Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

Vasa map, 1366. január 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP JÓZAN BELÁTÁSSAL Tsz-vezetők ma Ma a siófoki Egyetértés fu­varosrészlegére nincs panasz. Rendben dolgoznak a fogató - sok és a rakodók egyaránt, di­csérik őket a szövetkezetben. Nem mindig volt így. Amikor Márton Lajos átvet­te az elnöki tisztséget, velük volt a legtöbb baj. Közülük nem egy gyakran engedett a csábításnak, visszaélt helyzeti előnyével: görbe útra tért, ivásnak adta magát. Hányszor meg hányszor előfordult, hogy egyik-másikuk elvitt suttyom­ban egy-egy kocsi homokot, vagy feketefuvarral szerzett pénzt, aztán a lovak még este kilenckor is ott álltak a kocs­ma előtt. Mit tehet ellene az elnök? Ekkor még nem látta teljesen a megoldást, azt azon­ban vallotta, hogy ez a zilált állapot nem tarthat tovább. A rendteremtés szándékától ve­zetve próbálkozni kezdett né­hány módszerrel. Először össze­hívta őket, a lelkűkre beszólt, értésükre adta, mit kér és vár tőlük. Némelyek hajlottak a jó szóra. A többi pedig? Más­nap ott folytatta, ahol a beszél­getés előtt abbahagyta. Nagy biztonságban érezték magukat, úgy vélték, nekik mindent sza­bad. Az elnök azonban nem nyugodott bele, nem tartotta megváltoztathatatlannak sem az állapotokat, sem az embere­ket. Következő lépésként a fe­gyelmi bizottságot akarta mun­kára fölkérni. Kiderült, hogy ilyen személyi ügyekkel nem szívesen foglalkoznának. Ak­kor majd a vezetőség a sarkán, áll. Ez nem térhetett ki az ál­lásfoglalás elől, hiszen az el­nök a tagság akaratának érvé­nyesítésén fáradozott Ügyel­tek arra, hogy a szabályoknak megfelelően járjanak el a fe­gyelmi ügyekben. Pontosan számba vették, kiderítették egy-egy ember viselt dolgait Meghallgatták őt is, behívtak szemtanúkat is. A vezetőség elemzett, mérlegelt és döntött. Megtartották a fegyelmezés fo­kozatait Minden más híreszte­léssel ellentétben a közösség és az egyén javának szolgálata vezette őket. Dehogy arra töre­kedtek, hogy elvegyék az em­berek munkakedvét! Nem bé­kéitek meg a fegyelmezetlen­séggel, rendet akartak teremte­ni úgy, hogy az érintett is érezze, vagy inkább józanul lássa be: így nem mehet to­vább, változtatni kell maga­tartásán. Volt, aki magába né­zett, miután levonták néhány munkaegységét. Akadt, akin az első kártérítés megfizetése se­gített. Mást viszont csak úgy téríthettek a jó . útra, hogy kénytelenek voltak leszállítani a kocsiról. Ez igen súlyos büntetésnek számit a siófoki Egyetértésben. Az anyagi következmények miatt fájlalták is némelyek, hogy meg kellett válniuk a fu­varozástól. A szállítás ugyanis állandó és biztos jövedelmet jelent csalás meg szabályta­lankodás nélkül is, sőt most már csakis így ad rendes kere­setet. Egy vagy másfél évre más munkakörbe átmenni — ezt bizony megérzi a családi költségvetés. A fegyelmezés fo­kozataira utal egyébként, hogy felfüggesztett büntetést is szabtak ki. Eszerint az érdekelt fuvaros a kocsin maradt mind­addig, amíg — záros határidőn belül — hasonló vétséget el nem követett. Akkor aztán nem fuvarozhatott tovább, meg kellett kezdenie — így mondják a tsz-ben — büntetése letöltését. A felelősségre vonás, a fe­gyelmezés, a büntetés embersé­gességére nagy gonddal ügyel a vezetőség. Megnyilvánul ez abban is, hogy nemcsak bünte­tés van, hanem rehabilitáció is. Aki elviselte gyarló tettéinek kirótt következményei t, és megjavult, annak útja ismét visszavezet a fuvarasrészlegbe. Eleinte nem mérhette föl pon­tosan a vezetőség ennek gya­korlati lehetőségeit. Rendes, megbízható embert ültettek a kocsira a leváltott fuvaros he­lyett, s az utód kifogástalanul dolgozik — most, hogy lejárt a büntetés, adja át a helyét elő­dének? Hiszen ezzel meg őt, az új fogatost büntetnék! Ezt nem teszik. Rájöttek a megol­dásra Siófokon úgyis kevés a szövetkezet kilenc fuvarosa, kell még két-három fogat. Eze­ket a rehabilitált fuvarosok ke­zére bízzák majd. Immár hosszú idő óta rend és fegyelem uralkodik ezen a téren is a siófoki Egyetértés­ben. A fuvarosok és rakodóik nem vetik meg ugyan az italt, de mértéket tartanaik, józanul élnek, becsülettel dolgoznak. Kovács János párttátkár nyu­godtan vállalhatja tüzelő, bú­tor vagy építőanyag szállítását, a kocsisok pontosan teljesítik a megrendelést. Csapó József, a brigádvezetőjük mindenkor érvényt tud szerezni a közösség akaratának, megfogadják, vég­rehajtják a szövetkezet nevé­ben kiadott utasításait A fu­varosok nem élveznek előjo­gokat, nem tartják magukat a szövetkezet fölött állóknak, hanem rendesen beilleszked­nek a közösségbe, azt teszik, amit az Egyetértés tagságának érdeke tőlük megkíván. Lebo­nyolítják a közös gazdaság szállításait, ott vannak a ter- ménybetakarítás idején a me­zőn, aztán pedig csinálják azt, amit magánosoktól, közületek- től szövetkezetük vállalt. Sokat és szorgalmasan dolgoznak, jó­zan belátással élnek, ezért ke­resnek jól. És ezért is vigyáz­nak magukra, megbecsülik he­lyüket Kutas József A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK megalakulásával új veze­tő egyéniségek vették kezükbe a falvakban a mezőgazdasági termelőmunka irányítását. Ök voltak akkor s ők ma is a szö­vetkezeti gazdálkodás alap­pillérei: demokratikus úton, választással bízta meg őket a tagság a vezetői tennivalók­kal. Ríjuk hárul a munka szervezése meg a legnagyobb felelősség a közösség iránt. Az elnökök, az agronómusok, a főkönyvelők, a bri gádvezetők hosszabb-rövidebb utat tettek meg eddig, aszerint, hogy mi­kor választotta őket a tagság pozíciójukba. Uj tantermek épülnek Nagyatádon Évek múltak el, eredményes és kevésbé kedvező esztendők váltogatták egymást, s most újabb zárszámadás előtt áll­nak. A közgyűlési beszámolók­ban szó esik majd az érde­mekről és a hibákról, kinek- kinek a nevére címezve. Az ember azt várná, hogy ez a beszámoló a vezetők munkái; ; is elismerje. Mert lenne mit elismerni még ott is, ahol a részesedés elmarad a terve­zettől. Persze, egy tsz elnök­nek például nem illik önma­gát dicsérni, hiszen öndicséret­ként hatna, ha a beszámolóba a saját- érdemeit is belefoglal­ná. De fáradozásukat lanka­datlan erőfeszítésüket a tagok közül is egyre többen elismer rik, s ha a megvei és a járási vezetők méltatják ezt az igye­kezetét, a tagok már nemcsak helyeselnek, hanem azt meg is toldják helri tapasztaltatokkal. A tsz-elnökök legtöbbje egyé­ni gazdából lett szövetkezeti iyánvító. A kisüzemi gazdálko­dás kevesebb gondia, tetel'xsé- ge után vette át a nagyüzem nagyobb felelősségét. A meg­változott termelési módszerek szemléletbeli változást is kö­veteltek, igényelték az embe­rek jobb megismerését, a több szakismeretet és a szervező- készséget. Ez az átállás termé­szetesen nem ment zökkenő nélkül. ISMEREK OLYAN TSZ- ELNÖKÖT, aki elkeseredetten hangoztatta, hogv képtelen to­vább ellátni a rábízott tenni­valókat, mert néhány szövet­kezeti gazda meghiúsítani igyekszik legjobb elképzeléseit, A fagyott földet légkalapáccsal kell feltörni, hogy elő­készíthessék a terepet a tor nydarunak. A Nagyatádi Általános Iskolát nyolc tant remmel bővítik. A kéteme­letes épületet előregyártott elemekből készítik, amelye­ket daruval em ülnek a helyükre. nem tudja kielégíteni őket. Azóta megerősödött az önbi­zalma, s ha azt a néhány em­bert nem is, de a tagság túl­nyomó többségét kielégítette a tevékenysége. Beszéltein bri­Kultúrterem és járda épül az idén Kuntelepen Kuntelepein nemrég készült el hat tantermes, korszerű is­kola, máris új építkezésekbe kezdtek. Tavaly egy pedagó- gus-ikerlakást meg napközi otthont építettek, és átalakítot­ták az óvodát. Az 1964-ről ma­radt tízezer forinttal együtt csaknem százezer forintot for­dítottak községfejlesztésire a múlt évben. Ebből a társadal­mi munka értéke mintegy hu­szonnégyezer forint volt. A Dózsa Termelőszövetkezet épí­tőanyagot adott az iskola meg a pedagógusiaikás építéséhez. A lakosság máris felajánlot­ta támogatását a községfejlesz­tés idei munkáihoz. A kőmű­vesek társadalmi munkában építik meg a kultúrtermet. A termelőszövetkezet faanyagot ígért a tetőszerkezet elkészíté­séhez. Nagy szükség van erre a teremre, hiszen nincs egy tágas hely, ahol tanácsüléseket, közgyűléseket tarthatnának, műsorokat rendezhetnének. Szilárd burkolatú járdát is épí­tenek az idén. gádvezetővel, aki hat éve vise­li ezt a tisztséget, és hat év alatt háromszor lemondott a brigádvezetőségről. Csakhogy egyszer sem fogadták el le­mondását, mert nem tudta kellőképpen megindokolni. - Ö is arra hivatkozott, hogy van­nak a brigádjában értetlen emberek, akik tönkreteszik az idegeit. Bizony, nemegyszer kell keserűséget nyelniük a szövetkezeti vezetőknek, de a bizakodás és a növekvő ered­mények lelket öntenek belé­jük, felrázzák őket elkesere­désükből. Gál József, a sávolyi Üj Élet Termelőszövetkezet elnöke ez­sza: »Sokan csodákat vártak tőlem akkor. Hát csodákra én sem voltam képes, de eredmé­nyek születtek.« Két év óta na­gyon jó a pártszervezet és a tsz kapcsolata, a könyvelés is javult, s a közvetlen vezetés egyetértésben dolgozik. A tsz- elnök és a főagronómus rend­szeresen együtt beszéli meg a tennivalókat. S akire leginkább támaszkodhatnak, az Tóth Ti­bor, a szövetkezet volt elnöke — most a tsz párttitkára és fő­állattenyésztője egy személy­ben. Segítik egymást, s így egyikükre sem hárul olyan sok munka, amivel nem bírna. Gémesi Sándor, a Nagyatádi Járási Pártbizottság titkára többek között ezt mondta a se- gesdi Űj Élet Tsz elnökéről: »Korábban gyakran bizonyta­lankodott, nehezen foglalt ál- lést bizonyos kérdésekben. Most viszont határozott, és cél­tudatosan irányítja a szövetke­zetét.« Ebben a változásban döntő szerepe van a járási szervektől kaoott támogatás­nak, a közvetlen vezetés össz­hangjának és a termelőszövet­kezeti tagság bizalmának. NAPI SZÜKSÉGLETÉVÉ VÁLIK ma már a tsz-elnök- nek a széles körű tájékozott­ság. Jó tudni, hogy mely nö­vények termesztése gazdaságo­sabb, de nélkülözhetetlen a politikai tisztánlátás is. Mező- gazdasági technikumban, kö­zép- és felsőfokon sok terme­lőszövetkezeti elnök tanul a levelező tagozat évfolyamain, a megtalálhatók a pártiskolákon is. Tanulnak, gyarapítják is­mereteiket. Akad olyan szö­vetkezeti vezető is, akinek számviteli képzettsége van. Bódis Imre szenyéri tsz-elnök a múlt év végén került a gaz­daság élére, azelőtt ugyaneb­ben a szövetkezetben főköny­velő volt. Mint a számviteli munka irányítója jobbára az értékesítés szemszögéből vizs- g'.lgatta a termelés jövedelme­zőségét, és eközben észrevett olyan lehetőségeket, amelyeket most tsz-elnökként jól haszno­síthat. Észrevette például, hogy az eladott állatok, ter­mények értékét mennyire be­folyásolja a minőség, tehát érdemes nemcsak sokat, ha­nem jót is előállítani a gazda­ságban. ]Horváth János görgeteg! tsz- elnök a szövetkezet megalaku­lása óta tölti be ezt a pozí­ciót, most készül az ötödik zárszámadásra. Ő is tanul, szakmunkás-tóvá,bbkénzésen vesz részt, maga mögött ha­gyott az öt év alatt egy sor politikai és szakmai tanfolya­mok rendszeresen olvas szak­könyveket és mezőgazdasági PARASZTSORSOK 5, JHmjerné kit Hete A villasoron végigfutott a hír: szalonnát- osztanak a falu­ban. A főtanácsosné beszólt a háromszor hárorninéteres kony­hában szorongó családnak, ha sietnek, még ők is kaphatnak. És amikor az üzlet ajtajában megjelent az asszony, valaki megkérdezte tőle: — Magát meg ki küldte ide? — A gyerekek gyomra. Az ember, aki az üzlet ajta­jában fogadta, beszólt a pult mögé: — Ha van még, adjatok neki, mert addig úgysem megy el in­nen. AMIT NEM OLDOTT MEG HORTHYNÉ Húsz deka szalonnával tért haza az asszony. Otthon húrom gyerek várta, s nem számítha­tott arra, hogy a közeljövőben ismét kap szalonnát. A sok igazságtalanság miatti elkese­redésében tollat fogott a kezé­be, és megírta sorsát Horthy- nénak, abban reménykedve, hogy gyógyírt kap panaszára. ‘Teljesen nincstelenek va­gyunk — írta a levélben. — A három gyerekkel egy nyári lakás konyhájában és kamrájá­ban lakunk télen, nyáron pedig egy kis faházban.« S neki azért ingyen kell dolgozni, hogy ki ne tegyék innen. A férje nap­számos volt mindig, de amikor a legjobban lehetett volna ke­resni, behívták katonának. Emiatt nincs biztosítva a csa­lád napi kenyere sem. Ruhára meg már gondolni sem mernek. A levélre a balatonlellex köz­ségházán kapott választ Mayer Ferencné. Azt kérdezték tóle, hogy miért ír össze minden badarságot. Elfogta a keserűség, és kér­déssel válaszolt: — Érdemes ilyen körülmé­nyek között gyereket nevelni ? — Hát milyen magyar anya maga?! S úgy tettek, mintha lezár­ták volna a beszélgetést. Pénzt adtak a kisbírónak, hogy vásá­roljanak valamit a családnak. A segélyből három méter olcsó ruhaszövetre futotta. De gye­rekruhára már nem. Ki törő­dött 194:5-ban a szegényekkel? Ki törődött az éhezőkkel? Go­ring tábornok akkoriban vágta oda Európának: »Eltántorítha- tatlanul ragaszkodom ahhoz az alapelvhez, hogy az ellátásban először és mindenekelőtt a né­met nép áll. És ha az európai országokban élelmezési nehéz­ség áll elő. mindenkinek tudnia kell, ki fog éhezni, Németor­szág azonban semmi esetre sem.« KÉT HOLD FÖLD - ÉS A TALICSKA Hét gyerekük volt már Ma- yeréknak, amikor először lát­táik forintot. — A mi másik életünk akkor kezdődött, amikor a forint megjelent. Attól kezdve min­dig volt munkája az uramnak. Akkor történt meg a nagy fordulat a családban, amikor a cséplőmunkás-kubikosnak is földet mértek a balatonlellei határban. Az ember továbbra is a talicska mellett maradt, de az asszony meg a felcsepe­redő gyerekek már földet mű­velteik. És tizenegy év alatt össze­rakták a ház árát. A falu szé­lén építeni kezdtek. Először csak egy szoba-konyhásat. Most megint tégla áll a ház előtt A tavasszal talán meg­épül a második szoba is. Az asszony már nem bírja a munkát. A sok narc meg a hét gyerek elvette minden erejét. A két hold földet a közösben művelik. A gyerekek dolgoz­nak helyette a kertészetben. Az asszonynak pedig minden hó­napban táppénzt hoz a postás. — Nem sok az a kilencven fo­rint — mondja Mayerné —, de gondolhattam volna-e a negy­venes években arra, hogy táp­pénzt kapjak, ha megbeteg­szem? Oj FORQALOM: csalAdi pótlék — Gond azért most is van — folytatja az asszony. — De ha az ember biztos fizetést kap, az mégiscsak más. Mi megépí­tettük ezt a kis házat, de azt hiszi, nem tudjuk, hogy ehhez a mi munkánk kevés volt? Jobb körülmények is kellettek hozzá. A háború előtt még nem hallottam ezt a szót: családi pótlék. A háború után meg a hét gyerekre csaknem ezer fo­rintot kapott az uram. — Hogyan élnék most? — Én is meg az egyik lá­nyom is betegek vagyunk, az uram meg fagyszabadságon van, de a kenyerünk azért megvan. Igaz, jól be kell osz­tani. — És a tsz? A szobában modem bútorok sorakoznak a fal mellett. Csa­ládi fényképek őrzik a régi emlékeket. A kérdésre az egyik leány válaszol: — Anyu azt akarja, hogy oda menjünk dolgozni. A stafétabotot lassan átve­szik a gyerekek. Az ember a Vízügyi Igazgatóságnál dolgo­zik. Odament az egyik fiú is. Keresetüket mind hazaadják. S ha spórolnia kell is az asz- szonynak, a beosztás most sok­kal könnyebb — Tíz évig voltam cseléd­lány — mondja az asszony. — Ha azt csinálnák a gyerekeire is, megszakadna a szívem Igaz, a kertészetben sem a legjobban keresnek a lányok nekik azért mégis sokkal köny nyebb a sorsuk, mint az enyém volt Kercza Imre úttal kilencedszer áll a köz­gyűlés elé, és mondja el a zárszámadási beszámolut. Csak­nem egy évtizedes vezetői múlt van mögötte, mégis azt vallja, hogy most küzd a legnagyobb gondokkal. A múlt év a ked­vezőtlen időjárás miatt rend­kívül rosszul sikerült. »Soha­sem hittem, hogy ilyen gyen­gén is lehet zárni egy eszten­dőt« — mondja lehangoltam A szövetkezetben ugyanis már megszokták a gazdik a nem túlnagy, de kielégítő részese­dést, s most ezt nem kapják meg. A szorgalmas, rendszere­sen dolgozó tagok megértik az okokat, velük nincs is baja az elnöknek, annál több gondot okoznak viszont azok a köve­telődzők, akik a legkevesebbet tették az eredmények elérésé­ért. Magára marad az elnök ilyenkor a vitákban? A leg­több helyen nem, mert kiáll­nak mellette a higgadtan mér­legelő, a legjobban dolgozó gazdák. így van ez Sávolyon is. NAPONTA ÜJABB ÉS ÚJABB ÉELADAiOK ELÜlT ÁLL a termelőszövetkezeti el­nök, s ezeket úgy kell megol- aania, hogy a gazdaság javát szolgálja, hiszen ezt várja tőle a tags . g. Egyedül nem képes megbirkózni a ten nival ók.„a, kell egy kollektíva, amelyre inindenkor bizton támaszkod- aat, s így megoszthatja a ter- neket. Az együttműködésre vsupán egyetlen példa a se- gesdi Űj Élet Tsz-ből. Páno- oics Imre elnök harmadik éve vezeti a szövetkezetét. Megvá­lasztására így emlékezik visz­tárgyú folyóiratokat. Mindez kell ahhoz, hogy biztos legyen a dolgában, s hozzáértően irányíthasson, ötéves munká­járól, tsz-elnöki tevékenységé­ről mondott véleménye nem­csak az övé, de így vall erről a nehéz, de szép, nemes mun­káról a megye tsz-elnökeinek többsége: »Egyéni parasztból egy szövetkezeti közösség ve­zetőjévé lenni nem megy könnyen. Az emberek meg­győzése még most, öt év után is tart, s ma is akadnak ke­rékkötők. Sokszor kedvemet szegte az értetlenség, de min­dig újra kezdtem, s érdemes volt. Azt tartom, hogy mikép­pen a szövetkezet alakulásakor a gazdák közös használatra behozták javaik egy részét, úgy most is, napról napra hoz valamit a közösbe a tagság zöme. Az erejét, a szorgalmá-t, a felelősségét. Ezt meg kell érteni, s akkor nem marad el viszonzásul a támogatás, a megbecsülés a szövetkezeti gazdáktól.« Hernesz Ferenc Atomerőmű épül Romániában Gyors ütemben folynak az elő­készületek az első román atomerő­mű terveinek kidolgozására s *> fő problémák megoldására. A ter­vek szerint az első romája atom­erőműnek a következő tíz évben az ország villamosenergia -szük­ségletének 10 százalékát kell ki­elégítenie«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents