Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-13 / 10. szám

I Csütörtök, 1966. január 13. SOMOGYI NÉPLAP Vargabetű tájékozatlanság miatt Elodázott tárgyalás A Területi Munkaüg/i Döntőbizottság gyakorlatából Négy munkaügyi vitát is­mertetünk mai összeállítá­sunkban. Két esetben a vál­lalati munkaügyi döntőbizott­ság nem foglalkozott határo­zottan a dolgozó panaszával. A malom döntőbizottsága fö­lösleges munkát rótt az amúgy is túlterhelt* Területi Munka­ügyi Döntőbizottságra. A Ka- ppsvári Vas- és Fémipari Vál­lalat döntőbizottsága nem a törvények szellemében határo­zott B. A. munkaügyi vitájá­ban, szentesítette az igazgató törvénytelen felmondását. Ta­lán legtanulságosabb a gadá- nyi Táncsics Tsz vezetőségé­nek kálváriája. Négy fórumot megjárt az ügy, mire kiderült, hogy a közgyűlésnek kell fog­lalkoznia a volt főmezőgazdász ügyével. Ha a szövetkezet ve­zetősége megfelelő fórumnál tájékozódik, nagyon sok időt takaríthatott volna meg. jogosan bocsátotta cl a tanács a takarítónőt H. l.-né takarítónőként dol­gozott a kányái iskolában. A községi tanács minden tanév­ben tíz hónapra kötött vele szerződést. Az 1964—65. év végén értesítették, hogy jú­nius 30-án lejár a szerződése, az 1965—66. tanévre azonban nem újítják meg, mert elége­detlenek a munkájával. H. l.- né nem értett egyet a Kányái Községi Tanács döntésével, a .Tabi Járási Közös Munkaügyi Döntőbizottsághoz fordult, majd a TMD-hez. A Területi Munkaügyi Dön­tőbizottság leszögezte, hogy a szerződés lejárta után az is- kolá nem foglalkoztatta to­vább a takarítónőt, tehát mun­kaviszonya nem alakult át határozatlan jellegűvé. Ha így lett volna, H. I.-nét csak fel­mondással küldhette volna el a tanács. A takarítónő ha­nyag és rendetlen volt, több­ször figyelmeztették. ' Mlvél lejárt a meghatározott időre szóló munkaszerződése, senki sem kötelezheti a községi ta­nácsot, hogy ismét alkalmaz­za Hozhatott volna érdemi határozatot a bizottság A Kaposvári Nagymalom vezetője szitaőrnek helyezte át fegyelmi úton O. Gy. ad­minisztrátort. A dolgozó a malom munkaügyi döntőbi­zottságához fordult. A bizott­ság összeférhetetlenség címén nem döntött az ügyben, hanem áttette az iratokat a Területi Munkaügyi Döntőbizottsághoz. A TMD megállapította, hogy a munkaügyi döntőbizottság és a panaszos között valóban fennáll az összeférhetetlenség a szolgálati beosztás miatt, a bizottság megbízott elnökhe­lyettese és O. Gy. között azon­ban nincs alá- és fölérendelt­ségi viszony, tehát a malom munkaügyi döntőbizottsága ilyen összetételben hozhatott volna érdemi határozatot. A Területi Munkaügyi Döntőbi­zottság visszaadta az ügyet az első fokú fórumnak döntés vé­gett. A közgyűlés dönt a főmezőgazdász ügyében A gadányi Táncsics Terme­lőszövetkezet vezetősége 1964 márciusában felmondott K. R. főmezőgazdásznak. A szövet­kezet új vezetősége a munka- viszony megszűnése után rá­jött, hogy a volt főmezőgaz­dász 11 283 forinttal több bért vett föl, mint amennyi a megállapodás szerint járt vol­na, ezért a Keszthelyi Járás- bírósághoz fordultak. A bíró­ság áttette a keresetet a Keszthelyi Járási Közös Mun­kaügyi Döntőbizottságra. On­nan Marcaliba került az ügy. Az ottani járási közös mun­kaügyi döntőbizottság megál­lapította, hogy K. R maga­sabb vezető állásúnak számít, mint főmezőgazdász. A bizott­ság érdemi tárgyalás nélkül a TMD-hez továbbította az ügyet. A Területi Munkaügyi Dön­tőbizottság állást foglalt a há­rom fórumot megjárt ügyben. A volt főmezőgazdász munka­ügyi vitája szolgálati útra tar­tozik. Mivél a vezetőség járt el vele szemben, az MT 148. paragrafusának 1. bekezdése szerint a közgyűléshez fordul­hat panaszával. A közgyűlés első fokú jogorvoslati szerv­ként jár el, döntése ellen a TMD-hez lehet föllebbezni. Végeredményben tehát a köz­gyűlés kötelezheti K. R.-t, hogy visszafizesse az illeték­telenül fölvett munkabért. Törvénytelen volt a felmondás B. A., a Baromfiipari Or­szágos Vállalat Kaposvári Gyáregységétől ment át a Ka­posvári Vas- és Fémipari Vál­lalathoz 1964. augusztus 6-án. Üj munkahelyének igazgatója 1965. augusztus 7-én felmon­dott a villanyszerelő csoport- vezetőnek a Munka Törvény- könyve 29. paragrafusának 2. bekezdése szerint, arra hivat­kozva, hogy folyamatos mun­kaviszonya rövidebb egy év­nél. A vállalat munkaügyi döntőbizottsága megerősítette a felmondást, ezután került az ügy a Területi Munkaügyi Döntőbizottság elé. A TMD megállapította, hogy a felmondás törvénysér­tő volt. B. A. hozzájárulással lépett ki előző munkahelyé­ről, s harminc napon belül el­helyezkedett a Vas- és Fém­ipari Vállalatnál, így az elő­ző munkaviszonyban töltött idő is folyamatosnak számít (MT 19. paragrafusa). A Munka Törvénykönyvének módosítá­sa nem hatálytalanította a ré­gi MT V. 93. paragrafusában meghatározott eseteket, ezért a villanyszerelő csoportvezető­nek több mint egyéves folya­matos munkaviszonya van, nem lehet elbocsátani az MT 29. paragrafusának alapján. A Területi Munkaügyi Dön­tőbizottság visszahelyezte B. A.-t munkahelyére, s megté­ríttette a kiesett időre járó munkabérét, mert eleget tett kárenyhítési kötelezettségének, több vállalatnál jelentkezett munkára, ötször járt a városi munkaközvetítő hivatalban. L. G. Naponta 140 000 pár zokni és harisnya — De hiszen ezt a harisnyát én készítettem! — kiáltott föl meglepetten S. E., amikor Pá­rizsban járt is­merőse francia feliratú kará-. csonyi ajándék- csomagját ki­bontotta. A szakértő szemé­vel megvizsgált varrás nélküli nylon harisnya valóban a Bu­dapesti Haris- nyagyárban ké­szült, és nagy utat tett meg, amíg a véletlen éppen gyártójá­hoz irányította vissza. — fi világ minden tájára exportáljuk a harisnyáikat és más termé­keinket — mondották a Budapesti Ha- ■ risnyagyár ve- I zetői, amikor -------------------­e llátogattunk az üzem köz­pontjába. — A hazai igényelt kielégítésére és még 52 or­szág számára naponta 140 000 pár zoknit és harisnyafélét ké­szít négy üzemünk — három fővárosi és egy gyulai — 3500 dolgozója. A gyermekzokniktól a finom női harisnyákig 250 féle cikket gyártanak a világhírű üzem gépein. Működük itt hatvan­éves géptől a legmodernebbig sokféle, köztük amerikai, an­gol, NDK, csehszlovák, olasz gyártmányú. A régi gépek a gyár újítómozgalmának jó­voltából újjá válnak, s kor­szerű termékeket kötnek raj­tuk a finom női kezek. A né­hány éve "divatos harisnyanad­rágok is ilyen régi, átalakított gépeken készülnek; az idén már egymillió hagyta el belő­lük a gyárat Az annyira felkapott krepp­nylon női harisnyanadrágok­nak azonban méltó versenytár­suk született: a színes-mintás kreppnyloo hosszú harisnya, amely már a szakmai bemuta­tón is nagy sikert aratott A Ellenőrzik és szálazzák a női harisnyákat. harisnyanadrágoknál melegebb és tetszetősebb újdonságokból sokféle színűt és mintájút ké­szítenek minden korosztály számára a gyárban dolgozó iparművész tervei szerint. Sportos mintákkal, többféle színiben gyártják már az itt- ott látható, de egyelőre csak külföldről érkezett bakfis térd­zokniikat is. A kreppnylonon kívül itt készül a fiatalabb korosztály számára — a tava­lyi nagy sikerek után — a csipke harisnyanadrág is. Pa­mutból is készül női és gyer­mek harisnyanadrág, a terve­zett 375 000 helyett az év vé­géig 525 ezret gyártottak a belkereskedelem számára. Ál­landóan bővül a színimintás íérfizwknik választéka is. Nem tartozik ugyan a harisnyagyár profiljához, de a géppark lehe­tővé tette, hogy a nők számá­ra még egy újdonságot készít­senek: a csinos formájú, szám­talan , színben előállítható kreppnylon nadrágokat, ame­lyekből karácsonyra 30 006 várta az üzletekben a vásár­lókat, ném kis sikerrel, ezért az idén megduplázzák az ízlé­ses, szép termékek mennyisé­gét. Korszerig szép termékek csak korszerű termelőeszkö­zökkel állíthatók elő. Minél kevesebb kéz éri például a női finomharisnyát, annál ki­sebb a szálhúzódás valószínű­sége. A néhány hónapja műkö­dő festő-formázó gép egyike például nyolc perc alatt fest és formáz egy »menetet«, vagyis 36 párat, a másik pedig ugyan­ennyi idő alatt 120 párat. Az idei rékonstrukció továb­bi 76 új, korszerű gépet ígér" köztük csehszlovák gyártmá­nyú harisnyakötő gépeket, né­hány olasz gépet, amelyeken elsősorban színmintás női ha­risnyákat, férfi- és gyermek­zoknikat gyárthatnak. V. A. Csurgói bosszúságok TÖBB PANASZ, bejelentés kalmi vendégek. Októbertől ••V.V.­•ív.*: ITTA TEL! Korcsolyázáshoz, síeléshez, ródlizáshoz legújabb divatújdonság a BÉLELT ORKÁNKESZTYŰ Ára 50 és 55 forint! Korcsolya 107, fémródli 158, síléc 300 forint. Keresse föl a SOMOGY MEGYEI IPARCIKK­KISKERESKEDELMI VÁLLALAT szaküzleteit! (35190) TÉLI SZÁMVETÉS Hideg szól söpör végig a fagyos rögökön. Embert se­hol sem látni. Akit nem hív a munka, a meleg szobába húzódik. Bíró Imre, a kapos- pulai párttitkár azt mondja: — Ha a gazdasági eredmé­nyeket nézem, akkor jó volt a múlt év. | Számokat sorol. Nem pon­tosan, csak megközelítőleg akarja érzékeltetni, mit ter­meltek tavaly. — Az volt a szerencsénk, hogy nagyon rákapcsoltak az emberek. Legnehezebb dol­guk a traktorosoknak volt. Tizenhárom gépe van a tsz- nek. Ennyi a traktoros is. Ez az év megkérdezte tőlük, hogy mire képesek. Ezután nekik is könnyebb lesz. Alsó- hetényből öt fiatalembert küldtünk traktorosiskolára. — Nagy munka volt a ta­valyi. A sok eső miatt ren­geteget álltunk. Amikór dol­gozni lehetett, elloptuk még az éjszakáinkat is. A tsz-nek nündössze huszonnégy pár lófogata van, csaknem min­dent a gépeknek kellett el­végezniük. S a nehéz munka télen sem hagyott alább. Igaz. Csima János traktorosnak most van egy kis szabad ide­je, a gépet ugyanis javítják a műhelyben. De hát ^z nem szabad idő valójában, mert segítenie kell a szerelőnek. Jobb is, ha ilyenkor ott van az ember. Ha szétszedve lát­ja a gépet, akkor jobban tudja, milyen állapotban van. — Sokat- számított, hogy ki' lehetett használni a jó időt. Egész decemberben nyújtott műszakban dolgoztunk. Nap­közben kukoricát fuvaroz­tunk, este pedig ekére kel­lett fogni. — Kellett? — Igen, mert még sok hát­ravolt az őszi mélyszántásból. Amit most megszántottunk, azt a tavasszal már nem kell. A párttifkár azt mondja, hogy a kommunisták mindig ott voltak, ahol legjobban szorított a munka. Többet vállalt magára Csima János is. A múlt évben jóval több volt a nyújtott műszak, mint az előző években. De elké­szültek mindennel. — Fedlg ha belegondol az ember, kritikus óv volt a tavai yi. 2 — Csak egy példát mondok — veszi át a szót Retek Jó­zsef, a szövetkezet elnöke. — A szénát még soha nem si­került olyan gyorsan betaka­rítani, mint a múlt évben. Itt van a szomszédban Dom­bóvár. Nekik nagyon sok takarmányuk ázott széjjel. Nekünk semmi. — Ez az emberektől füg­gött. — Mindenki szívügyének tartotta a munkát. Amikor a szénabetakarításról volt szó, ment a falu apraja, nagyja. Tíz nap alatt végeztünk. Amit az elnök a szénabeta­karításról mondott, az áll az egyéb munkákra is. S a számvetéskor sorra veszik a tsz-irodán a múlt év vala­mennyi munkáját. Szépen fejlődött a kukorica, s a jó termés betakarítása újabb helytállást kívánt a tagoktól. Hrba fújt a szél, do’gizm kellett, mert a töréssel nem várhattak. — Ebben az évben is elég lesz az abrak takarmányunk — mondja az elnök. — Pe­dig a tavasszal azt hittük, hogy segítségbe szorulunk majd. Most, hogy befejeződtek a nagy munkák, a tagok ott­hon vannak. De akadnak olyanok is, akiknek most sincs szabad idejük. m Visnyei Gáborért hiába üzent a párttitkár, hogy men­jen be az irodába. Amikor kint találkoztunk vele a majorban, csak ennyit mon­dott: — Nem hagyhatom itt az állatokat. Ügy vagyok, mint a katona a szolgálatban. Há­rom istállóra kell vigyáznom, s mi lesz akkor, ha baj tör­ténik a távollétemben? / Felém fordulva ezt mond­ja: — Minden hatodik nap rám kerül a naposa szolgálat Olyankor hajnali háromkor kelek, és egyfolytában itt vagyok estig. Azt a hatvan forintot, amit egy munkaegy­ségért kapunk, mi csináljuk. Ezért minden pillanatban meg kell dolgozni. Sokat dolgoznak az állat- tenyésztők. Egy-egy etetés négy- négy és fél óra hosz- szat eltart. S ha egvszer hoz­záláttak a munkához, nincs megállás. De van is ered­ménye! Most, a téli hóna­pokban 1200 liter tejet fej­nek. S egyre több lesz. — Ha látja az ember, hogy van értelme a munkájának, akkor szívesen teszi — mondja az állattenyésztő. Búcsúznak, mert etetés kezdődik hamarosan. S ilyen­kor már mindenkinek a he­lyén kell lennie Kercza Imre érkezett a közelmúltban a Csurgói Járási Tanácsra: Ho­vatovább életveszélyessé vá­lik az Ady Endre utcában a közlekedés; Miért adták ki a sok pénzt, ha megengedik, hogy felelőtlen emberek tönkretegyék a forgalmas ut­cát? A panaszkodók nem túloz­tak: az 1964-ben 1 300 000 fo­rint költséggel épült úttest valóban aggasztó állapotban van: a Faipari Vállalattól, illetve rakterétől a járművek sárra! hordják tele az utat: az üzemekben megkezdődő építkezéshez szükséges anya­gok nagy részét az úton és közvetlen mellette tárolják, s homok, kavics stb. zárja el a forgalmat. A Faipari Vál­lalathoz rönköket, az építke­zéshez anyagot szállító ko­csik tönkreteszik az út sze­gélyét, s ha így megy to- vább, hamarosan súlyos ká­rok keletkeznek. A tanács, hogy biztosítsa az út védelmét, eljárást indít a Faipari Vállalat elleti, és kö­telezi, hogy állítsa helyre az utat. • * • MIELŐTT ATADTÄK ren­deltetésének az új szálloda­éttermet, a íöldmüvesszövet- kezet vezetői 'bizakodva nyi­latkoztak: — Eddig azért volt olyan sok baj az ételek minőségével, mert korszerűt­len konyhában kellett főzni. kezdve azonban egyre rom­lott az ételek, elsősorban az előfizetéses ebédek minősége, s szaporodtak a panaszok. Az utóbbi néhány hónapban emiatt 40 (!) százalékkal ét­keztek kevesebben a vendég­lőben. Még a szövetkezet dol­gozói is máshova mennek. Mi lehet ennek az oka? A konyha korszerű, az ét+'- -em berendezése tetszetős. Vagy talán a vendégek lettek igé­nyesebbek? • • • NEM ELÉG 'TISZTÁK az fmsz csurgói üzletei. A Lil­la Eszpresszót például egy hétig (!) nem takarították, mert a takarítónő felmon­dott, s otthagyta munkahe­lyét. Ez a magyarázat nem fogadható el. S az sem he­lyes, hogy az önkiszolgáló élelmiszerboltban a hamut a kályha elé, a földre kotorják ki, alig égy-két méterre a takaratlan felvágottaktól. A raktárban sem ártana takarí­tani, sőt festeni sem. * * * Hő MEGÜRESEDIK EGY HF.T Y a bölcsödében, gyak­ran tíz, tizenöt szülő is sze­retné gyermekét bejuttatni. Kicsi, korszerűtlen a böl­csőde: mindössze harminc gyermek számára van benne hely, bár ötven-hatvan az igényjogosultak száma. Űj bölcsőde építésére éve­kig nem lesz pénze a község­nek. A megyei tanács meg­ígérte, hogy 1968-ban kap­Ha elkészül az új, modem kenyha, megszűnnek $ kifo-1na^ bölcsödet. De addig mi gások is. | lesz a gyerekekkel, hiszen s Nos, a múlt év tavaszán I jelenlegi épületet a KÖJÁL megkezdte működését a szál­loda-étterem. Hónapokig nem akadt semmi baj, elégedettek voltak az előfizetők és az al­már be akarta záratni egész­ségtelen volta miatt. Sz. L. Hirdetéseiket FELADHATJÁK KdD«RIÍIITnN> FÜLE LAIOSNÁL. a ruházati boltban >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents