Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-26 / 279. szám
P .ntek, 1965. november 26, 5 SOMOGYI NÉPLAP FALUSIAK A KÉPERNYŐ ELŐTT November 25-én 18.25 órakor kezdődött a televízióban az idei mezőgazdasági szak- filmsorozat. A 12 filmből álló műsor első filmjének címe: Fertőző állatbetegségek. A filmek témái még változatosabbak, átfogóbbak, mint a múlt esztendőben. Az idei — immár negyedik sorozatban — az állattenyésztés legfőbb gondjain kívül szó esik a nagyüzemi nqvényvédelem legfontosabb tennivalóiról, a gépesítés, a villamosítás néhány jelentős eseményéről, a rétek, legelők és a lejtős területek helyes, szakszerű műveléséről, sőt a méhészetről is. A Rádióújság hetenként előre közli majd a filmek címét, csütörtöki adásidejét s a vasárnapi ismétlések időpontját. Tavaly tízezrek nézték szervezetten, és vitatták meg az egyes adások mondanivalóját s az azzal kapcsolatos helyi gondokat, feladatokat. A Művelődésügyi Minisztérium irányításával a társadalmi és tömegszervezetek — Hazafias Népfront, TIT, KISZ, Népművelési Intézet stb. — voltak a szakfilmek csoportos megtekintésének szervezői. Ebben az évben nincs központilag irányított szervezés. Remélhető azonban, hegy a tsz-klubokat, a művelődési otthonokat most sem tartják zárva a szakfilmek adásának időpontjában. Sőt, a hírek szerint az idén is sokfelé szervezik a helyi művelődési szakemberek és szakvezetők a filmek csoportos nézését, és felkészülnek a filmet követő helyi vitára. Ehhez segítséget nyújt a Mezőgazdasági Könyvkiadó szerkesztette tájékoztató, amelyben minden televíziós szakfilmhez ajánlanak két-három szakkönyvet. Ezenkívül — a múlt évi tapasztalatok eredményeként — az idén is hetenként közöl olyan riportot a Magyar Mezőgazdaság című szaklap, amely a televízió szakfilmjéhez kapcsolódik, kiegészíti, friss adatokkal bővíti annak mondanivalóját A sorozat egyes filmjei nem tartoznak szervesen egymáshoz. Csak feladatuk azonos: gyarapítani a téli időszakban a mezőgazdaság dolgozóinak, a nagyüzemek irányítóinak szakismereteit, terjeszteni a bevált módszereket, okos kezdeményezéseket. Ez egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy egy-egy tsz-ben általános vagy speciális szempontok szerint szervezzék a szakfilmeket közösen néző csoportokat Azoknak, akik az egész mezőgazdaság iránt érdeklődnek, ajánlatos és hasznos megnézniük mind a tizenkét filmet. Az állattenyésztők az állatbetegségekről és a helyes takarmányozásról szóló filmeket nézhetik meg közösen, a növénytermesztők a növényvédelemről, a rét- és legelőgazdálkodásról szóló adásokat, és így tovább. Csak javára válik a szövetkezeteknek, ha igénybe veszik, kihasználják a szemléltető oktatásnak ezt a fejlett módszerét Érdemes külön szólnunk a televízió másik műsoráról, a Téli falusi estékről is. Ez tavaly jelentkezett először, és az volt a feladata, hogy segítséget nyújtson a falusi politikai oktatáshoz, az időszerű agrárpolitikai, gazdaságpolitikai feladatok, módszerek ismertetéséhez és megoldásához, illetve alkalmazásához. Olyan jó visszhangja és kedvező hatása volt a sorozatnak, hogy az idén folytatják. Péntek esténként felváltva jelentkezik majd az általános politikai tanfolyammal, külön 45 perces adásban. A Téli falusi esték ebben az évben hétrészes sorozat lesz. Mindegyik előadást bőven gazdagítják majd filmbetétek, rajzok, grafikonok. A Téli falusi esték először december 10-én, pénteken 19 órakor jelentkezik: Hont János, a földművelésügyi miniszter első helyettese tart előadást a mezőgazdasági termelés néhány anyagi-műszaki feltételéről. December 17-én dr. Soós Gábor miniszterhelyettes a talajadottság és a termelési szerkezet összefüggéseiről, január 7-én Keserű János miniszterhelyettes a korszerű eljárásokról és eszközökről, január 14-én Tóth Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőhelyettese az anyagi ösztönzésről, január 21-én dr. Di- mény Imre, az MSZMP KB mezőgazdasági osztályának vezetője az időszerű feladatokról, problémákról szól a televízióban. 1966. január 28-án a népgazdaság helyzetéről, feladatairól, február 4-én pedig a nemzetközi helyzetről lesz előadás. Bőven lesz tehát lehetőség, hogy a televízió segítségével is gyarapítsák tudásukat, ismereteiket a mezőgazdaság dolgozói, irányítói és azok, akik érdeklődnek a falu élete iránt. A siófoki szálloda és kórhát építkezésekre zz ÉM SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT kőműveseket és sesédniíáka! vesz föl. Jelentkezés fó-építésvezetóség, Siófok, Fö a- 200. az. (9463) A Somogy megyei Tanács V. B. ipari osztályának és a Szaks tervezetek Somogy megyei Tanácsa közgazdasági bizottságának szervezésében a sz .kszervezetek székházában (Kaposvár, Kossuth Lajos utca 7., I. em. 103. teremben) 1965. november 30-án és december 1-én reggel 9 órai kezdettel ANYAGBÖRZENAPOT TART a következő termékekből: vaskohászati anyag, színesfém, villamossági és vízvezeték-szerelési anyagok, szerszámok, vasalások, műszaki anyagok, gépalkatrészek, festékek és egyéb műszaki anyagok. Az anyagbörzén közvetlen vásárlások eszközö Ihetők. Kérjük, hogy a vásárolni szándékozók, vala- ! / mint a bejelentő — eladó — vállalatok képvi- j selői cégbélyegzőt hozzanak magukk'al. (3423) | A mezőgazdasági termelés fejlesztésének néhány kérdéséről Dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes előadása Soós elvtáirs bevezetőben a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről adott áttekintést. Megemlítette, hogy az idén záruló második ötéves tervben a bruttó termelés értéke 1960-hoz viszonyítva várhatóan 12—14 százalékkal növekszik. Az ennél nagyobb mérvű fejlődést több tényező akadályozta. A kezdéskor még nem lehetett minden tekintetben pontosan számolni a szocialista átszervezésnek a tervidőszakban érvényesülő hatásával. Az átszervezett mezőgazdaságnak az egyébként számottevő beruházáson felül még több anyag' befektetésre lett volna szüksége. A megvalósított beruházások nagy része nem a termelési kapacitás bővülését jelentette, hanem azt a célt szolgálta, hogy vele felváltsuk a nagyüzemben nem használható kisparaszti fölszerelést és berendezést. Azt is figyelembe kell venni, hogy az anyagi befektetéseik termelést fokozó hatásának eredményei teljességükben csak később mutatkoznak meg. Nehezítette az előbbre jutást az a természeti körülmény, hogy 1961 óta az időjárás három évben nem kedvezett a mezőgazdasági termelésnek. Tapasztalatok tanúskodnak róla-. hogy mezőgazdaságunk még nem tudta általánosan kiaknázni a nagyüzemi adottságokat. Ez egyébként világosan mutatja, hogy a lehetőségek teljesebb kihasználása a termelés továbbá fejlesztésének is igen nagy tartaléka. Értékes eredmények A megye mezőgazdasági szakembereinek az Agrár- tudományi Egyesület Somogy megyei szervezetének újjáalakítása alkalmából rendezett összejövetelén — mint hírül adtuk — dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszter- helyettes, az egyesület elnöke előadást tartott A mezőgazdasági termelés fejlesztésének néhány kérdése címmel. Az érdekelt szervek szabadakadémiai továbbképző programjával is összehangolt előadás főbb témaköreit az alábbiakban ismertetjük. szakmai vezetői, a tudomány és technika helyi alkalmazásának hozzáértő megszervezői. Kialakult arányok A továbbiakban a harmadik ötéves terv' irányelveit, mező- gazdasági feladatait ismertette. Mindent egybevetve a termelés 12—14 százalékos növekedése elismerésre méltó eredmény. Ennek alapján vált lehetővé az ellátási színvonal emelése. A hús fogyasztás mintegy nyolcvan, a tej- és tej- termókfogyasztás huszonöt százalékkal nőtt; cukorból háromszor, tojásból kétszer többet fogyaszt a lakosság, mint a felszabadulás előtt. Körülbelül tíz százalékkal kisebb területen termelte meg a szocialista mezőgazdaság 1,4 millióval töibb embernek a jobb ellátásához szükséges alapvető élelmiszereket Emellett a mezőgazdaság a tervidőszakban is ellátta nyersanyaggal az élelmiszer- és könnyűipart. Számottevően — mintegy 25 százalékkal — növekedett az export is. Ennek az ország devizagazdálkodása szempontjából fontos jelentősége van. A jövő kilátásai is biztatóak, hiszen mezőgazdasági termelvényeink versenyképesek a világpiacon. A második ötéves terv időszakában a mezőgazdaság szocialista szektora számos területen kimagasló rekordokat produkált A búza holdanként! hozama a magyar me’őgazda- ság történetében először érte el az idén a 12,5 mázsát, a kukorica holdanként! átlagtermése májusi morzsoltban számolva immár harmadik éve meghaladta a 15 mázsát, a cukorrépa holdja több mint 169 mázsát adott. Az átlagon belül az egyes gazdaságok között nagy az eltérés a termelési színvonal tekintetében. Azok a tsz-ek és állami gazdaságok növelték erőteljesebben a termelést, amelyek jobban kihasználták a nagyüzemi lehetőségeket. Eredményük a gyengébbek előtt is beszédes példa: bizonyítja, hogy lehet többet és jobban termelni, s megmutatja ennek módszereit is. A mezőgazdasági szakemberek számára különösen fontosak ezek a kérdések, hiszen ők — az agrármérnökök és technikusok — a termelés fejlesztésének leg- hivatottabb letéteményesei, Kiemelte, hogy bevált gazdaságpolitikánk, at folytatva a megkezdett úton haladunk tovább. Ami a termelés szerkezetét illeti, alapvető változásra nincs szükség. A kialakult arányok mind üzemi, mind népgazdasági méretekben megfelelnek az adoirhságeknak is, a fő követelményeknek is. Lehetséges és szükséges azonban mind a szarvasmarha-, mind a juhtenyésztést, kivált a tehénállományt növelni. Zöldségfélékből is több kell. A termelés szakosításáról szólva az előadó óva intett az egyoldalúság vészéi étöl. Egy vagy néhány növény termelésére vagy állatfaj tartására berendezkedni igen kockázatos dolog. Jó az, ha sikerül az év, de a tetemes kiesés súlyos veszteséget, kárt okoz. É^pen ezért a szakosítás túlhajtása helyett megfelelő kiegyenlítődésre, a hol'-es nagyüzemi arányok kialakítására van szükség, ez adja meg a termelés és gazdálkodás nagyobb biztonságát. Mezőgazdasági céljaink megvalósításának fontos előfeltétele és módszere a termőterület fenntartása, a föld észszerűbb hasznosítása. Ne települjenek új majorok a mező szélén 20—30 holdra. Somogy megyében se maradjon műveletlenül egyetlen talpalatnyi föld sem. Az állattenyésztés, kivált a szarvasmarha-állomány fejlesztése megköveteli a takarmánygondok enyhítését, illetve megoldását. A mellék- takarmányokat érdemes nagyobb mennyiségben hasznosítani. A rétnek és a legelőnek Somogy az egyik hazája. Alapvető gondozással, műtrágyázással, korszerű gazdálkodással számottevően növelhető a fűhozam. A gazdaságos szarvasmarhatenyésztésnek éppen ez az alapja. A beruházás irányelvei telményeinek szem előtt tartásával folytatjuk beruházási po litdkánkat. Elsősorban arra törekedjünk, hogy tegyük kompletté a meglevő létesítményeket. (Tehenészetek közművesítése stb.) Az anyagi befektetések így érvényesülhetnek hatékonyabban. A második irányelv azt tűzi ki célul, hogy korszerű formában kezdjük meg az elhasználódott létesítmények, eszközök, berendezések pótlását. Ami pénz és anyag ezen felül marad, azt fordíthatjuk teljesen új, korszerű beruházásra. Termelőszövetkezeteink is képeznek saját alapot a jövőben az elhasználódott berendezések, gépek pótlására. A velük kapcsolatban álló kereskedelmi szervektől kulturáltabb kiszolgálást, a mezőgazdaságban használatos gépeket, berendezéseket és egyéb műszak’ cikkeket, vegyszereket gyártó vállalatoktól pedig jobb minőségű termékeket kémek és várnak. Körültekintő megfontoltságra és józan mértékletességre van szükség az anyagi-műszaki fejlesztés követelményei és lehetőséged, a tudomány és a gyakorlat teljesebb összhangjának megteremtése szempontjából is. Hiba a jót, a beváltat figyelmen kívül hagyni, mellőzni, hiszen aki ezt teszi, az a termelés fejlesztésének hatékony módszeréről mond le. Kell hát tudás és bátorság az új, a haladó fölismer síhez, bevezetéséhez, alkalmazásához. Legalább ilyen fontos, de talán még fontosabb a rossznak, az elavultnak vagy a gyakorlatban megbukott eljárásnak az elvetése. Itt van például a fejőstehenek szabadtarbásos módszere. Ross abb körülmények közé kerül az állat, takarmányozása sem javul, termelése természetesen visszaesik. Ez az eljárás nálunk nem vált be, tehát ne akarja senki újra meg újra előnyeit bizonygatni. A szakvezető szerepe mezőgazdasági üzem mindennapos működésétől, jövőjétől. Országosan mintegy 42 000 olyan munkakör van, amelynek betöltése mérnöki, vagy technikusi képzettséget kíván. Jelenleg ennek nem egészen egynegyedét töltik be egyetemi, főiskolai vagy felsőfokú technikumi végzettségűek. Az állami gazdaságokban már kialakultak, a szövetkezetekben is mindjobban kialakulnak a szakvezetői munkakörök. Egyre ritkábban fordul elő, hogy a tsz-elnök vetélyfcársat lát az agronómusbar.. Az egyetértés és együttműködés az általánosabb. Az a mérnök és technikus dolgozhat eredményesen, aki feladatait jogokkal összekapcsolt kötelességnek tekinti. A mezőgazdasági termelés jellegéből fakadóan a szakember munkaideje nincs meghatározva. Állandó készenlétet és folyamatos munikálkodásit követel tőle hivatása. Ahol többen vannak, megoszthatják egymás között a teendőket. Egyébként szakmai értelemben a mémökvezet/és kialakítása a cél. Fontos, hogy legyenek ugyancsak szakképzett beosztottai, akik irányításával egy- egy termelési ágat önállóan vezetnek. Így a szaktudás hatékonyabban érvényesülhet, a termelés növekedésében anyagi értékké válhat. Életkörülményeik javulásával, lakásgondjaik megoldásával kedvezőbb föltételek teremtődnek számukra. A munka ésszerű megosztásával több idejük jut a pihenésre, az önképzésre, a családra, a szórakozásra és arra, hogy tevékenyebben vegyenek részt a falu közéletében. Társadalmi megbecsülésük, erkölcsi elismerésük ugyanis rajtuk is áll. De mások segítsége is szükséges ahhoz, hogy a mezőgazda- sági szakember legalább o’S'an megbecsülésben részesüljön, mint a falun élő, a falu sorsának alakításában hasonló szerepet játszó, többi értelmiségi. Növekvő hozzáértéssel Az anyagi-műszaki alap bővítése a termelés fejlesztésének egyik kulcskérdése. Ebben az értelemben az átszervezés óta eltelt néhány évet az alapozás időszakának tekinthetjük Most, a harmadik ötéves terv éveiben a szükségmegoldásokat félretéve, a korszerűség köveA tudomány fejlődése, a technikai haladás meg a mezőgazdaság növekvő feladatai megkövetelik, hogy korszerűen gondolkozzanak, és céltudatosabban cselekedjenek a tudomány és technika vívmá nyait felhasználó, a termelésben dolgozó emberek. Fontos szerepük van ebben a tekintetben a mezőgazdasági mérnököknek, technikusoknak, a szakmai tudás hordozóinak Munkájuk iránt országszerte megnőtt az igény. Ennek megfelelően az utóbbi években számottevően javult anyag4 helyzetük, s bizonyos foki-’ nőtt erkölcsi, társadalmi e’is mérésük is. Kell ma már a szakember úgyszólván valamennyi faluban, a legkisebb szövetkezetben is. Tevékenysé ige szinte elválaszthatatlan a Részletesen fejtegette az előadó a szakvezetés elméleti felkészültsége és a termelés mindennapos gyakorlatának, a munkát végző mezőgazdasági dolgozók hozzáértése növelésének összefüggéseit. Alapelvként leszögezte: minden olyan szakmára kell embereket kiképezni, amelyik munkaterületen a termelés eszközei és módszerei ezt igénylik és megkövetelik. Jelentősége szerint kiemelkedik a traktorosképzés. Elemi és egyre sürgetőbb követelmény, hogy értsen a géphez mindenki, aki felülhet rá Elismeréssel szólt Soós elvtárs arról, hogy Somogybán megvan a szakmunkásképzés megyei programja. Végrehajtásának tárgyi föltételeit is megteremtették, és ezek a tervidőszakban tovább korszerűsödnek, bővülnék. Ádánd, Bala- tonboglár, Csurgó és öreglak várja a tanulni vágyókat. Az kell, hogy minden szövetkezet készítse el a termelési célokkal összehangolt szakmunkás- képzési tervét. Benne a gyakorlati követelményekből induljanak ki, és jó előre gondoskodjanak arról, hogy a végzett szakmunkások képesítésüknek megfelelő helyen dolgozhassanak majd. Sok pénzbe kerül oktatásuk, fontos, hogy hasznosíthassák újonnan szerzett ismereteiket. Ez is tényezője annak, hogy a szakértelem és az anyagi eszközök jobb, teljesebb felhasználásának eredményeként a harmadik ötéves terv Időszakában tovább emelkedjék a termelés, növekedjék a parasztság életszínvonala, és a mezőgazdaság kellően elégítse ki az országnak iránta támasztott, növekvő igényeit. K. J.
