Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-30 / 25. szám

* *—*-» * ijL-'Í6RAÍ6K6KHV A A A A A A A A A ^ —™-d -° I cA, t'twtuz róka h a ntéíj ravaszabb kakas A róka nagyon megéhezett egy kis kakashúsra. Szerette volna megkaparintani magá­nak a baromfiudvar büszke­ségét, a lcakas azonban jó­korára megnőtt, erős csőre volt és éles sarkantyúja. Nem volt egyszerű dolog őt meg­fogni. — Na várj csak! — gon­dozta a róka. — Ha nem si­kerül erővel, majd sikerül ravaszsággal! Egy napon, araikor a gaz­da elment hazulról, beosont az udvarra, és ráköszönt a kakasra: — Jónapot, kedves kakas! Nagyon örülök, hogy itt ta­lállak! Régóta szeretném el­mondani neked, hogy az egész erdőben minden állat csodálattal beszél arról, hogy te milyen szépen tudsz ku­korékolni. Egy mérföldnyi- re is elhallatszik a hangod és olyan tisztán, erőteljesen szól, akár a harangé. Egyet azonban nem tudok megérte­ni. Képzeld, valaki azt mondta nekem, hogy te csak nyitott szemmel tudsz kuko­rékolni. Ha behunyod a sze­med, nem egyéb a hangod a csirkecsipogásnál! — Micsoda rágalom! — mérgelődött a kakas. — Hát bebizonyítom, hogy nem így van! Nézz ide! — mondta, és behunyta a szemét, mi­előtt azonban kinyitotta vol­na a csőrét, a róka hirtelen bekapta, és futni kezdett ve­le az erdőbe. Az út arrafelé vezetett, ahol éppen a kakas gazdája dolgozott. Amikor megpil­lantotta a rókát, szájában a kakassal, bizony, futásnak eredt a róka után. A kakas jajgatni kezdett. — Ú, ked­ves róka barátom, a gazdám most mindkettőnket agyon­ver! Mondd neki, hogy én a saját akaratomból megyek veled! A tanács megtetszett a ró­kának, és anélkül, hogy meg­gondolta volna, mit tesz, kiáltani akart a gazdának, hogy a kakas a saját akara­tából megy vele, de bizony, amikor kinyitotta a száját, a kakas abban a pillanatban kiugrott és felröppent a ke­rítés tetejére. A róka iszo­nyatos mérges lett, de be­látta, hogy a kakas túljárt az eszén... (Fordította: Antalfy István) Sau Ervin: TÉLI GOND Veréb Feri csiripel: hideg, ördög vigyen el! Sehol egy kis monsa, mag csak sárga fű hó alatt... Jaj, ml lesz az ebédem? Ki ad enni ma nékem? Morzsát szór ki Tériké odarepül Ferike, L&kmárorik. s csiripel: hideg, ördög vigyen el! — ÖREG ERDŐ Bégen mellett, a Görgcny völ­gyében terül el » hektár terüle­ten Románia legöregebb tölgy- erdeje. Ez aa értékes természeti emlék Mocsár-erdő néven ismere­tes. Az erdőben csaknem teo olyan tOlgy található, amelynek kora (,50—Tje év. A legtObb (a átmérő­je meghaladja a két métert. Aa érdé megóvására munkálatokat hajaottak végre a túlságosan nngy talajnedvesség ellen, s több mint 2see#0 tölgy-, bükk- és fény ócse­metét ültettek. KEDVES GYEREKEK! B. Flóriánnak Hajmásra, K. Ibolyának Mosdósra, S. Istvánnak Barcsra, a Vi­dámság őrsnek Pusztaková­csiba és a többi verselgető pajtásnak üzenjük, hogy a gyermekrovatnak küldött verseiteket elolvastuk, de le­közölni belőlük csak a né­hány legjobbat tudjuk, mi­vel — mint tapasztaljaitok — kevés a helyünk, s első­sorban arra törekszünk, hogy a felnőtt költők nek­tek írt verseinek helyet ad­hassunk. Árra sem vállal­kozhatunk, hogy a hozzánk érkező sok sersre, levélre válaszoljunk, jó javaslatai­tokat inkább megvalósít­juk. Azt tanácsoljuk, hogy verseitekkel forduljatok bi­zalommal iskolai magyar tanáraitokhoz, tőlük bizo­nyára megkapjátok a kért útmutatást, segítséget és egyúttal a bírálatot is. SZENFE3T VÍZZEL TÁRSASJÁTÉKOK CICA A játékosok körben ülnek (vagy állnak). Középen a »•cica«, aki kiválasztja áldo­zatát, és hozzásomfordál. A kiválasztott játékos előtt do­rombol, nyávog, fúj, akár a macska. Ezt a mulatságos je­lenetet a kiválasztott játékos­nak komoly arccal kell elvi­selnie. Sőt: a »cica« arcát is meg kell simogatnia e szavak kíséretében: »Szegény kis ci- cuskám, elmehetsz cicuskám«. Ha mindezt nevetés nélkül képes megtenni, a »cicának« csakugyan tovább kell men­nie egy új játékoshoz. Ha viszont az illető nevetett (mo­solygott), helyet cserei a ci­cával, ő lesz a cica. FUTÁS A SÁLÉRT Háttal egymásnak két szé­ket helyezünk el. A szék alá hosszában egy sálai teszünk, amelyet a játékosoknak kell majd megszerezniük. Két já­tékost leültetünk a székre, majd tapsjelre mind kettő jobb irányban haladva, igyek­szik mielőbb a sajat székére visszaülni. Miután leült, megpróbálja a sálat felvenni a szék alól. Az a játékos győz, akihez a tol került. A szén hidraulikus fejtése és szállítása a legkorszerűbb eljárások közé tartozik. Nincs szükség okvetlenül a dolgo­zók jelenlétére a fejtésnél, mivel a gépi berendezés tá­volról irányítható. Nagy előny az is, hogy hidraulikus fejtésnél nem keletkezik szénpor, illetve nem tölti be a bányatérségek levegőjét, ezért a bányászok munkakö­rülményei sokkal jobbak. A vízágyú „tüzér4 A hidromechanizálás fő eszközét, a hidromonitort méltón nevezték el magyarul vízágyúnak. A belőle kilövel­lő nagy nyomású vízsugámak ugyanis oly Hatalmas ereje van, hogy megbontja a szénréteget is, és kisebb- nagyobb darabokban hasítja le a szenet. Az elfolyó víz magával sodorja a szenet a vz.'llítóvályúkba, amelyek gyűjtőaknába torkollanak. A szenet géppel 60 mm-es da­rabokra zúzzák, ezután kot- rószivattyúval a csővezetékbe juttatják. A szállításról víz- i szintes irányban (az aknáig) I és függőleges Irányban (a fel­színre) egyaránt nagy télje-, sítményű kotrószivattyúk | gondoskodnak. A szénelőkészítés fő felada­ta a tiszta szénnek a hozzá keveredett kőzetektől, az ún. meddőtől való különválasztá­sa. A vízsugárral fejtett szén esetében szükség van ezen­kívül a tekintélyes mennyi­ségű víz eltávolítására is. Az első víztelenítés után a sze­net 3—60 mm nagyságú, vi- j zet nem tartalmazó részre és 0—3 mm-es szemeket tartal­mazó ún. zagyra választják 1 szét. A durva szemű szén a meddővel együtt az ülepí- j tőbe jut, ahol a különválasz-! tást a fajsúlyúkban jelei tke-, ző különbség teszi lehetővé. ; A zagyét ún. hidrociklonok- • lián röpítő erő hatásának te­szik ki, a kaoott széniszapot ezután még dotálásnak vetik aló, amikor az alkotórészek fajsúlya alanión , A vízágyúk működéséhez szükséges naev nyomású vi­zet a külszíni szivattyúállo­más biztosítja. Ez utéWiiba érkezik az előkészítőbe’! munkát végzett víz is. úgy­hogy zárt körforgás valósul meg. Hidraulikus szénszállítás A szénnek a búny térség­ből a külszínre való szállítá- 1 oakor is nagy jelentősege van I a hidraulikus eljárásnak. Ma­napság a szénbányákban kü­lönféle típusú szállítóberen­dezéseket használnak, a fő­folyosókon pedig mozdonyok­kal vontatott csillék közle­kednek, melyeket szállítékas juttat fel a külszínre. Az ilyen 1 szállítás bonyolultsága miatt olyan országokban is, ahol eddig a hidromechoni- zalt fejtést nem alkalmazták, igyekeznek legalább a hi 1- raulikus szénszállítás előnyeit kihasználni. A csővezetéken megy a szén A Szovjetunióban hidrauli­kus eljárással minden évben nagy mennyiségű szenet ter­melnek ki. Az elkövetkező években egyre szélesebb kör­ben alkalmazzák majd a hidromechanizálóst, s 1980- ban már a föld alatti bá­nyákból kikerülő szén 20 szá­zalékát tervezik vízágyúval kitermelni. A csővezetéken való szén­szállítást első ízben az Egye­sült Államokban vezették be. Az Ohió állambeli Georgetown szénelőkészítőjéből a 113 km- nyire lévő Cleveland erőmű­vébe szállítják így a sze­net. A csővezeték átmérője 254 mm. Négy szivattyúállo­más gondoskodik a szén moz­gatásáról, amely 5,6 km/ó se­bességgel haladva 32 óra alatt teszi meg az utat az erőműig. A sikeres kezdeményezés követésre talált. Az Egyesült Államokban a Nyugat-Virgi­niai állambeli szénkörzet és Philadelphia, valamint New York között terveznek szén­szállító távvezetéket. Itt a csőátmérő 760 mm lesz, a táv­vezeték hossza pedig kb. 060 km. Évenként 5-6 millió tonna szén szállításával számolnak a tervezők. Angliában a Mid­lands szénkörzet és London között tervezett csővezeték 200 km hosszú lesz, egymillió tonna évi teljesítménnyel. Az NSZK-ban a Ruhr-vidéket akarják összekötni Regens- burggal, ahonnan a szén a Dunán jutna el Ausztriába. A 400 mm átmérőjű csővezeték teljesítményét évi 3 millió ton­nára tervezik. Ligeti György 4 z emberek szeretik az ékköveket babonás tör­ténetekkel felruházni. A földkerekség egyik sok mesét kiváltó drágaköve a nevében is lángot, tüzet idéző »tűz- opál-«. A babonás felfogás szerint az opálkő szerencsét­lenséget hoz. Ez a hiedelem hogy egy kis titokzatossággal kell a drágakövet piacra vin­ni, akkor mindjárt biztos a siker. A vörösvágási opált Bizáncon keresztül, mint »Kelet kincsét« hozták forga­lomba. A sejtelmes tűzfényű opál a középkorban rendkívül ked­azóta terjedt el, amióta III. Napóleon francia császár fe­leségének, Eugéniának az opál iránt érzett ellenszenve másokra is átragadt, vagyis divat lett. A Habsburg-ház egyik nő­tagja, Mária Terézia semmi félelemnek sem adta tanúje­lét, midőn a vörösvágási le­lőhelyen előbukkant 5 94 gramm súlyú opálkövet egy Haupt nevű tűzkők trsske: > neki ajándékozta. A kétmil­lió aranykorona értékű vö- rösvágási opálkő a bécsi ud­vari természetrajzi múzeum­ban van. Nem hozott szerencsétlen­séget az opál a rómaikra sem; különböző korabeli fel- egyzésekből megállapítható hogy a rómaia mesebeli kar- bunkulusköve is opál volt. Már m rómaiak w tudtál:, veit ékszerdísz volt, legkivált | egyházi remekművek ékessé­geként terjedt el. A számos országot kifosztó Habsburg- ház is igyekezett az opálnak kedvezőtlen hírét kelteni, de okét egy csepvet sem nyug­talanította a különlegesen nagy vörösvágási opálkő bir­toklása. Az opál anyaga voltakép­pen kovasav, amely híg ko- csonyaszerü állapotában ke­resztülszivárog a hegyek trac- hitanyagán, s a természeti erőknek, fénynek, melegnek, napnak, víznek bizonyos összegező hatása folytán ala­kul ilyen csodálatosan szép irágakővé. Az opál egyesíti magában brilliant sokszínű ragyagé­it. csakhog t~- misztá kusabb és érdekesebb. Borsi U. József A MÚZEUMBAN JÁRTUNK 1 2 3 BÜ 4 S 6 7 8 9 fül 10 11 12 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ 13 a 14 ::h ■■■■ IS as: ■■■■ ■■■■ 16 17 Ifi! 1« 19 m US 20 21 m 22 23 2« 25 ■■■■ 26 :::: :::: 27 m 28 29 30 \m a ÜH 31 32 33 Ü !§H 34 ffn 35 vízszintes : 1. Híres tokaji bor. 4. A népvándorlás-korl népek nyilvántartója. t. Szívja népiesen. 19. Hajtja a nyájat. 11. íz. IS. A kutyáé. 1*. Folyékony ásvány. IS. Pisze. IS. Névelő. 17. Kicsinyítő képző. 18. Az ember és az állatok testét fedi. SO. A. V. 81. Mesterség. 88. A rómaiak ruhakapeseló tűje. 85. Vízi nővény mássalhangzót. 87. Lyukat csinál. 28. A felnőttek isszák, ha fárad­tak. 81. A népművészetből ezek tet­szettek a legjobban. 84. Névelővel mértani Idom. 85. Összegubancolódott kender. FÜGGŐLEGES: 1. Hagyomány névelővel. 8. Innen római bognárműhely került elő. . 8. A tél oroszuL 4. Személyed. 5. Vércsatornák. 6. Hossz ló. 7. Nem mögé. 8. Visszafelé zamat. 18. Azonos mássalhangzók. 18. Baj betűi keverve. IS. Nemsokára élvezhető lesz a gyümölcs. 14. Népvándorlás korabeli nép. 19. Visszafelé fej röviden. *#. Cigánygyerek névelővel. 23. Ilyen körte Is van. 84. U. F. 26. Nem lát, névelővel. 59. Értéke, pénzben kifejezve. 3«. Világító körte, villany ... 81. Magas növény. 38. Bőrlyukasztó szerszám. 88. A cselekvés kiváltója. Beküldendő a vízszintes 4., Sí* 31. és a függőleges 2., 16. K. J. Beküldési határidő 1*66. február 3-án, csütörtök délig. A szüksé­ges sorokat levelezőlapon küldjé­tek be, s írjátok rá: »Gyermek keresztre! tvény«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Töpörtyű, Kolbász; Nyársdugás; Hurka. Jlri Hronek Hispaniola aranya című könyvével jutalmazzuk a kö­vetkező pajtásokat: Kanász Imre. Deres Andrea, Kaposvár) Ifj. Ko­vács József, Lad; Horváth Piri, Baté. A könyvekét postán küldjük eL ROMAIN ROLLAND Száz éve született á kiváló fran­cia regény- és drámaíró, az em­beri szolidaritás nagy harcosa. VÍZSZINTES: 1. Növény (fordít­va). 3. Idézet Romain Rolland egyik müvéből (zárt betűk N, E, O, E.) folytatása a 88. sz. vízszin­tesben. 14. Találékonyság. 15. Egé­szen kiszárad. 16. Létezik. 17. Fa­nyar Ízű gyümölcs. 1». A szarvas- marha hímje (névelővel). 80. Tolsz­toj személyneve. 22. Azonos be­tűk. 83. C. Z. E. 25. A közlekedés bonyolódik le rajtuk. 26. Régi tö­rök megszólítás. 88. A vízszintes 3. folytatása. 39. Becézett Irén. 30. Bolond birka. 31. Kossuth-dijas színész, táncos komikus (Kamill). 33. O. S. 84. Hal, betűi keverve. 35. N. L. 37. Kevés mennyiségű (két szó). 38. A. E. 39. Izomkötő szalagok. 41. Több dél- és közép­amerikai állam pénzegysége. 42. B. H. 43. Tép. 43. Mely személy? 46. Mátka. 47. Kötőszó. 49. Dante komédiájának első része. 51. Du­nántúli folyó. 53. L. O. O. 57. Üre­gek. 59. » . .., a bárányka és a nyúl« (Mikszáth). 60. S. T. 61. Szeszes Ital. 62. Magyar családnév. 64. Messzebbre. 66. Sir.... 68. Hiba az írásban. 70. Volt magyar válogatott labdarúgó, de egy ritka férfinév Is. 72. Szigligeti »Liliom- fi*< c. színmüvének egyik nőalak­ja. FÜGGŐLEGES: 1. Egy másik Rolland-ldézet (zárt betűk: L, L, G), folytatása a függ. 5. sz. sor­ban. 2. 50—50 százaléka. 3. Cen- tUlter, röv. 4. Sérülés. 5. A füg­gőleges 1. sz. sor folytatása. 6. Udvariasan közölni á kívánsá­got. 7. A. N. S. 8. Z. Y. 9. Euró­pa Kupa. 10. »Ejh .... kő I tyúk anyó, kend«. (Petőfi). 11. Tilal­mas dolog az Ősközösségben élő népeknél. 12. Megalkotja, létre­hozza. 18. Eles, fogazott szer­szám. 18. Folyadék, gáz áramlását szabályozó szerkezet. 21. Női név. 28. Kisebb dolgot elemei. 24. A világot alkotó négy ősanyag. 27 N. G. 28. Az alaphangsor 1. és 4. hangjegye. 32. I. O. O. 36. tínne pl hangulatú bőséges evés-ívás. 39. Román folyó, de egy női név is. 40. A tojásból kibújt. 42. Né­hány nyomtatott Ívre terjedő könyvecskék. 44. Független köz­társaság Ny.-Aírikában. 48. Két darab (névelővel). 48. Ruhaterv 50. L. S. 58. A. K. 54. Nagy fran­cia fizikus (1859—1908). 55. Becé­zett női név. 56. Bőrbetegség. 56. Operaházunk volt Igazgatója (1915-től 17-ig), Aurél. 63. Vízinö­vény. 64. Duplán véve: gongszer j ütőhangszer. 65. Becézett Aranka. 67. A halotti Beszéd egyik szava. 69. Község Vas megyében. 70. Z. E. 71. Szintén. B. J. Beküldendő: a vízszintes 3., 86., függőleges 1. és 5. sz. sorok meg­fejtése. Beküldési határidő 1966. feb­ruár 4-én, pénteken délig. Kérjük olvasóinkat, hogy a szükséges so­rokat levelezőlapon küldjék bez ezzel a megjegyzéssel: »Felnőtt keresztrejtvény«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Kormányzósági karco­latok; Hazai jegyzetek; Külföl­dön; A Galavljov család. Novikov-PriboJ Csuztma című könyvét nyerték: Magyar Sán- dorné, Slmora István, Kaposvár; Sasvári Tibomé, Nagyatád; Ka­locsai József, Böhönye. A könyveket postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents