Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-21 / 17. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1868. január 2L A BEN BARKA-ÜGY MIATT Feszült viszony Párizs és Rabat között A Ben-Barka ügynek előre­láthatóan súlyos következ­ményei lesznek Franciaország és Marokkó kapcsolataira. Marokkó párizsi nagyköve­te a francia kormánynak a Ben Barka-üggyel foglalkozó minisztertanács után jelentés- tételre Rabatba utazott. A francia kormány — amint is­meretes — leszögezte, hogy a bűncselekményt külföldről szervezték, a francia rend­őrök csupán segédkezet nyúj­tottak hozzá. A marokkói nagykövet ennek. ellenére el­utazása előtt kijelentette: francia ügy. elképzelhetetlen, hogy Ufkir belügyminiszter­nek szerepe lett volna ben­ne. — A marokkói kormány — mondotta a nagykövet — eddig hallgatott a Ben Bar­ka-ügyben, de majd beszélni fog, ha elérkezik . ennek az ideje. A Ben Barka-ügy kirobba­nása óta egyébként mér el­halasztották. II. Hasszán ki- rálv párizsi és a franci föld­művelésügyi miniszter ma­rokkói látogatását, és Fran­ciaország lemondta ré-e—-utó­iét a Casablanca! nemzetközi Be-n Barka eltűnése tisztán vásáron. (MTI) Balewát meggyilkolták A BBC lagosi tudósítása szerint hivatalos körökben csütörtökön megerősítették Sir Abubakar Tafawa Balewa volt nigériai szövetségi mi­niszterelnök halálhírét. Az AFP francia hírügynökség Dahomeyből érkezett tudósí­tása szerint szintén hivatalos nigériai hírforrások jelentet­ték be, hogy Balewa, vala­mint Obotie-Eboh volt pénz­ügyminiszter halott Mindket­ten a múlt heti államcsínykí­sérlet napján tűntek el. (MTI) Újai letartóztatások Indonéziában Sukarno beszéde egy tömeggyűlésen Sukarno indonéz elnök csü­törtökön tomeggyűlésen mon­dott beszédet, és ebben fel­szólította az országot, hogy tömörüljön mögötte. A gyű­lésen jelen volt kormányá­nak 92 tagja is. Az elnök megbélyegezte azokat, akik megdöntésére »illegális kampányt« indítot­tak. Az összegyűlt ötezer főnyi tömeg lelkesen éltette az el­nököt — jelenti a Reuter. Az Antara hírügynökség közli. hogy a közép-jávai Jogjakartában 45 repii'őt’sz- tet tartóztattak le, mert be­Az indonéz újságírók szö­vetsége nyilatkozatot tett köz­zé, és ebben támogatta Su­karno elnök január 11-i dön­tését, amelynek értelmében a hárepi amerikai újságírót ki­utasítottak Indonéziából. A szövetség egy másik határo­zatában követelte, hogy uta­sítsák ki az országból a kínai sajtótudósítókat is. Az Antara indonéz hivata­los hírügynökség idézi Chcu- reul Saleh miniszterelnök-he­lyettes bejelentését, amely szerint Sukamo elnök jóvá­hagyta az élelmiszer- és ben­Mcevere eltek a szeptember , -dnárak csökkentésére vonat­30-a mozgalomba. ' kozó javaslatokat, ' (MTI) Tűzszünet kisebb lövöldözésekkel Dél-Vietnamban hivatalosan is megkezdődtek az újévi ün. népségek. Máj érvényben van a tűzszünet mind a DNFF, mind a dél-vietnami kor­mán ycsapa tok és az ameri­kaiak által bejelentett időpont alapján. A hírügynökségek ellent­mondó értesüléseket közöl­nek arról, hogy itt-ott elő­fordultak még kisebb katonai akciók. Az egyik amerikai katonai szóvivő szerint »a Viet Kong-erők megszegték a saját maguk által szabott tűz­szünetet«, és annak életbe lé­pése után egy órával táma­dást intéztek a fővárostól nyolc-kilenc kilométerre fek­vő egyik helyőrségi állomás ellen. A lövöldözés hajnali há­rom óra körül szűnt meg. A másik jelzett támadás Hue közelében történt mintegy fél­órával a tűzszünet életbe lé­pése után. Az AP jelentése szerint bár valamivel enyhült hivatalos körökben a múlt hét vége óta tartó feszült légkör, az ösz­Fa- és vasipari gé­peket vásárol, és ja­nuár 24-én. hétfőn becslési napot tart Kaposváron a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat pécsi ki- rendeltsége, Pécs, Bajesy-Zsilinsziky ut­ca 10. Telefon 29-04. Az írásbeli bejelen­téseket kérjük a Ma­gyar Hirdetőbe, Ka­posvár, Kossuth La­jos utca 4. sz. (35309) szóesküvéssel kapcsolatos hí­resztelések továbbra is tart­ják magukat. Olyan hírek vannak forgalomban, hogy a biztonsági szolgálat több ma­gas rangú tisztet tartóztatott le. A letartóztatottak között állítólag két tábornok is sze­repel. (MTI) Kállai Gyula távirata Indira Gandhihoz önagymkltosAga INDRIA GANDHI ASSZONYNAK, az Indiai Köztársaság miniszterelnökének, NEW-DELHl A Magyar Népköztársa­ság kormánya, népe és a magam nevében szívből jö­vő jókívánságaimat küldöm nagy méltóságodnak, az In­diai Köztársaság miniszter­elnökévé történt kinevezé­se alkalmából. Kívánom, hogy mint hal­hatatlan emlékű atyja poli­tikai örökségének folytatója, kormányfői tevékenységé­vel nagy eredményeket ér­jen el országa és népe jólé­tének ápolásában, u világ népei békéjének és biztonsá­gának erős’lésében. Meggyő­ződésünk, hogy az ön tevé­kenysége hathatósan járul hozzá az országaink és né­peink közötti együttműkö­déshez, baráti kapcsolatai­nak elmélyítéséhez. Jó egészséget és sok si­kert kívánok nagy mél’.ósá­godnak miniszterelnöki te­vékenységéhez. KÁLLAI GYULA, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSÉ Indira Gandhi Alig 24 órával azután, hogy miniszterelnökké választották Gandhi asszonyt, Chester Bowles amerikai nagvkövet átadta India új kormányfőjé­nek Johnson elnök meghívá­sát — tegyen hivatalos láto­gatást az Egyesült Államok­ban. * « * Az India Társaság százezer rupiás »Sasztri-békedíjat« ala­pított, amelyet évenként osz­tanak ki az elhunyt miniszter­elnök emlékére. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) ' dóul az 500 forintot meg nem halad*) kifizetések —■ nem ke­rülnek összesítésre az adózás czemponljábói. A szállítái szerződési rend­szer reformjára vonatkozó kor­mányrendelet azoknak az in­tézkedéseknek a sorába tar­tozik, amelyek a gazdasági irá­nyítás új rendszerének foko­zatos nevezetesét szolgálják A vállalatok közötti szerződé­ses kapcsolatok új szabályozá­sa azt kívánja előmozdítani, hogy a nagyobb önállóságon alapuló vállalati kooperáció — megfelelő ösztönzők és bizto­sítékok alkalmazásával — he­lyesen valósuljon meg. Az új jogi rendezés feloldja az eddigi merev tervhez kötött­séget, s lehetőséget ad arra, hocy a termelés jobban alkal­mazkodjék a valóságos és vál­tozó szükség'etekhez, másfe­lől viszont b'ztosítja, hogy a ervs~erű~éget ne válthassa fel spontaneitás, ezért tovább nö­veli a szállítási szerződések szerepét a forgalom szervezé­sében. A rendelet alapedvként mondja ki, hogy a szállítási szerződések rendeUetóse első­sorban a népgazdasági terv megvalósítása során jelentkező szükségletek kielégítése. A szállítók kötelessége, hogy a megrendelők igényeit kellő időben, korszerű, jó minős érni. termékekkel elégítsék izi. Ugyanakkor azt is biztosítani kell, hogy a megrendelők ide­jében gondoskodjanak a szük­ségletek fölméréséről és a megrendelések feladásáról. Az új jogszabály előírja, hogv meghatározott termékek megrendelése esetén kötelezni lehet a szállítót arra. hogy a megrendelővel a szerződést I megkösse; ezt csak akkor ta­gadhatja meg, ha bizonyítani tudja, hovv nem képes a szer­ződés teljesítésére, vagy ezzel megsértené a népgazdasági ér­dekeket. Az Országos Tervhi­vatal elnöke — ag érdekelt fel­ügyeleti szervek meghallgatá­sa után — meghatározhatja azokat a termékeket, amelyek­re a szállító köteles szerződést kötni. Más esetekben a felek szabad megegyezésének tár­gya a szerződéskötés még ak­kor is, ha a szóban forgó ter­mék gyártása vagy értékesíté­se a felek tervében szerepel. A gazdasági irányítás új rendszerének megfelelően ar­ra kell törekedni, hogy a szer­ződéskötési kényszer mindin­kább csökkenjen, és a vállala­tok gazda‘áni kapcsolatai egy­re nagyobb területen, kény­szertől mentesen, kereskedel- , honvédelemről szóló I960, évi mi eszközökkel alakuljanak ki j IV. törvény XI—XIII. feje-. Az. új rendelet éppen ezért cetében foglalt rendelkezései, lehetőségeket teremt egysze- végrehajtását szabályozza. rűbb szerződési formák -. ismeretes, hogy a Magyar például raktári beszerzés, bi- bepkoztáisasag a Szo\jeu- zontányi szerződés, kapacitás-, vnnoval és a szocialista or- lekötési szerződés, fejlesztési: szagokkal együtt —- kovetke- szerződés — alkalmaz sara. i ^tés bekepohtikat folytat A kereskedelmi módszerek Ameddig azonban az impe.- érvényesülését és a szerződő rí® lista hatalmak lepten-njo- felek anyagi ösztönzését szol-;mon megsértik a nemzetközi gátja az az új rendelkezés, í í?§ alapvető normáit, lábbal amely szerint az ár meghatá- \ tiporjak a nemzetek tugget- rozása a szerződések elenged- lenségét, szuverenitását, tör­hetetlen tartalmi kelléke. Az' költ és nyílt agressziouat ko- új rendelet lehetőséget ad1 vetnek el a beke ellen, a arra, hogy ha a felek a ha- i -zncmlista országok elsőrendű ■ • 1 feladata, hogy honvédelmü­ket megfelelő szinten tartsák és állandóan fejlesszék. A kötri vagy^liátránywabbakat \ honvédelem szerves része a vállalnak. akkor árenged-1 Polgári vedelem, azaz a la­tótóei jául szolgáló feltételektől el­térő előnyöket kívánnak ki­ménvben, illetve felárban ál- [ í<osság és az lapodhatnak meg. Az új intézkedések szerint a szerződéskötések időpontját és időszakát a jövőben nem a tervidőszakok, hanem a szükségletek kielégítésének tényleges érdekei határozzák meg. A fölösleges készletek ki­alakulását gátolja az az in­tézkedés, amely lehetővé te­szi, hogy a megrendelő — ha a szükségletek megváltoz­tak vagy — megszűntek — a teljesítési határidő lejárta előtt — a szállítónál felme­rült költségek megtérítése el­lenében — a megrendeléstől elálljon. A kormányrendelet ki­mondja: o szállítást csak a megrendelő hozzájárulása szág felkészí­tése az önr nre. A polgári lemben köz­vetlenül vagy közvetve az egész lakosság részt vesz, ezért szervezett és fegyelme­zett magatartásival, céltuda­tos közreműködésével nagy­mértekben elősegítheti a megelőző, . felkészülő tevé­kenység — s ha béketörek­véséi nk ellenére sor kerü'ne rá — az étet és az anyagi lávák mentésének sikerét, a termelés folyamatosságának biztosítását. A most elfogadott kor­ín'nvhnt.ározrt a korszerű követelményeknek megfele­lően rögzíti az akin ve tő r>ol- "«ri védelmi feladatokat. Ezek között említi a lakosság — támadó fegyverek hatása ■11 eni — egvéui és kollektív esetében szabad határidő vWpke,^re történő feikészí- előtt teljesíteni. Ha ez mégis megtörténnék, a vételár ki­fizetése nem válik esedékes­sé, sőt a szállító bírságjelle­tését ellátását a szükséges védőeszközökkel, életvédelmi létesífménvek létrehozását, az nrvpg?. javpk és eszközök, va­gű előszállítási dijat köteles ’iarnint a különleges értékű fizetni. | (kulturális #«*­Az új rendelkezés a tér-; (ékek. műkincsek stb.) vé- mékek minőségének fokozot- delmét. az ország lakossága tabb biztosítását is szolgálja, például ebben az irányban hatnak az új jogszabály jót­állásra vonatkozó előírásai is. Az új rendelet a helyes irányú ösztönzés fokozása ér­dekében azt is tartalmazza, hogy mentésül a kötbérfize­tés alól az, aki a hibás ter­méket még a teljesítési ha­táridő előtt kijavítja. Az új rendelet 1966. szep­tember 1-én lép hatályba. Alkalmazására addig a válla­latoknak, a minisztériumok­nak, a döntőbizottságoknak és más érdekelt szerveknek megfelelően fel kell készül­niük, az új rendelet alapján módosítani kell az érvény­ben levő szállítási alapfölté- téleket is. A polgári védelemről zott kormányhatározat ho­rn p«t"Vha tó. gyors riasztási­nak és tű 1ékozt.« tá s' n ak meg- szervezését a mentési és ns oyzel öss^rffl aad, egyéb fel­adatok oltátáicíoak —- ’4 Meghatározza, hogy a véde­kezésre való felkés röl épben — és szükség esetén a vég­rehajtásban —■ az á ti a mi szerveknek, a szövetkezetek­nek és a társadalmi srerve»- vefek irányító szerveinek fal- íven általános ég különleges tel adatai vaunak. Rögzíti a különböző feladatok véVre- hait'sában érdekelt szervet; között az irányítás és a fe­lelősség kérdését, s az eddi­gi tapasztalatok figyelembe vételével újból szabályozza a polgári védelemmel kapcsola­tos anyagi és pénzügyi terve­a zés, ellátás rendjét. (MTI) TENGERI UTAZÁS ^Várós azéreá/tón kék sírását. Mi történne, ha zott római kultúráit. A romok most megelevenedne a múlt? között most amerikai tengeré- Mi lenne, ha az én gyereke- szék és magyar turisták jár­mot kellene feláldozni? nak. A bejáratnál mécsest tu­Ezek a gondolatok motosz- nézdai dobot árulnak. A kínáló kálnaik a fejemben még az ut- dobol, hogy maga köré csődlt- cán is. Csak altkor nyugodtam sen mindenkit, meg valamennyire, amikor há- — Mennyit kér? ram mosolygós kisgyerek fu- — Egy dinárt? Az éjszaka enyhe, csak szel- ke Burgiba lett, majd később nökök, orvosok, edzők. Ügy ke­lő lengedez. A tiszta égen csil- is ót választották meg. tűitek Ide, hogy a magyar ál­lagok ragyognak. A hajó mo- Az ország éghajlata szélsősé- lám küldte őket: segítsenek tott „el. meüettünk. Hirtelen — Sok. Egy[dinárért.két dcu­torjai ütemesen zakatolnak. gek között mozog. Északon Tunéziának, hogy minél előbb megfordultak. Először csodál- lárt kellett fizetni. Két dollár Az utasok alszanak, de a gép rendszeresen vendég a hó, a megállhasson a saját lábán. koztak, majd mosolyogtak. egy ilyen dobért sok — gondo­rendületlenül dolgozik. A ka- hőmérséklet a mínusz kilenc Végre megkezdődik a kiha- Domonak haladt az autó- -om magamban. Alkudni kez­busz. Lent a völgyben víz csil- dek. Amit itthon nem mernek megtenni, azonnal ajánlok ér­binokban szünet nélkül álmost'- fokot is eléri, míg délen a slva. józás. A tunéziai buszok már j”®1 tóan duruzsol a levegőcserélő, tagban nem ritka a plusz ót- megérkeztek. Jóllehet kezdet- lf>8­«in uutuösw ci ucvcgvAOüicn/. id&vcin nem rxuia a Lnusz. ut- ~s-r. yy . , , ,, Hajnalodik. Már látszanak a ven fok meleg sem. Az orosz- leges terfnékek, mégis büszkék Ez volt a punok kikötője, te fel dinárt. És az ajánlathoz partok. Mintha a tengerből ián már teljesen kipusztult, de rájuk az itteniek: ezeket már magjarazza az idegenveze- olyan arcot vágoK, amiből ki­jönne fed a nap. Valószínűtlc- északon van párduc, gepárd, a a maguk gyárában, maguk icó- t0- ... . , tJa: 0V'13<?n’ ,hog5r nül kék az ég és valószínűdé- sivatagban pedig nem ritka a szítették. A ki foto kicsi, meg egy du- a talán ennyit is kap er te. nül fehérek a parti házak, gazella, a hiéna és a sakál. Egy falun haladunk kérész- »«J® se nagyon ferne el Hosszas alkudozás után bele­Messziről látni a magasba kú- A ^isősélíek országa Tinié- tüL Lapos tetejű, fehér házak indultak hoch- nyugszik a iel dinárba. szó minarettel. zia TS naM ^művelt bú-1naJ< lne§ a P^n^k között. to U^rt 3 puiK’k' Tnnf1 meir . “ nyugodhatott, hisz a r , . u. , - zia; vanr?aK nagyon müvei. utcán lefátvolozabt ami neszkedtek ki a tengerekre, és később bent Tuniszban mur Apró motorcsónak himbáló- emberei, ám rengeteg az anal- „ők ^ nadto Sik ^ ide tértek vissza rablóit kin- először is fél dinárt kértek egy zik a tengeren a hajónk köze- fabéta. Az ország lakossága- ’ aKiK oaaxan KeruiiK az cseik.kel Rven dobért ha a1Icim»ik lében. Megjöttek a tunéziai na- nak hetvenöt százaléka n,im Kleden Bármerre megy az ember, az embe^akS k^za^kven tóssvgok emberei. tud ímj-olvasni. Ezen nem is el3tt Au Szik^kbó] has';, mindenütt va,kító fehér lapos miliért is megkaphatja. Reggel nyodc óra van, mire lehet csodálkozni, hisz Tu né- tott hegyes fejfák. Mintha csak tetejű házak világoskék ajtó- Itt alku nélkül nem szabad kikötünk Tunisz—La Gaulette- z;ában még ma sincs kötelező a kőkorszakból maradtak vol- val* ablakkerettel. És inégsem vásárolni. Bizonyítja ezt egy ben, Tunézia legnagyobb kdkö- alanfokú oktatás na Mintha a kőkorszakbeli eKjrbaí'&'u'ak', másik tény is. Megtetszett kést tőjében, amely körülbelül tíz A 164 150 nésyzetkiiométer ember a kócsákányát szúrta vol- n~°d? Kertészked- pár piros papucs. Arany _ he­, 1 - negjzeuuiomeLti földbe A feifák cvermek nek a háztetőn! lyet.t rezzel hímeztek ra a kilométerre van a fővárostól. területű országot mmtegy neveket 5riznek J ^ Valóban. Egymás melleit mintát. Ajándéknak ez is jó. Mindenki menne. Nem cső- pégymillio-hainDmszazezer em- több lapos tetejű ház. A tető- Persze attól függ, hogy mit da: ez az első találkozás agy bér lakja. Hétszázezer a főya- “«t- ez itt a^ermektemetr,. re f81det hordtak. Most éppen kémek érte. Az árus négy di­új kontinenssel, Afrikával, rosban Tuniszban el. Békében a iSL- l i palántádnak. Otthon talán mi- nárt kért. A tetemhez kaptam. Lent a hajónál humuszos fél- élnék itt mohamedánok es más ^J™nden an> anak foí k^.- nusz tíz fokat mémek. itt a Négy dinárt? Hát kinek van fiák állnak, a sofőr fején túr- vállasnak, arabok es mas nem- december és a január égj- ki- ennyi pénze? Kiforgattam zse­bén ... Különös nekünk ez a zetiseguek, koztuk magyarok t- az elsoszra- ,csit »hidegebb«, most mind- beimet mutatva, hogv nekem világ, ez az ország, amelynek 1S- Mert hol nem élnék magya- _L°vaStalv a fejűke.. össze 24 fok a meleg. nincs több másfél dinárnál. De népe a történelem során na- rok. Egy idős néni ke azt ma- vérükét egy agyagedénybe Ök ennek megfelelően öl- mát szaporítsam a szót. Végül gyón sokat szenvedett. Francia gyarázza: meghagyták neki, gyűjtötték, egy másik agyag- tűzkődnek. Van, aki átmeneti megkaptam a két párat más­gyarmat volt, és csak 1956-ban bogy ^ol ltt> Tuniszban edényb^ dig könnyét télöltőben jár, és a nyakán sál fél dinárért. És még ma gém vált függetlenné. Burgia alaki- Horváth Alajos műszerészt. g holtltet el- díszeleg' vagyok benne bvrixk, hogy jó tóttá meg Tunézia első függet- Most azon gondolkodik, hol ta- & • testet e — Ezek itt Antonius fürdő- vásárt csináltam -e. nem csap­len kormányát. 1957-ben köz- ialja meg ez« az embert ebben egettek. jének a marpdványai! tak-e be? társc-áf*** kiáltották ki Tuné- a n&Sy városban? Beleborzscmgok. Hallom az A romok is m-onumen+áb- Sz. I» I ziát, v«üküaik itt mer- anyák jajveszékelését, a gyere- iák. Méltón hirdetik ü leáldo- (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents