Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-30 / 25. szám
Vasárnap, 1966. január 30. 3 SOMOGVI NÉPLAP A csurgói „csirkegyárban“ Odakint havat kavar a szél, a »gyárban« kellemes meleg fogadja a belépőt. Halk zizegés jelzi, hogy motorok dolgoznak a tágas csarnokban. Hőt termelnek ezek a villanymotorok. A fehér fémszekrényekben tojások sorakoznak. Ezen a héten kezdte meg munkáját az idén először a csurgói keltetették, s jelentős nyereség- részesedésre számítanak. Több mint tíz termelőszövetkezet szállít a keltetőbe tojást ezekben a napokban. Egyelőre csak öt gép üzeme!. Ezekbe 28 000 tojást raktak be. A szállítmányok növekedésével több gépet is munkába. állítanak, és így egyszerre akár százezer tojástőüzem. A tervek szerint augusztusig 720 000 tojást keltetnek ki. Ez az üzem 1962-ben adott először baromfit a gazdaságoknak. Akkor még csak 400 000, egy évvel később már mintegy 600 000 csirkét keltettek ki. 1964-ben hétszázezerre, tavaly pedig már hétszázhúszezerre nőtt a csirkék száma. A kelési százalék 90 körül volt. Tervüket 20 százalékkal túlteljesíból kelhet a csirke a szekrényekben. A tojásokat előbb alaposan megvizsgálják, s csak aztán teszik a szekrényekbe. Ottjártunkkor Pallag Ig- nácné gondosan átvilágította a tojásokat (első képünk), majd Horváth Józsefné a keltetőgépbe rakta őket (második képünk). Ha már több tojás érkezik a keltetőbe, hetente 30—40 000 csirkét várhatnak ezekből a szekrényekből. Elkészült a kisipari szövetkezetek távlati fejlesztési terve A Somogy megyei KISZÖV elkészítette a megye kisipari szövetkezeteinek távlati fejlesztési tervét. Az OKISZ a harmadik ötéves tervben 29 300 000 forintot biztosít beruházásokra Somogynak. Ezzel 930 új dolgozó foglalkoztatása válik 'ehetővé. Az ehhez szüksége - anyagról, bérről és munkáról az OKISZ gondoskodik. Ezenkívül még 840 dolgozó munkába állítására lesz lehetőség, ha az ehhez szükséges 35 300 000 forint összegű beruházást biztosítjáK. A vas- és fémipari részlegek 18 millió, a faipariak 10,5 millió, a textilruházat 4,5 millió, az építőrészlegek 17,1 millió, a szolgáltatók pedig 11 millió forintot kapnak fejlesztésre. EffIBKHI fi Élt Megjelent a Béke és Szocializmus januári száma A vezércikket Az akcióegység az élet követelménye címmel három szerző — F. Anton, a Spanyol KP KB tagja, A. Ferrari, az Argentin KP KB tagja és V. Slavik, a Csehszlovák KP KB tagja — írta. Rámutatnak arra, hogy az imperializmus agresszivitása világszerte fokozódik, s ennek következtében megnövekedett az új világháború veszélye. A cikk elemzi ennek okát, és hangsúlyozza: a jelen körülmények között különösen fontos a nemzetközi kommunista mozgalom egysége és az összes anti- imperialista erők akcióegysége. A folyóirat A demokráciáért és a békéért címszó alatt sok Időszerű cikket ad közre. S. Carrillo, a Spanyol KP főtitkára beszámol a írancolsta diktatúrával szembeni ellenállás növekedéséről; M. Reimann, a Német KP KB első titkára elemzi a választások után kialakult nyugatnémet belpolitikai helyzetet, és vázolja a demokratikus erők feladatait a oonni kormány revansista és militarista politikája elleni harcban. L,. Sztríngosz, a Görög KP PB tagja megvonja az ország demokratizálásáért folytatott népi harc mérlegét, és vázolja a reakció uralmának megdöntéséért vívott harc további feladatait. Ugyanez a rovat A békeharc perspektívái címmel interjút közöl Isabelle Blumtól, a Béke-vi- lágtanács elnökségi tagjától. A szocialista építés elmélete és gyakorlata c. rovat időszerű közgazdasági kérdéseket, tárgyal. N. Fagyejev, a KGST titkára A gazdasági kapcsolatok fejlődése a KGST keretei között c. cikkében kitér arra, mi akadályozza a szocialista nemzetközi munkamegosztás további elmélyítését. J. Pajestka lengyel közgazdász A központi tervezés és az ipari egyesülések c. írásában a lengyelországi tervezési és gazdaság- irányítási rendszer átszervezésével foglalkozik. A KGST-orszá- gok gazdasági kapcsolatai, gazdaságuk fejlődése alapján egyre sokrétűbbek lesznek. Erről számol be a KGST-országok gazdasága a jelenlegi szakaszban c. szemle is. Napjaink nemzeti felszabadító mozgalma címszó alatt közli a lap F. Nasszarnak. a Jordániái KP KB főtitkárának cikkét: Jordánia népe harcol a teljes fel- szabadulásért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért; továbbá közli A dominikai forradalmi harc és tanulságai c. tanulmány befejező részét J. I. Quello és N. Isa Conde tollából. Az időszerű kérdések fóruma c. rovat érdekes tanulmányt közöl A. Ramsi Jordániái publicista és A. Levkovszkij szovjet közgazdász tollából A kispolgári tömegek a »harmadik világ« forradalmi mozgalmaiban címmel. A jól dolgozó falusi pártszervezeteknek ez a jelszavuk: a zárszámadás a tagság legbensőbb. közös ügye. Tehát nem elsősorban az elnök, és nem a főkönyvelő számvetése, nem a rubrikák számoszlopainak összeadása és lezárása, hanem közös, felelősség- teljes elszámolás, amelynek során mindenki kérdezhet, és mindenkinek felelnie kell. Ez a komoly tennivaló csak akkor lehet eredményes, ha az egész közösség felkészül rá, ha mindenki jó előre elmondja véleményét, és tisztázza azt, amit nem értett. Más szóval, ha az egész tagság részt vesz a zárszámadás előkészítésében, A brigádok, a munkacsapatok tagjai meghányják-vetik az esztendő tapasztalatait. Megtet- tek-e mindent; szorgalmasan, takarékosan gazdrlkodtak-e? Vigyáztak-e minden szem búzára, minden szál takarmányra? Megbeszélik, menynyi hasznot hajtottak a közösnek, és mennyivel hajthattak volna többet, ha még jobban dolgoznak, vagy a vezetőség jobb föltételeket biztosít számukra. E z az előkészületnek a gazdasági része. Nagyon fontos dolog, mert egyetlen tsz-tagnak sem közömbös* mennyit visz haza zárszámadáskor. Mégis: ha csupán azt számolgatják a tsz-tagok, akkor még keveset tettek. El kell készíteniük a zárszámadás emberi mérlegét is. Mert a közösben az ember a legfontosabb. Éppen arra kell a pártszervezeteknek is legjobban vigyázniuk, hogy már az előkészítő beszélgetések során is ne csak a pénzről, hanem az emberekről is szó essék.. Fölmérjék egymás munkáját. Ki menynyit és hogyan dolgozott? Nőttek-e öntudatban, emberségben? Közelebb kerültek-e társaikhoz? Kibonthatta-e mindenki a képességét? Megtalálta-e a helyét, otthonát a közösben? Mi az, ami egy- egy embernek kedvét szegi, s megnehezíti számára, hogy jó hangulatban, harmonikusan illeszkedjék a közösségbe? Fontos mérlegre tenni egymás erényeit és hibáit, a vezetőség jó vagy rossz tulajdonságait. S amikor mindez már megtörtént, levonni a szükséges politikai következtetéseket is. Milyen a közszellem, a vélekedés, hogyan képviseli a tagság azt a politikát, amelyet egy szocialista nagyüzem gazdáinak képviselnie kell? Csak ilyen előkészítés után képzelhető el eredményes, jó közgyűlés. Ha nem a plénu- mon derülnek ki a dolgok, s a tagság nem úgy ül a széksorokban, mint valami távoli rokon, aki először hall arról, mi is történt egy esztendőn át a családban. Nehéz okosan, körültekintően hozzászólni olyasmihez, amit először hall az ember, aminek elemzéséhez nem gyűjthetett érveket, gondolatokat. A »meglepetésszerű« közgyűléseken — ahová a részletek ismerete nélkül ül be a tagság — rendszerint íélre- csúszák a vita. Ha az emberek első ízben hallják, hogy mi minden történt körülöttük, akkor vagy elszabadulnak az indulatok — s ez a józan mérlegelés legnagyobb ellensége —, vagy pedig közönybe fullad a vita, s egykét apró egyéni sérelem mellékutcába viszi a tagságot. LEGE A pártszervezetnek arra is vigyáznia kell, hogy az észrevételek meghallgatásával elkészített közgyűlési beszámoló ne csupán számok halmaza legyen. Ne csak kitűnő könyvelői kimutatás. Tükrözze a megtett út eredményeinek, gondjainak számbavételén kívül a tagság vágyait, tervezgetését, és vonja meg azt a bizonyos emberi mérleget is, amelyet s brigádok, a munkacsoportok már az előkészítés időszakában megvontak. Mert hiába a legmutatósabb számok. Kevés az, ha az elnök beszámol 50 forintos munkaegységről, milliós tartalékokról. Ha egyetlen emberrel is nem tud »elszámolni«, már baj van a zárszámadással. Igen nagy a zsebben duzzadó ezresek hatalma, de az esetleges mellőzöttség, a kivételezéssel, közönnyel megbántott ember elkeseredése megtépázza a pénz okozta örömet. A kommunista felelősségérzetnek az anyagi javakkal együtt az emberi érzésekkel ugyancsak számot kell vetnie. S a pártszervezetre hárul az a fontos feladat is, hogy a közgyűlés tanulságait, az ott levont gazdasági és politikai megszívlelendőket a későbbi agitációs munka szerves részévé tegye. Nehogy — a minden csoda három napig tart elv alapján — elcsituljanak a javaslatok, feledésbe merüljenek a tennivalók. Zárszámadási közgyűlés csak egyszer van egy évben, de jó munka, felelősségtudat nélkül egyetlen nap sem telhet el. Elsősorban a pártszervezetek kötelessége képviselni és ébren tartani ezt a felelősséget. Kékesül Gyula ÜJ REND A TERMELŐSZÖVETKEZETI BERUHÁZÁSOKBAN Január 1-e óta új rendelet érvényes a termelőszövetkezeti beruházások, felújítások szabályozására. A négy országos főhatóság vezetőjének — az Országos Tervhivatal elnökének, a pénzügy-, az építésügyi és a földművelésügyi miniszternek — együttes rendeiete részletesen szabályozza a termelőszövetkezetek, az állam- igazgatási szervek, a tervező- és építőipari vállalatok tsz-be- ruházásokkal kapcsolatos feladatait, jogait és kötelességeit. Ezekről az intézkedésekről beszélgettünk Kazareczki Kálmánnal, a Földművelésügyi Minisztérium Beruházási Igazgatóságának vezetőjével. Mi tette szükségessé a rendelet megalkotását, milyen célokat szolgálnak az Intézkedések? — A termelőszövetkezetek beruházási tevékenységének rendezése több éve megoldatlan, hiszen mindeddig nem volt egységes jogszabály. Most megszűnt ez az állapot, és a január 1-én életibe lépett rendelet egységes jogszabályba foglalja a beruházások, a felújítások rendjét. Jellemző, hogy az új rendelet tizenhét, korábban érvényben lévő jogszabályt helyezett hatályon kívül. Ám a nagyszámú jogszabály ellenére a beruházásoknak több olyan része volt, amelyet rendelet nem szabályozott. Igen hiányosak voltak az intézkedések például a beruházásokkal kapcsolatos szerződések megkötésére, tartalmára és teljesitésére. A hiányosságokra figyelmeztetett bennünket az is, hogy rendkívül megnőtt a beruházásokkal kapcsolatos peres ügyek száma, és a bíróságok — egységes jogszabály híján — gyakran csak elvi állásfoglalást hoztak. A visszás helyzet miatt a beruházások megvalósításakor a termelőszövetkezetek gyakran károsodtak. A tsz-ek a megyei beruházási irodák, a különféle kivitelező vállalatok tevékenységét képtelenek voltak megfelelően elbírálni, ellenőrizni, mert a sokféle jogszabály között nem tudtak kellően eligazodni. Az új rendelet egyik célja, hogy biztonságos alapra helyezze a termelőszövetkezeti beruházásokat. Egyik alaptétele, hogy a vállalatok és a termelőszövetkezetek egyenlő jogú partnerként, kölcsönös megállapodások alapján működnek együtt; a beruházások tervezésére és megvalósítására szerződéseket kötnek, s ezeknek megtartása kötelező mind az állami vállalatoknak, mind a termelőszövetkezeteknek. Ilyenformán egyenlő jogviszony alakul ki. A rendelet tehát már tartalmaz olyan elemeket, amelyek átmenetet jelentenek az új gazdaságirányítási rendszerbe, például: figyelembe veszik a vállalatók és a termelőszövetkezetek növekvő önállóságát. A beruházások új rendje megköveteli, hogy mind az állami szervek és vállalatok, mind a termelőszövetkezetek megfontoltabban döntsenek a beruházásokról. Ezért is fontos a rendeletben az önállóság jogi alátámasztása. Az intézkedés kimondja, hogy csak olyan beruházásokat szabad megtervezni és megvalósítani, amelyeket a termelőszövetkezet határoz el. Nincs joga egyetlen állami szervnek vagy vállalatnak sem arra, hogy a termelőszövetkezeti tagság szándéka nélkül beruházásokat, felújításokat szorgalmazzon. Az önállóság növekedése fejeződik ki abban is, hogy ezentúl csak a nagyobb arányú, a több koordinációt igénylő tsz-beru ha zásokat kell megyei szinten jóváhagyatni. Fontos szerepet játszik a beruházások megvalósításában a gazdaságosság. Ennek érvényesítése egyik alapelve a rendeletnek, melynek mellékletei segítséget nyújtanak a gazdaságossági számítások elvégzéséhez. Ezeket a számításokat minden egymillió forintnál nagyobb beruházás esetében elvégzik, és közgyűlés előtt ismertetik. Ilyen módon a termelőszövetkezetek tagjainak módjukban áll érdemi vitát folytatni a beruházások célszerűségéről, várható eredményességéről. A rendelet — az eddigi gyakorlathoz képest — több egyszerűsítést is tartalmaz, csökkenti a beruházási bürokráciát. Azokban a termelőszövetkezetekben például, ahol távlati üzenifejlesztési tervek készülnek, amelyek hosszabb időre tartalmazzák a megvalósítandó beruházásokat is, a fejlesztési terv jóváhagyása után nincs szükség külön beruházási eljárásokra. Vagy: ezentúl a tsz által elhatározott beruházás megerősítése és a hitelnyújtás elbírálása együtt történik, s egyúttal fedezetigazolásul is szolgál. Az eddig szokásos majortelepitési tervek helyett áttérünk a telephely-dokumentációs rendszerre, s ez is több egyszerűsítéssel jár. Ha például a termelő- szövetkezet típus- vagy az FM ajánlotta terv szerint építkezik, akkor nem kell külön építési engedélyt kérnie. O A rendelettel kapcsolatban milyen tudnivalókra és feladatokra érdemes felhívni a termelőszövetkezetek, az államigazgatási szervek és a vállalatok figyelmét? — A legfontosabb, hogy mindenütt részletesen megismerjék a rendeletet, és idejében tisztázzák mindazokat a problémákat, amelyek esetleg nem eléggé egyértelműek. Különösen azok a tez-vezeíők tájékozódjanak részletesen, akik beruházásaikat maguk intézik. Fontos, hogy pontosan ismerjék jogaikat és kötelességeiket, mert a szövetkezetét kár érheti, ha nem teljesíti kötelességeit, vagy nem él jogaival. Különösen időszerű a beruházási szerződéskötések rendjének tanulmányozása, hiszen a rendelet már az ez évi beruházások kivitelezésére is érvényes, és az új tervezési szerződések megkötésekor alkalmazni kell. Egyébként az átmeneti intézkedések pontosan kimondják, melyek azok az esetek, amelyekben még a régi gyakorlatot lehet követni. Ez az átmeneti időszak egyúttal jó alkalom arra is, hogy az illetékes szakemberek felkészüljenek a gazdaságossági számításokra és az egyéb új intézkedésekre. A tanácsok és vállalatok figyelmét arra érdemes felhívni, hogy ők is őrködjenek a rendelet megtartása, a termelőszövetkezetek érdekeinek védelme fölött. A megyei beruházási irodák tevékenységének jelentős hányadát alkotják a tsz-beruiházások, amelyeket mostantól kezdve az új rendeletnek megfelelően kell lebonyolítaniuk. Kívánatos, hogy a jövőben növekedjék a beruházási irodák felelőssége, javuljon munkájuk. Ennek elősegítésére tájékoztatókat küldünk a vitás kérdések megoldásárai s ezeket a tájékoztatókat a Magyar Mezőgazdaság című hetilap Tanácsadó mellékletében is közöljük. Célunk és feladatunk, hogy tovább javítsuk a tsz-beruházások rend--»-rét. II. L
