Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-11 / 8. szám

Kedd, J966. január 11. 3 SOMOGYI NÉPLAP A vállalati jellegű gazdálkodás fejlesztése a termelőszövetkezetekben A MEZŐGAZDASÁGNAK az utóbbi években elért ered­ményei jelentősek, viszont több olyan ténnyel találkozha­tunk, amelyek a gyorsabb fej­lődés akadályait jelzik. Ilyen tény az, hogy viszonylag las­sú a termelés növekedésének üteme, s nem emelkedik .ti­elégítő mértékben a nettó ter­melés és a munkatermelékeny­ség. A tsz-ek hitelterhei nö­vekednek, a megvalósult be­ruházások mégsem elegendőek ahhoz, hogy saját erejükből tovább fejlődjenek. A gvenge tsz-ek száma a sorozatos intéz­kedések ellenére sem csök­kent kielégítően. Az új agro- és zootechnikai eljárások, az új növény- és állatfajták mag- honosítása. termelésbe való be­vezetése rendkívül vontatott. Tovább tart a tsz-tagság el­öregedése, és több közös gaz­daságban súlyos munkaerőgon­dokkal küzdenek. Vajon e negatív jelenségek a termelőszövetkezeti gazdálko­dás velejárói, vagy gazdaság­irányítási rendszerünk fogya­tékosságaiból erednek? A szö­vetkezeti gazdaságok társadal­mi-gazdasági sajátosságainak, jellemző vonásainak vizsgála­ta azt mutatja, hogy a szövet­kezeti formából nem■ következ­nek szükségszerűen a gazdál­kodásukban fellelhető nem kí­vánatos vonások és fogyaté­kosságok. Ellenkezőleg: a szö­vetkezeti nagyüzem a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésének kiváló szervezeti és gazdasági kerete. A szövetkezeti torma elő­nyei természetesen csak akkor kerülhetnek felszínre, csak ak­kor érvényesíthetik kedvező Íratásukat, ha a társadalom tu­datosan olyan gazdaságpoliti­kai föltételeket alakit ki, ame­lyek megfelelnek az adóit fej­lődési követelményeknek, az üzemvezetés pedig alkalmas arra, hogy kihasználja a ked­vező föltételeket. Ebből követ­kezik, hogy a tisz-ek gazdálko­dását általában jellemző prob­lémák nem a szövetkezeti tu­lajdonformából, hanem abból erednek, hogy a jelenlegi gaz­daságirányítási rendszer már nem alkalmas a termelőszövet­kezeti formában rejlő kedvező adottságok teljes értékű hasz- nosítására. A GAZDASÁGI IRÁNYÍ­TÁS átfogó reformjának vég­rehajtása előreláthatóan alap­vetően megváltoztatja a szö­vetkezetek önálló gazdálkodá­sának föltételeit, és lehetőséget teremt a gyorsabb, kiegyensú­lyozottabb fejlődéshez. A szö­vetkezetek jelenlegi helyzetére az jellemző, hogy árbevételeik­ből nem képesek fedezni tény­legesen felmerülő kiadásaikat, tehát azit, hogy pótolják az el­használódott termelőeszközö­ket, visszafizessék az esedékes állóeszközhiteleket, növeljék álló- és forgóeszköz-állomá­nyukat, és végül, hogy tagjaik­nak a társadalom többi rétegé­nek jövedelmével arányban ál­ló keresetet biztosítsanak. Egy­szóval, hogy önerejükből biz­tosítsák a bővített újraterme­lés zavartalan folyamatát. A termelőszövetkezeti önálló elszámolás és önigazgatás el­vének érvényesítése egyet je­lent azoknak a közgazdasági föltételeknek és alapoknak megteremtésével, amelyek a szövetkezetek többségében — továbbra is figyelembe véve az állami hitelnyújtás lehetősé­geit j- biztosítják az újrater­melés bővítését. Föltételezve, Vízrezeték-szerelési fölvesz a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, Kaposvár, Május 1. utca 52. Jelentke­zés a személyzeti előadónál. (35135) hogy a mezőgazdasági termé­kek felvásárlási árszínvonala általában fedezi az újraterme­lés költségeit, feltétlenül szük­ségszerű: a termelőszövetkeze­tekben eddig meglévő elosztási rend és az alapok képzésének gyakorlata alapvetően megvál­tozzék. A vállalati jellegű gazdálko­dásra való áttérés azt je'enti, hogy a jövőben a termelőszö­vetkezeteknek maguknak kell gondoskodniuk az állóeszközök pótlásáról és felújításáról, te­hát a szövetkezetekben is meg kell teremteni az amortizációs alapot. Az amortizációs alap mellett az éves tervben le kell vonni a bruttó termelés érté­kéből a termeléshez szükséges természetbeli (vetőmag, takar­mány stb.), valamint a pénzbe­li forgóeszközöket, illetve § föl nem osztható forgóalapot, Kü­lön nyilvántartva a saját erő­ből és a hitelből fedezendő részi:. Az eddigi gyakorlattól eltérően a bruttó jövedelemből fennmaradó részből először le kell vonni a kifizetendő föld- járadékot, majd ki kell alakí­tani a munkadíj- és részesedé­si alapot. A bruttó jövedelem ily módon megmaradt része a szövetkezet tiszta jövedelme. Ebből tesz eleget az adó-, a kamialbefizetési és hiteltörlesz­tési kötelezettségeknek, és eb­ből fedezi saját belátása sze­rint az álló- és forgóalapok bővítését, illetve ebből képezi a biztonsági tartalékalapot. A VÁLLALATI JELLEGŰ GAZDÁLKODÁS érvényesülé­se tehát azt jelenti, hogy a kü­lönböző alapok képzésével, a jövedelem új elosztási rendjé­vel elválik egymástól az újra­termelés folyamatának és bő­vítésének három alapvető föl­tétele: az elhasznált állóeszkö­zök pótlása, a forgóeszköz- szükséglet fedezete — ezen be­lül a munkadíj- és részesedé­si alap- és a termelés bővítésé­nek különböző összetevői, a felhalmozás. A termelőszövet­kezetek önálló elszámolásának, önigazgatásának fejlesztése ily módon azzal az előnnyel járna — amellett, hogy biztosítaná a termelés megújításához szük­séges állóeszközpótlást és -fel­újítási —, hogy a forgóeszköz­ellátás megjavításával fedezné a termelés ilyen arányú szük­ségleteit. Ma ugyanis a terme­lőszövetkezetekben az egyik legnagyobb problémát éppen a hiányos forgóeszköz-ellátottság és ezzel párhuzamosan az ala­csony és rendszertelen munka­díjazás okozza. Érthető, hogy e kérdések kielégítő megoldása nagymértékben elősegítené a termelés maihoz mérten jobb föltételeinek megteremtését. A termelőszövetkezetek vál­lalati jellegű gazdálkodása ter­mészetesen nem valósulhat meg máról holnapra Ehhez hosszabb időre van szükség, de az első lépéseik már meg­történtek a bevezetéséhez szükséges objektív föltételek megteremtése útján. A mező- gazdasági felvásárlási . árak emelése, a termeléshez szük­séges ipari eredetű termékek árának mérséklése megfelelő alapot biztosít a szövetkezetek önálló gazdálkodásának erősí­téséhez. Ez egvúttal megköve­teli, hogy a szövetkezetek gaz­dálkodásában az eddiginél job­ban előtérbe kerüljenek a ter­melés gazdaságosságának kér­dései, széleskörűen és általá­nosan alkalmazzák a vállalati gazdálkodás olyan kategóriáit, mint a vállalati jövedelem, az önköltség, a nyereség, az ér- tékcsökken'tósi leírás, a forgó­alapok, a tartalékalapok, a munkadíjalap képzése. Érvé­nyesüljön az az alapelv, hogy a szövetkezetek túlnyomó többsége saját erejéből fedez­ze a termelés bővítésének költ­ségeit, és csak olyan mérték­ben vegyenek föl hiteleket, hogy azokat normális gazdál­kodás mellett vissza is tudják fizetni. Dr. D. L. Segítenek a hagyományok Híradás a kuntelepi Dózsa Tsz-böl Szu pertávolságú áram vezetékek A Szovjetunióban az 1366—1970-es években 6060 kilométer bosszú szu­per-távolságú egyenáramú vezeté­keket fognak építeni. Az első ilyen vonalakat, amelyek a »LEP—500« nevet kapták, Szibériában, az Urai­ban, Moszkva, Kujbisev és Volgo- grád városok között épültek. Ma már 750 kilovoltos »LEP—750» vo­nalakat terveznek. Ilyen kísérleti vezeték épül Moszkva és a Volga felső folyásánál levő Konako/o ipari központ között. Amikor az óév utolsó nap­jaiban Horváth Imrével, a kuntelepi Dózsa Tsz elnökével beszélgettünk még nem tudták pontosan, hogy mennyi lesz az osztalék. Azt azonban már Ko­rábban is tudtam, hogy e kis falu 1170 hold szántón gazdál­kodó termelőszövetkezete nagy utat tett meg megalakulásától — 1961-től — napjainkig. Az első évben 8,74 forintot ért- egy munkaegység, 1965 elején vi­szont »már« 24,30 forintot osz­tottak. Csaknem megelőzve a szomszédos tsz-eket. Aki nem tartaná ezt elég nagy fejlődésnek, annak sietve hozzá kell tennünk: a kunte­lepi határ nincs megáldva a legjobb földekkel. Szántóterü­letük átlagos aranykorona-ér­téke 4—5 között van. A sok he­lyütt csaknem futóhomokdom- bokka! tarkított termőtalaj »veseny képes« gazdálkodásra nem az igazi! Itt igen meg kell dolgozni azért, hogy a munka­egység év végi értéke csak egy forinttal is emelkedjék. Azon fáradoznak egész év­ben, hogy minél többet jóvá tudjanak írni a zárszámadási osztandóhoz. S ezt a célt több hagyományos üzemágban igyekszenek elérni. Ilyen pél­dául a dohánytermelés. Kun- telepien hagyománya van en­nek. A szuloki fajtát több év­tized óta termelik. — A múlt évben 17 hold dohányt ültettünk — mondta Horváth Imre tsz-elnök. — — Sajnos azonban ebből egy holdat elnyomott a víz, több mint három és fél holdat pedig elvert a jég. így voltaiképpen 12 hold termésére számíthat­tunk. A dohányperonoszpóra is kárt akozott, így 6 mázsa lett az átlagtermés. Számításaink szerint 180 000 forintot hoz a dohány. A dohány simítását, bálázá­sát az új év első napjaiban fe­jezték be. Azt tervezik, hogy továbbra sem szakítanak a ha­gyománnyal. Az eddigivel azo­nos, esetleg nagyobb területen termelnek dohányt a jövőben is, persze ha továbbra is any- nyi munkaerő lesz. mint eddig. Mert ez is közbeszól. (Hadd idézzem ismét a statisztikát: 1961-ben 319 tagja volt a tsz- nek, s a létszám 1965-ig 279-re csökkent.) S ha hozzátesszük még, hogy itt is kevés a fiatal, A kertész a tavaszra gondol — Mikor készül a kertész a tavaszra? — A következő idényre már júniusban gondol a ker­tész. Akkor kell eldönteni, hogy hova mit akar ültetni. Csak így tudja idejében el­végezni a munkáját. A ker­tész sosem lehet bizonytalan, mert egyhetes késés egy he­tet jelent a piacon is A hóval fedett buzsáki ker­tészetben jegyeztem föl Sza­bó Mihály szavait, miközben sorra mutatja a melegágya­kat. Mindenütt egészséges fe­jes saláták virí­tottak a hóta­karó alatt. — A kertész csak úgy ké­pes biztosítani a folyamatos­ságot, ha jó előre eltervez mindent. Ne­kem pedig vi­gyázni kell er­re, hiszen nem kevesebb, mint 32 féle nö­vénnyel je­lentkezem ta­vasztól őszig a Balaton-parton. Ennek egy ré­szét a MÉK útján értékesít­jük, de sokat forgalmazunk fonyódi bol­tunkon keresz­tül is. A Bala­ton-parton már primőrökké) akarunk je­lentkezni Lesz többek között káposztánk, paprikánk, para­dicsomunk és csíráztatott burgonyánk. És persze saláta. Az elmúlt idényben öt üdü­lőt láttunk el friss áruval. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy ezt ezután is meg­tegyük. A kilátások szerint ötven hollandi ággyal növek­szik a kertészetünk, és üze­melni kezd a két hajtatóház is. Enélkül nem lehetne ker­tészkedni. Ez azonban módot ad arra, hogy ésszerűbben dolgozzunk. A területnek nem növelésével, hanem jobb ki­használásával akarunk több árut adni a Balaton-partnak. Hiszen a tavalyi natvanki- linccel szemben most hetven­hat holdra kötöttünk szerző­dést a MÉK-kel. Meghatáro­zott árut szállítunk így a kereskedelemnek, de olyan növényeket is termelünk, amelyekre ugyan nincs szer­ződésünk, de a Balaton-par­ton hiány van belőlük. A mi szövetkezetünk valamennyi kertészeti termékét a fonyódi üdülőknek adja. — A terület ésszerűbb ki­használásával sikerül elér­nünk, hogy tavalyi piacunkat megtartva máshova is szállít­sunk áruit A múlt évben egy boltot tartottunk nyitva Fo­nyódon, az idén, ha szükség lesz rá, még egyet nyitha­tunk. Az üdülőkön kívül a táborokba is szállítunk. A múlt nyáron figyeltük a Balaton-parti keresletet. Eze­ket a tapasztalatokat figye­lembe vesszük, s úgy állítjuk be kertészetünket, hogy min­den keresett áruból idejében adhassunk piacra. Sokat je­lent majd a forgalom szem­pontjából az is, hogy otven- hét holdas barackosunkból harminckét hold az idén ter­mőre fordul. K. L O Vendel fo-atos szállífja el az asszonyoktól a lesimított do­hányt. Képünkön még Vangyia Márton tanuló, Gazda Józse/nó és Horvá.h Margit látható. s nagymérvű az elöregedés, he­lyesnek mondhatjuk a tsz ve­zetőségének a szépen jövedel­mező melléküzemágak kihasz­nálására irányuló törekvéseit. Ilyen fontos melléküzemág a nyírágsöprű kötése is. Jó, hogy ennek is múltja van Kuntele­pen, s ezt követik. Amíg az asszonyok a télen a dohánysi­mítást végzik, a férfiak hozzá­lyes istállójuk, egy 250 férő­helyes sertésóljuk meg egy 30 férőhelyes fiazíatójuk is készen van. A hodályukban 700 juhof tudnak megfelelő körülmények között tartani. Egyedül a gépesítésben van még pótolnivalójuk. Igaz, van 8 traktoruk és 25 különféle munkagépük, ám ez utóbbiak még kevésnek bizonyulnak. Nyelet tesz a seprűkbe, majd tizes csomókba köti Ifjú Csekő Fe­renc. Az itt készült 45 50 Ö00 darab seprű nagy részét a fővárosi gyárak, üzemek és köztisztasági hivatalok veszik meg. látnak a seprűik ötéihez. Ez megint jó jövedelmet ígér: egy nyeletlen seprűért 10 forintot egy nyeles seprűért 15 forintot fizet a felvásárló; ebből a tsz tisztá haszna 8, illetve 12 fo­rint körül van. Persze azért gond is akad Kuntelepen. De ha azt mond­juk — akár magyarázatképpen is —, hogy alapjában véve nem áll rosszul a Dózsa Tsz, nem tesszük ok nélkül. Gazda­sági épületeinek jó része el­készült az utóbbi öt évben, s ez nagy előny. A két, egyen­ként 10 hold dohány termését befogadó szárítópajta is ezt az állításunkat igazolja, a két 5 vagonos kukaricagóré is; ez utóbbi azt jelenti, hogy nem kell a kukoricát a szabad ég alatt tárolniuk. Két 50 féröhe­Nincs megoldva pl. a trágya- kihordás gépesítése; ezen csu­pán egyetlen gépi trágyamar­koló megvásárlásával is segít­hetnének. Ez a gép naponta 10—15 ember munkáját végez­né el. vagy mondjuk úgy: eny- nyi ember hiányát pótolhatná. Számolnak is ezzel a tsz-ben. csak még egyelőre nincs rá ke­ret. Ami viszont megvalósulás lőtt áll, az a nyáron megépí­tendő, 80 személyt befogadó dohánysimító épülete. Az elő­kalkuláció szerint 80—100 ezer forintba kerül. Efc az épület kéthasznú lesz: padlásterét niagy felületű terménytároló­nak alakítják ki. Ezzel jórészt megoldódik majd a szövetke­zet gabonatárolása gondja. Fehér István A Somogy megyei Tanács V. B. Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálya PÁLYÁZATOT HIRDET a Somogy megyei Tanácsi Tervező Iroda, főmérnöki állásának betöltésére. lelentkezhetrek építészmérnöki oklevéllel rendelkező mérnökök, kiknek megfelelő kivitelezési és tervezőn gyakorlatuk van. Szükség esetén lakás biztosítva. Jelentkezés írásban a Somgoy megyei Tanács V. B. Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztályának vezetőjénél, Kaposvár, Május i. ú- 1«. szám alatt. (35165)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents