Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-15 / 295. szám

Szerda, 1965. december 15. 3 SOMOGYI SÉPláí t/ P B//® a/SSMGát Milyen szempontokat kell érvényesíteni a vállalaton belüli áthelyezésnél? A Munka Törvénykönyvé­nek 1965. január 1-i módo­sítása megváltoztatta az áthelyezés jogcímét. Az ed­digi népgazdasági és sa­ját kérelemre történő áthe­lyezések helyett az M. T. V. 35. paragrafusa arról beszél, hogy a dolgozót a vállalat előtt álló felada­tok elvégzésére, egészségé­nek védelme vagy más fontos okból lehet áthe­lyezni. A vállalat az áthe­lyezési intézkedésben kö­teles megjelölni azt az okot, amely az áthelyezés alapjául szolgál. Természe­tes, ha az áthelyezésre nem a vállalat előtt álló feladatok miatt vagy a dol­gozó egészségének védel­mére való tekintettel kerül sor, hanem egyéb fontos okból, nem lehet csupán az «-egyéb fontos ok«-ra utalni, hanem a tényleges okot kell megjelölni. (Pl. ha a tovább tanuló dolgo­zót a tanulmányai folyta­tását akadályozó munka­körből az M. T. V. 213. paragrafusának (1) bekez­dése értelmében más mun­kakörbe helyezik, e körül­ményre.) Ilyen módon az áthelyezésnél az eddigi »népgazdasági érdek« meg­jelölés helyett a valódi in­dok szerepel. Ekként az áthelyezés szükségessége, célja a dolgozó előtt is vi­lágos. Ez a körülmény azért is lényeges, mivel az új sza­bályozás szerint az áthe­lyezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy" az — a szükségessé tevő indokra is tekintettel — a dolgozóra nézve aránytalanul sérel­mes ne legyen. Ez viszont a dolgozó vagy a szakszer­vezeti szervek által csak akkor ellenőrizhető, ha az áthelyezési utasítás utal az áthelyezési indokra. Dr. K. J. Tanácskoztak a barcsi járás ifjúsági vöröskeresztes tanárai (Tudósítónktól.) Az iskolák egészségügyi helyzetéit vitatták meg a bar­csi járás ifjúsági vöröskeresz­tes tanarai. A vitaindító elő adást Soós Dezső osztályvezető tartotta. Beszámolójában szóit az iskolai vöröskeresztes cso­portok szerepéről, a több éve kialakult egészségügyi aktíva- hálózatról. Elmondta, milyen lényeges dolog iskoláink életé­ben, hogy a gyermekeknek otthonias, családias környeze­tet teremtsünk. Ebben ez az ifjúsági mozgalom tud legtöb­bet segíteni. Legyenek az is­kolák tiszták, a gyermekek használják az egészségügyi cso­magokat. Nem szabad elnézni, hogy porosak legyenek a szem­léltetőeszközök, üresek a folyó vizes kézmosók. Az Ifjúsági Vöröskereszt legyen minden tanuló segítője, támasza a baj­ban. Dolgozzék azért, hogy csökkenjen a Balesetek száma minden iskolában. A beszámolót vita követte. Minden tanárelnök számot adott az iskolájában folyó vö­röskeresztes munkáról. A tanácskozást Mészáros Já­nosáé járási vöröskeresztes tit­kár zárta be értékelő útmuta­tásával. Hat ér alatt 57 millió forint állat férőhelyek építésére és korszerűsítésére a tahi járásban (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Népi Ellen­őrzési Bizottság a közelmúlt­ban megvizsgálta a fonto­sabb termelőszövetkezeti be­ruházásokat, a majorhelyek kijelölését és telepítését. Megállapították, hogy a leg­utóbbi években számottevően gyarapodtak a termelőszövet­kezetek gazdasági épületei. 1961-től a múlt év végéig új tehénistálló 600, egyéb szarvasmarha-istálló 2350, sertésfiaztató 620. hizlalda és süldőszállás 3690. juhhodály 4700, tojóház 8000, húscsibe- nevelő pedig 72 000 férőhely- lyel létesült. Ugyanebben az időszakban kukoricagórét 365 vagonos befogadóképességgel építettek, a magtárak táro­lótere pedig a magtárpadlá- sos istállók építése során 213 vagonnal bővült. Mind­ehhez hozzászámítva az idei építkezést meg a jövő évi előirányzatot, a hatévi beru­házás kereken 57 millió fo­rintba kerül. Ezenfelül a szerfás épületek korszerűsí­tésére, téliesítésére a tsz-ek saját erejükből is számottevő összegeket költöttek. A kétségtelenül igen jelen­tős eredmények mellett a vizsgálat hiányosságokra is rámutatott, s javaslatot tett a NEB az érdekelt szervek­nek a szükséges intézkedés­re. A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat értesíti a lakosságot, hogy Kaposváron a Pázmány Péter utcában a Hegyi utca sarkától megépült 20 kV-os légvezetéket fe­szültség alá helyezték. Továbbá feszültség alá he­lyezik december 15-én a 20 kV-os földkábelt, me­lyet az alábbi útvonalon a gyalogjárda szegélyében fektették le: A Pázmány Péter u. és a Hegyi utca sarkától kiindulva, a Hegyi u., Arany tér, a Honvéd utcában most épülő szuperpiac területén újonnan megépített vasházas transzformátorállomásig. A fen­ti időponttól az említett utcák légvezetékének érin­tése, valamint a kábel megsértése életveszélyes, és az ebből eredő esetleges balesetekért az Áramszol­gáltató Vállalat semmiféle felelősséget nem vállal. (9857) iskolákat, óvotíáka: újítanak \z\ bővítik a diákotthonokat A KMP MEQALAKULÁSÁNAK EMLÉKMÚZEUMÁBAN (Tudósítónktól.) Bővítik, korszerűsítik me­gyénk oktatási intézményeit. Taszáron hat tantermes ál­talános iskolát építenek. Nagyatádon és Kéthelyen jö­vőre fejezik be az iskolák felújítását. Ugyancsak jövőre kerül sor — egymillió forin­tos költséggel — a csurgói és a bélavári iskola felújí­tására. Az öreglaki nevelőotthonra hatszázezer forintot költenek. Szeptemberre kell elkészülnie a balatonbogl.'ri diákotthon­nak. Marcaliban a volt gim­názium épületéből 7 500 000 forintos költséggel diákott­hont alakítanak ki. Nagyba» jóm is diákotthont kap. er­re a célra 300 000 forintot biztosítottak. Felújítják a megyei tanács gyermeküdülő­jét is. A kaposvári Süketnéma Intézet felújítására egymil­lió forintot fordítanak. Az Április 4. utcai napközi ott­hon konyhát és ebédlőt kap. Sor kerül a kaposvári leány- kollégium tatarozására is. Nagyatádon a régi laktanyá­ból kétmillió forintos költ­séggel diákotthont és napkö­zit létesítenek. Kiiavítják a nagyberényi óvodát, a ma- riettapusztai általános isko­lát. Lakócsán a művelődési otthonba költözik az iskola, az iskolából pedig művelődé­si ház lesz. 2000 lengyel vagont kap jövőre a MÁV A NIKEX Vállalat ez év­ben nagy mennyiségű vasúti kocsit vásárolt külföldről. Ro­mániából 300 tehervagont im­portált a vállalat. Az NDK-ban 100 hűtővagont kötött le, Bul­gáriából pedig 300 tehervagont rendelt. Jugoszláviából 100 nagy rakfelületű fedett vagon érkezik. A NIKEX egyik leg­nagyobb járműszállítója a len­gyel külkereskedelem. A len­gyel ipar ez évben 1200 vasúti kocsit gyártott a MÁV részé­re, és a NIKEX szintén Len­gyelországiban — jövő évi szál­lításra — 2000 szénszállító va­gont kötött le. A bolgárokkal 150 darab négytengelyes nyi­tott tehervagon beszerzésérői tárgyalnak. K ét hely üresen maradt a lakókat felsoroló üvegtáblán, egyébként a szűk kapualjat fogadó lép­csőház éppen olyan félhomá­lyos és csendes így délelőtt, mint bármelyik a Visegrádi utcában. A belépő csak ké­sőbb veszi észre egy kissé ol­dalt a nyilat, amely világosan mutatja, hogy ez mégsem egy ház a sok közül. Ez a Viseg­rádi utcai ház, a 15. szám, o Kommunisták Magyarországi Pártjának hajdani székháza. És néhány napja — ezt mu­tatja a lépcsőházi tábla — a KMP megalakulásának em­lékmúzeuma. A hajdani előszobaajtón be­lépve azt is észreveszi a lá­togató, hogy véletlenül volt csöndes ez a lépcsőház. öt perccel korábban még gye­rekzajt hallott volna, kérdé­seket és megilletődött meg­jegyzéseket. S ezt hallja most idebent is, mert seregnyi is­kolás lesz nézőtársa, egymást sűrűn váltó csoportok, me­lyek így mondják a múzeum dolgozói — a nyitás óta özön­lenek tanárostul, csoportban vagy egyénien, kettesével az új múzeumba, rendkívüli és izgalmas történelemórára. Fényképekkel, fotókópiák­kal és plakátokkal kezdődik ez az óra. A tananyag címe: A Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának megalakulása és harcai. S ahogy haladunk be­felé, még izgalmasabb, még különlegesebb a kiállítás, mert ha tanári felvilágosítás is kell még a háborúról dics­himnuszokat zengő újságcikk­hez, Bíró Mihály, a nagyszerű forradalmár plakátmüvész al­kotásához már semmiféle ma­gyarázat nem kell: az ágyú­csőbe emberezreket lapátoló halál önmagáért beszél. És a kommunistákért, akik — ér­zik, tudják ezt a kisiskolások is — először emelték föl sza­vukat a mészárlás ellen. Ez a plakát önmagában is, a többi röpirat, dokumentum nélkül is hőssé, naggyá teszi a látogató szemében azt a pártot, amely megalakulásától az országért küzdött, s azo­kat a férfiakat, akik ezt a pártot létrehozták, és először vitték győzelemre. Fényképek — régi, elkopott fotók óvato­san másolt változatai — ott is sorakoznak a terem falán, Megyénkből több mint négyezer embert üdültetnek jövőre a szakszervezetek Elsárgult újságlapok tanúskodnak a történelmi időkről. A párt alapítóinak fényképei előtt. elöl a legnagyobbal: Kun Bé­lával. — Kun Bélának nem volt itt külön íróasztala. Hol az egyik szobában, hol a másik­ban tűnt fel, ahol éppen szükség volt rá. Egy kopaszo­dó, fürge bácsi meséli a gye­rekeknek, minden kérdésre türelmesen és hosszan vála­szol, pontosan idéz számokat és adatokat, emlékeket és történeteket — Az írógép eredeti, még él az az elvtársnö, aki a röp- iratokat gépelte rajta. — Ezen a fogason akkor nem kabátok, hanem puskák lógtak, ebben a szobában ta­nyázott az a tengerészalaku­lat, amely a pártközpontot védte. — Látjátok, itt volt az ud­vari bejárat. Később csak ezt használtuk, mert észrevettük, hogy a lépcsőházi portásfülké­ben — most is megvan — ál­landóan ott ül egy detektív fényképezőgéppel, egy másik celláját-e vagy azt a karsza­lagot, amelyre fáradt írással, helyesírási hibával, de annál lelkesebben hímezték valahol vidéken, hogy »Diregtórium«? Legjobban mégis a Kun Bé- la-emlékszoba ragadja meg a nézőt, ez a kis alapterületű, meghitt kabinet, ahol szerény, keresetlen névjegy idézi Kun Béla külügyi népbiztos emlé­két, ahol a Leninhez írt le­velének másolatát, ruháját és tárcáját találni, s ahol így vá­dolja a Vörös Újsággal kap­csolatban Kun Bélát a rend­őrségi jegyzőkönyv: »Ügyszól­ván a lap mindenik számában a fegyverkezésre és a véres proletárforradalomra izgató cikkeket írt.« Itt van a sár­ga borostyán szipka, amelyet Frankel Leó hagyatékából őriztek meg, s amely így for­radalmár nemzedékek nagy sorát köti már össze, itt van­nak könyvei és néhány bú­tordarabja keresetlen egysze­rűséggel. Egy bét múlva indul az utolsó turnus a szakszerve­zeti üdülőkbe. Az SZMT szociális bizottságának jelen­tése szerint az év utolsó napjáig 4100 beutalót vesz­nek igénybe Somogybán. An­nak ellenére, hogy a kedve­zőtlen időjárás miatt 204 fel­nőtt» és 117 gyermekbeuta­lót visszaküldték az Üdülte­tési Főigazgatóságnak, a szervezett dolgozók hat szá­zalékát tudták üdültetni. Kü­lönösen a gyermeküdültetés volt népszerű. Ezt bizonyít­ja a tavaszi, a nyári és az őszi turnusokban pihenő gyerekek nagy száma. Jól sikerültek a külföldi üdültetések is. Évente egyre többen vesznek részt a csehszlovák hajó-, turista- és csereüdültetésekben, bár az alapszervezetekben nem nép­szerűsítik eléggé ezeket az utakat. 1966-ban 4053 beutalót osz­tanak ki a szakszervezeti bi­zottságok. Az év első felé­be 1916-an élhetnek a kü­lönféle kedvezményes üdül­tetési lehetőségekkel. Ebben az időszakban összesen 1441 kedvezményes, 159 szanató­riumi, 104 családos és 212 hajó-üdülőjegyet kapnak a szakszervezetek. 2778 mázsa halat halásztak le a somogyi tsz-ek tógazdaságai (Tudósítónktól.) Most összegezik a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyán a termelőszövetkezeti tógazdaságok idei eredmé­nyeit. Ebben az évben 850 holdnyi tavon és víztároló­ban tenyésztettek halat. 2778 mázsa halat halásztak le. Ennek nagy részét — 1900 mázsát — piacon értékesítet­ték, több mint 800 mázsa halat a telelőkbe vittek át. bál. Az ízletes folyami hal nagy részét Kaposvár piacán hozták forgalomba. A hal­gazdaságok szép jövedelmet biztosítottak a tsz-ek nek. Kát. holdanként átlag 2700 forintot hozott a halgazdál­kodás. Jól értékesült a ta­karmány is: egy kilogramm halhús előállításához 1,6 ki­logramm takarmányt hasz­náltak fel a gazdaságokban. Néhány tsz-ben öntöző víz­Az idén 400 mázsával több halat halásztak le a tsz-ek, mint tavaly. A közös gazda­ságok közül kiemelkedő eredményt ért el a bonnyai Zöldmező Tsz. ahol egy kát. holdra 855 kiló hal jut. A barcsi Halászati Tsz 540 má- zsa habtt fogott ki a Diává­t ápolókban tenyésztették a halat. Ezek holdanként több mint 300 kilogramm halat adtak. Közülük is kiemelke­dik a ráksi r'~' Élet Tsz és a hetesi Vikár Béla Tsz ahol az öntzözővíz tároló minden holdján csaknem 500 kiló halat halásztak le. meg füzettel, s regisztrálja, figyeli a ki- és bemenőket. — Ez a fölvétel akkor ké­szült, amikor a központot fel­dúlták 1919 márciusában, és Kun Béláékat bezárták. Lát­játok, éppen ezt a sarkot áb­rázolja, ahol állunk, itt a fél­köríves ablak, és ezen a he­lyen volt az üvegajtó. A tárlatveaető — mennyire tetszik ez a gyerekeknek! — maga is történelmi idők ta­núja. Ott is van a képe az egyik tablón. Persze akkor még sűrű haja volt Klémens Béla elvtársnak, a párt vidéki szervező titkárának, a forra­dalmi törvényszék legfiatalabb bírójának, a múzeum mosta­ni lelkes, nagy tudású társa­dalmi munkatársának. — A Vörös Újság szerkesz­tősége néhánj szobával odébb volt — mutatja a gyerekek­nek, akik éppen ezt nézik. Lapozzák az első kommunis­ta újságot, mert ebben a mú­zeumban megdőlt a »mindent a szemnek, de semmit a kéz­nek« ismert kiállítási paran­csolata: a muzeális példányo­kat műanyag lapok közé szo­rították, s a látogató úgy la­pozhat bele a Vörös Újságba, mint a hajdani olvasó. S ok még itt a látnivaló, nem is tudja a kis és felnőtt néző, melyiket nézze. A letartóztatott kom­munista vezetők eredeti jegy­zőkönyvét-e vagy az emléke­zetes okmányt a két párt egyesüléséről (a szociáldemok­raták sorában Landler Jenő az első aláíró, a kommunis­tákéban Kun Béla), Kun Béla Kun Bélának, Tanácsköztár­saságunk nagy vezérének — ezt a kisiskolások nem tud­ják — eddig nem volt múzeu-; ma. Családok, híved őrizték emlékét a vöröset sárral feke­tére kenő Horthy-korszakban s később is néhány évig, a tör- ténelemtorzítás idején. S ez­ért is nagyszerű ez az emlék­múzeum, amely nemcsak a pár írtak, hanem Kun Bélának is emlékhelye. Kun Bélához méltó, egyszerű emlékhely, oszlopcsarnok és márvány nélkül, itt, a bérházban, ahol a másik emeleten most is laknak, biztosan ebédet főz­nek, a délutános műszakosok lassan készülnek munkába, és a gyerekek jönnek az iskolá­ból. És a lépcsőházban valóban megvan a portásfülke. A £ás látogatók kíváncsi izgalommal nézik, de csalódnak. A kövér házmester néni fegyelmezi unokáját az üvegablak mö­gött. R. Gy. Termelőszövetkezetünk 300 db falkásított fehér hússertést 30 kg-os átlagsúlyban ELAD Tartós Béke Mg. Tsz, Magyarboly. ______________________(3480)

Next

/
Thumbnails
Contents