Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-09 / 33. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) A RA: SO FTLLÉB Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam 33. szám. ■ji ti 1966. február 9., szerda Béremelés bérmegtakarításból (3. o.) Mostoha körűimén yck között (5. o.) A progresszív nyugdíjjárulékról <*. oj Q községfejlesztési munka és irányelvei a megyei tanács A megyei tanács végrehaj­tó bizottságának Sasi János elnökletével tegnap megtar­tott ülésén értékelték a ta­nácsok második ötéves terv­ben végzett községfejlesztési munkáját, és megvitatták a következő ötéves terv fel­adatait, majd más napirendi pontokat tárgyaltak meg. A tanácsi munka egyik nagyon fontos része, a köz­ségfejlesztés az utóbbi öt év­ben olyan célkitűzések meg­valósításában öltött testet, amelyek közvetlenül a lakos­ságot szolgálták, és hozzájá­rultak életkörülményeink ked­vezőbb alakulásához. Taná­csaink a második ötéves terv időszakában öt évre szóló községfejlesztési terv alap­ján végezték munkájukat. Az eredeti fejlesztési tervet a megye 137,8 szá­zalékra teljesítette. Ez azt jelenti, hogy 92 millióval több volt a bevétel, amit föl lehetett használni, mint amennyit előirá­nyoztak. Ez a túlteljesítés részben a községi hozzájárulás évenkén­ti emelkedéséből adódik. A helyes célkitűzések meg­valósításával nagyon sok te­lepülésünk arca megválto­zott. Törpe vízművek, műve­lődési otthonok, iskolák, böl­csődék sora épült a megyé­ben. A tanácsok a lakosság nagy réstét be tudták vonni a községfejlesztési munkába. A megyéi tanács 1963-ban ki­tüntető jelvényt alapított. Eddig *3 arany, 287 ezüst és 383 bronz foko­zatú jelvényt osztottak ki. 1961-ben az egy főre jutó társadalmi munka értéke 10,80 forint, 1965-ben 38,15 forint volt. A megye villamosítását a második ötéves terv idősza­kának első felében fejezték be. Jelentős összegeket for­dítottak ezenkívül a Balaton­part elszórt villanegyedeinek villamosítására is. A tervidőszakban 100 000 négyzetméter szilárd bur­kolatú út és csaknem 700 000 négyzetméter jár­da készült el. Javult a lakosság egészsé­ges ivóvízzel való ellátása is. Kilenc községben épült tör­pe vízmű, a vízművel koráb­ban ellátott települések víz­hálózata pedig 30 kilométer­rel bővült. Igáiban, Barcson strandfürdőt létesítettek. Az összes kiadásokból elég kis arányban részesedett a szociális és egészségügyi ága­zat. Ennek ellenére a terv­időszakban 44 orvosi rende­lő, 18 orvoslakás épült. Csur­gón és Tabon mentőállomást létesítettek. Megfelelőnek mondható viszont a kulturá­lis ágazat részesedése. A 64 általános iskolai tanterem, a 48 pedagóguslakás és a 33 művelődési ház felépítése mellett 910 gyermeknek biz­tosítottak új óvodában elhe­lyezést. Öt év alatt 43 tűz­oltószertár épült, s a tűzol­tótestületeket egytől egyig ellátták egyenruhával. Tanácsaink jelentős össze­geket fordítottak könyvtárak, sportpályák létesítésére, fásí­tásra és parkosításra is Ne­hezítette a községfejlesztési tervek teljesítését az építő­anyag és az építőipari kapa­citás hiánya. Az építőipari kapacitás hiányát sok helyen saját brigádok szervezésével pótolták, és az építőmunkák 80—85 százalékát így végez­tették el. A társadalmi munka ér­tékének fokozatos emel­kedése jórészt annak eredménye, hogy a saját rezsis kivitelezés nagyobb lehetőséget biztosít a tár­sadalmi munkaerő igény­bevételére. A községfejlesztési munka eredményességéhez hozzájá­rult az is, hogy a terveket a tanácsok idejében megkap­ták. Míg korábban nagy gon­dot okozott, hogy az állami tervezőirodák nem tudták minden esetben elvállalni a községi tanácsok megbízásait, most évente 150 társadalmi tervező készít terveket. Fon­tos szerepet vállalnak ma­gukra a Hazafias Népfront műszaki akcióbizottságai is. A harmadik ötéves terv időszakában a tanácsoknak tovább kell fokozniuk erőfe­szítéseiket a települések kommunális, szociális, egész­ségügyi és kulturális fejlesz­tési igényeinek kielégítése céljából. A községfejlesztési terv anyagi forrásait elsősor­ban továbbra is a szilárd burkolatú járdák, utak építé­sére, az iskolák, óvodák szá­mának növelésére, fásításra, eredményei vb napirendjén parkosításra kell fordítani. A lakosság pénzbeli hozzájáru­lása és a társadalmi munka értéke, valamint a termelő­szövetkezetek, ktsz-ek hozzá­járulása biztosítéka a követ­kező öt évre előírt község­fejlesztési tervek teljesítésé­nek. A tanácsok községfejleszté­si munkájának helyes irány­ba való terelése szempontjá­ból hasznosnak ígérkezik an­nak a versenynek a meg­indítása, amelyet a me­gyei tanács tervez a »Te­gyünk többet Somogyért«- mozgalom keretében. A verseny a lakosság kom­munális, szociális, kulturális és egészségügyi igényeinek kielégítését szolgálja. Általá­nos föltételei között a köz­ségfejlesztési alap bevételei­nek növelése, ésszerű fel- használása és a társadalmi munka fokozott igénybevéte­le szerepelne. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága tervbe vette egy »Tegyünk többet Somogyért« kitüntető jelvény alapítását is. N. J. Kállai Gyula Etiópiába érkezett KÖZÖS MAGYAR—EGYIPTOMI KÖZLEMÉNYT ADTAK KI Rudnyánszky István és Su gár András, az MTI tudósítói jelentik Kairóból: Véget ért a magyar kor­mányfő egyiptomi látogatása. Kállai Gyula látogatásáról, a magyar küldöttség és az EAK vezetőinek tárgyalásairól kö­zös közleményt adtak ki. Eb­ben szerepel az is, hogy Kál­lai Gyula magyarországi lá­togatásra hívta meg Zakarta Mohieddint, az Egyesült Arab Köztársaság alelnökét és mi­niszterelnökét. Zakaria Mo- hieddin a meghívást öröm­mel elfogadta. Kedden reggel a kairói re­pülőtéren az Arab Szocialis­ta Unió ifjúsági szervezetének szavalókórusa a magyar— egyiptomi barátságot, az EAK és Magyarország vezetőit él­tető jelszavakkal fogadták a Kubbeh köztársasági palotá­ból érkező Kállai Gyulát, Za­karia Mohieddin miniszterel­nököt és a magyar küldött­séggel az egyiptomi körúton részt vett díszkíséret tagjait. A magyar miniszterelnök elbúcsúzott a repülőtéren fel­sorakozott miniszterektől, a diplomáciai testület képvise­lőitől. a magyar kolóniától. Kairó lakossága nevében is- kol ás gyermekek virággal ked­veskedtek Kállai Gyulának és feleségének. Kállai Gyula és Zakaria Mohieddin ezután megszem­lélte a kivonult díszszázadot. A katonazenekar eljátszotta a két ország nemzeti himnu­szát, majd 21 ágyúlövés dör­dült el. A magyar küldöttség IL 18-as MALÉV különrepü- lőgépe 9 óra után néhány perccel szállt fel Addisz Abe­ba felé. Kállai Gyula búcsú- táviratban mondott köszöne­tét az EAK miniszterelnöké­nek a meghívásért és a szí­ves vendéglátásért. A távira­tot a repülőgépről rádión to­vábbították. Zakaria Mohieddin a kairói repülőtér irányítótornyából sugárzott rádiótáviratban vá­124 tsz-ben kihirdették a zárszámadást a siöfoki járásban BEFEJEZŐDTEK A KÖZGYŰLÉSEK A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályára sorra-rend- re érkeznek a jelentések a járásoktól a zárszámadások felülvizsgálásáról, megerősí­téséről és kihirdetéséről. A zárszámadó közgyűlést 124 termelőszövetkezetben — a megye szövetkezeteinek több mint a felében — megtartot­ták. Az eddig ténylegesen ki­mutatott és a várható ada­tokból kitűnik, hogy a bar­csi járásban például mint­egy 83 millió forint lesz a tagok részesedése. Az eddig megerősített 138 zárszámadás közül huszonhét mérleg­hiányt mutat. A termelőszö­vetkezeti tagok várható ré­szesedése félmilliárd forint körül lesz a megyében, ez az összeg az előzetes számítások szerint 25—30 millióval el­marad a tervezettől. A siófoki járásban a múlt hét végéig mind a tizenki­lenc termelőszövetkezetben megtartották á zárszámadó közgyűlést. A tavalyi gazdál­kodásról végleges adatok egyelőre csak ebből a járás­ból állnak rendelkezésre, s ezek a számok jelentős elő­relépésről tanúskodnak. Az egy dolgozó tagra jutó része­sedés a járás átlagában 13 800 forint. Ez a tervezett­nél 1500 forinttal. az 1964 évinél pedig 2 219 forinttal több. A szövetkezeti gazdák összesen 52 360 000 forint ré­szesedéshez jutottak, ez a tervhez képest több mint egymillió, az előző évihez viszonyítva két és fél millió forintos növekedést jelent. A siófoki járás egyetlen közös gazdasága sem zárta mér­leghiánnyal a múlt eszten­dőt. A zárszámadási közgyűlé­sek tartalmát illetően is fej­lődés tapasztalható: a beszá­molók mindenre kiterjedő részletességgel elemezték az eredményeket és a hibákat, nem hiányzott belőlük a kri­tika és az önkritika sem. Johnson a háború folytatását ígéri Honoluluban Honolulu, február 8. Az amerikai kormány és a dél-vietnami rezsim ve­zetői és szakértői — mint azt már jelentettük — hét­főn megkezdték konferen­ciájukat Camp Smithben, az Egyesült Államok csen­des-óceáni főparancsnoksá - gának a Honolulu melletti épületében. Az első plenáris ülés ün­nepélyes megnyitására been­gedték a sajtó, a rádió és a televízió riportereit. Johnson elnök és Van Thieu dél-viet­nami államfő megnyitó beszé­dében egyaránt a vietnami háború folytatásának szüksé­gességét hangoztatta. Az ünnepélyes megnyitó után a tárgyalóteremben csu­pán Johnson elnök, a két dél­vietnami vezető és legközvet­lenebb tanácsadóik maradtak, a két küldöttség többi tagja és az újságírók távoztak. Az értekezlet ezután a »csúcsta­lálkozón« kívül öt albizottság­ban folytatta munkáját. Jonhson és a dél-vietnami vezetők első megbeszélése há­rom óráig tartott. Ezután Mo­yers. a Fehér Ház sajtótitká­ra és a dél-vietnami küldött­ség szóvivője rövid értekezle­ten tájékoztatta az újságíró­kat. A tájékoztató szerint el­sősorban Dél-Vietnam gazda­sági fejlesztéséről volt szó. Politikai megfigyelők szerint azonban szóba került a viet­nami háború problémája is. Tárgyalás gyertyafénynél Hétfőn a délutáni órákban — magyar idő szerint kedden reggel — Johnson és a dél­vietnami vezetők második ta­nácskozására az amerikai el­nök honolului szállásán, egy luxusszállodában került sor. Röviddel a tanácskozás meg­indulása után, amikor éppen Johnson beszélt, a teremben és az egész szállodában ki­aludtak a lámpák. Mint ké­sőbb kiderült, a tv-riporterek egy vezetékre túlságosan sok reflektort kapcsoltak rá, és ez okozta a rövidzárlatot. Johnson, mintha mi sem tör­tént volna, a sötétben tovább beszélt. Az amerikai bizton­sági szolgálat emberei a fé­nyek kialvásakor villámgyor- sssággal lezárták az értekez­let színhelyének közelében le­vő folyosókat. Valahonnan gyertyát kerítettek, ég a tár­gyalások negyed órán keresz­tül gyertyafény mellett foly­tak. A szállodai »csúcsértekez­lettel« egy időben az épület egy másik szárnyában — itt voltak a rövidzárlatot okozó reflektorok — az amerikai és dél-vietnami gazdasági kül­döttségek szóvivői tartottak sajtóértekezletet. Bejelentet­ték, hogy az Egyesült Álla­mok idén megkétszerezi a saigoni kormánynak nyújtott gazdasági segély összegét. A dél-vietnami kormány tervei­nek megfelelően 3800 dél-viet­nami falut akarnak gazdasági eszközökkel »pacifikálni«. A saigoni kormány szóvivője el­ismerte, hogy az említett fal­vak közül legalább 900-nak a lakossága nyíltan ellenséges a saigoni rezsimmel szemben. A dél-vietnami kormány meg­ígérte. hogy az amerikai se­gélyből iskolákat, országuta­kat, völgyzáró gátakat, csa­tornákat és hidakat épít majd. A »pacifikálási« munkák el­végzésére idén húsz-huszon- ötezer dél-vietnami férfit és nőt akarnak behívni munka- szolgálatra. ezenkívül mintegy 15 000 dél-vietnamit tízhetes ~ ’' akiképzésre« hívna1: be. Westmoreland: „Még 200 000 katonát“ Talán valamivel többet mond a honolului tárgyalá­sok igazi céljáról az AFP egyik jelentése, amely sze­rint Westmoreland tábornok, a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok főparancs­noka, aki szintén Camp Smithben van, több megbe­szélést folytatott McNamara hadügyminiszterrel és Whee­ler tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített tanácsának elnökével. Westmoreland e tárgyalásokon állítólag továb­bi 200 000 katonát kért még ebben az évben a vietnami háború céljaira. Morse szenátor, aki évek óta következetesen fölemelte szavát a vietnami háború el­len, hétfőn élesen visszauta­sította Johnson elnök Hono­luluban elmondott beszédét. Johnson, mint ismeretes, ki­jelentette, hogy az Egyesült Államok vietnami háborúja ellen egy olyan csoport emel szót, amely »mindig vak volt a tapasztalattal, és süket a reménnyel szemben«. Morse: Johnson vak és süket Morse szenátor szerint Johnson szavai »gúnyt űznek az ENSZ-hez intézett ameri­kai felhívásból, amely a béke megteremtéséhez kér segítsé­get«. Morse föltette a kér­dést: Kire gondolt az elnök? »VI. Pál pápára gondolt? Azokra a szenátorokra gon­dolt, akik azt hiszik, a kom­munizmus Ázsiában nem fog elbukni a fegyverekkel szem­ben? Azoknak az amerikaiak­nak a millióira gondolt, akik 1964-ben önre szavaztak, ami­kor ön fölemelte szavát a há­ború Észak-Vietnamra való kiterjesztése ellen?« Morse kijelentette, hogy éppen az elnök és tanácsadói »vakok a tapasztalattal és süketek a reménnyel szemben«, amikor a katonákra bízzák magukat, és a világ problémáit a 30-as évek történetéből vett hamis analógiákkal magyarázzák. laszolt az EAK légiterét el­hagyó Kállai Gyulának. Kedden a kora délutáni órákban néhány napos hiva­talos látogatásra Etiópia fő­városába, Addisz Abebába ér­kezett Kállai Gyula, a Mi­nisztertanács elnöke. A re­pülőtéren huszonegy ágyú üdvlövésének hangjai mellett fogott kezet I. Hailé Szelasz- szié császár a magyar minisz­terelnökkel, majd a két or­szág himnuszának elhangzása után a császár és vendége motoros díszkísérettel a szál­lásra, a jubileumi palotába hajtatott. Itt díszszázad fogadta a magas rangú vendéget. Az uralkodó bemutatta a császá­ri család tagjait Kállai Gyu­lának és feleségének. Délután öt órakor Kállai Gyula és felesége — a fővá­ros polgármesterének kísére­tében — megkoszorúzta a lei- szabadulási emlékművet. Visszatérve a jubileumi pa­lotába, a magyar miniszter- elnök fogadta a diplomáciai testület tagjait. Este nyolckor a császár ban­ketten látta vendégül Kállai Gyulát és feleségét a palotá­ban. Itt Hailé Szelasszié nagyszabású fogadást adott a baráti Magyarország minisz­terelnöke tiszteletére. (MTI) KGST-ülésszak kezdődött Moszkvában Kedden Moszkvában meg­kezdődött a KGST végrehajtó bizottságának 21. ülésszaka, amelyen megvitatják a gaz­dasági, a tudományos és a technikai együttműködés több fontos kérdését. Az ülésszakon részt vesz: Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, O. Simunek csehszlovák minisz­terelnök-helyettes, B. Jarosze- wicz, a lengyel miniszterta­nács elnökhelyettese, Apró An­tal, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnökhe­lyettese, D. Gombozsav, a mongol minisztertanács elnök- helyettese, J. Balkov, az NDK miniszterelnök-helyettese, Gh. Radulescu, a román minisz­tertanács elnökhelyettese és M. Leszecsko, a szovjet mi­nisztertanács elnökhelyette­se. A KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapodás értelmében egyes kérdések megvitatásában részt vesz V. Gajinovics, a KGST mellett működő állandó jugoszláv misszió vezetője is. Az ülésszakon Balkov, az NDK Minisztertanácsának el­nökhelyettese elnököl. (MTI) Jéghegyek a Dunán A déli Duna-szakaszcn, ahol harmadfokú árvízvédelmi ké­szültséget rendeltek el, két he­lyen megszakadt, egymásra csú­szott a jégpáncél, és összesen 10 —15 kilométeres szabad vízfelület nyílt a folyón. A csúszás követ­keztében tovább vastagodott a jég, és több helyen elzárta a jég­páncélba vágott hajőzó-csatornát. Ezért a jégtörőhajók most az el- tömodött hajózó-folyosót úji» megnyitják, takarítják.

Next

/
Thumbnails
Contents