Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-13 / 10. szám

Előzetes tájékoztató a mezőgazdasági könyvhónap rendezéséről Af MS7MP MEGVEI RI70TTSAGA ESyÁ MEGYEI TANACS LAPJA TŰZ KARÁDO Leégett egy istálló — Harmincegy állat a tűz martaléka A gondatlanság ára 400 000 frrint / jy ji| r ■ ' Az előző évekhez hason­lóan az idén februárban is megrendezik országszerte u mezőgazdasági könyvhónapot. Az országos szervező bizott­ság már megalakult, és hoz­záfogott az eseménysorozat előkészítéséhez. Ebben a munkában a szervezést és rendezést összehangoló Me­zőgazdasági Könyv- és Fo­lyóiratkiadó Vállalat mellett részt vesznek a Művelődés- ügyi Minisztérium, a Földmű­velésügyi Minisztérium, a Szövetkezetek Országos Szö­vetsége, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. a Károlyi Mihály Országos Mezőgazdasági Könyvtár, a Szabad Föld, a Magyar Mezőgazdaság szer­kesztősége és a könyvter­jesztő vállalatok képviselői. Az országos rendezők felsoro­lása egyúttal azt is mutatja, hogy a vidéken — megyén­ként — mely állami, szövet­kezeti és társadalmi szervek re hárul a könyvhónap prog­ramjának összeállítása, a feb­ruári események előkészítése és lebonyolítása. A könyvhónap sikerén so- i - 1 t'v ért­hető is, hiszen megrendezése, céljának elérése nem könyv­eladási, anyagi akció első­sorban, hanem fontos szak­mai és kultúrpolitikai fel­adat. A mezőgazdasági ter­melés és a mezőgazdasági dolgozók szaktudásának ösz- szefüggése utal erre legin­kább. Ahhoz, hogy a szak- irodalomban felhalmozott is­meretanyag termelésnövelő tényezővé váljon, az kell, hogy az állami gazdasági dolgozók, a szövetkezeti pa­rasztok kézbe vegyék, elol­vassák a szakkönyveket. Az érdeklődés fölkeltése az első léoés. Kiállítások, író-olvasó találkozók, könyvismertető előadások és más tervezett rendezvények szolgálják ezt a célt. Ez az időszak kínálkozó al­kalom a mezőgazdasági könyvbarátok körének szer­vezésére, a könyvkiadás és az olvasótábor kapcsolatának erősítésére, mindennek moz­galommá való fejlesztésére. Szakkönyvvásár és házról házra árusítás könnyíti meg a vásárlást. Közösségek — állami ga-'d'-ságok, termelő- szövetkezetek — pedig üze­mi könyvtár létesítésére, bővítésére, a könyvállomány fölfrissítésére használhatják fel a könyvhónapot. Egyéb­ként — mint hírül adtuk — megyénkben is megkezdődött a könyvhónap rendezvényei­nek szervezése. Tegnap hajnalban tűz ütött H a karádi Búzakalász Tsz egyik száz férőhelyes istál­lójában. A gondatlanság nagy árat követelt.. öt óra és negyed hat között keletkezett a tfiz, o megyei tűzoltó-parancsnokságot azon ban csak hat óra két perckor értesítették Mire két gépjárműfecskendővel a helyszínre értek a kaposvári tűzoltók, az istálló teteje már leszakadt, csak a keleti szárnyon avat­kozhattak be. Kivonultak az istállóhoz a ta­hi, a karádi, az andocsi önkéntes tűzoltók is, sőt egy katonai egység is megjelent a riasztásra. Az értékeket azonban már nem lehetett megmenteni. Mint a vizsgálat megállapította, a tüzet idős Fábn János 63 éves éjjeliőr okozta. Reg­gel itatásihoz készült, s gondatlanul, egy meggyújtott szalmacsomóval akarta kimele- gíteni a