Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-20 / 16. szám
Csütörtök, 1966. január 20. 3 SOMOGYI NÉPLAP gpzdbspg» nmppoGPimBH A termelékenység Széles körökben ismert Leninnek az a megállapítása, hogy a munka termelékenységének növekedése a legdöntőbb az új társadalom, a szocializmus győzelme szempontjából. A munkatermelékenység a termelőerők (az emberi munka, a különféle gépek és eszközök) hatékonyságát fejezi kd. Ha egységnyi munkaidő — például egy óra — alatt a korábbi egy darab termék helyet Ugyanannyi élőmunka-ráfordítással kettőt állítanak elő, a munka termelékenysége kétszeresére nőtt, és így felére csökkent az egy termék gyártásához szükséges munkaidő. Az így megtakarított munkaerővel vagy az adott tennék termelését növelik, vagy más termékek — pl. új cikkek — előállítására fordítják. Látható, hogy a termelékenység növekedése közvetlenül hat a társadalmi termék és így a nemzeti jövedelem nagyságára. A termelékenység ilyen általános megközelítésben talán nem is látszik túlságosan bonyolultnak, de amikor megpróbáljuk kiszámítani, egy sor probléma bukkan elő. Ha pl. megszámoljuk az egy gépen egy óra alatt előállított munkadarabok számát, ez pontosan tükrözi a termelékenységet. De hogyan hasonlítsuk össze, mondjuk, egy vasesztergályos munkájának termelékenységét a kohó mellett dolgozó munkás teljesítményével? Vagy hogyan fejezzük ki sok ilyen, egy- dául a gyógyszergyári dolgozó mástól eltérő jellegű termelékenységi mutató összegezésével az egész népgazdaság termelékenységét? Ez bizony így nem sikerülhet. Mérhetjük azonban a termelékenységiéit úgy is, hogy kiszámítjuk, mennyi az egy munkás által egy óra vagy egy nap alatt előállított termékek értéke. Ez a számítás sok nehézségien átsegít, hiszen így összehasonlíthatjuk az öntő munkájának és például a gyógyszertári dolgozó HIÁNYOZNAK... munkájának termelékenységét. Amikor pénzben számolunk, nem okoz gondot, ha az egyik termék nehéz öntvény, a másik meg esetleg kényes gyógyszer. Bár itt más probléma is adódhat. Mert pl. ha az öntvénybe valamilyen ok miatt olcsó hazai ötvözőanyag helyett drága külföldi anyagot használnak, ez a termelékenységen valójában nem változtat, az értékben számított termelékenység mégis növekedést mutat: az egy munkásra számított termelés értéke a szóban forgó termékből a korábbinál nagyobb lesz. Csak egy töredékét soroltuk fel a termelékenység kiszámítása körüli problémáknak, hogy érzékeltessük: a számítások nem mindig tükrözik pontosan a valóságot. Pedig nekünk a termelékenységnövekedés valóságos tükrére van szükségünk. Hogyan érhetjük ezt el? Ügy, hogy több oldatról, több mutató segítségével vizsgáljuk a termelékenység alakulását Megnézzük, hogy az adott területen melyik számítási mód tükrözi legjobban a valóságat, s ezt segítségül használva keressük a technika fejlesztésének, a munka ész- szerűsítésének, a termék jobbátételének útjait, és fellépünk az ellen, hogy egyesek anyagi előnyökhöz jussanak a mutatószámok körüli mesterkedésekkel, a látszat- eredmények helyett mindenütt a termelőmunka valóságos hatásfokának a növelését helyezzük a figyelem központjába. B. Gy. Fordítsuk fő figyelmünket az idei népgazdasági feladatokra Szirmai Jenő elvtárs pártnapi beszéde Tabon KEDDEN ESTE Tabon, a járási művelődési házban nyilvános pártnapot rendeztek. Szirmai Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának póttagja, a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, országgyűlési képviselő tájékoztatta az egybegyűlteket a népgazdaság időszerű kérdéseiről. Bevezetőben utalt az utóbbi hónapok gazdasági jellegű elemzéseire, intézkedéseire, s összegezte ezek fogadtatásának országos tapasztalatait. Rámutatott: a párt fontosnak tartja, hogy kielégítse a dolgozók érdeklődését. ismertesse a valóságos helvzetet, megmagyarázza és megértesse az új intézkedések szükségességét. lényegét és ezzel is mozgósítson a további feladatok megoldására. A gazdasági helyzet jellemzői közül két tényezőt emelt ki: az elért színvonalat és a világ technikai forradalmának hatását, követeimén-,"t(. A második ötéves terv teljesítésének előzetes számadataival is bizonyítva megállapította: megfelelő iparunk és mezőgazdaságunk van, erősödtek hazánkban a szocialista termelési viszonyok, de támadtak a munka közben nehézségek, aránytalanságok, kedvezőtlen jelenségek is; ezeket felismertük, számba belföldi fogyasztás és az exvettük, és hozzáfogtunk a port szempontjából egyaránt gyorsabb ütemű fejlődés aka- fontos. Ami pénztöbbletet dályának elhárításához. hoz a falunak a felvásárlási — Arra mindenkor szüksé- árak emelése, annak nagyobb ges emlékeznünk — mondotta ^sze közvetlenül a mezőgaz- —, hogy honnan indultunk dasági termelés jobb anyagi el; csak így mérhetjük föl föltételeinek megteremtésére pontosan a nryrev. vest, c így értékelhetjük helyesen a jelenlegi helyzetet. Gondoljunk csak vissza, mi volt a fő célunk tizenöt évvel előtt? Az, hogy a múlt nehéz örökségét felszámolva iparosítsunk, munkaalkalmat, r I fordítandó. Emellett is úgy | igaz az, hogy az árintézkedések a legtöbbet a oaraszt- | Ságnak adnak. Szükség is van ez_ : erre, amint azt a sajtóban i már közölt tények és adatok* I országos vezetők nyilatkoza- teremtsünk ! hitelesen bizonyítják. A megélhetési 1 ®’látást «»etően még sokkal több a javitamvaíLo AZ ILLETEKESEKE A SZÓ A tanács is törődjön többet a nyimi úttal Hétfőn délután a kaposvári pestiben kedves ünnepség zajlott le: elbúcsúztatták a nyugdíjba vonuló Stettner János- nét, Lieber Ferencet és Várfalvi Sándort. Stettnemé az Utasellátó irodáját vezette. Lieber Ferenc, Várfalvi Sándor pedig felszolgálóként dolgozott a restiben. Mindhárman hosszú időt töltöttek ezen a munkahelyen. A rekordot Lieber Ferenc tartja: harminckét évig szolgálta ki a kaposvári resti vendégeit És hogy mindhárman meg- álltáik helyüket, azt a kiválódolgozó-jelvények is bizonyítják. Preller Antal, az Utasellátó vezetője, amikor a kollektíva nevében búcsút vett tőlük, és jó pihenést kívánt nekik, hangsúlyozta: mindhárman hozzájárultak a vendéglátás színvonalának emeléséhez. Molnár Ernő nyimi tanácstitkár azért fogott tollat, hogy tegyék rendbe a nyimi utat. Dr. Zsila Géza, a KPM Közúti Igazgatóságának igazgatója a levél megjelenése után helyszíni szemlét tartatott Nyimben. Megállapították, hogy annak idején a bekötő út több helyen — különösen a község belterületén — elsárosodott. Ezért kifogásolta a levélíró a tavalyi portalanítás minőségét A burkolat a község belterületén hiányos, kátyús. Az igazgatóság mindent megtesz a sárfelhordás megszüntetése végett, sajnos, nem sok sikerrel. A nyimi bekötő út állapota általában megfelelő, az igazgatóság gondoskodik róla, hogy ne váljon használhatatlanná két-három év múlva. Sokkal jobb lehetne a burkolat állapota, ha a tanács tisztán tartatná a község beépített területén átmenő útszakaszt a kormány 34/1962./IX. 16. számú rendelete 22. paragrafusának 1. bekezdése szerint. A helyi szervek segíthetnének az igazgatóságnak a sárfelhordás megszüntetésében. A sár veszélyes a járművekre, rontja az útburkolatot. Az említett kormány- rendelet 35. paragrafusának 2 . bekezdése szerint szabály- sértésnek számit, ha felhordják a sarait a közútra. lehetőséget az embereknek. ... . . Ezért hoztunk létre új és új í azört, hogy a parasztember gyárakat szerte az országban, (*s 1I/tVano-l,,^ln juttatásban ré- ennek az iparosítási prog- J szesüliön, mint a munkás és ramnak a keretében épült föl sz sugalmazott. Erre csakis például Kaposváron a textil-i olyan aránvban kerülhet sor, üzem. Akkoriban a fő cél ! aho?y a népgazdaság teherbíró képessége megengedi. Szirmai elvtárs utalt arra* hogy a hatalom szempontjából is fontos a két testvéri osztály egyetértése, szövetsé- gesi kapcsolatainak kölcsönös erősítése. — Kinek használ az, ha ellentét támad a munkás és a paraszt között? Sem az egyiknek, sem a másiknak. Az viszont közös érdekük — és az egész társadalomnak is érdeke —, hogy egymást támogatva és tisztelve dolgozzanak. Mi lesz akkor, ha elnéptelenedik a falu? Nem szabad engedni, hegy nagyobb méreteket öltsön az elvándorlás, számít a fiatalság munkájára a mező gazdaság. így lesz képes a parasztság arra. hogy megtermelje a jövőben is az ország kenyerét, a feldolgozó- ipar nyersanyagát, a nélkülözhetetlen exportcikkeket. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a parasztság józan ítélőképességből most is jelesre vizsgázik, s megérti, mi a kötelessége. Számítunk arra, érdekében szükség volt az erőteljes központosításra Helyesnek bizonyultak ezek az erőfeszítések, és meghozták eredményüket. Ma más a helyzet, megnövekedtek a feladatok, előtérbe kerültek a termelés minőségi követelményei. Számolnunk kén, hogy mit és mennyiért állítunk elő. Alapvető feladat, hogy gazdaságosan termeljünk, elégítsük ki a növekvő belső fogyasztást és az exportigényeket A világon technikai forradalom megy végbe, gyors a fejlődés. Az élet a kérdést így teszi föl: vagy felzárkózunk az előttünk haladókhoz, vagy az elért életszínvonalat sem tarthatjuk Nem emberek óhaja, hanem az objektív gazdasági törvényszerűségek felismerése késztetett bennünket ana, hogy gyorsabb léptekkel induljunk ed a fejlődés irányába. EZEKKEL A KÉRDÉSEKKEL összefüggésben mutatott ra Szirmai elvtárs a gazda- hogy szövetkezete anyagi ere- sagvranyitasi rendszer átfogó j jének és személyes jövedel- felulyizsgalatanak nagy je- , me növekedésének reményé- lentosegere $ a kormány új . hen a munkában még szilár- ar- es bérpolitikai intezkedé- dabban helytáll, a termelés PARASZTSORSOK 2. cA műsétAuiö mellett A hivatalos értesítés máig sem érkezett meg. Férjéről Utoljára 1914 szeptemberében hozott levelet a postás Gibizer Józsefnének. Egy ideig reménykedve várt, hiszen sokan visszatértek a frontról olyanok is, akik hosszú ideig nem adtak életjelt magukról. Később a belenyugvás váltotta föl a reményt. A Vöröskeresztet is kérte, hogy segítsenek megkeresni a férjét. De csak egy szűkszavú értesítés érkezett: «"Eltűnt.-« Egyedül maradt a héthónapos Lajos gyerekkel. Nyakába szakadt az élet ezernyi gond- ja-baja. EQY GYEREK - FÉL KONVENCIÓ Mit tehetett mást a magára maradt asszony, mint folytatta azt a munkát, melyet a férje abbahagyott a bevonuláskor. Magára vagy a szomszédokra hagyta a még tehetetlen gyereket, s ment az esztergomi fő- káptalan tapsonyi birtokára. A megélhetésért keményen meg kellett dolgoznia. Minden asszony — akinek a férje hadba vonult — kapott munkát. Az egygyerekes anyák fél konvenciót, a kétgyerekesek háromnegyedet kaptak. De ha szorult a munka, akkor mindig azokat vitték, akiknél kevesebb vo’t a gyerek. A pusztáról négy asszonynak vonult be A férje. Gyakran előfordult, hogy már éjszaka felzavarták őket: hordják ki a trágyáit az istállóból. Amikor már bizonyossá vált, hogy Gibizerné férje elveszett a fronton, havonta öt korona hadiözvegyi segélyt utaltak ki. — Mennyit ért ez a pénz akkor? — Keveset. Nem is tudom, mennyit. — Mennyiért lehetett akkor ruhaszövetet venni? — Hát, angyalom, én ezt nem tudom megmondani. Sohasem jutott nekem ruhaszövetre. Abban az időben újra előszedtem a lánykori ruháimat. Azokban jártam. Még gyerekholmira sem nagyon jutott. A FÖLD — GOND — Sokat szenvedtem azokban az években. Akkor is keményen kellett dolgozni, amikor visszajöttem az apámhoz. De legalább volt, aki vigyázzon a gyerekre, mert én nappal a határban dolgoztam, este meg a tapsonyi előkelőségekhez jártam mosni. A tapsonyi előkelőségek szerették a törékeny, szorgalmas asszonyt. S csakhamar mosó- teknőre cserélte a határt Is. Naphosszat dolgozott náluk, s közben nem látott, nem hallott semmit, ami körülötte történt. Nem volt szabád ... Ez volt a föltétele, hogy mindig legyen munkája. A mosónők nehéz sorsa jutott neki. Az a sors, amiről így vall József Attila: -S cipeléstőI reszket lábuk I és fejük fáj a vasalástól / — S mert hegyvidéknek ott a szennyes! / Idegnyugtató felhőjáték / a gőz s levegőváltozásul / a mosónőnek ott a padlás .../« A háború utáni társadalom úgy tett, mintha szívén viselné a hadiözvegyek sorsát. Fél áron házhelyet meg egy hold földet adtak. Közben megnőtt a gyerek. Hamar munkába kellett állítani. A házhoz pénz kellett. Az asszony a mosótek- nő mellett rakosgatta össze a pénzt. Felépült a kis ház, amelyben most is laknak. Persze akkor még nem Ilyen volt. Sokat javított, nagyobbított rajta a felnőtté cseperedett fiú. S a fiúval együtt nőtt a gond is. A felső mező szélén kimért föld egyre nagyobb gondot adott. Fenntartása elvitte a mosónő keresetének egy részét is. Még nagyobb teher szakadt a nyakába ezzel a talpalatnyi földdel. — Mert ahogy a gyerek belenőtt a munkába, én úgy gyengültem. S tessék megnézni, ez lett a vége a fiatalkori harcnak, hogy most már egy tapodtat sem bírok menni bot nélkül. Annak idején már reggel ötkor; megkezdtük a mosást, sokszor este Hét meg nyolc órakor értem haza. Amikor hazaindultam, azt mondták: »Juliska néni, vigyen haza abból a maradék paprikás krumpliból a kisfiának ...« Szóval sokat szenvedtem. BIZTOS MEGÉLHETÉS — S mikor lett könnyebb a sorsa? — Most már sokkal köny- nyebben élek. Amit adtam d fiamnak annak idején, most nagyon szépen visszaadja. Van mindenfélénk most, hála istennek. Akadnak, akik szidják a tsz-t, de én jól tudom, hogy azelőtt némelyikük a szegénységtől alig bírt tovább lépni. Most van mindenkinek rendes megélhetése, s olyanok is vágnak disznót, akik azelőtt sohasem vághattak. Gibizer Lajos most brigádvezető a tapsonyi tsz-ben. Az: mondja az anyja, felelős beosztást kapott. Tetszik is neki. Mindig megy, nyáron alig van otthon négy órát naponta. A múlt évben tíz hónapig helyettesítette a községi tanács elnökét. Akkor nem járt a szövetkezetbe. Amikor visszajött a régi elnök az iskolából, gyorsan leadta a hivatalát. Kérdezték tóié, miért siet ennyire vele. Azt válaszolta, hogy neki ott van a biztos megélhetése a tsz-ben. (Folytatjuk.) Kercza Imre leinek szükségességére. Hangsúlyozta, hogy a reformok azi- zal is kedvező lehetőséget teremtenek a gyorsabb ütemű fejlődésre, hogy növelik a termelés közvetlen irányítóinak hatáskörét, önállóságát; az új intézkedések pedig lehetővé teszik a kirívó aránytalanságok megszüntetését, az arányok bizonyos fokú kiegyenlítődését. Mindezek természetesen szoros kapcsolatban állnak a lakosság életkörülményeivel, a nép életszínvonalával. — Hol tartunk most, mák a jövő kilátásai? — tette föl a kérdést — Ha az életszínvonal alakulásáról van szó, akkor is az a helyes, hogy a változást vegyük figyelembe, a jelent múltunkhoz mérjük. Amink van, azt mind népünk munkája teremtette elő. Pártunk változatlanul azt vallja: alapvető célunk, hogy a szocializmus építése közben is folyamatosan javuljon népünk élete. Ezért dolgoztunk eddig is. Ma bátran állítjuk, hogy a történelem során soha nem élt ilyen jól népünk, mint most. Természetes igény, hogy az ember mindig többet és jobbat akar. A többért, a jobbért a jövőben is meg kell dolgozni. AZ ŰJ INTÉZKEDÉSEK céljának és várható hatásának részletes ismertetése közben az előadó a társadalom osztályainak, rétegeinek helyzetét vette sorra, s a mezőgazdaságról és a parasztságról szólva hangsúlyozta: — A nép.gazdaság szempontjából legfontosabb termények és Idei feladatait a tavalyihoz hasonló erőfeszítéssel sikerrel megoldja, s mindennek eredményeként gyarapszik önmaga is és gazdagítja az országot Is. — AZ IPARBAN, A KERESKEDELEMBEN, a népgazdaság valamennyi területén az 1966. évi terv feladataira kell a fő figyelmet irányítani — folytatta, az előadó. — Itt Tabon is az szükséges, hogy a kisipari termelőszövetkezetben, a téglagyárban, a zsák- és ponyvaüzemben, a földművesszövetkezetben mindenki tegye meg a magáét. Vegyük sokkal komolyabban a mindennapi kötelességet, dolgozzunk céltudatosabban és kitartóan azért, hogy az idei terv megvalósuljon. Szándékosan hangsúlyozom ezt, hiszen azt tapasztaljuk, hogy sok helyen a napi teendőkről a kelleténél kevesebb szó esik. A gazdaságirányítási rendszer refomr ja első elemednek meg az új ár- és bérpolitikai intézkedéseknek a bevezetése nem valami különálló dolog, hanem szerves része a népgazdaság 1966. évi tervének. A gazdasági életünkben fölismert kedvezőtlen jelenségek felszámolásában, a termelés korszerűsítésében, a minőség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítésében, a népgazdaság erősítésében csak úgy juthatunk előbbre, ha hiánytalanul megvalósítjuk terveinket. — Szilárdabb alapról indulunk, kitűzött céljaink: elérésének megvan minden termékek előállításához kap- előfeltétele Az iparban 4—6 tak a mezőgazdasági doilgcv f S^;d4gban mlntí zok legnagyobb ösztönzést. A g szazalékban ”rányoztak el6 kenyérgabona felvásárlása a termelés idei Jvekedését; aranak emelese azt a celt nemzeti iövedelem emelke- szolgalja, hogy jövedelmez,)- désének évi Wve 4 százalék, ve váljon termesztése. Az reáliöven - „ pedig 3,5 egesz társadalomnak fontos, s2ázaJékka, -~ikedjk. Jobb> anyag: érdeke fűződik ahhoz, | hatékonyahb munkAval biz. , “w haT teT" tosíthatjuk e nem túlzott, de mesbal biztosítsuk a kenyer-1 __ , . _ .. ’ ellátást. Ezzel országunk |szlvo* erőfeszítést követelő mentesül a gabonabehozatal- j tervek valóra váltását — tói, a népgazdaságnak nem j mondta befejezésül a csákói búzáért valutát kiadnia, j nem „egyszáz tönvi hallgató- A vágómarha ára azért trtt ! ,... .. . .... magasabb, hogy kifizetődte- 838 előtt m * őszedében-»(Mr a ^pjzroo'l.r.ijn 1-",t ' j Szimicli ölvl/öl’.';. fejlődjön a tenyésztés; ez a1 K. J.
