Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-25 / 20. szám

Kedd, 1966. január 25. 5 SOMOGYI NÉPLAP lám, megint lezuhant egy repülői Repülni tanítom a kis galambot^ Jancsi*/mit csinálsz? Irányelveket adott ki a munkaverseny szervezéséhez a megyei tanács végrehajtó bizottsága és az SZMT ■ A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és az SZMT irányelveket adott ki a tanácsi iparvállalatoknak a s'.ocialista munka versen y Szervezéséhez. Az irányelvek megállapítják, hogy 1965-ben a szocializmus építésének je­lentős szakasza zárult le. Tel­jesítettük a második ötéves tervet. Megyénkben is nagy eredményeket értünk el. A tanácsi iparban a termelés vo­lumene a második ötéves terv- végén 113 százalékkal haladta meg az 1960. évűt. A foglal­koztatottak száma 60 százalék­kal emelkedett. Az irányelvek hangsúlyoz­zák, hogy 1966-ban, harmadik ötéves tervünk első esztende­jében még jobban kell dolgoz­ni, mint tavaly. A megye ta­nácsi iparában a termelést 7—8 százalékkal kell növelni az idén. (Ez meghaladja az országos átlagot.) A munká­sok, alkalmazottak átlagkere­sete 1.5 százalékkal emelke­dik. A kormány csaknem két­millió forintot biztosított a tanácsi iparban, az építő- és a szolgáltatóiparban dolgozó munkások, műszakiak bérének emelésére. Az idei tervet csak akkor lehet teljesíteni, ha a vállalatok valamennyi dolgo­zója megismeri, magáévá teszi a feladatokat, ha tovább fej­lesztik az újítómozgalmat. Az SZMT és a megyei ta­nács vb felhívja a vállalatok vezetőinek, dolgozóinak figyel­mét a verseny fontosságára. Tizenöt pontban foglalja ösz- sze azokat az irányelveket, amelyeket minden vállalatnál figyelembe kell venni a ver­seny szervezésekor. A verseny alapvető formája az idén az egyéni verseny. A szocialista brigád- és műhely­verseny kiterjesztése mellett nagy gondot kell fordítani az egyéni versenyre. Fontos, hogy egyéni vállalásokból alakuljanak ki a kollektívák összesített vállalásai. Az SZMT és a megyei ta­nács vb készített úgynevezett Vállalati irányelveket is. Eb­ben minden vállalatnak meg­szabták a sajátosságaikból kö­vetkező legfontosabb felada­tokat. Különbözeti vizsgával minden szakmunkástanuló jogot kap középiskolai továbbtanulásra A szakmunkástanuló-iskcia el­végzése eddig nem nyújtott le­hetőséget továbbtanulásra, és ez sok szülőt visszatartott attól, hogy jó képességű gyermekét szakmunkástanulónak adja. Ezen segít az emelt szintű képzés az­zal, hogy a szakmunkástanuló­iskola elvégzése után módot ad a középiskolai végzettség rövid úton való megszerzésére esti vagy levelező oktatáson. Azok a szakmunkástanulók, akik emelt szintű oktatásban ré­szesülnek, szakmai tárgyaikkal párhuzaniosan már a szakmun­kástanuló-iskolában elsajátítják a középiskola közműveltségi tan­anyagának egy részét olyan mó­don, hogy az első és második év­folyamon a hét három napján szakmai gyakorlati, három nap­ján elméleti oktatásban részesül­nek, a harmadik évfolyamon pe­dig két nap elméleti, négy nap szakmai oktatást kapnak. Akik ilyen módon végzik el a szak­munkástanuló-iskolát, azokat föl­vételi vagy különbözeti vizsga nélkül a középiskola még hátra­levő anyagának megtanulása, vé­gett rövidített esti vagy levelező oktatásra bocsátják. Ezen a rö­vidített oktatáson sajátítják majd el a tanulók a középiskola tan­anyagának többi részét, s lia si­keresen vizsgáznak, a szakmun­kás oklevél mellé érettségi bizo­nyítványt kapnak. (MTI) Univerzális gépek a mezőgazdaságban Hogyan hasznosíthatjuk legjobban a gépeket? A mezőgazdaságban világ- elvégezhető volt például a szerte használnak olyan cél- j műtrágyaszórás, a szántás és gépeket, amelyeket az idény- j a talajegyengetés vagy a sor- jellegű munkák után nem ‘ tudnak megfelelően kihasz­nálni. így nem csoda, hogy egyre nagyobb mértékben nő az igény a több munkafolya­mat elvégzésére alkalmas, sokoldalúan használható uni­verzális gépek iránt. Ne gondoljuk azonban, hogy ez csak a jól gépesített kis­vagy középüzemű mezőgazda­sággal rendelkező országok problémája. A fejlett nagy­üzemi mezőgazdaság is meg­közi művelés, a fejtrágyázás és a porozás. Fokozni tud­ták így a munkatermelékeny­séget, aminek záloga a trak­tor vonóerejének jobb ki­használása volt. Különösen jelentős az uni­verzális gépekre való átté­rés a trágyaszórás cs növény- védelem, a vetés és a beta­karítás gépeinél. Gondoljuk meg, hogy az arató-cséplő gé­pek évente 14—16 napnal nem dolgoznak többet, illet- követeli, hogy minél inkább i ve az már elmaradást jelez, technikumi lakoratórium termelőszövetkezetek megsegítésére hasznosítsuk a gépeket. Fo­kozza a kérdés megoldásának szükségességét a mezőgazda­ságban mutatkozó munkaerő- hiány is. Az egy munkamenetben I karításában végzett több féle műveletet • legyenek. teszi lehetővé S gépek kap- j Tehát népgazdasági érdek, csolása. Jelentősen növelhet- j hogy. minél kevesebb típusi ha ez az idő meghosszabbo­dik. Arra kell törekedni, hogv más )-'■"■*'-zítő •-«re zésekkel például a hüvelye­sek, illetve a kukorica beta- is alkalmazhatók kelljen gyártani és alkalmaz­ni minél több féle munkára, lehetőleg minél kevesebb munkaerővel. Ez biztosítja a POSTÁMÉBÓL jük ezzel a munkatermelé­kenységet, a gépkihasználást, és csökkenthetjük az amorti­zációs időt. A traktorok további fej- termelékenység fokozását, lesztésénél alapvető célkitű- ( - ■ zés, hogy ne csak vontató­ként, hanem a mezőgazdaság­ban több féle művelet és több féle termény vonatko­zásában is használhatók le­gyenek. Külföldön végzett kísérle­tek bizonyítják, hogy a traktorvezető — megfelelő gépekkel — el tudja látni egyedül a talajművelés, a trágyaszórás, a növényvéde­lem, továbbá a gabona- ‘ és takarmányfélék vetésénél, művelésénél és betakarításá­nál felmerülő munkákat. A talajművelés során \gen fontos szempontnak tekintet­ték. hogy a gépek minél rit­kábban menjenek végig a szántóföldön. Kaposváron, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban működik az a laboratórium, amely Somogy, Zala, Bara­nya és Tolna megye termelő- szövetkezeteinek ad szaktaná­csokat. A laboratórium mun­katársai tudományos kutató­munkát is folytatnak. Keresik tárolásának módjait, vala­mint azt is, hogyan lehet a magvak tápanyagveszteségét kémiai módszerekkel meg­akadályozni. Több féle siló- zási kísérletet is végeztek már. Ilyen például a karba- midos silókész'tés. a-P’ret Tolna megye termelőszövet­például a kukorica szakszerű kezeteiben ki is próbáltak. MISKA BÁCSI NYUGDÍJBA MENT PILLANAT December 30-án búcsúztat­ták el munkatársai, volt be­osztottjai dr. Benedek Mihályi, a Somogy megyei Tanácsi Tex­tilipari Vállalat pénzügyi elő­adóját. Bizony egy kicsit meg­hatódott a megemlékezések hallatán. Furcsa így látni az erős akaratú, szívós férfit. Egy menetben Nem fukarkodott sohasem a ' dicsérettel, a bírálattal. Meg­mondta a véleményét bárki­nek. Mindenki a savóbe zár­ta, még azok is, akiket sok­szor »-megrí hatott*. Amikor dr. Benedek Mihály idekerült a vállalathoz, ötvenen > dolgoz­tak az Ady Endre utcai kis irodában és műhelyben. Har­mincötszörösére emelkedett a termelés tizenegy év alatt, a létszám megtázenkétszerező­dött. Miska bácsi állta a sarat a legnehezebb időben is. Akik együtt dolgoztak vele, nehezen szokják meg, hogy el­megy, hiszen tőle kértek ta­nácsot, ő tett igazságot a vi­tatkozó felek között, ő mond­ta meg az idegen kifejezések magyar megfelelőjét, ő ma­gyarázta el a számlákat.. inkasszókat. Mindig katonás, pattogó hangon beszélt, még­sem haragudtunk rá, mert éreztük, hogy csak a hibát, a tévedéseket akarja elkerülni Nem szeretnénk, ha végleg elbúcsúzna tőlünk, reméljük, ha erre jár, mindig benéz hoz­zánk. Sz. I. Kaposvár A TÁBLA NEM ÖV MEG A ROBBAN ÄSTÖL Szomorúan olvastuk a de­cember 29-i számban, mire int mindenkit a sántosi robba­nás. Csömenden, a falu köze­pén is van háborúból vissza­maradt lövedék a járda mel­lett. Hiába tettek mellé két _________________i rögtöni G épalkatrészek védelme müanyagmasszával A termelés mindennapos kér­dése a legyártott, de azonnal fel­használásra ném kerülő alkatré­szek, szerelvények, gépelemek vé­delme. Minél értékesebb a ter­mék, annál nagyobb kárt okoz­nak a tárolás, raktározás alatti sérülések, A kérdés jelentőségét növeli az a tény is, hogy hazai üzemeink között a kooperációs kapcsolatok száma növekszik, s az alkatrészeket olykor 100—200 km-es utaztatás Utá építik be. Ez a körülmény pedig fokozza a sérülésveszéíyt. A különböző, hőre lágyuló mű­anyagok térhódítása, úgy látszik, megnyitja az utat a kérdés meg­oldásához. Legalábbis erre vall egy külföldi gyár által beveze­tett technológia, melynek figye­lemreméltó lehetőségeivel érdemes megismerkedni. A technológia lé­nyege, hogy a sérülésre érzékeny szerszámokat megfelelő (ideigle­nes) bevonatokkal látják el. Az említett gyár CONSERVAT típusú olvadó mártómasszákkal, valamint forrón szórható masszá­val végzi a gépelemek műanyag burkolását. A CONSERVAT oldó­anyag nélküli, cellulóz alapú mű­anyag termék. A létrehozott hár­tyák a gumihoz hasonlóan szívó­san rugalmasak, átlátszók, s így mindenféle jelzés és felirat jól olvasható a védőréteg alatt. Ez megkönnyíti a raktározást és az árukiadást. Fontos előfeltétel, hogy a műanyag burkolatok nem mérgezők, és a bőrre ártalmat­lanok. Felolvasztás után (120—180 C fokon)’ mártásra készek. Az oldószertartalmú termékek­kel ellentétben a levegőn már néhány másodnerc alatt 0,r>—-2 mm-es, megfelelő ütésbiztonságú védőhártvává szilárdulnak. A védőréteggel bevonandó da­raboknak rozsda-, niszolc-, ned­vesség- és ujilenvomatrnentesnek kell lenniük. Az egvep dar^bekon található zsírt és olajat azonban táblát, hogy »Vigyázz, rab­ban!«. Ez nem hárítja el a ve­szélyt. Mi, szülők a mezőn dol­gozunk, nem vihetjük ma­gunkkal a gyermekeinket, nem foghatjuk meg a kezüket, hogy ne nyúljanak hozzá. Fé­lünk, hogy szerencsétlenséget okoz a lövedék, akárcsak Sán- toson. A tanács jelentette a tűzszerészeknek, azonban meg nem vitték el. Pedig nagyon szeretnénk, mert félünk agy könnyen bekövetkezhető tra­gédiától. Kérjük az Illetékese­ket, hogy minél előbb intéz­kedjenek. Sovák Lajosné Csömend, Jókai utca 8 Elszomorító a Magántervezési Műszaki Tervtanács közelmúltban ké­szített statisztikájának min­den adata. A Magyar Épí­tőművészek Szövetségének kezdeményezésére az Építés­ügyi Minisztérium a falu- és a városkép védelme céljából a múlt év novemberében So­mogybán is létrehozta a Mű­szaki Tervtanácsot. A rendel­kezések értelmében a városi és a járási tanácsok építési osztályai csak a Műszaki Tervtanács javasolta tervek kivitelezésére adhatnak en­gedélyt. Az utóbbi két és fél hónap alatt 213 családi ház és nya­raló tervét zsűrizte a tanács. Ezek közül mindössze 71-et fogadtak el, a többit eluta­sították. A Tervtanács tag­jai is építészmérnökök. Ne­héz és nagyon hálátlan fel­adatot vállaltak. De elvég­zik becsülettel, mert tudják, hogy munkájuknak nagy je­lentősége van. Megyénkben körülbelül 1500 családi házat és villát építenek évente. Ez — szerény számítások szerint is — ISO millió forint érték. Nem mindegy tehát sem a város- vagy falukép, sem pedig az építtető szempont­jából, hogy rossz, ízléstelen vagy sokszor hasznavehetet­len épületek készüljenek. Időszerű volna gondolkodni azon, hogy az előírásokat durván megsértő, önmaguk­ról alkalmatlansági bizonyít­ványt kiállító tervezőket nem kellene-e törölni az or­szágos terveiéi névjegyzék­ből. Talán ez használna .. ■ N. S. i,------------------------------------------------------------------------------------ > ■ található zsírt es olajat ahonnan i | DOCOCOOCOCOCXXXX)OOOOOCCOOOCXXXXX)OOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXX)OOOOOGüOÜCrJCiO nem keU okvetlenül eltávolítani. > 1 FELHÍVJUK az üzemeltető vállalatok figyelmét, hogy vál­lalatunk 1966. évre még az alábbi géptípusokra rendelkezik javítási kapacitással: 4,5 t. Cegléd tip. reiser, E—03, E—302 tip kotró, D—265, I)—446 tip. autógader, Vcs. forgó-rakodó dömper. Cím: Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat, Cegléd, XIV., Külső Kátai út 35/a. Telefon: Cegléd 33. Ügyinté .6: Imregi, 136. mellék. (82911)

Next

/
Thumbnails
Contents