befagyott vízcsapot. A tető azonnal tüzet fogott, és lángba borult az istálló. Az éjjeliőr megijedt, kiszaladt segítségért, de csak két embert talált a szomszédos épüle­tekben. Hárman fogtak hozzá az állatok ki­szabadításához, de akkor már elhatalmaso­dott a tűz és a füst az épületen, ök maguk a tűzoltókat is elfelejtették értesíteni a nagy ijedelemtől; Fehér ne látta meg távolból a lángokat, és telefonált. A három embernek 27 állatot sikerült kimenteni az égő istálló­ból. öt segítsél is érkezett később, de ők már nem merészkedtek be a leszakadó gerendák közé. A tűz gyorsan terjedt. Beszakadt az egész tető, s harmincegy állat, köztük tizennégy ló, tizenegy csikó és hat üsző a tűz martaléka lett. Mint megállapították, a mentést nehe­zítette az is, hogy az istálló öt ajtaja közül kettőt trágyával torlaszoltak el, azokat nem használhatták. A gondatlan éjjeliőr, idős Fábri János el len megindították az eljárást. A kár — előze­tes becslések szerint — meghaladja a 400 000 forintot. ADÓÜGY ÉS NÉPMŰVELÉS A darányi népművelési ügyvezetőt a tanácsházán ta­láltam meg. Milicz Miklósné adóügyi előadó; a népműve­léssel csak a múlt év őszétől foglalkozik. Viszont az em­berekkel való kapcsolata nemcsak rideg hivatali köte­lességeiből formálódott; ko­rábban a nőtanács keretében sikerült megismernie köze­lebbről is a község lakóit. — Hallottuk, irodalmi klu­bot szervezett. Mi a célja és a programja ennek? — Elsősorban gondoskodni a fiatalok kultúrált szórako­zásáról, művelődéséről. S egy távolabbi célunk; irodal­mi színpadot alakítani, ha minden jól megy ... Eddig három szakkör jel­legű foglalkozást bonyolítot­tak le. Az elsőn megállapod­tak a fiatalokkal a program­ban, majd a népköltészetről és a műkóltészetről, legutóbb pedig Petőfiről tartottak fog­lalkozást — A második alkalommal már eljöttek vagy negyve­nen. örülök, hogy főleg a 14—20 éves , fiatalok érdek­lődnek a klub iránt. Kará­csony első natúán táncolni, szórakozni jöttek össze a KISZ-esek. Őszintén meg­mondom. egy kicsit féltem. Korábban bál nem múlt el verekedés nélkül, de ezúttal csak a legjobbat mondha­tom. Hetvenen voltak, és sör, üdítő ital, fekete mellett igen jól érezte magát mindenki. A község rendezvényeit a pártklubban tartják meg egyéb híján. Ennek fölszere­lése célszerű és kielégítő len­ne, de magánháznál van a klub, így »a más udvarában« bizony feszélyezettek a láto­gatói. — A művelődési teremnél van most egy üres lakás, s itt talán ez a gond is meg­oldódik majd. Igen jó lenne, hiszen a klubot megszerették a fiatalok, és sok hasznossal foglalkozhatnánk a jövőben is. — Hogyan sikerül össze­egyeztetni az adóügyet és a népművelést? — Kiegyenlítik egymást. Az adóüggyel ugyan régóta foglalkozom, de nem érzem, hogy haragosom volna a fa­luban. S ha a bizalom meg­van, építeni lehet rá a kul­turális munkában is. W. E. SZORONGi S A piszkos falú betonho- dályban egyetlen lila égő pislákolt. Árnyé­kos-áttetszővé tette az arco­kat, melyeken a belenyugvó lemondástól a vak kétségbe­esésig terjedő hangulatokat si­került megfigyelnem. Jól em­lékszem egy tagbaszakadt, ko­paszodó férfira, aki percen­ként ellenőrizte pulzusát, a közbeeső időkben meg tíztől visszafelé hangosan számolt. Később egy drapp ruhás öreg- árra lettem figyelmes. Kabát­zsebébe illesztett csipkés zseb­kendője, bársony nyaklccndö- csokra és ápolt bajusza együt­teséből kirítt az orra hegyén éktelenkedő csillogó csepp. Az öregúr szeme egészen vi­lágos. higanyszürke és kifeje­zéstelen volt. Viszont a mel­lette támaszkodó fiatal nőé nyugtalanul rebbent a vasajtó felé. ahonnan neveket kiabált valaki. Az ajtó időről időre megnyílt, ilyenkor enyhe moz­gás támadt közöttünk: férfi-, nő- vagy gyermekcsoportok hagyták el a hodályt. Arra már nem emlékeztem, hogyan kerültem ide, bár — mint a lila égő — halványan derengett bennem a támadás­ra figyelmeztető áziréna hang-m iának emléke. Botladozva el­indultam a görnyedő alakok között a kijárat feléj. Egyre több sebesültet kerültem ki vagy léptem át. Ismerősöket kerestem — eredménytelenül. 4ztan csatlakoztam egy cso­porthoz, amely láthatólag tá­vozni készült. Valamennyin­ket kiengedték, de engem va­laki visszalökött. Mozgó tör­melékre zuhantam, csak akkor tűnt fel, hogy közben beom­lott az egyik fal. A téglada­rabkák hangtalanul peregtek tIá. Kitört a pánik. A hullám­zó, önmagát letaposó tömeg­ben fölfedeztem néhány isme­rőst, de képtelen voltam a kö­Szegénylegények A kiegyezés után a csá­szár kormánybiztost nevez ki Magyarországra a va­gyonbiztonság megterem­tése 'céljából. Főcsapása * a »■nehéz életüekre«, a sze­génylegényekre irányul, akik az aktív ellenállás hordozói Magyarországon. S Ráday gróf nem válogat az eszközökben: az elfogot- tak között elsősorban 48-as hazafiakra 'vadásznak. A nagy sikerú új magyar fil­met Jancsó Miklós rendez­te, főbb szerepeit Görbe János, Latinovits Zoltán, Molnár Tibor, Agárdy Gá­bor, Barsi Béla játsszák. (A filmet mától január 16-ig tűzte műsorára a Vörös zelükbe férkőzni. Újra nyílt az ajtó, kisodródtam. Mögöt­tünk üvöltöttek a bent reked­tek. Hátranéztem, de csak a becsapódó vasajtót láttam, mésszel mázolt feliratot rajta: »ÓVÓHELY.» Nem erlern rá a történteken töprengeni, mert egy katona sorba állított, és pattogó vezényszóval a kötö- zöhelyre irányított bennünket. A kötözőhely , tulajdonkép­pen szűrőállomás volt mélyen beásva a föld alá. Légkamrás szeleprendszeren át libasorban vonultunk el a gázálarcos, mű­anyag ruhás szanitécek fém- csá pú, csivogó készülékei előtt. Tudtuk, hogy a fertő­zés nagyságát mérik. A bun­ker túlsó végéből két, fotocel- lás zárral ellátott ajtó nyílt a külvilágra. Egyedül engem küldtek ki a bal oldalin. A többiek fásultan vagy irigyen néztek utánam. Egyenletesen emelkedő, törmelékkel borí­tott terepen botorkáltam egy búvárruhás katonáig, aki sár. ga zászlóval mutatta további útirányomat. Fáradt és szom­jas voltam, de a kopár, ki­égett vidéket csak bombatöl­csérek és itt-ott romkupacok tagolták. Vastag, sötétszürke felhöréteg takarta az eget, valószínűleg por vagy füst, mert a levegő fojtó száraz­sággal nehezedett rám. Meg­határozhatatlan idő múlva ap­ró vörös folt tűnt fel a ho­rizonton, nem tudom, milyen irányban, mert a tájékozódást kizárták a körülmények. A folt gyorsan nőtt, de csak a felhörétegen terjedt. Alatta, a mezőn gyorsan növekvő pont közeledett, ösztönösen ellen­kező irányba fordultam, és maradék erömhöz mérten me­nekültem. A távolság rohamo­san csökkent közöttünk. Cik­cakkban futottam, így oldal­ról szemügyre vehettem üldö zömét. Ikercsövű önjáró lö- veg volt. Akkor már lejtős szűkülő mélyúton ziháltam.. A löveg lassított. Ezt az alkal­mat akartam felhasználni, hogy a mélyút rézsűjén fel­kapaszkodva kiszabaduljak szorongatott helyzetemből. Pár méternyi kúszás után kime­rültem, nem találtam támasz­tékot, visszacsúsztam. Felállni már nem bírtam. A löveg csi. galassan. lánctalpait csikorgat­va közeledett. A két ágyúcső addig mozgott fel-alá, míg be nem nézhettem rajtuk a lö­veg belsejébe. Abban a pilla­natban lábamra gördült a nctalp... ... Szörnyű alom volt, de egy sejtés nem enged legyin- ' teni. Valaki ugyanazon az éj- j szakán azt álmodta, hogy ön­járó lövegben ült, és üldözött gy embert . . . I Vallató Géza SO fi OK „Tudományos“ kifogás lusta férjek szántára Svéd orvosok állították fel azt a férjek számára való­ban tetszetős aimeie-ei, hogy a nagy ünnepi ebé­dek után egészségtelen do­log rögtön elmosogatni vagy bármiféle mosást végezni. A nagy étkezés követ­keztében az emésztőrend­szer megtelik vérrel, és ilyenkor álmosság vesz erőt az emberen A fej és az izmok kevesebb vért kapnak, s á szakértők szerint jobb ilyenkor szé­pen lefeküdni, és megvár­ni, ameddig az emésztés megtörtént De vajon vonatkozik-e ugyanez az elmélet a házi­asszonyokra is? Korai izgalom Egy nyugalmazott por­tugál őrmester kétmillió 325 ezer esendőt nyert a Totobola nevű portugál totó-tombola játékon. A hír annyira felizgatta, hogy szívrohamot kapott, és meghalt. Bizonyára kevésbé izgult és életben maradt volna, ha megtudja, hogy rajta kívül még 337-en osztoztak a főnyereményen. Nyugdíjas kutyák A brazíliai Sao Paolo város határozata szerint azok a rendőrkutyák, ame­lyek nyolc éven át dolgoz­tak, nyugdíjat illetve tel­jes ellátást kapnak1 életük fogytáig. Különleges szol­gálatot is szerveztek, amely az anya nélkül ma­radt fajkutyakölykeket tej­jel látja el. • * * Alicante spanyol város rendőrsége bottal üti nyo­mát annak a tréfacsináló- nak, aki a város legszebb szökőkútjának vizébe szap­panhabot kevert. Az erő­teljes vizsugarak ugyanis olyan habot vertek a szap- panporos vízből, hogy a környező forgalmas tér szappanhabban úszott. * * * Konrad Adenauer, az »elpusztíthatatlan« volt német kancellár mesélte baráti körben; — Néhány nappal ez­előtt egy állatkereskedő egy teknősbékát ajánlott megvételre. Már-már el­szántam magam, hogy megveszem, de meggondol­tam a dolgot. A kereskedő ugyanis közölte velem, hogy egy ilyen teknősbé­ka 100—150 évig él. Per­sze, hogy nem vettem meg, hiszen magatok is tudjá­tok, milyen szomorú dolog az, ha az ember kedvenc jószága elpusztul. * * * Egy angol laburista kép­viselő mondta: — Az emberek olyanok, mint a dobok. Minél üre­sebbek. annál hangosabban szólnak. Somogyi Néhlap Az MSZMP Somot* v megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067 Készült a S'omogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Thumbnails
Contents