Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-03 / 28. szám

Csütörtök, 1966. február 3. 5 SOMOGYI NÉPLAP A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SOMOGY MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSE a második ötéves tervidőszak eredményeiről A múlt évvel zárult második Ötéves terv (0 célkitűzése Volt befejezni a szocializmus alapéinak lerakását és biztosítani az áttérést a fejlett szocialista társadalom fölépítésére. E célból — országosan és megyénkben egyaránt — alapvető feladatként írta elő a terv a szocialista iparfejlesztés folytatását; a termelőszövet­kezetek megszilárdításával párhuzamosan a mezőgazdasági terme­lés emelését, a termelékenység növelését, a gazdaságosabb ter­melést; a lakosság anyagi helyzetének, életkörülményeinek javítá­sát. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a fenti célkitűzések Somogy megyében lényegében megvalósultak. A második ötéves tervidőszak sikeresen zárult. Számos területen Jelentős eredmények születtek. Vannak azonban olyan területek Is, ahol a feladatok teljes mértékben nem valósultak meg, vagy ahol még nem sikerült a kívánt mértékben előrelépni. A második ötéves tervidőszakot részleteiben a következők Jellemzik: Szocialista ipar Somogy megye szocialista Iparának termelése a tervidő­szak alatt az országos átlag­nál jóval nagyobb ütemben nőtt, és 1965-ben mintegy két­harmaddal haladta meg az 1960. évit. Leggyorsabb ütem­ben a tanácsi ipar fejlődött, melynek termelése öt év alatt megkétszereződött. A nagy­arányú fejlődés ellenére azon­ban Somogy még ma is az ország egyik legkevésbé ipa­rosított megyéje. A minisztériuma iparválla­latok közül különösen a Nagy­atádi Konzervgyár termelés- növekedése volt számottevő, ami szoros összhangban van a KGST célkitűzéseivel. A ta­nácsi iparvállalatok közül a Textilipari Vállalat és a So­mogy megyei Faipari Vállalat termelése növekedett a leg­jelentősebb mértékben. A megyében termelt fonto­sabb termékekből — kevés kivétellel — jóval többet ál­lítottak elő, mint 1960-ban. Jelentősen nőtt az élelmiszer- ipari cikkek termelése is. En­nek ellenére több cikk (fo­gyasztói tej, sajt, főzelék és gyümölcskonzerv, savanyú­ság) 1965. évi tervét nem tel­jesítette az élelmiszeripar. A második ötéves terv or­szágosan a termelés emelke­désénél nagyobb ütemű ex­portnövekedést írt elő. So­mogy megye exportra is ter­melő vállalatai és szövetkeze­tei e célkitűzést megvalósítot­ták, a külkereskedelmi átadás a termelés már említett két­harmados emelkedésével szem­ben csaknem két és félszere­sére nőtt az 1960. évhez vi­szonyítva. Az 1965. évi ipari termelésnek mintegy ötödré­sze került exportra. A tervidőszak alatt az egy foglalkoztatottra jutó Ipari termelés mintegy 23 száza­lékkal nőtt. E termelékeny­ségnövekedés a termelés fel­futásának 40 százalékát biz­tosította, míg a termelés emelkedésének 60 százaléka a foglalkoztatottak számának növekedéséből eredt. Ez az arány az országos eredmé­nyeknél kedvezőtlenebb. A szocialista iparban 1965- ben 21 500 fő dolgozott, 37 százalékkal (5850-nel) több, mint 1960-ban. Ezen belül a munkások száma nagyobb, az alkalmazottak száma ki­sebb mértékben emelkedett, s ennek következtében az alkal­mazotti létszámarány némileg csökkent. A munkások átla­gos havi keresete a tervidő­szak alatt mintegy 8 száza­lékkal nőtt, s 1965-ben 1460 forint volt Az iparban elért fejlődést jelentős mértékben elősegí­tették a tervidőszak alatti be­ruházások; pl. elkészült a Dél-magyarországi Fűrészek rekonstrukciója, üzembe he­lyezték a textilművek fono­dái üzemrészét, a Nagyatádi Konzervgyár paradicsomfel­dolgozóját, a Somogy megyei Finommechanikai és Gépjaví­tó Vállalat három műhely- csarnokát Marcaliban, a Ta­hi Zsák- és Ponyvaüzemet, a Kaposvári Cukorgyár »J« dif­fúzióját, az ÉM Építőgép-ja­vító és Gépgyártó Vállalat Barcsi Telepét. Az új üzembe helyezések, valamint a tervidőszak alatt végrehajtott ipari átszervezé­sek következtében az ipar szerkezetében is eltolódások következtek be: a nehézipar és a könnyűipar súlya növe­kedett, az élelmiszeripar sú­lya csökkent, a minisztériumi ipar aránya nőtt, a tanácsi iparé csökkent. Némileg ja­vult a megye iparának terü­leti elosztása, a vidéki ipar fejlődése ugyanis meghaladta Kaposvár várcxsét. Szocialista építőipar Somogy megye szocialista építőiparának saját építőipari termelése 1965-ben 45 száza­lékkal volt több, mint 1960- ban. Ezen belül legnagyobb mértékben (81 százalékkal) a tanácsi építőipar termelése emelkedett E jelentős fejlő­dés ellenére a megye építő­ipari kapacitása nem növeke­dett kielégítően. Részben en­nek a következménye, hogy egyes létesítmények kivitele­zése elhúzódott vagy elma­radt, részben pedig annak, hogy a megye szocialista épí­tőipara csak a tervidőszak el­ső évében teljesítette saját építőipari termelési tervét. A tervidőszak alatt az egy építőipari munkásra jutó sa­ját építőipari termelés az ál­lami építőiparban 30 száza­lékkal nőtt. A termelés növe­kedésének 70 százalékát a ter­melékenység emelkedése biz­tosította. Ez az arány meg­közelíti az országos előirány­zatot. A második ötéves terv irányelved, az 1960. júniusi és az 1964. februári párthatáro­zat többek között előírta az építőipari kapacitás összpon­tosítását, a kivitelezési idők csökkentését A tervidőszak alatt azonban csak 1964-ben fordult elő, hogy az átadott építmények száma meghalad­ta a megkezdettekét. A lakás- építkezéseket kivéve nem ala­kult kedvezően az építmények átlagos kivitelezési ideje sem. Az egy lakásra jutó kivitele­zési idő jelentős csökkenését elősegítette, hogy javult a koncentráció, nőtt az egy épü­letre jutó lakásszám, fokozó­dott a típustervek és a kor­szerűbb építési módszerek al­kalmazása. Az ötéves terv Ideje alatt a termelés, Illetve a termelé­kenység növekedését elsősor­ban a gépesítés jelentős fej­lesztésével sikerült elérni. Az állami építőiparban a gépek lóerőértéke 1960-hoz viszo­nyítva mintegy két és félsze­resére emelkedett. Az építő­ipari gépek kihasználtsága azonban nem javult megfele­lően, sőt egyes géptípusok ki­használtsága romlott. A megye szocialista építő­ipara 1965-ben 4300 munkást foglalkoztatott, 13 százalékkal többet, mint 1960-ban. A mű­szaki alkalmazottak számának emelkedése ennél nagyobb mértékű volt. Kedvezőtlen vi­szont, hogy az adminisztratív alkalmazottak aránya is növe­kedett. A munkások átlagos havi keresete a tervidőszak alatt 11 százalékkal nőtt, és 1965-ben 1600 forint volt. Mezőgazdaság, felvásárlás A második ötéves terv Idő­szakában a megye mezőgaz­daságának termelése — a ked­vezőtlen időjárási viszonyok és több elemi kár ellenére — általában kedvezően alakult. A fejlődés azonban nem volt egyenletes, és egyes növények hozamai a tervezett alatt ma­radtak. A megye vetésállományának összetétele az utóbbi öt év alatt jelentősen megváltozott. Az 1956—60. évek átlagához viszonyítva számottevően csökkent a kenyérgabona, vi­szont nőtt a kukorica, burgo­nya és a napraforgó vetés­aránya. A kalászosok termésátlaga a második ötéves tervidőszak átlagában magasabb volt, mint az 1956—60. években. A búza termésátlaga pl. 8,3 má- jsáról 10,8 mázsára emelke­dett A főbb őszi betakarítá- sú növények közül a kukori­ca termésátlaga (15,6 mázsa) csaknem 2 mázsával volt több, a burgonya termésátlaga (56,9 mázsa) azonban csaknem 20 mázsával volt kevesebb az előző ötévi átlagnál. E csök­kenést némileg indokolja az a tény, hogy a tervidőszak há­rom évében a burgonya szá­mára különösen kedvezőtlen volt az időjárás. A megyében 1965 őszén 126 000 kát. holdon — a szán­tóterületnek 25 százalékán — vetettek kenyérgabonát, ez a terület mintegy ezer kát. hold­dal több, mint amennyi 1960 őszén volt 1965-ben a nagy­üzemi gazdaságok összes bú­za-vetésterületének 93 száza­lékát intenzív búzafajták fog­lalták el, a kukorica vetése pedig csaknem teljes egészé­ben hibrid vetőmaggal történt. A második ötéves terv idő­szakában a műtrágyafelhasz­nálás az állami gazdaságok­ban csaknem kétszeresére, a termelőszövetkezetekben csak­nem két és félszeresére emel­kedett. Évről évre növekedett a vegyszeres gyomirtásba be­vont területek aránya is. 1965-ben az állami gazdaságok kukorica vetésterületüknek csaknem teljes egészét, kalá­szos vetésterületüknek 28, a termelőszövetkezetek pedig 72, illetve 17 százalékát vegysze- rezték. A megye szarvasmarha-ál­lománya 1965. december 31-én 128 000, sertésállománya 382 000 darab volt. A szarvas­marha-állomány 6000 darab­bal kevesebb, a sertésállo­mány viszont 16 000 darab­bal több volt, mint 1960 azo­nos időpontjában. A mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek szarvasmarha-állománya 1960-hoz viszonyítva 11000 darabbal nőtt, a háztáji, a ki­segítő és az egyéni gazdasá­goké viszont 15 000 darabbal csökkent. A háztáji, a kisegí­tő és az egyéni gazdaságok sertésállományának 29 000 da­rabos csökkenését kiegyenlí­tette a termelőszövetkezetek állományának növekedése. A nagyüzemi gazdaságok élőállat-értékesítése és állati- termék-termelése jelentős mértékben növekedett. 1965- ben hízott marhából 9 szá­zalékkal értékesítettek többet, mint 1960-ban, hízottsertés- értékasítésük csaknem három­szorosára, tejtermelésük 45 százalékkal, tojástermelésük pedig 18-szorosára emelke­dett. A tehenenkénti évi tej­hozam az állami gazdaságok­ban mintegy 340 literrel ke­vesebb, a termelőszövetkeze­tekben is alig több, mint 1960- ban volt. A kedvezőtlen tej- hozam egyik oka a múlt évi nagyarányú száj- és köröm­fájás! járvány. 1965-ben a kedvező gabona- termés eredményeként a me­gyében majdnem 2500 vagon­nal több kenyérgabonát vá­sároltak fel, mint 1960-ban, s a tervidőszak alatt a kenyér­gabona-felvásárlás tavaly volt a legmagasabb. A fokozódó hizlalási tevékenység — a na­gyobb mértékű abrakszükség­let — miatt 1960-hoz képest 28 százalékkal csökkent a ta­karmánygabona és 30 száza­lékkal a kukorica felvásárlá­sa. Az állatok és állati termé­kek felvásárlása évről évre fokozatosan emelkedett. 1965- ben több mint kétszer annyi hízott sertést, négy és fél­szer annyi vágóbaromfit, 21 százalékkal több tejet és 76 százalékkal több tojást vásá­roltak fel a megyében, mint 1960-ban, a vágómarha-felvá­sárlás azonban csak 3 száza­lékkal emelkedett. Az ötéves tervidőszakban gyors ütemben gyarapodott a mezőgazdaság gépállománya. Traktorból mintegy 2180, kom­bájnból 370. traktoros sorve- i-őgépből 570. traktoros ku- korica-vetőgépből pedig 190 tógazdasága. Az állami gaz­daságok. gépállomások és me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek traktorállománya 1965. szeptember 30-án csaknem 1200 darabbal — 144 száza­lékkal — volt több, mint 1960 végén. Ezen belül a termelő- szövetkezetek traktorállomá­nya több mint ötszörösére nőtt, míg a gépállomásoké — az átszervezések következté­ben — mintegy felére csök­kent. Az egy traktoregységre jutó szántóterület az állami gazdaságokban 72, a termelő- szövetkezetekben 100 kát. hold, 30, illetve 40 száza'ékkal ke­vesebb, mint 1960-ban. A mezőgazdasági termelő­szövetkezeteknek a múlt év végén mintegy 70 000 tagjuk volt, ez a szám a tervidőszak alatt lényegesen nem válto­zott. Kedvezőtlenül alakult azonban a munkaképes korú tagok aránya. A nyugdíjas és járadékos tagok száma 9 ezer­rel növekedett, és az összes tagokon belüli arányuk az 1960. évi 18 százalékról 30 százalékra emelkedett. Kereskedelem A megye kiskereskedelme az 1965. évben — I960. évi árakon számolva — inl'tegv 2,8 milliárd forint forgalmat bonyolított le, 35 százalékkal többet, mint 1960-ban, s ez­zel jelentősein meghaladta a második ötéves terv országos előirányzatát. Megyénk kiskereskedelmi forgalmának a tervidőszak alat elért növekedésére je­lentős befolyással volt a la­kosság pénzbevételének 32, a Balalon-part kiskereskedelmi forgalmának — 1960. évi ára­kon számítva — 55 százalé­kos emelkedése, valamint az áruvásárlási hitelakció beve­zetése és az ennek keretében vásárolható cikkek körének bővítése. A kiskereskedelmi forgal­mon belül az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkeket is magában foglaló vegyes- iparcikkek forgalma az or­szágosan előirányzottnál na­gyobb mértékben emelkedett, a ruházati cikkeké azonban nem érte el az országos elő­irányzatot. Élelmiszerekből — 1960. évi árakon — 46 százalékkal emelkedett a forgalom, s ez*n bélül nagyobb mértékben a vendéglátás forgalma nőtt Különösen húsból és élvezeti cikkekből vásárolt többet a lakosság, a vendéglátás for­galmán belül pedig csökkent az italáruk és jelentősen növe­kedett az ételek aránya. A bolti élelmiszerforgalom növekedése a balatoni ven­dégforgalom emelkedésén túl elsősorban annak az eredmé­nye, hogy a parasztság a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése óta szükségletének na­gyobb részét szerzi be a kis­kereskedelemből, mint ko­rábban. A ruházati forgalom emel­kedése főleg a különféle cí­meken megrendezett enged­ményes kiárusítások hatására következett be. A lakosság az engedményes áron árusított ruházati cikkek vásárlásainál 1965-ben pl. mintegy 34 mil­lió forintot takarított meg. Vegyesiparcikkekből a terv­időszak utol so évében 42 szá­zalékkal, ez cin belüi tarkői fogyasztási cikkekből csrk- ncm 60 százalékkal vásárolt többet a lakosság, mint 1960-ban. Pl 1965-ben por szí­vóból négyszer, televízióból és villamos hűtőszekrények­ből több mint kilencszer any- nyit adott el a kereskedelem, mint 1960-ban. A részietak- cióban vásárolható cikkek forgalma az 1961. évinek több mint ötszörösére emelkedett, s ezek értéke 1965-ben meg­haladta a 46 millió forintot. A Balaton-parti üdülőven­dégek elhelyezését szolgáló létesítmények közül a sátor­táborok (kempingek) befoga­dóképessége 1965-re 1960-hoz képest hatszorosára, a szál­lodáké 70 százalékkal emel­kedett. A múlt évben a köz- használatú szálláshelyeket 244 000 vendég — ebből 130 000 külföldi — kereste föl, háromszor, illetve hót­Lakáshelyzet, községfej lesztés A második ötéves terv idő­szakában a megyében csak­nem 12 000 lakás épült, s az 1000 lakosra jutó lakásszám mintegy 10 százalékkal nőtt. A javulás elsősorban a köz­ségekben következett be, Ka­posvár város lakáshelyzete ugyanis — a népességszám növekedése miatt — alig ja­vult annak ellenére, hogy az új lakások egyötöde Kapos­váron épült. A második öt­éves terv időszakában éven­ként átlagosan több mint 2300 lakás épült a megyében, másfélszer annyi, mint a megelőző évtized egyes évei­ben. Különösen az OTP-köl- csönös és a teljesen magán­erős lakásépítkezések növe­kedése volt jelentős. A taná­csi lakásépítésen belül az ál­lami 20 százalékkal megha­ladta a tervezettet, a szövet­kezeti lakásépítés tervét azon­ban csak 60 százalékra telje­sítették. Az utóbbi öt év alatt év­ről évre jelentősen emelke­dett a két- és több szobás lakások aránya. Több mint kétszeresére nőtt a vízveze­tékkel és fürdőszobával épült lakások aránya, villanyveze­ték pedig az 1965-ben épített lakások 95 százalékában van már. A második ötéves terv idő­szakában 11 község kapott törpe vízmüvet, a vízhálózat hossza csaknem két és fél­szeresére nőtt. A tervidőszak első évében 23 község bekötésével befe­jeződött a megye villamosí­tása. Azóta 16 külterületi la­kott hely villamosítására ke­rült sor. Mindezek eredmé­nyeként a háztartási fogyasz­tók száma több mint egyne­gyeddel nőtt. Az egy ház­tartási fogyasztóra jutó vil­lamosenergia-felhasználás másfélszeresére emelkedett 1960-hoz viszonyítva, ami a háztartási gépek fokozott tér­hódítására utal. Az állami kezelési! közutak hossza csak kis mértékben nőtt, de minőségében a terv­időszak alatt jelentős válto­zás következett be. Míg 1960 végén az utaknak csak 23 százaléka volt pormentes, a tervidőszak végén ez az arány meghaladta a 90 szá­zalékot. Ót év alatt kilenc község kapott bekötő utat, ennek ellenére a múlt év végén a községek 10 százalé­kának még nem volt köves- útja. A községek kommunális, illetve kulturális színvonalá­nak emelésében jelentős sze­repe volt a mintegy 300 mil­lió forint összegű községfej­lesztési alapnak. A tervidő­szak alatt az egy lakosra ju- j-A i-K^s^^fejlesztési alap be­vétele több mint 800 forint volt. Az egy lakosra jutó összes bevétel a megyében évről évre meghaladta, a tár­sadalmi munka aránya azon­ban nem érte el az országos átlagot. A községfejlcsztési alapból 1961—65 között mint­egy 55 km szilárd burkolatú utat, 355 km szilárd burkola­tú járdáit, 60 általános Isko­lai osztálytermet építettek, 115 km-re bővült a villany-, 20 km-rel a vízvezeték-háló­zat. Művelődés Az 1965/66. tanév elején az általános Iskolai tanulók szá­ma 49 000 volt, 1 százalékkal több, mint az 1960/61. tanév elején. A tanulók száma a második ötéves tervidőszak első két évében még emel­kedett, majd évről évre fo­kozatosan csökkent. Az okta­tási reform célkitűzéseinek megfelelően a megyében vég­rehajtott körzetesítés hatásá­ra általános iskoláinkban emelkedett az oktatás színvo­nala. A szakrendszerű okta­tásban részesülő felső tagoza­tos tanulók száma a tervidő­szakban 64 százalékkal nőtt, a gyakorlati oktatásba bevont V—VIII. osztályos tanulók száma pedig csaknem három és félszeresére emelkedett. Javultak az általános isko­lák oktatási föltételei is, több az osztályterem, és jobb a tancrőellátottság. A napközi I ott.ioni ellátásban részesülő tanulók száma a tervidőszak végére több mint kétszeresé- 's emelkedett, a felmerülő igényeket azonban így sem ti idtak kielégíteni. A második ötéves terv idő­szakában 9 új középiskola kezdte meg működését a me­gyében. Ez tette lehetővé, hogy a középiskolai tanulók száma megkétszereződött, s az 1965 66. tanév elején már 7058 volt. A szakmai képesí­tést is nyújtó középiskolák tanulóinak száma jobban emelkedett, mint a gimná­ziumi tanulóké, ennek követ­keztében arányuk jelentősen emelkedett, de még így is jóval az országos átlag alatt van Mivel a tanulók száma a tervidőszak alatt jobban nőtt, mint a tanerőké és a tanter­meké, az 1965 66. tanév ele­jén kedvezőtlenebb volt a tanerő- és osztályterem-ellá­tottság, mint öt évvel ko­rábban. A második ötéves terv ide­je alatt számottevően emel­kedett a középiskolák esti és levelező tagozatán tanulók, a szakmunkásképzésben része­sülők, valamint a felsőfokú tanintézetek hallgatóinak szá­ma is. A tervidőszak alatt jelen­tősen javult a megye óvodai ellátottsága. Az óvodai férő­helyek száma 20, míg az óvó­nők száma 40 százalékkal több, mint 1960-ban volt. A művelődési házak, ottho­nok száma a tervidőszak alatt csaknem egyötöddel növeke­dett. Tovább bővült a me­gye könyvtárhálózata is. A tervidőszak alatt pl. Kapos­váron új megyei, Fonyódon pedig új járási könyvtár épült. A könyvállomány több mint kétszeresére, az olvasók száma pedig mintegy másfél- szeresére emelkedett a terv­időszak végére. A könyvtá­rak 1965-ben 1,6 millió kö­tet könyvet kölcsönöztek, csaknem kétszer többet, mint 1960-ban. A televízió-előfizetők szá­ma az 1960. évinek 25-szörö- sére emelkedett, a növekedés Kaposvár városban jóval na­gyobb ütemű volt. Az ISSé'Gö. színi évadban a Kaposvári Csiky Gergely Színház által tartott előadá­sok és azok látogatóinak szá­ma Kaposváron némileg emelkedett, a tájelőadások és látogatóinak száma azonban számottevően csökkent az 1960'61. évadhoz viszonyítva. Egészségügy 1965 végén 416 orvos m<S- ködött a megyében, 25 száza­lékkal több, mint az 1960. év azonos időpontjában. E jelentős növekedés ellenére az egy orvosra jutó lakosok száma még mindig maga­sabb, mint a többi megyék­ben átlagosan. A körzeti or­vosok száma az utóbbi öt év alatt 15-tel nőtt, és 1965. év végén 126 körzeti orvos gyó­gyított a megyében. A rendelőintézeti teljesített szakorvosi munkaórák száma nagy mértékben — 49 száza­lékkal — emelkedett. A ren­delőintézeti gyógykezelési ese­tek száma ennél kisebb arányban (28 százalékkal) nőtt. A második ötéves tervidő­szakra előirányzott 139 cél szemben 215-ttel nőtt a kór­házi ágyak száma, s ezzel jelentősen javult a megye kórházi ellátottsága. A társadalombiztosításba be­vontak száma a tervidőszak alatt tovább nőtt, s az össz­lakossághoz viszonyítva ará­nyuk 1965 végén elérte a 96—97 százalékot. A biztosí­tottak számának növekedése, a különféle szolgáltatások is­mert bővítése — pl. a szülé­si szabadság időtartamának emelése, a tsz-tagok gyógyá­szati segédeszköz ellátása, a kétgyermekesek családi pót­lékának emelése stb. — kö­vetkeztében lelentősen emel­kedett a biztosítottak részére kifizetett pénzösszeg is. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SOMOGY MEGYEI IGAZGATÓSÁGA darabot kapott a megye me- szer több, mint 1960-ban.

Next

/
Thumbnails
Contents