyugtalanságot szítani a lim- burgi szénmedence összes töb­bi bányájában is. * * * Hétfőn este megszakadt a tárgyalás a belga orvosszö­tositó szervezet képviselői kö­zött is. Belgium 9000 orvosa úgy határozott, hogy nem szünteti be azonnal a mun­kát. Ha azonban követelései­ket február 6-án éjfélig nem teljesítik, hétfő reggeltől csu­pán elsősegély-szolgálatot tar­tanak. * * • Hétfőn 1 200 000 olasz vas­ipari munkás lépett 24 órás általános sztrájkba, hogy ily módon vívja ki a munkaszer­ződés megújítását. Milánóban több mint 300 000 dolgozó csatlakozott a sztrájkhoz. » * * Sztrájkba lépett az Indiá­ban működő külföldi olajtár­saságok négyezer alkalmazott­ja is. A sztrájkolok béreme­lést követelnek. (MTI) Az a tény, hogy két nappal Ho Si Minh elnök megnyilat­kozása után az Egyesült Ál­lamok újrakezdte a VDK bum házasát, világosan bizo­nyítja, hogy az amerikaiak nem óhajtják a békét. Az egész világ számára nyilván­való, hogy az Egyesült Álla­mok jelenlegi javaslatának nem a probléma rendezése a célja. Az indítvány csupán taktikai lépés, amelynek cél­ja, hogy a vietnami helyzet úgynevezett rendezéséről fo­lyó tanácskozásokkal elterel­jék a figyelmet a Pentagon intézkedéséiről, melyek az agresszív háború kiszélesíté­sét szolgálják — mondotta. A kérdés napirendre tűzé­sét í ranciaország is ellenez­te Seydoux francia küldött hangoztatta, hogy a vita csak valamennyi érdekelt fél —■ azaz Észak- és Dél-Viet- nam és a Kínai Népköztársa­ság — képviselőinek jelenlé­tében lehet eredményes. A szovjet és a francia kül- dötlhöz csatlakozva ellenezte a vietnami kérdés megvita­tását Mali képviselője is. Hangsúlyozta, hogy az ame­Gond felhő Genf fölött Kedden a genfi Nemzetek Palotájában megtartotta 236. munkaülését a tizenhét ha­talmi leszerelési értekezlet. A TASZSZ tudósítójának beszámolója szerint a bizott­ságok munkájára rányomta bélyegét a békés észak-viet­nami városok és faival; el­leni barbár amerikai légitá­madások újrafelvétele. Cemik csehszlovák küldött az ülésen nyomatékosan ki­emelte, hogy hazája rendkí­vüli mértékben érdekéit a. le­szerelés valóra váltásában. Síkraszállt atomfegyvermen­tes övezetek megteremtéséért a világ különböző területein és hangoztatta, hogy ezek az övezetek a béke szempontjá­ból igen fontosak lennének, különösképpen Európában. (MTI) EGYIPTOMI HAJNAL Asszuánban este ért 2 földet a repülőgép, n _____ »New Cataract« (Vj V ízesés) Hotel, amelyben megszálltunk, hipermodern, minden kényelmet biztosító vendégfogadó. Szobánk ab­laka a Nílusra nyílik — mondották. De ebből este nem sokat vettünk észre. Hajnalban ébredtem. Szét­húztam a függönyt, s kilép­tem az erkélyre. Mesebeli látvány tárult szemem elé. A szálloda virágos parkján túl a folyó. Mennyire más volt itt, mint amilyennek Kairóban megismertem! Kacskaringós, hol keske­nyebb, hol szélesebb: vize apró szigetek, sziklazátonyok között bujkált, hátán kis csó­nakokkal, vitorlásokkal. Elmondtam Nabil Abdel Aziznak, a tájékoztatási mi­nisztérium újságiróküldöttsé- giink kalauzolásával megbí­zott kitűnő munkatársának, hogy ha azt hallottam: Asz- szuán, ezzel eddig mindig a ■ nagygátat asszociáltam. De nem sejtettem, hogy ennek a városnak olyan csodálatos másik arca is van. mint ez a nílusi táj. — »Lélegzetel­állítóan szép volt a kora reg­geli világításban/« — mon­dottam. — Nálunk. Egyiptomban, most hajnalodik ... Meglát­ják majd! — válaszolta. Csak később eszméltem rá, hogy ö képletesen értette. Még mielőtt a nagygátra mentünk volna, meglátogat­tuk a •>Kima« műtrágyagyá­rat. Hipermodern, ragyogóan tiszta, az ember nem is hin­né, hogy vegyiüzem. Gépeit villanyáram hajtja, a régi asszuáni gát melletti erőmű áramtermelésének mintegy S0 százalékát ez az üzem használja fel. 1958-ban kezd­ték építeni, 1960 május óta üzemel, hivatalos megnyitá­sa 1963-ban volt. — 1958-ban még sivatag volt itt! — mutatott az üzem uszodája és mozija előtti tér­ségen széles mozdulattal a gyár óriási komplexumára dr. Amin Abdel Aziz, a kai­rói egyetem volt kémia pro­fesszora, most a »Kima« mű­vek vezérigazgatója. Megtud­tuk, hogy a gyár termelése jelenleg évi 450 000 tonna nitrogénműtrágya, s az or­szág legnagyobb ilyen üze­me. Az EAK második leg­nagyobb műtrágyagyára Szuezban van, kapacitása en­nek mintegy kétharmada. 1970-ig. most induló máso­dik ötéves tervük végére mindkét gyárat jelentősen kibővítik, termelésüket meg­duplázzák; s Heluánban is épül egy vegyiüzem, amely szintén majd évi 200 000 ton­na nitrogénműtrágyát termel. Az igazgató tájékoztatása szerint — de hiszen ez köny- nyen érthető — az ország számára létkérdés, mezőgaz­dasága fejlesztéséhez, belter­jesebbé tételéhez elengedhe­tetlenül fontos a műtrágya- termelés fokozása. A nagygát... Vajon meg­tudok-e olyasmit az Asszuán nagygátról, amit eddig nem olvastam, hallottam? S tu­dok-e majd magam újat mondani, írni róla? Ezek a gondolatok foglalkoztattak, amikor gépkocsink az ideig­lenesen épült, hepe-hupás úton, lefejtett, sárgás domb­oldalak, felvonulási épületek, földkotró és más építőgépek, rakodóautók végeláthatatlan sorai között a gátépítkezés felé haladt, Az első benyo­más: az ismert leírások alap­ján is elképzelhetetlen mé­retek. Amerre a szem ellát, mindenütt emberi kéz nyo­ma. A természetátalakításé. A gát 3,6 kilométeres hosz- szához, hármas felépítésének víz alatti legnagyobb, tíz ki­lométeres szélességéhez, te­hát valóban impozáns töme­géhez képest is óriási, átlát­hatatlan területen folyik a munka. Hol tart tulajdonképpen az építkezés? Mikorra készül el? A munkát a legszemléltetőb- ben azzal lehet jellemezni, hogy mintegy 43 millió köb­méter anyagot építenek be a gátba, s ebből 1966. január 9-ig (legfrissebb adat!) 25.5 millió köbméter már a he­lyén volt. így magyarázta Nabil barátunk, aki a múlt évben vagy harmincszor járt Asszuánban, s legalább úgy ismeri az építkezés helyze­tét, mint mondjuk — az egyiptomi sajtóét. A gát tö­mege körülbelül tizenhétsze­rese lesz a Cheops piramisé­nak. 35 ezren dolgoznak az építkezésen (közöttük ezer szovjet szakember). A gát 1968-ra felépül, a víz 1969-re eléri végleges magasságát, és 1970 helyett 1969-re előrelát­hatólag teljes kapacitással működik az új, hatalmas vil­lamos centrálé is. (A Cheops piramis körülbelül három­szor annyi ideig, 20 évig épült; s 100 ezren dolgoztak rajta — fűzte hozzá Nabil, érdekes összehasonlításul.) Megkértem barátunkat, mondjon néhány jellemző adatot a nagy gát gazdasági jelentőségéről. — Ismeretes — mondotta —, hogy a gát­építés folytán a Nílus felső szakaszán keletkező tó 500 kilométer hosszú lesz (ebből 150 kilométer Szudán terü­letére jut) és átlagban 10 ki­lométer széles. Az EAK ön­tözhető, megművelhető te­rülete (amely egész területé­nek alig 3 százaléka!) ezáltal egyhamadával nő. Nem szükséges hangsúlyozni, mi­lyen nagy jelentőségű tény ez! De talán kevesebben tud­ják, hogy a keletkező villa- mosenergia-forrás milyen nagy! Az áramtermelés már 1968 második felében meg­indul. Mindenhová elvezetik az áramot (később Alexand­ria, majd Port Said felé utaz- tunkban mindenütt láttuk a már felállított villanypózná­kat): az egész országot villa­mosítják. Ez ipari fejlődésük alapja. — Nálunk, Egyiptomban, most hajnalodik... — mon­dotta Nabil másodszor ezen a napon. — Több vizünk, na­gyobb termőterületünk lesz. Es a villanyáram kilowattja a jelenlegi 30 millim (3 piaszter) helyett 2 millimbe kerül majd! — tette hozzá tárgyilagos hangon. Lindner Lászlé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents