Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-28 / 23. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1966. január Sí, TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Megkezdődött a vita Dr. Tímár Mátyás pénzügykielégítő, és amelyeknek realizálása bizonytalan. A tervet azokon a területeken teljesítsék túl, ahol ezt a népgazdaság érdekei valóban szükségessé teszik. Javítani kell az exportcikkek gazdaságosságát, helyt kell állni a világpiacon is cikkeink minőségével, korszerűségével. El kell érni, hogy a folyamatban levő nagy beruházások az előírt határidőre és a tervezett költségekkel Valósuljanak meg. Fokozott szigorral kell fellépniük az állami és társadalmi ellenőrzés szerveinek a rendet sértő, hanyagul gazdálkodó vállalatokkal szemben. Az irányító szerveknek és a bankoknak fel kell figyelniük minden rendellenességre. Terveink végrehajtásában a legnagyobb feladatok a vezetőkre tiárulnak mind az államapparátus intézményeinél, mind a vállalatoknál. Rajtuk áll, hogy kihasználják azokat a hatalmas lehetőségeket, amelyek a szocialista rendszerben, a tömegek munkájában rejlenek. Ezután Szabó István Hajdú- Bihar megyei képviselő szólalt fel. Utalt arra, hogy a mezőgazdaság 1966. évi terve, amely a termelés 5—5,5 százalékos növelését irányozza elő, igen nagy, de reális, teljesíthető feladat. A továbbiakban a képviselő hangsúlyozta, hogy a terv teljesítését szolgálják a mezőgazdaságot érintő, közelmúltban hozott kormányintézkedések is. Az új felvásárlási árak főként az állattartás gazdaságosságát fokozzák és növelik a tenyésztési kedvet. Homung Mátyás Szabolcs megyei képviselő a költségvetés mezőgazdasági előirányzatait elemezte. Megelégedéssel állapította meg, hogy 1966- ban mezőgazdasági beruházásokra csaknem nyolcmilliárd forint áll rendelkezésre, s jelentős összeg, 4,4 milliárd forint jut vissza nem térítendő állami támogatások és kedvezmények formájában termelőszövetkezeteink fejlesztésére. Ezután ebédszünet következett. (Folytatás az 1. oldalról.) s ennek következtében fel- vásárlási ára is alacsonyabb volt, ez nem ösztönözte megfelelően az állattenyésztést. Ugyanakkor az alacsony árral összefüggően 1957 óta 30 százalékkal nőtt a fogyasztás. Ugyancsak tudott dolog ma már, hogy például a fővárosi közlekedésnél az állami dotáció évente 600 millió forint, azaz az önköltség 23 százaléka. Ismert az is, hogy a textiliák egy része nálunk lényegesen drágább, mint más országokban. Ezeket az aránytalanságokat, amelyek a termelést, keresletet .és a kínálatot j nem megfelelő irányban befolyásolják, előbb vagy utóbb rendezni kell. A fogyasztói ár-, a bér- és társadalombiztosítási intézkedések a költségvetés egyenlegét nem érintik. A felvásárlási árak emelése bizonyos többletterhet ró az államháztartásra, amelynek fedezetét •előirányoztuk. Az intézkedé- ' sek részletes költségkihatását az érdekéit szervek decemberben és januárban kidol- .gozták. A hús és állati termékek, a tüzelőanyagok árainak emelése, á heljü közle- .kedési tarifák emelése. a progresszív nyugdíj járulék és egyes magas jövedelmű kategóriák adójának növelése. a költségvetés bevételeit növelni fogja, illetőleg kiadásait (a dotációkat) csökkenti. Ezzel szemben a béremelések, a családi pótlék, nyugdíj és egyéb társadalombiztosítási juttatások, valamint a textil és egyéb árleszállítás a költségvetés kiadásait növeli, illetőleg bevételéit csökkenti. Ilyen nagy horderejű intézkedésnél a fogyasztási struktúra alakulása és így hatása a költségvetésre teljes pontossággal természetesen nem számítható ki, feltehető azonban, hogy a tervezettnél jeJ lentősebb eltérés nem lesz. A határozatok nyilvánosságra hozatala utón elsősorban a lakosság jövedelmét csökkentő intézkedések: az ár-, a közlekedési tarifa és . nyugdíj- járulék emelése volt az érdeklődés’ erőterében. A jövedelem-növelő intézkedések közül a béremelések részletei a közelmúltban váltak ismertté. Kétségtelen, hogy a jövedelemnövekedés inkább az alacsony keresetű, a csökkenés pedig a magas jövedelmű családoknál mutatkozik. Bár ez a jövedelmek differenciálásával szemben hat, úgy véljük, hogy a jövet illetően a differenciálás helyes elvét fenn kell tartani és lehetőséget kell biztosítani a bérezési és anyagi érdekeltségi rendszeren keresztül ennek érvényesítésére. Február 1-ével életbe lép a textil-árleszállításra vonatkozó határozat is, amely azt je- . lenti, hogy számos ruházati cikket — többek között olyan keresett árukat, mint egyes ágyneműk, kötött női harisnya, kártolt gyapjúszövetek, szintetikus és műselyem kötöttáru, néhány cipőfajta és más árut — mintegy 15—20 százalékkal olcsóbban vásárolhat a lakosság — mondotta, majd arról beszélt, hogy az 1966. évi nép- gazdasági terv és költségvetés sikeres megvalósítása szempontjából jelentősek a Központi Bizottság határozata nyomán ez évben bevezetésre kerülő gazdaságirányítási intézkedések. A kormány nem írt elő teljes termelési mutatót az ipari tárcák részére, ami elősegíti a szükségletre termelés jobb érvényesítését. Előremutató intézkedés a szállítási szerződések reformja is. A kidolgozott új jogszabály megszünteti a terv és a szerződések, illetőleg a tervidőszak és a szerződési időszakok mechanikus kapcsolatát. Néhány új rendelkezés lép életbe a beruházások, felújítások lebonyolítási rendszerében. Tovább fejlesztjük a prémium- és nyereségrészesedési rendszert, a vállalatok érdekeltségét a devizagazdálkodásban. A gazdaságirányítási reform céljaival összhangban 1966-ban javítjuk a költségvetési szervek tervezési és gazdálkodási rendszerét is. Vállalatainknak az új gazdaságirányítási intézkedésekkel kapcsolatban már 1966- ban fokozott figyelmet kejl fordítaniuk a piacra, az itt jelentkező szükségletekre. Az a vállalat, amely erre időben felfigyel, anyagilag nem fog .•osszul járni. Az elmondottakból is kitű- ük, hogy az 1966. évi gazdálkodásban már számos vonathozásban érvényesítjük a Központi Bizottság által megerősített irányelveket. A jelentősebb intézkedésekre azonban 1967-ben és főleg 1968 január elsején kerül sor. amikor a reform teljes egészében életbe lép — jelentette ki Tímár Mátyás, majd befejezésül többek között ezeket mondotta: 1966 harmadik ötéves tervünk kezdete. A terv fő arányai már kialakultak. A még hátralevő munka megvalósításakor biztosítani kell a beruházások koncentrációját azokra a területekre, ahol az új létesítmények leginkább elősegítik a gazdasági egyenminiszter nagy tapssal fogadott beszéde után dr. Pesta László, a terv- és a költség- vetési bizottság előadója emelkedett szólásra. Utalt arra, hogy a nyíltság és őszinteség, amellyel a párt és a kormány a közvélemény elé tárta a gazdaságpolitika időszerű problémáit, olyan eredménnyel is járt, hogy ma már tömegesen foglalkoznak az emberek a várható és megvalósuló reformok, a mechanizmus, sőt a termelés összetételének kérdéseivel és hasonló témákkal. Dr. Pesta László kiemelte, ha a mutatkozó kedvező tendenciák megszilárdulnak, a nemzeti jövedelem szolid, három-négy százalékos emelkedésével számolhatunk. Az előadó a továbbialtban foglalkozott az ár- és bérjellegű intézkedésekkel, . majd vázolta, milyen problémák foglalkoztatták legélénkebben a különböző bizottságok tagjait. Végül a terv- és költségvetési állandó bizottság nevében javasolta, hogy az országgyűlés — az előterjesztett módosításokkal — a költségvetést álA szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott a költségvetés vitája. Nagy József né könnyűipari miniszter emelkedett szólásra, s többi között a következőket mondotta: Az előttünk levő költség- vetésnek csaknem 80 százalékát a különböző ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és közlekedési vállalatok fizetik be nyereségükből és más akkumulációs forrásból. A könnyűipari vállalatok összes befizetései a tavalyi 12,8 milliárd forintról 1966-ban 13,4 milliárd forintra emelkednek. A könnyűipar munkáját azonban nehéz lenne csupán ezekből a milliárdos számokból megítélni. Munkájáról sokkal szemléletesebben beszélnek a kirakatok, méghozzá nemcsak Budapest, hanem a vidéki városok, falvak kirakatai is. Az utóbbi években a vásárlóközönség igényesebb lett, az ipari és kereskedelmi vállalatok vezetői, dolgozói pedig mind jobban alkalmazkodnak a vásárlók igényeihez. Ez önmagában mégis kevés lett volna az eredmények eléréséhez. Az idén jelentős erőfeszítéseket kíván a könnyűipar és a belkereskedelem ruházati ágazatában dolgozóktól az a kormányintézkedés — mondotta a miniszter —, amely kereken 730 millió forint értékben leszállítja számos ruházati cikk árát. Az árleszállítás zömében a keresett, a tömegek szükségleteit kielégísúlyt és a fejlődés fokozott ütemét. Meg kell vizsgálni széles összefüggéseiben a fő felhasználók és más érdekelt szervek bevonásával néhány olyan kérdést, amely alapvetően befolyásolja jövőnket. így energiagazdálkodásunk fejlesztését, ezen belül a gázfelhasználás programját, alu- míniumíeldolgozó iparunk fejlesztését, vegyiparunk, jármű- gyártási iparunk feladatait, a gépipar egyéb területein kialakítandó súlypontokat, a mezőgazdasági járulékos beruházások' kérdését, az élelmiszeripar fejlesztési lehetőségeit. Ki kell dolgozni, illetve tovább kell fejleszteni azokat a koncepciókat, melyek a következő 10—15 évre meghatározzák feladatainkat. A vállalatok vezetői törekedjenek a belkereskedelem áruellátásának javítására, az export terven felüli növelésére. Biztosítsák, hogy valódi kereslettel alá nem támasztott termelés SehoL ne legyen. A felhasználók ne termeltessenek és ne vegyenek át olyan termékeket, amelyeknek minősége nem talánosságban és részleteiben fogadja el. Az országgyűlés ezután dr. Pesta László javaslatára elhatározta, hogy a Magyar- Népköztársaság 1966. évi állami költségvetéséről előterjesztett törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben együtt tárgyalja meg. Ezután szünet következett. Szünet után az elnöklő dr. Éeresztóczy Miklós Vida Miklósnak adta meg a szót. Indítványozta, hogy az ország- gyűlés terv- és költségvetési bizottsága megfelelő időpontban tűzze napirendre az ár- és bérintézkedések pénzügyi kihatásaival kapcsolatos kérdéseket, majd rámutatott: örvendetes, hogy az előirányzatok szerint — mintegy 45 százalékkal nő 1966-ban a földgáztermelés, s ezzel az energiafelhasználás múlt évihez viszonyított 4,8 százalékos emelkedésével együtt tovább folytatódik az energiaösszetétel kedvező változása. Stark Janka Pest megyei képviselő az óvodai helyek megfelelő kihasználásáért emelt szót. niszteriumra sem, hanem a fogyasztók érdekeit képviselő árhivatalra és a belkereskedelmi szervekre. Természetes viszont, hogy ha jobb anyagból, nagyobb munkaráfordítással tartósabb cikket állítunk elő, annak az árát ennek A tgfelelően keli megállapítani, hiszen ez többe kerül a társadalomnak és többet ér a vásárlónak is. Mohácsi Imre Szolnok megyei képviselő azokról a lehetőségekről szólott, amelyek kiaknázásával újabb beruházások nélkül is alaposan megtetézheti eredményeit a mezőgazdaság. Juhász János Fejér megyei képviselő részleteiben ismertette a Fejér megy.ű dolgozóknak az 1964. decemberi párthatározat óta elért gazdasági eredményeit. nak útjat-módját. Fejlődésünk az utóbbi években lelassult. Lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy nem élünk kellően azokkal az adottságokkal, amelyeket gazdasági rendszerünk kínál. Sokhelyütt él még bürokrácia, nem megfelelő a takarékosság, a beruház sok, a műszaki fejlesztés feladatainak megoldása nem mindig halad a kívánt ütemben, s mindezek következtében a nemzeti jövedelem sem emelkedik olyan mértékben, ahogy szeretnénk. A hibákat, hiányosságokat nem rejtjük véka alá, mennyit nagyon alaposan számba vesszük, sőt a közvéleményt is arról akarjuk meggyőzni, hogy hibáinkkal nem békülhetünk meg, gyökerükig kell hatolnunk, mert csak így válhat teljesen világossá, mi az, amit változtatnunk keik Változtatnunk kell például tudományos tervezési rendszerünkön, mert nincs megfelelő áttekintésünk arról, hogy a tudomány és a technika fejlődése hogyan bontakozik ki előreláthatólag a legközelebbi évtizedekben, s ennek megfelelően körülbelül milyen arányokban, milyen új területeken kell a legnagyobb erőfeszítéseket tennünk az előrehaladás érdekében, távlatokban hogyan kell majd erőinket átcsoportosítanunk. A tervezés megjavításával párhuzamosan tovább kell fejlesztenünk népgazdaságunk irányításénak rendszerét. Ez többek közt azt is jelenti, hogy le kell ráznunk magunkról olyan béklyókat, amelyeket az elmúlt másfél évtizedben mi raktunk magunkra. A hibák egy része abból származott, hogy gazdaságunk irányítása túlságosan centralizált volt. Ez egyebek között azzal a követ- kezm^nnyel járt, hogy nem nevelődhettek ki kellő számSaigon, január 27. Dél-Vietnamban felélénkültek a harcok. Saigontól 440 kilométerrel északkeletre, Qui Nhon körzetében, amerikai, dél-koreai és dél-vietnami csapatok nagyarányú »tisztogató« műveletekbe kezdtek a tengerpart mentén vezető első számú fő közlekedési út felszabadítására. Nagyobb harcok vannak Saigontól nyugatra és délnyugatra, a kambodzsai határ közelében is. Az AP jelentése szerint a partizánok fokozták nyomásukat a Da Nang és Chu Lai között a tengerparton kialakított amerikai hídfőre, és nagyobb veszteségeket okoztak az amerikai tengerészgyalogosoknak. A dél-vietnami légierők egyik tisztje Kambodzsába repült és ott politikai menedékjogot kért. Nguyen Duc Hien hadnagy kétüléses felderítő repülőgépével Pleikuból szállt fel. A hadnagy egyike volt a légierők azon tisztjeinek, akik ellenezték Ky miniszterelnök rendszerét. A Vietnami Tájékoztató Iroda közlése szerint ameriFrancisco Caamano ezredes, a dominikai fegyveres felkelés volt vezetője, akit katonai attaséként Londonba száműztek, szerdai sajtóértekezletén kijelentette: Jelenlegi beosztását akarata ellenére, kényszerűségből fogadta el, s szeretne visszatérni Dominikába, mihelyt lehetséges. Caamano reményét fejezte ki, hogy a szélsőjobboldali katonai vezetők is engedelNégyhónapos szünet után csütörtökön délután a genfi Nemzetek Palotájában ismét megkezdte munkáját a tizennyolc hatalmi lesz .., t .n értekezlet. Szemjon Carapkin nagykövetnek, a szovjet küldöttség vezetőjének elnökletével megnyílt 235. munkaülésén Sopinelli, az ENSZ genfi irodájának vezérigazgatója, U Thant ENSZ-főtit- kár személyes képviselője felban megfelelő helyi vezetők, nem bontakozhatott kj a helyi kezdeményezőkészség. A gazdaságirányítás új rendszerének kidolgozásában bizonyára lesznek zökkenők, s megvalósítása után is lesznek hibák. A reformot tehát a megvalósítás során is lehet és kell tovább csiszolni, javítani a menet közben szerzett tapasztalatok alapján — hangoztatta Friss István. A költségvetést elfogadta, és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A következő felszólaló Széli János Csongrád megyei és dr. Törő Imre Pest megyei képviselő volt, majd szünet után folytatódott a tanácskozás. Mihályfi Ernő Nógrád megyei képviselő kulturális életünk helyzetéről beszélt. Hozzászólt a költségvetési expozéhoz Varga István budapesti, Kovács József Békés megyei. dr. Fekszi István Szabolcs- ■?-íatmár megyei. Boái László Csongrád megyei, Tóth László Győr megyei, Gazsó Sándor Zala megyei és Szendrei Sándor Komárom megyei képviselő. Az elnöklő Vass Istvánné ezután a csütörtöki ülést bezárta. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor az 1966. évi költségvetés vitájával folytatja munkáját. (MTI) berepültek a VDK legterebe és ott felderítő repüléseket végeztek több tartomány felett. A Reuter washingtoni tudósítója szerint ottani politikai körökben változatlanul az a meggyőződés, hogy igen rövid időn belül várható a VDK elleni bombatámadások felújítása. Bár a Fehér Ház szóvivője szerdán este közölte, hogy még nem történt döntés e kérdésben, Johnson rövidesen nem csupán a bombázások folytatását rendeli el, hanem utasítást ad a délvietnami szárazföldi háború fokozására is. Maxwell Taylor tábornok, volt saigoni amerikai nagykövet szerdán kijelentette, hogy jóllehet helyes volt az Észak- Vietnam elleni bombatámadások szüneteltetése, most már a »légitámadások felfüggesztésének okai fogyóban vannak«. Arra a kérdésre, hogy az elnöknek javasolta-e a bombázások folytatását, Taylor — arcán mosollyal — így válaszolt: »Ha javasoltam, akkor sem mondanám meg önöknek.« (MTI) meskednek az elnöki rendeletnek, mert — minit mondotta — »különben ismét megtörténhet, hogy Dominika népe veszi kezébe az ügyek intézését«. Az Egyesült Államok intervenciójáról szólva Caamano kijelentette: »Az amerikaiakra semmi szükség a Dominikai Köztársaságban, nem a népet megmenteni, hanem a népet gyilkolni jöttek ...« (MTI) U Thant felszólította a ti- zennyolcas bizottság tagjait, hogy minden igyekezetükkel azon cél elérésén fáradozzanak. hogy mielőbb egyezmény szülessen az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról. VI. Pál pápa üzenetében arra kérte a Genfben most ismét összeült államférfiakat és tudósokat, hogy mindent tegyenek meg az atomháború veszélyének végleges száműzése érdekében. (MTI) A könnyűipar tervei és feladatai sőt még a Könnyűipari Mitő cikkeket érinti, és ezért máris intézkedtünk, hogy ha a kereskedelem ezt igényli, akkor az iparvállalatok menet közben is álljanak át ezeknek a cikkeknek a fokozottabb gyártására. így például a harisnyagyár az eredetileg tervezettnél mintegy félmillió párral több szintetikus harisnyát fog készíteni. A divat változásának megfelelően nagyon sok új ruházati cikk is meg fog jelenni. Az ilyen új cikkek ára sem emelkedhet azonban, hogy ha a régivel azonos minőségű anyagból és azonos munkaigényesség mellett készül. Garancia erre többek között az is — amit kevesen tudnak —, hogy a fogyasztói ármegállapítást a kormány nem bízta az iparvállalatokra, Friss István felszólalása lehetőségek jobb kiaknázásáFriss István budapesti képviselő rámutatott, '.íogv a népgazdaság ötéves fejlődése szemléletesen tükröződik a költségvetés fontosabb előirányzatainak évenkénti alakulásában is. Az idei állami költségvetés bevételeinek, illetve kiadásainak összege például núntegy 95 milliárd forint — szemben sz elmúlt esztendei 90 milli rd forintos végösszeggel. Az emelkedés összességében tehát körülbelül 6 százalékos. A jelenlegi helyzetben természetesen külön okaink is vannak arra, hogy keressük a olvasta U Thant és Vl. Pál vada- pápa üzenetét. Felélénkültek a harcok Dél-Vietnamban kai repülőgépek január 25-én Caamano ezredes londoni nyilatkozata London, január 27. Folytatja munkáját a genfi leszerelési értekezlet Genf, január 27.
