Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-19 / 42. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1966. február 1*. Jobbra át az olasz politikában MORO VISSZAHÍVTA FANFANIT Róma, február 18. Aldo Moro kijelölt olasz miniszterelnök pénteken egyórás tanácskozást foly­tatott Fanfani volt külügy­miniszterrel, majd a négy koalíciós párt képviselőivel tárgyalt a kormány végle­ges összetételéről. Jelentések szerint a mi­niszterelnök-jelölt fölkérte Amintore Fanfanit, hogy fo­gadja el ismét a külügyi tár­cát. Fanfani gondolkodási időt kért s közölte, hogy vég­leges elhatározását szomba­ton jelenti be. A kormánykoalíció négy pártjának megegyezése, amelynek alapján Moro zöld utat kapott a kormány ösz- szeállításáéa, újabb súlyos engedményt jelent a szocia­listák részéről. A keresztény- demokrata párt ismét rá- kényszerítette akaratát a szocialistákra, és méginkább jobbra tolta el a kormány tengelyét. Ez a lezárás pon­tosan az ellenkezője annak, ■ amelyet néhány hónapja ma­ga a szocialista párt köve­telt sürgetve, hogy a közép­balnak adjanak új lendüle­tet. A megegyezés elsősorban a kereszténydemokrata jobb­szárny látványos sikerét je­lenti: két képviselőjük, Scal- faro és Restivo belép az új kormányba, míg a jobb- sz árny vezetője, Scelba volt belügyminiszter és miniszter­elnök a pártegység jelképévé nő, amikor a keresztényde­mokrata párt országos taná­csának elnöki székébe kerül. Ezt a tisztséget annak ide­jén De Casperi töltötte be. Hírek .szerint megtartja tiszt­ségét Colombo pénzügy- és Taviahi belügyminiszter, a kereszténydemokraták közép­szárnyának képviselői, míg a szocialisták, azonkívül, hogy Nenni megmarad miniszter­elnök-helyettesnek, valószí­nűleg plusz tárcát kapnak, alkalmasint a külkereskedel­mi minisztériumot. (MTI) Thai Hoa tartomány női milicistái tüzelőállásban a Hamrong-hídnál: USA-bom- bázókat semmisítenek meg. Lopott páncélautóval garázdálkodott Csütörtök éjjel háromne­gyed órás pánikot idézett elő egy ittas amerikai katona a Frankfurt és Mannheim kö­zötti autósztrádán. Egységétől ellopott egy páncélautót, és egymás után döntötte ki az útjelző táblákat, sorompókat, fényjelzőket, mintegy harminc kilométer hosszúságban. Egy telefonfülkét is feldöntött, s azt több percen át vonszolta maga után. Végül a páncél­autó egy puha talajú mező­ben megfeneklett, és miután üldözői pillanatok alatt körül­vették, a garázdálkodó ellen­állás nélkül megadta magát. (MTI) Az ügyész halálbüntetést kért a Njono-perben Saigon, február 18. Djakarta, február 18. Njanóra, az Indonéz Szak­szervezetek Központi Szerve­zetének (SOBSI) elnökére ha­lálbüntetést kért az ügyész. Datuk Mulia, a vád képvise­lője a katonai bíróság előtt kijelentette, hogy »Njono bű­nösségéhez nem fér kétség«, s hogy nem sikerült bebizonyí­tani a jobboldali katonatisz­tek titkos szövetségének, a «tábornokok tanácsának« lé­tezését, amelyre a vádlott hivatkozott. Az ügyész az ál­lamcsíny-kísérletben való részvétellel vádolta Njcmót, noha a politikus a kikény- szerített terhelő vallomását a bíróság előtt visszavonta, és rámutatott, hogy politikai ta­nácskozásokon vett csupán részt a szeptember 30-i ak­ciót megelőzően. A djakartai rádió jelenté­séből nem tűnik ki az sem, hogy vajon Njono egyáltalán bűnösnek vagy ártatlannak vallotta magát. A Reuter hírszolgálat szerint a vád­lott, a kommunista párt központi bizottságának tagja emelt fővel, szemrebbenés nélkül hallgatta az ügyész által kért halálbüntetést. A katonai bíróság ma dél­előtt ül össze, és előrelátha­tólag ekkor hallgatja meg a védőbeszédet. Sukarno . elnök csütörtökön négyórás megbeszélést foly­tatott Indonézig három mi­niszterelnök-helyettesével és Suharto altábornaggyal, a fegyveres erők miniszteri rangban ' levő főparancsnoká­val. A Reuter djakartai jelenté­be szerint a legtöbb indonéz párt és diákszervezet támo­gatásáról biztosította az Egye­temi Akciófront elnevezésű diákszervezet három pontból álló követelését a kormány átalakítására, az Indonéz Kommunista Párt feloszlatá­sára és az árak csökkentésé­re. (MTI) Az amerikai légierő a leg­utóbbi 24 órában 20 bevetés­ben támadta a VDK területét. Az amerikai szóvivő szerint a Hanoitól délre vezető utakat és Dien Bien Phu térségét bombázták. A B—52-es ame­rikai nehézbombázók pénte­ken két dél-vietnami körzetet támadtak. Az AFP jelentése szerint Dél-Vietnamban az utóbbi 24 óra alatt két ame­rikai helikoptert lőttek le a szabadságharcosok. Nyolc amerikai meghalt. Az amerikai katonai szóvivő szerint a dél-vietnami partizá­nok jelenlegi létszáma mint­egy 237 000 fő. Ebből 126 harci zászlóaljban 80 000 em­ber küzd, 100 000 déí-vietna- mi tagja a helyi milíciáknak, 40 000 a "politikai káderek« száma, és 17 000 ember /fog­lalkozik a szállításokkal. Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek összesen 77J> 000 embere van Dél-Viet- namban. Ebből 550 000 a dél­vietnami sorkatonaság és he­lyi félkatonai egységek lét­Reggelizzen a siófoki Balaton presszóban reggel 7 órától (a víztoronynál). Hidegkonyhai készítmények, sütemények, italok ' nagy választékban (3618) KALIFORNIA MEGHÓDÍTÁSA Az USA nemcsak Texas­ban, hanem Kaliforniában is hasonló mesterkedéseket űzött. A mexikói Kaliforniá­ba 1840-ben kezdtek behatol­ni az amerikai telepesek. Pontosan úgy cselekedtek, és viselkedtek, mint a texa­siak. Felkelést robbantottak ki. Lázadásra biztatta a te­lepeseket James Buchanan, az USA külügyminisztere, aki 1845-ben kijelentette: — Ha Kalifornia független kormányt létesít, minden szí­vességet megteszünk érte, ami csak módunkban áll! Nos, ez a «szívesség« azt jelentette, hogy egy évvel ké­sőbb Fremont tábornok csa­patai élén benyomult Kali­forniába. és mag támadta a mexikói hadsereg ott állo­másozó egységeit. Az USA kormánya gyalá­zatos tetteit ezzel a cinikus kifogással próbálta igazolni a világ előtt: «Ha nem az Egyesült Ál­lamok ragadja el M extikótól Kaliforniát, akkor azt Anglia vagy Franciaország teszi meg.« Mackenzie pedig így jelle­mezte az USA politikáját: »A háború Mexikóval kí­vánatos dolog, mivel Mexikót le lehet győzni, s azután el lehet rabolni tőle területének egy részét, amelyet a rab-' szolgatartók sajátítanának ki.« Az amerikai—mexikói há­ború az 1846. május 13-i hadüzenettől 1847. szeptem­ber 13-ig, Mexikó City el­foglalásáig tartott A jól fölszerelt, túlerőben levő amerikai csapatok min­den ütközetüket megnyerték. Példátlan kegyetlenséggel számoltak le a haz'jukat vé­dő mexikóiakkal. Taylor tá­bornok Mexikó-City felé me­netelve ugyanazt az utat jár­ta, amelyet a félelmetes hí­rű spanyol hódító, Fernando Cortez 300 évvfel korábban rablóhadával végig járt. S Taylor katonáit ugyanaz a rablószellem hatotta át,, mint Cortez embereit. Az USA-ban nem minden­ki értett egyet ezzel a rab­lóháborúval. Számos szak- szervezet hevesen tiltakozott Texas, Kalifornia bekebele­zése ellen. A whig párt — a föderalisták politikai utód­jai és a mai köztársasági párt elődjei — harciasán síkraszállt a háború ellen. Nem akarták. hogy a rab­szolgatartók tovább terjeszt­hessék, erősíthessék hatal­mukat. A whig sajtó így írt a területrabló háborúról: száma, 201 000 amerikai kato­na vesz részt a harcokban, és 24 000 a dél-koreai, ausztrá­liai és új-zélandi csapatok száma. A jelentés nem tesz említést a csendes-óceáni flot­tának a vietnami háborúban részt vevő egységeiről, ame­lyekben mintegy 80 000 ame­rikai teljesít szolgálatot, egy korábbi washingtoni adat sze­rint. A statisztika tehát azt mu­tatja, hogy az amerikai és dél-vietnami csapatok a lét­számot tekintve csaknem négyszeres túlerőben vannak, nem beszélve arról a hadi­technikáról, amellyel az ame­rikai csapatok rendelkeznek. Ennek ellenére, mint arra ép­pen csütörtökön mutatott rá az amerikai képviselőház egyik bizottságának jelentése, Washington szempontjából legjobb esetben azt lehetne mondani, hogy a háború »dön­tetlenre áll«. (MTI) Két évvel a Kennedy-gyilkosság után A dallasi rendőrfőnök lemondott Jesse Curry dallasi rend­őrkapitány csütörtökön be­nyújtotta lemondását. Curryt a Kennedy-gyilkosság után érték heves bírálatok. Jack Ruby, aki megölte Lee Har­vey Oswaldot, Kennedy állí­tólagos gyilkosát, a dallasi rendőrkapitányság épületében némította el az egyetlen hi­teles tanút. Rubyt á dallasi rendőrség barátjának és be­súgójának ismerték, így jut­hatott be a rendőkapitány- ságra. A most 52 éves dallasi rendőrfőnök kijelentette, hogy lemondását egészségi állapo­tának megromlása. miatt ad­ta be. (MTI) »Az egész világ tudja, hogy Mexikót megkárosították, s a mi népünk a rabló. Mexikó Amerika Lengyelországa. Aki önkéntesnek jelentkezik van akár csak egy dollárt szavaz meg a háború folytatására, az erkölcsi árulást követ el az emberiség jogai ellen.« Abraham Lincoln, aki ak­kor whig volt, a kongresszus előtt ítélte el Polk elnök po­litikáját, és kijelentette' — E háború, akárcsak Abel vére, vádat emel elle­ne. — Grant elnök sok évvel később a mexikóiak ellen indított háborút így jelle­mezte : »Az egyik legigazságtala­nabb háború, amelyet egy erősebb nemzet valaha is vívott egy gyengébb ellen.« A becsületes, józan tisztes­séggel gondolkodó emberek tiltakozása mit sem ért. A Fehér Ház urái könyörtele­nül végrehajtott" k hódító po­litikájuk terveit. 1848. május 30-án a mexi­kói kormány kénytelen volt elfogadni az USA erőszakos föltételeit. Guadalupe Hi- dalgóban ekkor írták alá a Mexikóra nézve megalázó egyezményt. Ezzel az- USA leggazdagabb szántóinak, ’le­gelőinek és gyümölcsternieiz- tő földjeinek nagy részétől fosztotta meg Mexikót. Mex'- i:ó óriási olajmezőkét, jelen­es rézlel óhelyeket és felbe- i sülhetetlen mennyiségű egyéb természeti erőforrás r is veszített. E veszteségek Mexikó gazdasági életére bé­nító hatással vannak meg napjainkban is. A mai Mexi­ko egyik legnagyobo gazda­sági nehézsége a szántók és legelők elégtelenségéből fa­kad. Ezek területe összegen 200 nnúió acre. A Mexikó­tól elrabolt Texas, Kalifor­nia, New-Mexikó és Arizona álitmokban viszont 265 mil­iő acre területű, kiváló mi­nőségű szántó és legelő van. A háború következtében a meghódított délnyugati ré­szen nagy számú mexikói ke­rült mint eünyomott kisebb­ség az USA fennhatósága alá. A mexikói kisebbség lélek- száma ma már meghaladja a 5 milliót. A Guadalupe Hi- öalgóban aláírt egyezmény szerint e kisebbségnek bizto­sítani kellene mindazokat a jogokat, amelyek az Egye­sült Államok polgárait meg­illetik. Csakhogy ezt nem tartják meg. A mexikóiakkal mindig úgy bántak és bán­nak, mint a négerekkel. Gazdasági és politikai meg­különböztetéseket alkalmaz­nak velük szemben. A Political Affairs New York 1949 májusi szíma a 72—73. oldalon »Határozat a mexikói—amerikai nép álla­potáról« címmel így ír erről a kérdésről: »Kilencven százalékuk az elemi kívánalmakat sem ki­elégítő házakban él, a gyer- meghalandóság egyharmad- dal magasabb, mint a lakos­ság többi része körében. A tuberkulotikus megbetegedé­sek aránya túlhaladja a la­kosság összes többi részének megbetegedési arányát, A mexikói származású egyesült államokbeli polgároknak fi­zetett átlagos órabér «em éri el még a 40 cent"* '»m. A »Nem szolgálunk k~ Me­xikóiakat« feliratok -.y ako­liak a délnyugati 4llamok városainak büféiben. 4 rend­őrség brutális eszközöket al­kalmaz velük szemben, ame­lyekhez hozzátartozik n sza- ■ksta gyilkosság is.« (Folytatjuk) RÖVIDEN Edward Heath angol kon­zervatív vezér permanens választási riadókészültséget rendelt el pártjában. A tory parlamenti képviselők rend­kívüli tanácskozásán az el­lenzéki vezér március 31-ét karikázta be az új választá­sok legvalószínűbb napjának4 A Magyar Szocialista Mun­káspárt Közpcnti Bizottsága táviratban fejezte ki részvé­tét á Belga Kommunista Párt Központi Bizottságának René Beelen, a párt aielnö- kének élhunyta alkalmából. Sztambolics jugoszláv mi­niszterelnök Indira Gandhi, India miniszterelnökének meghívására március 10 és 17-e között hivatalos látoga­tást tesz Indiában. Befejeződött Varsóban az európai szocialista írók két­napos konferenciája. A ta­nácskozáson megegyezés szü­letett a Nagy Októberi For­radalom 50. évfordulójára ké­szítendő — a forradalomról szóló költemények — nem­zetközi antológiájának kiadá­sára. Wolfgang Neuss, az is­mert nyugat-berlirn ‘■kab ue- színész elhagyta Nyugat-Ber- lint és Svédországba emig­rált. Húszévi börtönbüntetésre ítélték Ljubljanában France Kozmán háborús bűnöst. A vádlott az olasz megszállás évei alatt a fasiszta megszál­lókkal együttműködve besú­góként tevékenykedett és számos hazafi bebörtönzé­séért, meggyilkolásáért ter­heli, bűnrészesség. Az indiai és pakisztáni lé­gierő vezetője közti tárgya­lások eredményeként meg­egyezés jött létre arról, hogy a két ország március elsejé­től engedélyezi katonai repü­lőgépek át.repülését egymás területe fölött, Georg Stibi, az NDK kül- ügyminisztár-helyettese, aki az ENSZ tizennyolc hatalmi leszerelési ^ bizottságának gen­fi ’tanácskozása alkalmából tíz napot a tanácskozás szín­helyén töltött, pénteken dél­után hazaérkezett Berlinbe. Vonalrobba lókat tartóztattak le Az indiai biztonsági szer­vek nyolc személyt letartóz­tattak a szerdai vonatrobban­tás ügyében. Az északkeleti Asszam-államban bekövetke­zett titokzatos merényletnek 37 halálos és 50 sebesült ál­dozata van. Jelentések szerint a szakadár naga törzsbeliek időzített bombákat helyeztek el a területükön áthaladó vas­úti szerelvény egyik kocsiján, az felrobbant, és ki siklatta a vonatot. A vizsgáló szervek később két másik, föl nem robbant bombát is fölfedeztek a vonaton. Az őrizetbe vett nyolc személy a naga törzs­höz tartozik, és a vonatról szedték le őkét. Egy éven be­lül hat vasúti merénylet tör­tént a naga törzsbeliek által lakott asszami vidékeken, és ezeknek következtében össze­sen 52-en haltak meg. (MTI) A TU—114 sorsáról A Szovjetunió polgári re­pülésügyi minisztériumában közölték a TASZSZ tudósító­jával, hogy a február 17-re virradó hajnalban Afrika felé induló TU—114-es repülőgép szerencsétlenségét a sereme- tyevói repülőtéren uralkodó rossz időjárási viszonyok okoz­ták. A repülőgép indulása utón erős, sűrű havas esőbe került, letévedt a kifutópályá­ról, és megrongálódott. A szerencsétlenség követ­keztében a repülőgép utasai közül nyolc szovjet állampol­gár életét vesztette. A gépen tartózkodó külföldieknek nem történt bajuk. A TU—114-es gépek közül, amelyek hét esz­tendeje közlekednek a* AERÓFi OT belföld’ 's nem­zetközi vonalain, ez járt elő­ször szerencsétlenül. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents