Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-20 / 16. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1966. január 3*. Szovjet—japán tárgyalások kezdődtek Moszkvában Siina előkészíti Szalu miniszterelnök moszkvai útját Moszkvában, a külügymi­nisztérium épületében szer­dán délelőtt megkezdődtek a tárgyalások Gromiko szovjet külügyminiszter és Siina ja­pán külügyminiszter között. A tárgyalásokon a szovjet— japán viszony elemzésén kí­vül jelentős helyet kap a távol-keleti helyzet. A szovjet—japán visz.ony fő kérdései politikai és gaz­dasági természetűek. A múlt hét végén Tokióban parafál- ták a két főváros közötti közvetlen légiforgalomra vo­natkozó egyezményt. Most hétfőn, a japán fővárosban parafálták a két ország 1966 —1970. évekre szóló hosszú- lejáratú kereskedelmi és fize­tési megállapodást, amely új fejezetet nyit a két ország gazdasági kapcsolataiban. Szó van a szovjet és japán gaz­dasági képviselők évenkénti értekezleteinek rendszeresíté­séről. Gromiko szovjet külügymi­niszter szerdán ebédet adott Siina japán külügyminiszter tiszteletére. Az ebéden mondott beszé­dében kijelentette, hogy van­nak olyan Ázsiára, Távol- Keletre, a világ más részei­re, köztük Európára vonat­kozó problémák, amelyekkel kapcsolatban Japán állás­pontja »nagyon érdekel ben­nünket, és egyáltalán fontos szerepet játszik«. — Ha kölcsönösen megvan az óhaj Japán és a Szovjet­unió kapcsolatainak további fejlesztésére, akkor van mi­ről elgondolkodnia. Siina válaszában kifejtette: Nemcsak a japán—szovjet lé­gi közlekedési egyezmény aláírását tűzte maga elé moszkvai látogatása feladata­ként. Reméli, hogy eszmecse­rét folytathat a szovjet veze­tőkkel a szovjet—japán kap­csolatok erősítésének és a vi­lágbéke megszilárdításának problémáiról is. Siina japán külügyminisz­ter látogatását Japán, Kína és egész sor nyugati ország sajtója kapcsolatba hozza az indokínai helyzettel. Siina a hét végéig marad Moszkvában, majd Nyugat- Európában . tölt néhány na­pot, és január 27-én tér vjsz- sza Tokióba. Moszkvai japán körök szerint S; inának fel­hatalmazása van Szato japán miniszterelnök idei moszkvai 1' togatásának előkészítésére. (MTI) Novotny Moszkvában Anionín Novotny, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, csehszlovák köztársa­sági elnök és Jiri Hendrych, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a KB titkára az SZKP Központi Bizottságának meghívására szerdán baráti látogatásra Moszkvába érkezett. A vnukovói repülőtéren heonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára és az SZKP több más vezetője fogadta a vendége­ket. (MTI! Sukarno fontos bejelentésre készül A djakartai rádión Singa- pore-ban lehallgatott szerda esti közlése szerint Sukarno elnök ma reggel »fontos be­jelentést-« tesz. (MTI) A DAILY EXPRESS SZERINT: Iroosi a zendülés irányítója volt Megölték a volt miniszterelnököt is? A nigériai új vezetőség szerdán katonai kormányzó­kat nevezett ki a középnyu­gati, az északi, a keleti és a nyugati tartomány élére, há­rom alezredest és egy őrna­gyot Rajtuk keresatül Ironsi kormánya közvet­lenül átvette a polgári kormányzati szervek irá­nyítását is. A nyugati tartományban Ironsi csapatai »-kemény ka­tonai eszközzel« fojtották el a nyugtalanságot. A lagosi rádió ugyanakkor a sitatáriá- lis állapot bevezetésének le­hetőségét említette a nyugati tartományban. Az Ironsi-kor­mány egyszersmind felszólí­totta a tartománybeli katona­tiszteket, térjenek vissza ala­kulatukhoz. Egyelőre nem tud­ják, milyen jellegű zavargá­sok voltak Nyugat-Nigériában, vagy hogy hány katonatiszt hagyta el egységét, az AFP azonban úgy értesült, hogy 250 ember vesztette életét az összetűzésekben. Londonban attól tartanak, hogy Balewa nigériai minisz­terelnök ugyanarra a sorsra -jutott, mint a vele egyidejű­leg foglyul ejtett pénzügymi­nisztere, akinek holttestét kedden megtalálták. A Guardian lagosi különtu- dósítója szerint nigériai ve­zető körökben és a diplomá­ciai testületben tért nyert az a nézet, hogy a Nigériai Államszövet­ség központi kormányá­nak elnöke már nincs az élők sorában. Londonban megoszlanak a vélemények arról, hogy Iron­si tábornok szerepet játszott-e a zendülés előkészítésében, vagy csupán az államcsíny végrehajtása után fogadta el a vezetést. A Daily Express szerint »Ironsi a zendülés irányítója volt, nem pedig — mint aho­gyan először hitték — a le­verője«. A Daily Mail viszont úgy vélekedik, hogy a tábornoknak »az ál­lamcsíny végrehajtása után választania kellett a csatlakozás vagy a ha­lál között. Ironsi a csatlakozás mellett döntött, s így bizonyos tekin­télyt kölcsönzött a katonai hatalomátvételnek«. A Daily Mirror szerint a zendülés elérte kitűzött cél­ját: eltávolította a radikális erők útjában álló legfőbb aka­dályt, a zsarnokként uralkodó Bellot és a »mellényzsebében« tartott politikusokat: Balewát és Akintolát. Kedden több párt a kato- nakormány támogatására szó­lított fel, többek között az a párt is, amelynek vezetője tízévi börtönbüntetését tölti. Makariosz ciprusi elnök, aki Nigériából hazatérőben Dahomeyben, majd Elefánt­csontparton tett látogatást, szerdán repülőgépen tovább utazott Ghana fővárosába, Accrába. (MTI) AZ ÁLNEVES UTAS A dél-rhodeöiai főbíró londoni tárgyalásai Wilson miniszterelnök és Bottomley, a nemzetközös­ségi ügyek minisztere szerdán munkaebéden folytatta megbeszéléseit az előző napon váratlanul Londonba ér» kezett Sir Hugh Beadle dél-rhodesiai főbíróval. Jellemző a hivatalos titkolózásra, hogy Beadle-t — noha Ian Smith jóelőre tudott utazásáról — álnéven je­gyezték be a Londonba indu'ó repülőgép utaslistájára, s a vele egy gépen utazó Christopher Rowland munkáspár­ti képviselő (a Salisbury-ben múlt héten elpáholt három brit képviselő egyike) sem tuiott a főbíró jelenlétéről. Londonban hivatalos heizen tagadják, hogy közvetí­tési kísérletről lenne szó, de elismerik, hogy a brit kor­mány figyelembe kívánja venni Beadle véleményét a Smith-rezsimnek átnyújtandó »békefeltételek« megfogal­mazásában. (MTI) INDIRA GANDHI Indira Gandhi asszony, Nehru leánya 1917. novem­ber 19-én született Allaha- badban. Tanulmányait előbb Svájcban, majd egyetemi szinten Oxfordban és Ind á­ban folytatta. Politikai ne­velése a harmincas években kezdődött, amikor atyja a. függetlenségi harcok hősi napjaiban leveleket írt neki a börtönből. Ilyen légkörben és az Októberi Szocialista Forradalom által elterjesz­tett eszmék hatása alatt ala­kultak ki politikai nézetei. Indira Gandhi 21 éves ko­rában lépett be a Kongresz- szus Pártba. Röviddel utána az angolok 13 hónapi börtön­re ítélték. Az utána követke­ző években egyike volt a párt vezető szervezőinek. 1942-ben kötött házasságot Feroze Ganhi haladó bom- bayi üzletemberrel, aki Ma­hatma Gandhinak csak név­rokona volt. Közvetlenül az esküvő után a brit gyarmati rendőrség mindkettőjüket le­tartóztatta. Feroze Gandhi 1960-ban szívroham követ­keztében meghalt, A házas­ságból két fiú született. Gandhi asszony több mint két évtizeden át volt apja politikai munkatársa. Rövid­del a második világháború kitörése előtt apjával együtt nagy európai utazást tett. Később ellátogatott majd­nem az összes olyan orszá­gokba, amelyekkel India ál­landó kapzsolatolzat tart fenn, így Kínába, Pakisztánt, ba, a Szovjetunióba és az Egyesült Államokba is. Fo­lyékonyan beszéli a hindi és az angol nyelvet, ezenkívül tud franciául és németül. India függetlenné válása után a kongresszus párt leg­felső vezetésének tagja lett, 1959-től 1961-ig a párt elnöki tisztségét látta, el. Atyja ha­lála után tájékoztatásügyi miniszterré nevezték ki, s ennek a tárcának. a tulajdo­nosa volt egészen mostanáig. Indira Gandhi Nehru poli­tikájának legkövetkezetesebb képviselői közé tartozik. Mint a Sasztri-kormány tag­ja, az utóbbi hónapokban is­mételten sikraszállt az el nem kötelezettség és a bé­kés együttélés politikájáért. A BEN BARKA-ÜGY MIATT átszervezik a hírszerző szolgálatot De Gaulle februárban tart sajtóértekezletet Párizs, január 19. A francia minisztertanács szerdán De Gaulle elnöklésé­vel megtartott ülésén megtár­gyalta az egyre nagyobb hul­lámokat verő Ben Barka­ügyet. Yves Bourges tájékoz­tatásügyi államtitkár, a kor­mány szóvivője az ülés után tartott sajtóértekezletén el­mondotta, hogy Jean Foyer igazságügy-miniszter részlete­sen beszámolt a Ben Barka elrablása ügyében folyó vizs­gálat eddigi eredményeiről. A kormány utasította a rendőr­séget és a hírszerző szerve­ket, hogy a bűntény felderí­téséhez szükséges adatokat az ügyészség és a vizsgálóbíró rendelkezésére bocsássák. Az igazságügy-miniszter be­számolójához De Gaulle köz- társasági elnök is hozzászólt. Leszögezte, hogy érvényt kell szerezni az ' igazságnak, és teljes fényt kell deríteni a Ben Barka-ügyre. A szóvivő elmondotta, hogy a kormány máris elhatározta a hírszerző és kémelhárító szolgálat átszervezését, és fe­lülvizsgálja a rendőrség és az igazságügyi szervek együtt­működését. De Gaulle köztársasági el­nök a minisztertanács szerdai ülésén bejelentette, hogy fél­évenként esedékes sajtóérte­kezletét február közepén tart­ja meg. Az ülésen Couve de Mur­vaié külügyminiszter beszá­molt a Közös Piachoz tartozó országok külügyminiszterei­nek luxemburgi tárgyalásai­ról. Az ülés után a kormány szóvivője kijelentette, senki sem várhatta, hogy a több mint hathónapi szünet után tartott első megbeszélés konk­rét eredménnyel járjon. Indira Gandhi asszony India új miniszterelnöke (Folytatás az 1. oldalról) sító azt írja, hogy Gandhi asszony — ellentétben a ve­reséget szenvedett Deszaival —, mind belpolitikai, mind nemzetközi kérdésekben haj­landó mások véleményének meghallgatására. Ez nyilván­valóan döntő mértékben já­rult hozzá megválasztásához. Indira Gandhi asszony mi­niszterelnökké való megvá­lasztása után rövid nyilatko­zatban köszönte meg a kép­viselők bizalmát. Kijelentette, követni fogja a nagy vezetők — Mahatma Gandhi, Nehru, Sasztri — példáját, ugyanazon az úton kíván haladni, ame­lyet ők megkezdték, végül a párt összes tagjainak támoga­tását kérte az országra há­ruló feladatok megoldásához. Deszai volt pénzügyminisz­ter, Gandhi asszony ellen je­löltje a választás után teljes együttműködéséről biztosítot­ta az új miniszterelnökölt Ki­jelentette: »Egységre kell tö­rekednünk, s nem szabad en­gednünk, hogy a párton be­lüli rokonszenv vagy ellen­szenv befolyásoljon bennün­ket.« Nanda, India ügyvivő mi­niszterelnöke szerdán egy órával azután, hogy a kong­resszus párt parlamenti cso­portja Indira Gandhi asz- saonyt jelölte a kormányelnö­ki posztra, benyújtotta kor­mánya lemondását Radhakris- nan elnöknek. A köztársasági elnök fölkérte Nandát, hogy maradjon addig hivatalában, amíg Gandhi asszony össze nem állítja az -új kormány­listát. Indira Gandhi a köztársa­sági elnöknél tett látogatás után szerdán sajtóértekezle­tet tartott. Kijelentette, hogy az új kormány megalakítása néhány napot vesz igénybe. — India teljesíteni fogja azokat a kötelezettségeket, amelyeket az elhunyt Sasztri miniszterelnök vállalt a tas- kenti nyilatkozatban — mon­dotta —, és kijelentette, ap­ja vonalát folytatja. Ez pe­dig: »a béke légkörének meg­teremtése«. (MTI) TENGERI UTAZÁS rfJáiws az óeedaőa Palermo egy kicsit előkészí­tő Tuniszra. Európa még, de már sok olyant is fölfedezhet benne az em­ber, amit csak Afrikától vár. Templomo­kat, műemléke­ket néztünk, s mindenütt ke­restük' a mát. A hegyről le­nézve gyönyör­ködtünk a zöld völgyben, az aranytálban, Palermo éléstá­rában, ahol a zöld levelek között narancs aranylott. A műemlék épületeket nézeget­tük, de láttunk az utcán zász­lókként száradó fehérneműt: lepedőt, függönyt és mindent. A palermóiak nem szégyenlő­sek, mindent kiteregetnek. Amerikai had ía.jn a palermói kikötőben. A rek is láthatok. fedélzeten rakétafegyve­kilencven százaléka Fiat. Régi és új vegyesen. A régi kormányzósági épület templomát is meglátogattuk. Ha csak a freskókat látjuk, az sem mindennapi. De ennél Láttunk gyönyörű, modern és több kínálkozott. Láttunk egy régi házakat, luxusvillákat, de iág-vérig mai olasz esküvőt, láttunk kéregető gyerekeket is. amelyre már meg kellett vol- Az utcán autók hömpölyög- na érkeznie a menyasszonynak tek. Persze Olaszországnak és a vőlegénynek. A ürakkos, nagy autóipara van. A kocsik umau» nadrágois, kalapos, szór­mecsodákba öltözött násznép ie-feljárt, a pap igazi olasz temperamentummal magyará­zott. Végre megérkezett a meny­asszony és a vőlegény. A nők ámuldoztak, a realis­ták pedig megjegyezték: — Az öltözetből ítélve nem éppen munkás esküszik! Furcsa volt egyáltalán bele­élnünk magunkat abba, hogy itt kapitalisták is varrnak. Van­nak nagyon gazdagok és na­gyon szegények! Ettől mi már elszoktunk. De elszoktunk attól a hang­tól is, amely egy trafik előtt állított meg bennünket. Néhá- pyan bementek a trafikba dol­lárt beváltani, többen pedig kint maradtak. Beszédünk, vi­selkedésünk elárulta, hogy kül­földiek vagyunk. Meg is szólí­tott bennünket egy tömzsi, fe­kete hajú és keskeny bajszai férfi. Nemzetiségünk után ér­deklődött. — Á, Budapest! És kézzel lábbal magyará­zott. Igyekezett megértetni ve­lünk, hogy az a rendszer, ami­ben mi élünk, az nem jó, az amerikai az oké. Az egyik női utas lábán meglátta a fehér, tűsarkú cipőt. Felcsillant a sze­me. — Ugye, amerikai? A női utas magyarul és ma­gyarosan fejezte ki magát. — Mit gondol ez? Azt hiszi, hogy otthon talán bocskorban és darócruhában járunk? Az utcák lármásak, zsúfol-, tak, a kirakatok tömve, az üz­letekben csak lézengenek a vá­sárlók. Csattognak a fényképe­zőgépek, berregnek a filmfel­vevők, hatalmas rózsaszín po­lipot tart magasba az árus, aki mindent elkövet, hogy megkós­toltassa ezt a formátlan ten­geri szörnyet a magyarokkal. A feladatra senki sem vállalko­zik, már csak azért sem, mert nem ingyen adják, a zsebpénz pedig kevés. Szűk sikátorok, a magast. :) mint templomi zászlók szárad­nak a ruhák, lent, a házaik tö­vében pokoli zsivajban, nagy összevisszaságban ínycsiklan­dozó és hányingert keltő illat­felhőben áll a vásár. Ez itt a börze. Van itt füge, narancs, cipő, a tengeri halak sok-sok fajtája, merhabendő kiakaszt- va, giccsparádé, játék. Ha csak ránéz az ember az árura, már gyömöszölik a zsebébe, nyom­ják a kezébe, dicsérik olyan gyorsasággal, hogy még az olaszt is csodálom, hogyan én­heti ezt a gyors beszédet. A kikötő napfényben fürdik. Látszólag békés az élet. Da csak látszólag, mert mellettünK két amerikai hadihajó horgo­nyoz. Az egyiken rakétafegy­verek. A távcső közelebb hoz­za őket is, a katonákat is. Az őrök egykedvűen sétálnak. Az egyik fehér, a másik nége Látszólag céltalanul futko- - le-fel a matrózok. A radar ki' be jár, zene foszlányai szá' nak. És amikor lehunyja szem fi a nap, fényárban úszik a két hadihajó. Több száz égő vilá­gítja meg. Olyan, mint egy égd háromszög. Egy kicsit hasonlít a kérkedően kivilágított cirku­szi sátorhoz. Fényben úszik a hatszáze rés Palermo is, amikor búcsút intünk a kikötőnek. Szép város, nagyon szép vá­ros. Sok itt a fény, de sok £. : árnyék is. (Folytatjuk.) Sz. J,

Next

/
Thumbnails
Contents