Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-28 / 23. szám

Péntek, 1966. január 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP Szükség? wan a tég?lái*a A feladatokról tanácskoztak Balatonszemesen Somogy és Zala megye téglagyárainak vezetői A „LADAS“ LÁNYOKRA MINDIG LEHET SZÁMÍTANI Immár hagyományossá válik a Somogy és Zala megyei téglagyárak vezetőinek közös tanácskozása Balatonszeme­sen. Minden esztendő elején megvitatják az előző évi mun­káit, és meghatározzák a feladatokat. Az idei megbeszé­lésen a két megye téglagyárainak telepvezetőin, szb-titká- rain kívül részt vettek a Téglaipari Tröszt, a Szakszer­vezetek Somogy és Zala megyei Tanácsának képviselői, a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat ve­zetői is. Fehér József, a vállalat igazgatója számolt be a múlt évi munkáról, majd vázolta az idei feladatokat. A beszámolóhoz többen hozzászóltak. FEHÉR ELVTÄRS HANG­SÚLYOZTA, hogy az építő­iparnak nagy szuicsé&e »an a téglára, ugyanis még nem áll rendelkezésre elegendő korszerű építőanyag (panel) stb. Tehát évről évre több téglát kémek az építők. Az idén 210 millió nyers és 190 millió égetett téglát kell gyár­tani. 1967-ben kereken 100 millióval több téglát vár az ország, mint 1966-ban. (Ebből 30 milliót a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnak kell készítenie.) Az értekezlet fő kérdése az volt: Hogyan lehet az idén több téglát készíteni, mint ta­valy? A válasz így összegezhető: meg kell szüntetni azokat a hibákat, amelyek a múlt év­ben hátráltatták a munkát; olyan módszerek alkalmazá­sára van szükség, amelyekkel meggyorsíthatják a termelést. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat nem tudta végrehajtani ta­valyi feladatát. (Nyersgyártá­si tervét 99,7 százalékra, ége­tési tervét pedig 96,7 száza­lékra teljesítette.) A legtöbb kárt a gépállások okozták. (A gépállás a két megye gyárai­ban 27 százalék volt, 7 száza­lékkal több az országos át­lagnál) Kimutatták, hogy 4842 órát műszaki hiba és szervezetlenség miatt álltak a gépek. Ha azt akar ják, hogy a gép­állás ideje lényegesen csök­kenjen, akkor az idén jobban meg kell szervezniük a mun­kát, mint tavaly. Különösen nagy gondot kell erre fordí­tani a pórszombati, a nagy- kanizsai 2-es, a kaposvári 3-as, a nagyatádi 2-es, a böhönyei, a jutái, a marcali, a zákányi téglagyárak vezetőinek és dol­gozóinak. Ezekben az üze­mekben álltak legtöbbet a gé­pek. Nincs igazuk tehát azok­nak, akik azt állítják, hogy a lemaradást kizárólag a ked­vezőtlen időjárás okozta. Igaz, hogy az ötvenhat esős nap és az őszi fagyok 16 millió tég­lát tettek tönkre, ám az adós­ság nem volna ilyen nagy, ha a telepek vezetői és dol­gozói megelőzték volna a mű­szaki hibákat, illetve gyorsan elhárítják őket, s ha rugal­masan szervezik meg a mun­kát. A TENNIVALÓK az el­mondottakból következnek. A télen alapos karbantartást kell végezni mindenütt, ki kell javítani a legkisebb hi­bát is. Az értekezleten — na­gyon helyesen — elhatároz­ták, hogy március 12 és 14 között az összes gépet kipró­bálják. Próba közben nem­csak járatni kell a gépeket, hanem termelni is kell ve­lük. Csak így vehetik észre az esetleges hibákat, s álla­píthatják meg a berendezések teherbíró képességét. A munka megszervezésére nincs recept. Az időjárás, a gyárak adottságai döntik el, mikor mit kell tenni. Egy bi­zonyos: ott, ahol az emberek folyamatosan dolgozhatnak, ahol a gépek nem járnak üre­sen, ahol a kemencében nem ég fölöslegesen a tűz, ott nem lesz tetemesebb kiesés. Hogy lehet így is dolgozni, azt ta­valy a zalaegerszegi 2-es, a kaposmérői, a kőröshegyi, a zalaegerszegi 1-es és a ka­posvári 2-es számú téglagyár vezetői és munkásai bebizo­nyították. Azt írtuk, hogy az idén olyan módszereket kell be­vezetni a termelés meggyorsí­tására, amilyeneket a múlt esztendőben nem alkalmaz­tak. Így többek között be kell vezetni a folyamatos két­napos ki- és behordásit, az időjárás okozta kiesést pedig túlórázással kell pótolni rö­vid idő alatt. A FOLYAMATOS ÉGE­TÉSSEL egyszer már pró­bálkoztak. Azért nem hono­sították meg, mert a munká­sok idegenkedtek a vasárna­pi munkától. Ugyanis a fo­lyamatos égetés megkívánja, hogy szombat délután és va­sárnap délelőtt is dolgozza­nak a ki- és behordok. Mint említettük, a téglára igen nagy szüksége van az országnak, tehát át kell térni a folyamatos égetésre, a le­hető legjobban ki kell hasz­nálni a kemencék kapacitá­sát. A munkások voltaképpen nem károsodnak. Hét közben megkapják szabadnapjukat. A folyamatos égetés jelentősen előmozdítja majd az idei terv teljesítésért. Ugyanez mondható el a túlórázásról is. Tavaly csak akkor túlórázhattak a tégla­iparban, amikor már nyilván­való volt, hogy a feladatot a napi nyolcórás munkával nem lehet elvégezni. Sajnos, a nyár végén a rossz időjárás miatt már a túlórázás sem segített volna, ugyanis erre nem volt mód. A téglaipar idényjellegű. Ebből következik, hogy ki kell használni a jó időt, ameny- nyire csak lehet. Itt különö­sen igaz a szólásmondás: «•Amit ma megtehetsz, ne ha­laszd holnapra.« Örvendetes, hogy az idén módot adnak a téglagyári dolgozóknak arra, hogy egy esős nap után a tör­vény adta lehetőségeken be­lül akár túlórával is pótolják a kiesést. A MŰSZAKI INTÉZKE­DÉSEK, a túlórázás, a folya­matos égetés, a szervezette-g mellett szükség van minden téglagyári dolgozó odaadó munkájára is. Ahhoz, hogy az említett 210 millió nyers téglát, a 190 millió égetett téglát elkészíthessék az idén, a heti negyvennyolc órát mindenkinek le kell dolgoz, nia, mégpedig igen intenzív munkával. Minden üzemben olyan lég­kört kell teremteni, amelyben csak a jó munkának van be­csülete. Ehhez a gyárvezetők­nek megvan minden lehetősé­gük. Nagyobb önállóságot kaptak, ők szabják meg, kiket és hogyan jutalmaznak. Ha a rossz munkáért nem fizetnek, akkor a kényelmeskedők nap­ja hamarosan leáldozik. (Ked­vezően befolyásolja a terme­lést az a csaknem egymillió forint is, amelyet a téglaipa­ri dolgozók bérének emelésé­re adott a minisztérium.) S ha a párt- és a szakszervezet is megteszi a magáét, ha fel­világosítja az embereket, to­vábbítja javaslataikat, kezde­ményezéseiket, ha idejében jelzi azokat a hibákat, ame­lyeket a dolgozók szóvá tesz­nek, akkor a fejekben nem lesz zűrzavar. Megszűnnek, de legalábbis jelentősen csök­kennek a termelést hátrálta­tó akadályok. A tanácskozáson elhangzott felszólalásokból az csendült ki, hogy mindkét megye tég­lagyárainak vezetői igyekez­nek előmozdítani a terv tel­jesítését. A kaposmérői tég­lagyár szb-titkára például ki­jelentette: munkaversennyel akarják meggyorsítani a ter­melést. Az idén a szocialista üzem címért fognak küzdeni. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Válla­lat vezetői megígérték, hogy az idén a tavalyinál is na­gyobb segítséget adnak a gyáraknak, hosszabb időt töl­tenek el egy-egy üzemben, és addig nem távoznak onnan, amíg a hibát ki nem javítot­ták, az esetleges problémákat meg nem oldották. Ha a gyárak és a vállalat központjának dolgozói jól együttműködnek, Somogy és Zala téglaipara teljesíti kö- tertezettségét. A BALATONSZEMESI AK­TÍVAÜLÉS világos progra­mot szabott meg. A közelgő termelési tanácskozásokat ar­ra kell felhasználni, hogy a gyárak dolgozóit fölkészítsék a feladatok megoldására. Úgy kell készülni, hogy március 14-én a program végrehajtá­sát minden üzemben teljes erővel elkezdhessék. Szegedi Nándor Kitettek magukért tavaly a Dél-magyarországi Fűrészek csurgói telepének KISZ-fia- taljai. Tizenhat vasárnapot dolgoztak, hogy a ládaüzem teljesítse exporttervét, a re­konstrukció simán menjen. Elismeréssel beszél róluk Mi- chalovics László üzemvezető: — Nagy a különbség a KISZ-szer-rezet mostani és régi munkája között. Amikor az ebédlőt építettük, min­den részleg vállalt társadalmi munkát. A KISZ-esek helyett a tmk dolgozói végezték el. Jött hozzám a KISZ-titkár, hogy hangszer kellene. Mond­tam neki: először dolgozza­nak a fiatalok: Hatvannégy novemberében, decemberében vállaltak először vasárnapi műszakot Tavaly aztán fo­lyamatosan bejártak roham­munkára, — Hány vasárnapot töltöt­tek az üzemben? — Legalább tizenhatot... Nem teljesítette első negyed­évi tervét a ládaüzem, szól­tunk a fiataloknak. Decem­berben sokan megbetegedtek, a szegezőben. A lányok fel­ajánlották, hogy bejönnek va­sárnap, s bebiztosítják a ter­vet ... Aztán itt van a re­konstrukció. Az építőknek tíz nappal előbb jelezniük kelle­ne, melyik területre van szükségük. Sajnos, legtöbb­ször az utolsó percben szól­nak. Kit mozgathatnánk meg mást ilyenkor, mint a KISZ- sset'et? Hordtak fűrésznort. máglváztak frízt, válogattak hulladékot, mikor mi volt a sürgősebb. Amikor neki kezd­tek a kazánénítésnek, a fia­talok szabadított-k fel az utat Az üzem szempontjából nasvon fontos, hogy a ter­melés és a rekonstrukció is menjen, ezért értékes a KISZ-szervezet társadalmi munkája. . Nagyon örülök, hogy most már lehet bízni a KISZ-esekben, mindig szá­míthat rájuk az üzem. Hampó Ferenc KISZ-titkár iskolán van, Horváth Erzsé­bet adminisztrátor helyettesí­ti. ö ezt mondja: — Decemberben három va­sárnapot dolgoztak a ládá­— Mit hozott a vasárnapi műszak? — Azt, hogy 100,1 százalék­ra teljesítette tervét a rész­leg. Különben 99,5 százalék lett volna. A ládahordók helytállásá­ról ezt mondta a művezető: — Itt voltak a rossz idők. Négyszáz-ölszáz métert vit­ték a lányok a ládákat kéz­ben, targoncán szakadó eső­iMUÉ QBZPBSdlQI RLQPPOGQLmOH Nemzetközi fizetési mérleg A »mérleg-« a gazdasági élet­ben gyakran használt elszámo­lási, összehasonlítási módszer, amely egy-egy gazdasági jelen­séget úgy vizsgál, hogy az erő­forrásokat és a felhasználást — tételesen részletezve — szem­beállítja egymással. Így kide­rül, hogy a vizsgáit területen hiány vagy fölösleg mutatko­zik-e. Minden évben összeállít­ják pL a legfontosabb anya­gok, termékek népgazdasági mérlegét, a munkaerő mérle­gét stb. A nemzetközi fizetési mérleg az ország egy év alatti külföl­di pénzkifizetéseinek és kül­földről származó pénzbevéte­leinek szembeállítása. A külön­böző tételek felsorolása után elkészítik az egyenleget; ez nem más, mint a mérleg két oldalának, a bevételek és ki­adások végösszegeinek különb­sége. Az egyenleg aktív, ha a bevételek meghaladják a ki­adásokat, ellenkező esetben passzív. Milyen tételek szerepelnek a nemzetközi fizetési mérlegben? Legjelentősebb a külíöldre szállított és a külföldről vásá­rolt áruk ellenértéké. Ezeket a kereskedelmi bevételeket és ki­adásokat külön is számba ve­szik, és külkereskedelmi mér­legnek nevezik. Ez összegsze­rűen a fizetési mérleg legna­gyobb része. Az országok nem­zeti jövedelmét alkotó termék­tömegben vannak olyan áruk, amelyeket az országban nem használnak fel, ugyanakkor szükség van egy sor olyan ter­mékre, amelyeket az ország­ban nem állítanak elő. Ha­zánk pl. gyógyszerekből, mű­szerekből stb. sokkal többet termel, mint amennyit felhasz­nálhatunk, míg pl. vasérc-, koksz-, pamut- stb. szükségle­tünket leginkább külföldről fe­dezzük. így a nemzeti jövede­va kényelmes fotelekben JUDIT fotel SZIKÉN fotel MARTA fotel ABRÄND fotel DOMINÓ fotel ANGÉLA fotel ÉVA fotel 930—1160 910—1170 660— 900 850—1130 670— 870 720— 910 720—1050 Ft-fg Ft-ig Ft-ig Ft-ig Ft-ig Ft-ig Ft-ig a szövet minőségétől függően. Tekintse meg a bútorboltokban! (2250) lem egy része a külkereskede­lemben kicserélődik. Magyar- ország nemzeti jövedelmének kb. egyhaimadát cseréli más termékekre. Ez magas arány­nak számít, és azt jelenti, hogy a külkereskedelem lénye­gesen befolyásolja az ország egész gazdasági életét. Nemzetközi pénzmozgás ke­letkezhet úgy is, hogy egy or­szág beruházásokat végez más ország területén. Ilyesmire pL segély keretében kerülhet sor (mint az asszuáni gát építése Egyiptomban a Szovjetunió ál­tal), vagy ha több ország kö­zös használatra létesít, beruhá­zást más ország területén. Ab ilyen nemzetközi tőkemozgás, valamint a törlesztésekkel, to­vábbá az esetleges kamat­vagy osztalékkiegyenlítéssel összefüggő fizetések szintén szerepelnek a nemzetközi fize­tési mérlegben. Az áruk szállításával, a biz­tosítással stb. járó szolgáltatá­sok, az ajándékozás, örökösö­dés, a diplomáciai képviseletek fenntartása mind szükségessé tesznek országok közötti fize­téseket, s így szerepelnék a nemzetközi fizetési mérlegben. Jelentősek lehetnek az idegen- forgalommal összefüggő tételek is. Egy ország fizetési mérlegé­ben természetesen sok ország­gal kapcsolatos fizetések sze­repelnek. Hazánk fizetési mér­lege is tartalmaz szocialista és kapitalista országokkal kap­csolatos tételeket. Ami a szo­cialista országokat illeti, nem szükséges, hogy mindegyikkel külön-külön fizetési egyensúly­ban legyünk. Az ún. ki íring el­számolási rendszer lehetővé te­szi, hogy az egyes országokkal kapcsolatos tartozásainkat más országokban fennálló követelé­seinkkel egyenlítsük ki. Ez a lehetőség kapitalista országok­ra nem vonatkozik, velük or­szágonként kell megteremteni a tartozások és a követelések egyensúlyát. Hazánk gazdasági helyzetének szilárdsága abban is tükröző­dik, hogy nemzetközi fizetőké­pességünket a legbizalmatla- nabb, a legnagyobb biztonságra törekvő tőkés cégek, országok sem vonják kétségbe. Nagyon fontos, hogy maximális im- portták&rékossággal és a terv­ben megszabott exportfeladatok pontos és megfelelő minőségű teljesítésével is tovább javít­suk nemzetközi fizetési mérle­günket. B. Gy. Készülnek az exportládák. I sok. Volt, aki a negyediket is bent töltötte. A tagság kéí>- harmada a lédaüzemben van, többségük helybeli lány, szí­vesen bejönnek, ha szorít a cipő ... Háromezer forintot kapott a KISZ a rohammun­káért az üzemtől. — S mire költötték? — Voltunk közösen mozi­ban, négyszer színházban Ka­posváron, kirándultunk Fo- nyódligetre. Az üzemvezető közbeszól: — Mondia csak el, Erzsi, hogy először nem vették készpénznek a fiatalok, hogy honorálja a vállalat, ha be­jönnek vasárnap. Akkor vál­tozott meg a hangulat, ami­kor megszervezték a mozi- meg a színházlátogatást. A balatoni kirándulás után már nágyon nagy volt a lelkese­dés ... Mi álltuk a szavun­kat: dobfelszerelést vettünk a KISZ-nek. átadtunk használat­ra egy magnót. — Húsz óra társadalmi munkát kell végeznie min­ben, hóban. Emberfölötti munkát végeztek. Sötétedés után zsemlámpát kötöttek a derekukra, s úgy világítottak egymásnak. Nyakig sárosán jöttek be melegedni. Szabó Imre három nevei említett, amikor a legjobbak felől érdeklődtem: Kovács Rózsa, László Ilka a szegező­bői, Veres Erzsébet a láda­hordóktól. Már nem voltak bent az üzemben, csak este sikerült velük beszélnem a színjátszók próbáján. Kovács Rózsa nevetve mesélte, hogy még egy randevút is elsza­lasztott a társadalmi munka miatt, a vőlegénye azt ígérte a KISZ-títkámak, hogy le­harapja a fülét. László Ilonát tartják a leg­jobb szegezőnek. A lány büszkén mondta, hogy neki mindig van kedve dolgozni, kilencezer szöget ver be egy Űtban a máglyákhoz. den KISZ-tagnak. Mi csak­nem tizenöt órával fölötte vagyunk — mosolyog a KISZ-titkár. A ládaüzemben megkérdez­tem Máté Annát, Horváth Máriát, Szili Évát, Varga Máriát és Kollár Ilonát, szí­vesen vettek-e részt a társa­dalmi munkában. Mindegyi­kük igennel válaszolt, s hoz­zátette, jó dolog közösen dol­gozni. Amíg beszéltek, kezük addig is boszorkányosán járt, rakták a léceket a sablonba, szögeitek a láda fenekét, ol­dalát. A ládahordók kérését egy mosolygós lány tolmácsolta: fényképezzük le őket is. Tel­jesítettük kérésüket. Egy pöttyös kendős lány megje­gyezte: — Akkor fotóztak volna le, amikor elestem a sárban! Szabó Imre, a ládaüzem művezetője elmondta, hogy sokat javult a munkafegye­lem. Tavaly többször raport- ra hívta az üzemvezető az ifjúsági brigádokat a teljesít­mény miatt, most azonban száz százalék fölött teljesíte­nek. műszak alatt a lécekbe, vagy­is háromszáz ládafeneket ké­szít. A múltkor az egyik fiú órával lemérte, hogy egy és negyed perc alatt szegez meg egyet. Veres Erzsébet szintén részt vett minden társadalmi munkában, csak akkor ma­radt otthon, amikor disznót vágták. Ő nem szeret szegel- ni, jobban érzi magát a friss levegőn, ezért lett lédahordó. — Azért akkor nagyon rossz, amikor fúj a szél. Há­romszor megpörget bennün­ket, mire a máglyához érünk a nyolc ládával. Általában ennyit viszünk egyszerre. Horváth Erzsébet előre fél attól, mi lesz, ha elkezdődik a férjhez menés. — Kimerül a KlSZ-kassza* a zenekarunk se győzi majd a muzsikálást a lakodalmakban.' Kovács Rózsa esküvője má­jusban lesz, Varga Marika is menyasszony... Itt vagyok én is — az alacsony, fekete lány rákacsint Veres Erzsire. — Ö lesz a sógornőm. Lajos Gén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents