Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-10 / 265. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1965. november 1«. Fokozódik a terror Indonéziában Folynak a letartóztatások Tombol a kommunisták elleni hecckampány Djakarta, 1965. november 9., dó szervezetek feloszlat: sát és a hadbiráskodás kiterjesztését egész Indonéziára. A katonai hatóságok foly­tatják elnyomó intézkedései­ket. Djakarta térségében betil­A djakartai rádió kedden is­mertette azt a rádióbeszédet, amelyet Sukarno elnök mon­dott el hétfőn. E beszédében az elnök kifejtette hogy mi- | tották a kínai származású pol­lyen gazdasági intézkedéseket szándékozik tenni az ország stabilitásának biztosítására. Hangoztatta, hogy az intézke­dések szoros összhangban vannak a neokolonializmus, a koloniaiizmus és az imperia­lizmus ellen vívott harccal. sák a »biztonsági hadművele­teket.« Jáva északkeleti részén a falvakban hatósági védelmet kértek a kommunista párt tagjai, mert életük nincsen biztonságban, a szélsőséges muzulmán vezetők meggyilko­lásukra biztatják a falusi la­kosságot. A hadsereg hivatalos lapja hétfőn azt jelentette, hogy Közép-Jávában elfogták Aidit SMITH: London és Salisbury ellentétei kibékíthetetlenek gárck szervezetét. Jáva kö­zépső részén — az indonéz hadsereg szóvivői szerint — az utóbbi napokban 500-nál több kommunistát tartóztat­tak le. Az Antara hírügynök­ség jelentése szerint Közép- személyi titkárát, akit a lap a Jávába tengerészgyalogos egy- Szeptember 30. mozgalom Ennek ellenére az országban ségek érkeztek, hogy támogas- megteremtőjének tart. (MTI) tovább folyik a baloldal üldö­zése. Kedden Djakartában tömeg­tüntetés zajlott le. A dja­kartai rádió állítása szerint a tömeggyűlésen másfél millió ember vett részt, viszont a nyugati hírügynökségek a részvevők számát 100—150 ezerre becsülték. A gyűlésen Leimena miniszterelnök-he­lyettes volt a fő szónok. Az indonéz miniszter egyrészt ál­lást foglalt a Szeptember 30. mozgalom ellen, másrészt vi­szont hangsúlyozta, hogy a jelenlegi válság megoldásához nyugodt légkörre van szük­ség, és nem szabad megenged­ni, hogy a kolonialisták és az imperialisták hasznot húzza­nak belőle. Leimena szavait a fölhecceit tömeg több ízben félbeszakí­totta, és amikor a miniszter­elnök-helyettes az imperialis­ta veszélyről beszélt, egyes csoportok fújjolni kezdtek. A gyűlés részvevői határo­zatokat fogadtak el, amelyek­ben szélsőséges követeléseket terjesztettek Sukarno elnök elé. Követelték az Indonéz Kommunista Párt betiltását, a kommunista miniszterek kizá­rását a kormányból, más halá­lán Smith rhodesiai minisz­terelnök keddi sajtónyilatko­zatában felszólította Wilson brit kormányfőt: ismerje be, hogy a rhodesiai függetlenség ügyében folytatott tárgyalá­sok zsákutcába jutottak. Ki­jelentette: már eddig is több bizonyíték merült fel arra nézve, hogy London és Salis­bury ellentétei kibékíthetet­lenek. Ha kormánya hagyná, hogy a tárgyalások a mosta­ni mederben folyjanak tovább, akkor, úgymond »becsapná«, »félrevezetné Rhodesia né­pét«. A Reuter szerint Smith ez­zel azt követelte Wilsontól, ismerje be nyilvánosan, hogy a függetlenségi kérdésben a két ország nem tud megálla­podásra jutni, és szüntesse meg a tárgyalások folytatásá­ra irányuló erőfeszítéseit Időközben Sir Hugh Beadle rhodesiai főbíró Londonban megtartotta első tanácskozását Wilsonnal és az angol kor­mány vezető miniszteredveL (MTI) A partizánok gyűrűjében 757 USA gép roncsa Észak-Vietnamban Saigon. 1965. november 9. Hétfőn a dél-vietnami sza­badságharcosoknak Saigontól 48 kilométernyire északkelet­re fekvő harci övezetében, a »D-övezetben«, ahova egy amerikai ejtőernyős dandár egységeit és egy ausztráliai gyalogzászlóaljat »tisztogató műveletre« küldtek ki, heves fegyveres összetűzésre került sor a felszabadító hadsereg egységeivel. A szabadsághar­cosok a mintegy két századnyi ejtőernyőst körülzárták és mozdulatlanságra kárhoztat­ták egészen a sötétség beáll­táig, még arra sem volt le­hetőségük, hogy repülőgépen elszállítsák a halottakat és a sebesülteket, a felszabadító hadsereg olyan heves tüzérsé­gi tűz alatt tartotta őket. El­szórt lövöldözések még ked­den reggel is hallatszottak. Az amerikaiak egy helikopte­rét lelőtték. kezett jelentések szerint a légvédelem két amerikai gé­pet lőtt le, ezzel az 1964. au­gusztus 5-e óta Észak-Viet- nam fölött lelőtt amerikai gé­pek száma 757-re emelkedett. • * « Kedden reggel az ENSZ épülete előtt egy húsz év kö­rüli fiatalember benzinnel le­öntötte ruháját, majd meg­gyújtotta magát. A sürgősen kihívott rendőrség a lángoló ruhát eloltotta, és a súlyos égési sebeket szenvedett fia­talembert kórházba szállítot­ta. Kórházba szállítása köz­ben a rendőröknek azt mon­dotta, hogy tettét a háborúk és a világban megnyilvánuló gyűlölet elleni tiltakozásul követte el. (MTI) Hol vannak Ben Barka A párizsi ügyészség nem­zetközi elfogató parancsot adott ki a Ben Barka elrablá­sában részt vett Georges Bouche-Seche volt gengszter ellen. Bouche-Seche Párizs környéki villája a gengszterek és megbízóik találkozóhelyéül szolgált. Bouche-Seche Ma­rokkóba szökött, a francia ha­tóságok most kiadatását kérik. Abdelkader Ben Barka, az eltűnt ellenzéki politikus fi­vére a francia vizsgálóbíró előtt megnevezte azokat a marokkói személyeket, akik­nek — tudomása szerint — szerepük volt a bűntényben és kihallgatásukat kérte. Ezek között van Ufkir belügymi­niszter, Dlemi őrnagy, a ma­rokkói titkosrendőrség pa­rancsnoka és Ben Khiti, Ma­rokkó párizsi nagykövetségé­nek gazdasági tanácsosa. A francia hatóságok nem titkolják, kevés a remény, hogy az ellenzéki politikus még életben van. (MTI) Tigrisháború 335 embert ölt meg három emberevő tigris Uttar Pra­desh indiai szövetségi állam­ban. A három fenevad egy egész kerület lakosságát tart­ja pánikban. Legújabb jelen­tések szerint egy cukornádföl­dön rejtőznek. Kanada, Elefántcsontpart, Fülöp-szigetek RÖVIDEN Ben ttcliánau. <XÓ 6i.lc4.VUii.­tott algériai elnöknek és há­rom fogolytársának a hatósá­gok megengedték, hogy csa­ládjaikkal levelezzenek — je­lenti megbízható forrásra hi­vatkozva az UPI. Három hetet töltött a Szov­jetunióban Tien Ja-fu és Lan Mang kínai író. Moszkvá­ban, Leningrádban, Kisinyev- ben és Odesszában az irodal­mi életet tanulmányozták, részt vettek az Októberi For­radalom 48. évfordulójának ünnepségein. Az NDK fővárosában a weissensesi zsidótemetőben kedd délben gyászünnepséget rendeztek a 27 évvel ezelőtti »kristályéjszaka« áldozatainak emlékére. 1938. november 10- re virradó éjszaka hitlerista bandák 1177 zsinagógát gyúj­tottak fel Németországban, mintegy 1200 zsidót megöltek és 12 ezret koncentrációs tá­borokba hurcoltak. Az UNESCO párizsi szék­hazában véget ért a szervezet végrehajtó tanácsának 71. ülésszaka. A tanács egyhangú­lag elfogadta, hogy a magyar kormány meghívására 1966. évi tavaszi ülésszakának má­sodik részét Budapesten ren­dezzék. U Thant, az ENSZ főtitkára köszönő levelet küldött Kál­lai Gyulának, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnökének az Egyesült Ne nzetek Szervezete megala­kulásának 20. évfordulója al­kalmából a kormány nevében küldött üzenetére. 1966. március 6-ra tűzték ki a parlamenti választásokat Ausztriában. A kormány — formailag a költségvetési tár­gyalások kudarca miatt, való­jában a koalíció nehézségei miatt — október 23-án mon­dott le. A két koalíciós párt hétfő reggeltől a késő éjszakai órába nyúló tárgyalásain megegyezett egy hat hónapra szóló ideiglenes költségvetés­ben is. Ennek elfogadása után a parlament előreláthatólag a jövő héten kimondja feloszlá­sát. b , VI. Pál pápa kedden hiva­talosan elrendelte, hogy az egyetemes zsinat december 8- án fejezze be munkáját. A LEMP Központi Bizottsá­gának meghívására Varsóba érkezett Köpeczi Eéla, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának vezető­je. Bangaloreban véget ért az Indiai Országos Béketanács kezdeményezésére összehívott háromnapos konferencia. Az értekezleten hozott határoza­tok követelik az amerikai im­perializmus szennyes vietna­mi háborújának megszünteté­sét, India kilépését a nem­zetközösségből. Ötszáz küldött részvételével ma kezdődik Rómában az Olasz Szocialista Párt XXXVI. kongresszusa. A tanácskozásra a fasiszta és a monarchista párt kivételével minden olasz párt meghívást kapott. Három ország három Az amerikai légierők több köteléke hétfőn Hanoitól ke­letre, Quang Ninh tartomány­ban fedélzeti fegyverekkel lőtt és bombázott egy kórházat. Más kötelékek Yen Bai, Son La, Nghe An és Quang Binh tartományokban és Con Co szigetén lakott területeket bombáztak és lőttek fedélzeti fegyverekkel. Az eddig beér­Oitaica, 1965. november 9. Kedd reggelre befejeződött Kanadában a hétfőn leadott szavazatok összeszámlálása. Lester Pearson miniszterelnök pártjának ismét nem sikerült abszolút többséget szereznie, de továbbra is a parlament legnagyobb pártja maradt. A parlament 265 mandátuma a következőképpen oszlik meg: Liberális Párt 129 (kettővel több az előző választási eredménynél). Haladó Konzervatív Párt 99 (Diefenaker volt miniszterelnök pártja 7 új mandátumot szer­zett). Üj Demokrata Párt 21 (három új mandátum). Hitelpártok 14 (a két párt ősz- szesen nyolc mandátumot vesz­tett). Függetlenek 2 (változatlan). Négy hely nem volt betöltve a feloszlatott parlamentben. Pearson rádió- és televízió­üzenetében bejelentette a vá­lasztások eredményét, és kö­zölte, hogy a liberális párt az új parlament legerősebb pártja marad, és a kormány élén továbbra is ő maga áll. Abidjan, 1965. november 9. Az elefán tcson tparti bel­ügyminisztérium kedden köz­zétette a vasárnap lezajlott országos választások eredmé­nyeit. Eszerint Felix Iloup- houet-Boigny elnököt újabb ötéves időtartamra államfővé választás választották. Az összes sza­vazók 99,99 százaléka fejezte ki bizalmát Houphouet-Boigny iránt. Az elnökön kívül meg­választották a 85 nemzetgyű­lési képviselőt, valamint a helyi önkormányzati szervek 140 tagját. Manila. 1965. november 9. A fülöp-szigeti véres vá­lasztási hadjárat után, mely­nek során több mint negyven személy vesztette életét, ked­den csaknem nyolcmillió sza­vazó járult az urnákhoz. A szavazás reggeltől a késő dél­utáni órákig tartott, és húsz­ezres létszámú karhatalom vonult fel a rend biztosításá­ra. A szavazás idején több ki­sebb összetűzés történt. A fülöp-szigeti szavazás az elnöki, alelnöki, nyolc szená- tori és 104 képviselőházi man­dátum sorsáról dönt. Az ural­kodó liberális párt jelöltje Diosdado Macapagal, akinek fő vetélytársa a nacionalista párt jelöltje, Ferdinand Mar­cos. a szavazatok összeszám­lálása még tart. (MTI) Kiállítások tervezése és kivitelezése, prospektusok, címkék, stb. tervezése, tablók készítése, kirakatok rendezése a Pécsi IEMPÚ Ktsz. dekorációs részlegében Pécs, Bajcsy- Zsilinszky u. 31. _____________________(13506) Ü LDÖZÖTTEK, DE NEM MEGFÉLEMLÍTETTEK Ismeretes, hogy az USA-ban újabb hajszát indítottak a kommunista párt ellen, zonyos körülményeinek sorozatunknak. I. A Palmer Hatalmas dörrenés rázta meg a házat. Franklin De­lano Roosevelt, a haditen­gerészeti miniszter helyette­se felpattant íróasztala mel­lől, és kiszaladt az utcára. Megdöbbentő kép tárult szeme elé: a szemközti ház, Palmer igazságügy-minisz­ter otthona előtt hatalmas lyukat vágott a bomba, az úttestet üvegcserepek borí­tották. Ahogy a törmelékek közt botorkált, majdnem át­esett a bombától szétszag­gatott emberi testen ... Mi­re felocsúdott, minden irányból rendőrök szaladtak feléje: — Látott valakit? — kér­dezte az Egyesült Államok későbbi elnökétől egy rend­őrtiszt A holttest é6 a hecckampány Roosevelt a holttestre mutatott... 1919. június 2-a volt. Az Egyesült Államok akkori el­nöke, Woodrow Wilson, ha­lálos betegen, fizikai erejé­nek végéhez érve feküdt a Fehér Házban. Az állam ha­jója kapitányi utasítások híján, gyakorlatilag kor­mányzás nélkül, a dicsősé­get hajhószó politikai sze­rencselovagok vágyai szerint úszott. A délelőtti washingtoni lapok címoldalaikon már öklömnyi betűkkel ezt har­sogták: »Merényletet kísé­reltek meg Palmer igazság­ügy-miniszter eilen!« »A bolsevikok forradalomra ké­szülnek«, »A bomba csak a vörös merénylőt ölte meg«. Senki sem tudta ugyan, hogy ki helyezte el Palmer háza előtt a pokolgépet, de a robbanás olyan légkörben következett be, amikor Fred O. Cock szavai szerint »a nemzeti hisztéria függönye már fel volt húzva«. A há­borús években a munkás- mozgalom ellenségei ugyan­is sikerrel ébresztették föl az amerikai népben a bo­szorkányüldözés lázát. Elfo­gadtatták azt a törvényt, amelynek segítségével haj­tóvadászatot indíthattak a haladó szervezetek ellen. Az első áldozatok a szocialista párt tagjai voltak, a több mint 800 000 tagot számláló pártot boszorkányperek so­rozatával számolták fel. A Palmer háza előtt el­helyezett bomba robbanása jeladás lett — alapok nyil­vánvalóan sugalmazott hecc­kampánya nyomán — a kommunisták elleni harcra. A személyében sértett igazságügy-miniszter A személyében »sértett« igazságügy-miniszter vil­lámgyorsan intézkedett. Ma­gához hívatta William J. Flynnt, a titkos szolgálat főnökét, kinevezte az FBI igazgatójává, s egyben fel­hatalmazta, hogy a helyze­tet saját belátása szerint tisztázza. Ugyanakkor pa­rancsot adott az úgyneve­zett General Intelligence Division felállítására is — azzal a feladatkörrel, hogy tanulmányozza a felforgató tevékenységet, állapítsa meg annak méreteit, és döntse el, milyen intézkedéseket foganatosít ellene. Palmernak szüksége volt egy olyan emberre, aki ké­pes összefogni az elvi fel­E hajsza előzményeinek és bi- feltárása a célja alábbi cikk­Hoover kettős mérő munkát és a gyakor­lati harcot. Választása egy 24 esztendős fiatalemberre esett, aki mindössze két esztendeje állt a miniszté­rium szolgálatában. Hivat­ta: — Foglaljon helyet, Mr. Hoover. Fontos munkára szemeltük ki önt. A szub- verzív elemek ellen küzdő szervezet vezetője lesz. A legutóbb házam ellen elkö­vetett merénylet is bizo­nyítja, hogy hazánk és a demokrácia legfőbb ellensé­ged a kommunisták... Hoover feketelistái A fiatal tisztviselőnek nem kellett sokat magya­rázni. Értette, mit kíván fő­nöke, s ennek szellemében lázas munkához látott Je­lentéseket készített a meg­ítélése szerint legfontosabb baloldali szervezetekről, s a Palmerhez beterjesztett iratokban annak a mélysé­ges meggyőződésének adott kifejezést, hogy a kommu­nizmus nem csupán egyike a politikai mozgalmaknak, ha­nem — óriási összeeskü­vés ... Közben hatalmas kartotékrendszert kezdett fölfektetni. Eleinte csak százezer ember, rövidesen azonban már félmillió név szerepelt feketelistáin. Alig néhány hónap telt csak el Hoover működésé­nek kezdete óta, s az or­szág vezetői — Hoover je­lentései nyomán — azt han­goztatták, hogy Amerika a forradalom küszöbén áll, s a demokráciát meg kell menteni. Érért és így in­dulhattak útnak 1920. ja­nuár 2-án éjjel az USA 70 városában a detektívek és a rendőrök, ágyukból ki- ráncigálva azokat, akik Hoover feketelistáin külön­leges megjelöléssel szere­peltek. A becslések szerint tízezer embert tartóztattak le. Elfogták a kommunista párt legtöbb vezetőjét, töb­bek közt Ruthenberget, Larkint, Winitskyt, Whit- neyt és másokat — s Hoo­ver írásbeli utasítására, anélkül, hogy ügyvéddel vagy hozzátartozóikkal ta­lálkozhattak volna — sú­lyos börtönbüntetésre ítél­ték őket. A kormány leg­durvábban azonban a kül­földi munkásokra sújtott le. A deportálási törvény alap­ján. mellőzve a bírósági el­járást, sok száz külföldit kiutasítottak az Egyesült Államokból. A vad hajsza a kommu­nista pártot megfosztotta a szólás- és a gyülekezési sza­badság alapvető jogától, a párt kénytelen volt illega­litásba vonulni. De — bár Hoover többször dicsekedett azzal, hogy örökre és vég­érvényesen szétzúzta a pár­tot — az amerikai kom­munisták tevékenysége, har­ca az üldöztetés, a börtön- büntetések ellenére, egy pillanatra sem csökkent. Amint W. Z. Foster, az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja egyik nagy ve­zetője könyvében írja, a kommunisták »védekező in­tézkedéseket tettek, és foly­tatták a tevékenységüket már amennyire ez az adott körülmények között lehetsé­ges volt«. ónody György Következik: A Foley Square-i per

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents