Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-26 / 48. szám
Szombat, 1966. február 26. 3 SOMOGYI NÉPLAP Naponta egy felújított traktor A Mernyei Gépjavító Állomás munkájáról A Mernyei Gépjavító Állomás is úgy tette meg annak idején az első lépéseket a mezőgazdaság szolgálatában, mint a megye többi gépüzeme. Traktorokkal és más eszközökkel segített a termelésben, mígnem 1962 nyarán az ország tizenhét gépállomásával együtt a mernyeit is úgynevezett »tiszta profilú« üzemmé szervezték át. Valamennyi erőgépüket eladták, azóta gépjavítással foglalkoznak. Ma egy kicsit gyár, egy kicsit javítóüzem ez az állomás. Munkáját nemcsak a megyében, hanem országszerte dicsérik. Tevékenységének közelebbi, részletes megismerése és értékelése vezette a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályát, amikor nemrégiben itt tartotta meg osztályértekezletét, meghallgatta Boros József igazgató beszámolóját, és megtekintette az üzemet. Nehéz kezdet után Az átszervezés után, amikor a javításhoz fogtak, egy sor gond nehezítette munkájukat. Mivel még nem tudták fölmérni az igényeket, és nem látták tisztán feladataikat, 45 dolgozójuk közül huszonegyet elbocsátottak. A felszabadult munkaerő a környező termelő- szövetkeze tökben talált elfoglaltságot Az állomás 1600 négyzetméternyi javítóterén kezdődött meg az új feladat megvalósítása. Rendszertelenül és keveset javítottak, s hogy kitöltsék idejüket, tartókereteket készítettek a permetezőgépekhez, szerelőkocsikat terveztek és gyártottak. Közben ésszerűsítettek, újítottak is. 1963-ban huszonöt, 1964- ben harmincnyolc, 1965-ben pedig negyvenöt százalékra használták M a kapacitást. Drágán javítottak, mégis gyakran panaszkodtak munkájukra. Ez érthető, hiszen kevés szakmunkásuk volt, és rendre elmaradt az ellenőrzés. szerződések előírtak: a tervezett 17 millióval szemben 23 millió forint volt a díjbevételük. Gondoskodnak a szakember-utánpótlásról is. Negyvenöt ipari tanulójuk van, közülük kilencen szeptemberben szakmunkássá válnak. További harmincegy tanuló fölvételét tervezik. A fiatalokból elsősorban maguknak nevelnek utánpótlást, de a tsz-ek is kapnak a végzett lakatosokból, forgácsolókból, motorszerelőkből és hegesztőkből. A tavalyi eggyel szemben most négy brigád küzd a szocialista címért, a Diesel-üzem pedig a szocialista üzem cím elnyerését tűzte célul. Nem titok az sem, hogy a Mernyei Gépjavító Állomás élüzem akar lenni. Az 1963-tól megvalósítod beruházások jelentősen elősegítették, hogy több és jobb munkát végezzenek. Kilencmillió forin-t értékű épülettel és berendezéssel gyarapodtak -három év alatt. Tavaly például öltözőket, mosdókat létesítettek, rendezték az állomás udvarát, s állandóan meleg vízben tisztálkodhatnak a dolgozóik. Még többet akarnak Az idén először van teljesen lekötve a kapacitásuk. Kétszázötvenöt traktor <UTOS, MTZ és DT) fő- és folyójavítását kell elvégezniük ebben az évben. Tehát nagyjából egy teljes munkanapra esik egy gép. Modem technikai berendezések segítik elő a munkát, s ezért azt tervezik, hogy már az idén számottevően csökkentik a javítások költségeit. Kéthetenként műszaki oktatást tartanak a dolgozóknak, hogy az i'tt javítandó egyre korszerűbb gépeket alaposab - ban megismerjék. Szemmel tartják a tsz-ek gépjavítását is. Tanácsokkal látják el a termelőszövetkezeteket Januárban például egyhetes előadássorozaton ismertették a mernyei szövetkezet traktorosaival a helyes karbantartás tudnivalóit, a közeljövőben pedig a kaposvári járás szövetkezeti gépcsoportvezetőinek rendeznek egyhetes szakmai oktatást. Ilyen utat tett meg, és ilyen feladatok megoldásán munkálkodik megyénk legkorszerűbb mezőgazdasági gépüzeme, a Mernyei Gép’avító Állomás. Eredményei eddig is sok elismerést váltottak ki, s bizonyára ezután is hathatósan előmozdítják gazdaságaink erősödését. Hernesz Ferenc. Pártnapok Somogybán FEBRUÁR 28. Pamuk: Varga Sándor; Ba- latonfenyves: Frankberger Mihály; Somogyaszaló: Esz- terhai Sándor; Víz- és Csatornamű Vállalat, Siófok: Jankó Ferenc; Balatonkiliti: Vértes Imre; Balatonendréd: Virovecz József; Nagycsepely: Foki László; Nyim: Bakos István; Ságvár: Dézsényi Ferenc; Zamárdi: Juhász István; Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat, Siófok: Daszinger Ottó; Siófok, egészségügyi dolgozóknak: dr. Haász János; Balatonszem.es: Guth Ferenc; Törökkoppány: Karácsony András; MHS, Kaposvár; Márton János; Tervező Iroda: Baranyai Lajos; Temetkezési Vállalat: Kenderesi Sándor. Halászlé és linzer A marcali Vörös Csillag Tsz nőbizottsága sütő-főző tanfolyamot szervezett. Szabó Istvánná, a nőbizottság titkára elmondta, hogy tizenhárom lány és ugyanennyi asszony vesz részt a foglalkozásokon. Keresztes Kálmánná szakácsnő, Müller József cukrász tanítja a hallgatókat. Gazda Jánosné a babpörköltet, Rózsa Edit pedig az aranygaluskát próbálta ki odahaza. Keresztes Kálmánná a tálalásra is megtanítja a hallgatókat. Müller József bemutatta, hogyan készül a linzer és a piskóta. A tanfolyam megszervezéséhez sok segítséget adott a községi tanács. a tsz vezétősége és a nőtá- nács. Bíró Imre Marcali, Szigetvári utca 113. A gépállomások megyei igazgatóságán történt személyi változás új lehetőségeket tárt fel, s megtalálták a helyes utat. A megyében itt javítottak elsőként szalagszerű- en, s nagy teret kapott a szerelőkocsik tervezése és gyártása. Szalagrendszerben javítják a pótkocsikat. Cserealapon felújítják az adagolókat négy megye részére, s eredményesen javítják a hengerfejeket. Emellett tavaly szép sikerrel szerepeltek újításaikkal: egy országos második helyet, öt oklevelet szereztek, és miniszteri dicséretben része- j sült az állomás. Megkezdték a halak kihelyezését a Dél-somogyi Halgazdaság mikei telepén. Az egynyaras, 16 dkg-os átlagsúlyú halakat előbb 4 százalékos sós oldatban lemossák, majd klorociddal beoltják hasvízkór ellen. Holdanként 450 halat tesznek a tóba. Huszonhárommilliós bevételTaranyi beszélgetések (3) Oszlik a köti Szürke híd nyúlik át a RiIdőközben az 1600 négyzetméternyi javítótér csaknem megkétszereződött, százöt dolgozót — köztük tizenöt nőt — foglalkoztatnak a műhelyekben. Az állomás a maga rendezettségével, korszerű berendezésével nagyon jó benyomást kelt. Többet dolgoztak tavaly, mint amennyit a Értesítjük a tanácsokat, a vállalatokat és a termelőszövetkezeteket, hogy 1966. III. és IV. negyedévi KIVITELEZÉSRE VÁLLALUNK: 0,4 kW-os hálózati munkákat, trafóállomás építését és 20 kW-os légvezeték építését, külső vízvezetékszerelési munkákat gépi berendezéssel együtt. Esetleges tervezést megegyezés szerint is vállalunk. Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. (3633) nyán. A sebes sodrású víz apró loccsanásokkal csapódik a partnak. A kis hullámok gyorsan elülnek. Az égen a felhők szürkék, rongyosak. A víz fölött már a tavasz kering. Kiskabátban, megengedett nyakkendővel nézi a Ri- nyát Horváth József, a Május 1. Tsz elnöke. o — Maga érti ezt? — Nagyot szippant a tavaszi levegőből. Egy ideig szótlanul hallgat, majd így folytatja: — Amikor hatvankettőben először megválasztottak elnöknek, nagyon tiltakoztam ellene. De az emberek csak erős- ködtek mellettem Azt mondtam akkor: rendben van, elvállalom, de senki se vegye rossz néven, ha ideges pillanataimban egyszer-kétszer elkáromkodom magam. Azt mondták, nem baj. Alig telt el fél év, szól a feleségem, hogy miért haragszik rám a rokonság. Mit bánom én? — feleltem. — Nem kivételezek senkivel. A munkában nincs rokonság. Nagy viharok voltak, ha valakinek szólni mertem, hogy mutassa meg a kosarát este, amikor megy haza. Most meg ezen a közgyűlésen megszavazták a szégyentáblát. Hát én megcsináltatom az asztalosokkal a legrövidebb időn belül, s oda akasztom az utcára, az iroda falához, de aki hozzányúl a közöshöz, nem. marad le róla. — Akkor álmodni sem mertem volna erről — mutat a határ felé —, február elején már kint van a trágya nagy része a földön. Akkoriban hiába kértem, magyaráztam, káromkodtam, hadakoztam, senki sem értett meg. Elfordultak az emberek, de egy sem volt, aki a szeriembe vágta volna, hogy mi a baja. Csak a hátam mögött beszéltek. Én voltam a legboldogabb, amikor leváltottak. A múlt tavasszal küldöttségben jöttek hozzám, hogy vállaljam el újra. Nem al: *«. tam, de rábeszéltek. S akkor lepődtem meg, amikor a közgyűlésen felállt Torma Feri bácsi, az egyik párttag, s azt mondta az agronómusnak: Hantosi elvtárs, ha itt eredményt akar elérni, hát nagyon kemény bakancsba lépjen, de ne tágítson rajta akkor sem, ha feltöri a lábát. o — Sokszor szorított ez a bakancs — mondja fáradt hangon Hantosi István agro- nómus. — Amikor ide kerültem, mindenki oda ment dolgozni, ahova éppen akart. Hiába volt a munkabeosztás. Hozzá voltak szokva a brigádvezetők, hogy az elnök vagy az agronómus intézkedéseit ott és akkor változtatják meg, ahol és amikor jólesik nekik. De erről nem szóltak egy szót sem. Mentek a lopások. Volt egy csősz, aki azt mondta az asszonyoknak: öntsétek ki g kosárból a paprikát, nehogy az agronómus meglásson benneteket, mert megfizetteti veletek. Az első időben bizony sok embert megbüntettünk. Ha nem jöttek a rakodók vagy a fogatosok, megfizettettük velük az üzemi költséget. Aztán meg sokat beszélgettünk az emberekkel, próbáltuk meggyőzni őket, hogy maguknak tesznek kárt. Előbb büntettek, s csak utána kísérelték meg az emberek meggyőzését? Ne firtassuk a sorrendet. Az azonban érdekes, hogy mi lett mindennek az eredménye. — Volt, akiről lepergett a szép szó, de nagyobb részük elgondolkozott rajta. Sokan azért még most is mumusnak tartanak bennünket. Gyakran csősznek kellett lenni, s ez bizony nem növelte a népszerűséget. De a rend végett mindent vállaltunk. S nem I Megnőtt a horvátkúti pártszervezet tekintélye AKIVEL CSAK BESZÉLTEM Horvátkúton, mindnyá- í jan azt hangoztatták: ütőké- Ipes pártszervezetre van szükség, mert ez a közös gazdaság előbbre jutásának záloga. Bájhóber Imre párttitkár elmondta, hogy a párlépítés hibái kihatottak a község légkörére. Tagja volt a párt- szervezetnek egy összeférhetetlen, a társadalmi tulajdon ellen vétő falubeli. A kommunisták nem mérlegelték felelősen, megérdemli-e, hogy a párt tagja legyen. Ezek I aztán megitták a levét: hosz- ! szú ideig kudarcot vallottak i a pártépítéssel. Ha kérdezték a tekintélyes, a párt politikáját értő, szenvedélyesen magyarázó horvátkútia- kat, miért nem lépnek be, azt válaszolták: majd ha nem lesz ott az az ember. Amikor betelt a pohár, kizárták a pártból. S szinte föllélegzett a falu. — Meghozta gyümölcsét a i kizárás — mondja a pirttit- kár. — Három tagjelöltet vettünk fel azóta. Tóth Vendelt, a tsz ellenőrző bizottságának elnökét, Nemes József növénytermesztési brigádvezetőt, Spilák József mezőgazdászt. Szeretnénk tíz fölé emelni az alapszervezet tagjainak létszámát. Minden föltétele megvan ennek, amióta megnőtt a tekintélyünk. Sajnos, érzékeny veszteség ért bennünket. Tavaly fölvettük a tanítót, a vb-titkárt, mind a kettőt el helyérték ... ARRA TERELŐDIK A SZŐ, hogy nyolc évvel ezelőtt még fehér folt volt Horvátkút a megye térképén. Azóta villanyt, kövesutat, buszjáratot, művelődési otthont, pártklubot kapott a falu, megalakult a termelőszövetkezet. — S a fejekből is eltűnnek lassan a fehér foltok — mondja Paróczai József vb- elnök. S már sorolja is, milyen változásokat ért meg 1962 óta. — Nem volt, ahol összejöhettek volna az emberek. Képzelje el, felnőtt emberek a pad tetején ültek az iskolában, ha gyűléseztünk. Van itt a tanácsháza mellett egy kulipintyó faház, még ott is tartottunk gyűlést. S ma? Rendbe tettük a községhávolt ez eredménytelen. Minden munkánk elkészült. Az utcán lassan szétoszlik a köd. Napfény tör a szürke fátyol helyébe Q Az utcán eszembe jut a zárszámadó közgyűlés legelső felszólalója, Horváth József. Ezt mondta: — Nálunk az emberek hamar kimondják az ítéletet: ez a tsz nem lehet jó. De kevesen gondolkoznak el azon, hogy mi az oka ennek. Mert az adottságok itt is megvannak, csak persze n°m 5*ven százalékos fogatkihasználásra kell törekedni. Mert. az peuz- be kerül, ha a lovak azért állnak az istállóban, mert a kocsisnak éppen más dolga akadt. Mi tehetünk azért a legtöbbet, hogy jövőre ne eny- nyit érjen a munkaegység. S ebben nagyon igaza van a tej kezelőnek. Mert Tarany- ban a vezetőség megtalálta a helyét. Érzi, tudja, hol szorít a cipő. De a problémákat csak a tagokkal együtt képes megoldani. — Ha ezen a tavaszon még jobban állnak neki a munkának az emberek, mint tavaly — mondja az agronómus —, akkor előbbre lépünk. Ce azért azt is el kell ismerni, hogy egy év alatt sok-sok esztendő mulasztását nem lehet helyrehozni. Elrontani köny- nyebb valamit, mint megjavítani. Mi javítani akarunk, de a segítséget a tagoktól várjuk hozzá. Kercza Imre sabbak a gyűlések, az emberek aktívabbak. Bizony föl kell kötnünk a nadrágot, ha pártnapot, tanácsülést tartunk, olyan kérdéseket adnak fel. — Érdekli a horvátkúti a- kat, mi történik a nagyvilágban, a faluban — állapítja meg Grübl László vb-tit- kár. Aztán a még meglevő akai- dályokról esik szó. — RÁJÖTTÜNK, hogy a tagjedöltfölvétel előtt beszélnünk kell a feleségekkel is—* mondja a vb-elnök. — Miért? — Előfordult, hogy amikor tagnak akartuk fölvenni a tagjelöltünket — kilépett. Nem engedte az asszony, hogy maradjon. Szóval, ha velük is foglalkozunk, nem ér meglepetés bennünket, nem üt vissza a bérmálásnál, egyébnél. Számba vesszük, hogy a hét párttagnak milyen megbízatása van. Kiderül, hogy többségük túl van terhelve munkával. Megkérdeztem, milyen megbízatást kapnak a tagjelöltek. — Növeli munkánk hatékonyságát, hogy mind a hárman a termelőszövetkezetben dolgoznak. Legfőbb pártmunkájuk a termelőszövetkezet megszilárdításának előmozdítása, a tagság jolitikai felvilágosítása, nevelése. Ezenkívül Tóth Vendel a Vöröskeresztet, Spilák József a sportkört segíti majd, Nemes József pedig a nőtanáccsal tartja a kapcsolatot — sorolta a párttitkár. A pártszervezet és a tanács vezetőinek legfőbb gondja az ifjúság nevelése, irányítása. — Horvátkúton nem úgy van, mint más falvakban, innen nem hurcolkodtak el a fiatalok, zömük itthon maradt. Sőt, akik elmentek, azok is kezdenek visszaszivárogni. Például Nemes Ferenc az erdészettől jött haza kocsisnak, Szabó József a Pécsi Hőerőműtől rakodómunkásnak a vontatóra. Huszonhét tagú a KlSZ-szerve- zetünk, csak az a baj, hogy Tóth János nevelő eltávozása óta nincs megfelelő népművelőnk ... Pedig harcoltunk érte, mégse hagyták itt... A kilincselésnek, a szenvedélyes mérlegelésnek az oka, hogy szeretnének utánpótlást nevelni a fiatalokból. S tudják, hogy nem megoldás, ha a túlterhelt párttitkár, a Marcaliban lakó Grübl László foglalkozik a népműveléssel. Egész embert kíván ez a terület. AKÁRHOVA KANYARODOTT a beszélgetés, mindig visszatértünk az ütőképes pártszervezet megteremtésének lehetőségéhez. Négy évvel ezelőtt öt tagja volt a pártszervezetnek. Most tíz van. Tekintélyük a további pártépítés záloga. Lajos Géza A Bárdibükki Állami Gazdaság központi gépműhelyébe azonnal FÖLVESZ több éves gyakorlattal rendelkező Dieselés mezőgazdasági gépszerelőket, kálmáncsa—lajosházai izemegységébe általános koYácsmestert. Jelentke zés a Bárdibükki Állami Gazdaság központi főműhelyében. (3632) zat; művelődési otthont, partklubot építettünk; tartalma-1
