Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-20 / 43. szám

fr

a Századunk című tv-sorozat

A NÉPMŰVELÉSI MUNKA MÓDSZERTANI KÖZPONTTÁ

BESZÉLGETÉS A NÉPMŰVELÉSI INTÉZET IGAZGATÓJÁVAL

Budán, a Corvin téren, az — Mit értsünk a televízióval egykori Budai Vigadó épületé- közösen kidolgozott népműve- ben^ székel a Népnevelési In- u&. munkdn?

SeteUUniródon ’ jelentkezik - A televízió ma már jelen- egyik ^dnsa volt műsoron A az ország népmúvei^i éiTend- t6s helyet foglal el kulturá- jelem meg a Nyűvel« meí szereben, me^ehetosen ke e- ^ életünk vérkeringésében. lékletében, többször szóba kemár1 a korszerű népműve- Nyilvánvaló a tennivaló: épí- rült a népművelési munkások ^ 7*^» teni kell a televízióm, ki kell szept^beri . értekezletén is

ja. Igazgatójával Kiss Imre- aknázni a népszerűségét, amely propaganda^^lvilág^Ttó,6 ts- reí beszélgettünk az in ezet s lmokban kifejezve ma már mertető munka hiányában —■ mindennapos e y g g00 ezren fekjli tv-készüléket a nézők döntő többsége nem

jelent! Tervezett közös soro- ismerte a sorozatot, egyszerű- , ,, en nem tudott vele mut kezzatunkban a velünk

reá.

— Erdei Ferenc akadémikus nemrégiben kimutatta: a nagyüzemi földműveléssel mintegy százféle, addig javarészt ismeretlen szakma honosodott meg a mai falu életében — mondja bevezetőül. — Megháromszorozódott vidéken

szomszédos országok életét, hétköznapjait történelmét

deni. Kiderült, hogy egy másik tv-műsor (a Nyomorultak) vonzotta őket a művelődési házakba ...

Egy másik felmérésünk a gyöngyösi járásban folyik. Ott tizenhét községben az emberek

az ipari munkásság száma; mutatjuk be a televízió sajátos irodalmi Ízlését vizsgáljuk a ami pedig az iskolázást illeti, eszközeivel (képekkel, filmek- Tudományos Akadémiával és ma már országszerte 70 ezren kei előadásokkal stbl mi De- az Országos Statisztikai Hiva- ^é^ésSOOOOOtelnőtt tallal karöltve. Ez a munka

tanul evente a különböző es- . _ még tart, és az adatok feldöl«tikban,^ tanfolyamokon. aU^ok, szellerm vefelkedok elöreláthatóan esz.

Alapvetően változik tehát mu- stb.) tovább mélyítjük ezt az 7^

veltségünk térképe, s ennek anyagot Két éven át tehát ki- tendot vesz ma^d lgenybe • • - megfelelően változnia keü a merftö anyag m B - fejezte be tájékoztatóját a

népművelési munkának äs. népművelők, a közönség ren- Népművelési Intézet igazgató- Ahogy nőtt, terebélyesedett (Jelkezesére. Ennek a párhuza- ^a"

ez a munka — hogy néhány isméretteriesztő muniká- Bá,,os Tib®r

dolgot említsek: megélénkült mcf ismeretterjesztő munka ____________________________

a kórusmozgalom, »belépett*« az a célja, hogy tíz- és

a televízió stb. —, úgy váltó- százezrekben ápoljuk -továbbá zott az intézet szerepe, fel- bennünket övező országokhoz adatköre is Eleinte a műk«3- hlu&ÍB&&^ romboljuk

velő csoportokra koncentrál- . , . ^ , *

tűk erőinket. De ma már alig ^ előlieteket, a múlt karos

van olyan területe a népmű- oro

velésnek, ahova ilyen vagy — 1970-ben lesz felszabadu- olyan módon ne jutottunk vol- lásunk 25. évfordulója. Emlí- na el, sőt vannak egészen új, már, hogy ez az esemény

még számunkra is föltérképe- jelenti munkájuk másik főbb zetlen • területek, például a rnozzanatát. népműveléssel kapcsolatos “ Az az elképzelésünk, hogy

megfelelő tartalmú, színvonalú és jól szervezett bemutatókon, fesztiválokon szerepeljenek a műkedvelő csoportok. A fesz- amelyekkel mi is csak most ti válók évének akarjuk megpróbálunk megbirkózni. Igazá- tenni ezt az évfordulót Ezzel bél azonban csak majd sok év kapcsolatban már elkészültek múlva, amikor intézetünk hiÚj könyvek

Vagyim

KOROM

Andrejev: GYERMEK*

Bár az emlékezés írója maga is jótollú irodalmár, ez az önéletrajzi regénye elsősorban az apának, Leonyid Andrej évnek állít maradandó emléket. Tulajdonképpen a nagy tehetségű apa bűvöletében felserdülő fiú alázatos tisztelgése ez a mű. Megismerj ük belőle az első világháború előtti évtized Oroszországának irodalmi életét, a forradalmi áramlatok harcát a maradisággal, az akkori könyvkiadás és újságcsinálás kulisszatitkait, a Nagy Októberi Forradalom napjainak feszült izgalmait. Felbukkan az emlékezésekben Gorkij, Bunyin alakja, a képzőművészeti és irodalmi irányzatok több ismert képviselője, a korabeli Szentpétervár és Moszkva szerkesztőségeinek, színházainak világa.

Harsán yi János: MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK A FASIZMUS ELLEN

Ez a dokumentumkőtet egyike az utóbbi idők legizgalmasabb olvasmányainak. Az élő történelem lehelete csap ki az egymás után következő okmányok soraiból; elénk vetíti a szégyenteljes Horthy-korszak időszakában kibontakozó ellenállási és partizánmozgalom önfeláldozó fegyvertényeit, a Nógrádi- és Uszta-bri- gádok menetelésének izgalmas eseményeit, a Kiss János és társai elleni hadbírósági tárgyalás drámai anyagát, az Európaszerte elemi erővel feltámadó ellenállási harc magyar részvevőinek tetteit. A hiteles dokumentumok garmadáin kívül megrázó erejű, eddig ismeretlen fényképfelvételek sora mutatja be az ellenállási küzdelem hőseit.

hatásvizsgálatok, tudományos fölmérések,

vatalosan is afféle népművelés-tudományi intézet lesz, akkor lesz tevékenységének alapja.

A Művelődésügyi Minisztérium nemrégiben foglalkozott a Népművelési Intézet munkáa megyei tervek,

meg is vitattuk ezeket, s közülük a legjobbakat — elsősorban Baranya, Hajdú-Bihar es Szolnok megye terveit — közreadtuk. Jó, újszerű ezekben a tervekben, hogy messzemenően alkalmazkodnak a mélával, s az erről szóló határo- gyék történelmi hagyomá- zat kimondja: »Az intézet 1957 nyaihoz, kiaknázzák a íolkloróta folyamatosan az egész nép- lehetőségeket Továb„ . ba azt értékeltük elsősorban,

művelési mozgalom módszer- h0gy ezek a sikeres tervek sza- tani központjává vált. Tévé- kítottak a népművelési mun- kenységét a tanácsi intézmé- kának ezzel a gyermekbeteg- nyeken kívül egyre inkább se®eve*\ hogy rivalizálni, ver............. , , . , senyezni akarnak a hivatásos

i

génylik a társadalmi es to- művészettel, a hivatásos műmegszervezetek is.« Mit jelent vészekkel. Verseny helyett fo- közelebbről ez a módszertani kozottabban igénylik a hiva- tevékenység’ tásos művészek tanácsait, útmutatásait stb. De azért is jól? Érthető, hogy a legkorsze- ezek a tervek, mert messze- rűbb módszerek kialakítására menően alkalmazkodnak a kö- kell törekednünk. Hadd említ, zönsegkapcsolat új formáihoz,

vagyis már nem kizárólag a

sek néhány gyakorlati példát.

színpadi bemutatkozásra szo— Mi a helyzet az intézet tudományos tevékenységével?

A népművelési munkában la- "ntkoznak, hanem komplex mó- valy egy nagyobb periódus zá dón (klubfoglalkozás, családi rult le, amely hazánk felsza- ünnepségek, ismeretterjesztő badulásánaJt 20. évtadalb). közé csoportosította a tenmva- fejadaitát. lókat. Ezzel egyidejűleg hozzákezdünk a népművelési munka következő ötesztendős, át- _ A fölmérések hatásvizs. fogó programjának kidolgoza- gálatok hozzátartoznak min- sához. A sok apróbb esemé- dennapos munkánkhoz, nem nyék helyett ezentúl két na- boldogulnánk nélkülük. Az gyobb eseménycsoportot állí- utóbbi időben megvizsgáltok tottunk munkánk középpont- például a televízió ismeret- jába. Szomszédaink címmel az terjesztő munkájának hatását: év végén indul a televízióval tavaly november 21-én 103

közösen megrendezendő és két művelődési otthonban látogat- éven át tartó sorozatunk. A tunk el. Megállapítottuk, hogy másik ilyen főbb keret peiig a televízió hasznos, fontos is-- a hazánk felszabadításának meretterjesztő műsorai nem négy« •’ ' ’ ■ évfordulói á- érik el azt a hatást, amelyet

val eg; ;:er .g : » Kulturális meg- megérdemelnének. A szóban mozdulások lesznek. forgó este például

Varga Imre:

U!

gyan keresheted a nagybátyámat a régi tanyában, nem leled meg. Sem Árnál nénémet, János bátyám hajlott hátú, fátyolosán látó, hűséges hitvesét. A szövetkezet központjában találhatsz rájuk, egy nagyobbacska nyári konyhában. Ott élnek. S ha kérded Jéna Jánost, miért nem laknak már a tanyán, hiszen áll, semmi baja, elvégre ott töltötték le éveiket gyermekkoruktól életük alkonyodá- sáig, mézet és ürmöt elegy megkóstolván, csak legyint. Igaz, szemén ott bujkál az a régi, huncutkás fény most is. Ügy tetszik ebből, bizakodása rendíthetetlen. És elmondja mindenkinek.

Mert olyan cerberus szemem van, azért! Tudjátok, Lipcsei László, a mi elnökünk mondta nékem: Magának, Jani bácsi, olyan szeme van, akár a cerberusnak. Már engedelmest, elnök elvtárs, én honnan tudjam, ki az a cerberus vagy mi. Hát, mondta, az egy háromfejű lény, kinek rettenetesen éber szeme van, aki előtt nem lehet ellógni, vagy ellógatni semmit, senkit. Nem mondom, mióta én vagyok a Miénk Tsz éjjeliőre, azóta nem is kelt lába semminek se. A központból se, a környező földekről se. Kummányit se hunyom le a szemem. Reggelig ébren vagyok, kérem, kevés alvással eltelek, s ami fő, éjjel tán jobban is látok, mint napvilágon.

Ezért hozott el a lábunk a tulajdon tanyánkból is. A cerberus szemem miatt. Tudod, Matyi fiamék laktak velünk az öreg tanyában. Matyi fiam csöndes, szava alig hallatszik, de ha egyszer elönti a méreg, akkor nincs előtte megállás. Ebben Árnál nénédre hasonlít. Jöttek ezek az őszi szántások, betakarítás, miegyéb, hát egy traktorosnak ilyenkor annyi a tennivalója, hogy aludni se igen ér rá. No de itt van ez az én dögö- nyözős menyem, ez a Tóth Zsuzska! Ezt ám naponta meg kell ápolni, Matyi fiam pedig ilyenkortájt nem sokat ád az effélékre, örül, ha — mint mondtam — alhat eleget.

No, hogy kurtán soroljam, feltűnt az én cerberus szememnek, ha sötétedik, s Matyi fiam nincs odahaza, ez a Zsuzska átsurran a szomszéd tanyára. Tudod, ki lakik ott, egy özvegyen maradt, már ötven felé közeledő ember. Ejnye, morfondíroztam, azt azért mégse nézhetem, hogy ez a türelmetlen Zsuzska odakozmálja a vacsorát. Egyszer aztán elkaptam a szoknyáját, amint a tengeritábla végénél kocogott a tanya felé, azon nyomban, ahogy a szomszéd föleresztette jelzésként a kútostort. Mondom neki: »Te Zsuzska, a hétszázát, vigyázz te, nehogy hézag legyen. Mert ha a fiam megsejti, hogy te idegen munkaerőt foglalkoztatsz a háztájitokban, akkor....« Nem szólott semmit, csak vállán rántott kettőt, s visszaszaladt. Bolond fejjel megsúgtam Matyinak, tartsa szemmel a menyecskét, mert... No, Matyi fiam amilyen, minden magyarázat nélkül meglazsnakolta a menyemet... Végén is a fiam állt elő: »Édesapám, jobban tenné, ha a békesség okából elmennének lakni Gábor öcsémékhez.«

Mit csináljon ax Hyen öreg emberpár?

Tudtuk, hogy Gáboréknál üresen áll egy szobácska a konyha mellett. Megbeszéltük, odavittük a holmit Egylovas szekérrel megtehettük, nem sok mindenünk maradt a két gyerek kjházasítása után. Fogózkodj meg, mert Gábor fiam kedves élete párja, a bizonyos szavanincs, fehér bőrű Nagy Fruzsina, alighogy megmelegedtünk, egyik estefelé, amikor éppen fésülködtem, hogy megyek éjjeli szolgálatra, odaállt mellém, csípőre vágta a kezét, s olyan hangon, amilyet én még nem hallottam tőle, rákezd te:

— Na, édesapám, mondok én is magának valamit. Aztán itt minálunk ne járogassa a szemét, főként ne a száját, mert annak itt is csak maga issza meg a levét, kedves édesapám. Mert ha egy szót is szól az én Gáboromnak, evvel a két kezemmel;.. Csak azért mondom, miheztartás végett! Most pedig, ha keresne az én uram, tessék neki megmondani, hogy elmentem szülői értekezletre ..;

Mindjárt másnap reggel szót értettem Lipcsei Lászlóval, az elnökünkkel, aki aztán életfogytiglani használatra ideadta ezt a nyári konyhát. Kocsit is mindjárt kiparancsolt, így még aznap délelőtt hurcolkodtunk. Fruzsina látta dz egész jövés-menést, de ahogy én nem szóltam, ő se egy betűt. Tisztában volt vele, hogy én is tisztában vagyok ővele. Meg hogy mosolygok rajta. Ha öregember vagyak is, de megtörni nem engedem magam igaztalan dolgokban.-gy aztán két hónapja itt éldegélünk Amál nénéddel. Tegnap délután beállított Lipcsei László, az elnökünk. Szétnézett, majd ahogy rágyújtott, akkor mondta csöndesen: »Megszokták már, János bátyámék? Azt hiszem, jó lesz vele sietni.« Felkaptam a fejem: Miért? Tud talán valamit? Csak csóválta fejét, ő nem. Én aztán mondtam a magamét. Amoda vinne engem a lábam mindig. Aztán az eszem mindig ide parancsol. Nehezen búcsúzik már az öreg a megszokottól. Erre ő: »Tudja, Jóna bácsi, maga ne is búcsúzzon a megszokott életétől, egyenességétől. Én mondom, nem sok víz főijük le a Körösön, valamelyik fia üzen majd magáért. Nem szeretik az igazságot, tudja, de elébb-utóbb maguk jönnek rá, hogy legjobb mégiscsak az. Az egyenes üt. A családban is meg — odakint is. Ért maga engem. Cerberus szeme van magának!«

Lehet is benne valami, hallod. Képzeld, már ma reggel, munkába menet közb-.n beállított hozzám Gábor fiam. Kalapgyűrögetve annyit hebegett, hogy az unokája, édesapám erősen látni akarja magát. De nem érkeztem el hozzájuk, mert alig húzta be az ajtót, bekopogott egy tekintélyes ember. Biztosan ismered, idevalósi, Futaki Gergely. Autóval jött, teheti, mert ő annak a nagy állami gazdaságnak az igazgatója. Hívott, menjek el hozzájuk. Náluk is elkelne egy ilyen jószemű ügyelő ember. Nem tagadom, jóval többet ígért, mint amennyit a mi téeszünk adni tud. De nem mondtam neki igent. Leljenek csak maguk közül cerberust. Akad ott is biztosan. Nincs igazam, mondd?

I

Tíz év—200. szám

1957-ben jelent meg az

első Szovjet Híradó. Azóta minden hónapban kétszer jut el az olvasókhoz. Az idén január első vasárnapján került az újságárusok polcaira a tizedik évfolyam első példánya. Február 20-án lát napvilágot a szerkesztők gondos munkája nyomán a 200. szám.

A szerkesztőségben talán a megszokott »slussz« hangulatnál is nagyobb az izgalom. Hiába, a születésnap még egy képeslap életében is jelentős esemény.

A mélynyomásos, színes, szép kiállítású Szovjet Híradó fejlődésén keresztül is lemérhető egy kicsit a szovjet és a magyar nép barátságának fejlődése, elmélyülése. A lap a Szovjet—Magyar Baráti Társaság orgánuma. 1957-ben mindössae ötezer -i példányban jelentek meg, ma már szilárdan tartják a százezres példányszámot. Érdemes megemlíteni, hogy csupán előfizetésben több mint 20 000 Szovjet Híradó talál gazdára, a többi pedig az újságárusok, az MSZBT propagandistái útján jut el az olvasókhoz. A statisztikák szerint különösen az üzemekben és vidéken jelentős az olvasótáboruk.

Alekszej Korzin főszerkesztő már magyarul válaszol, hiszen a folyóirat egyik alapító tagja esztendők óta Budapesten dolgozik. Munkatársad, Sárközi Gyula felelős szerkesztő és Kovács László olvasószerkesztő már az első lapnál is bábáskodtak.

28 oldalon helyet kap minden érdekes esemény^ ami összefügg a szovjet emberek életével. Rendszeresen beszámolnak a szovjet technika, tudomány fejlődéséről, eredményeiről, a kutatásokról. A magyar turisták, hivatalos személyiségek á Szovjetunióba tett látogatásaik után élménybeszámolóikkal gyakran jelentkeznek a Szovjet Híradó hasábjain.

Az APN hírügynökség moszkvai szerkesztőségéből érkezik az anyagok nagy része; jelentős emberek nyilatkozatai és újságírók riportjai teszik érdekessé a lapot. Népszerű a színes, reprodukciós melléklet, amivel minden számban az olvasóknak kedveskednek.

Most, a 200. szám megjelenése alkalmából mi is — az olvasók és a magunk nejében — szeretettel köszöntjük Laptársunkat