Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-20 / 274. szám

A kutya lelke Kovács kartársat, néhány napja egy nagy kutyával látni. — Szép kutyus — mondtak az első napon. — Hogy hívják? — kérdez­te Kornél. — Nem tudom — mondta Kovács. — Nem az én ku­tyám. Ezzel feláll, és ki­vitte a kutyát az utcára. Tíz perc múlva visszatért. — Azt hiszem, még pár napig kínlódhatok vele, mi­előtt odaadnám valakinek — mondta megadóan. — Én akár rögtön is elvi­hetem — szólalt meg Zsófi, a pénztároslány. — A sógo­rom szeretne egy kutyát. — Sajnos, nem adhatom oda — mondotta Kovács. — Ma még nem. — Másnap Kovács ismét a kutyával jelent meg. Nagyon el volt keseredve, mert az imént harapott meg egy já­rókelőt, és a rendőr felírta. Ettől függetlenül tíz percre ismét kivitte a kutyát sé­táltatni, és nem adta oda Zsófi sógorának. — Remélem, majd holnap — mondta. Pár nap múlva már kezd­tük megszokni a kutyát, de azért még mindig idegesített bennünket. — Megszeretted a kutyát? — érdeklődött Amália néni, a vénkisasszony —, amikor Kovács néhány napra isidét elhalasztotta a Zsófi sógorá­nak való odaajándékozást. Förtelmes dög — mond­ta Kovács. — Nem lehet az ilyet sosem megszeretni. — Nem is túl szép — tol­dotta meg Kornél. — Nem az a fontos — mondta Kovács. — Az a fon­tos, ami belül van! — Az ám! — sóhajtott fel Amália néni. — Az a fon­tos ... a lélek. — Nincs lelke — mondta Kovács. — A kutyának nincs lelke. Az aranyórám van be­lül. Megette a dög. Azért várok még néhány napig. Fölkelt, és sétálni vitte a kutyát. • * * „Haláli" jó humora van ... — Hogy áll a temetóren- dezés? — kérdi egy tanács­tag az egyik somogyi falu tanácsülésén, s a vb-elnök válaszol: — A hullaház teljesen elkészült, csak valakit vá­runk, hogy méltóképpen felavathassuk... A teme­tőt bekerítettük, rendeztük. Olyan szép, hogy öröm odakerülni... * * * Szó szerint Nagyszünet az iskolaud­varon. A tanító néni a futballozó negyedikeseket nézi. Egyszer csak sírva odaszalad hozzá a kis el­sős Kati: — Tanító néni, az Andor Pityu megrágott!... — Ejnye, ejnye, Pityu! — kezdi a tanító néni a dorgálást —; te olyan jó kisfiú vagy, hát miért rúg­tad meg Katikát?! — Tanító néni, kérem, a negyedikesek azt kiabál­ták: »Szabad rúgás!« — ne — » * » Femandel, a világhírű francia fümkomikus így nyilatkozott a már sokszor megígért és ugyanannyi­szor elmaradt űrrande­vúkról: — Nem értenek a dolog­hoz ezek az amerikaiak! Miért nem kérnek tanácsot a franciáktól? Ha egy nőt meg egy férfit küldenének a világűrbe, egy-kettőre létrejönne az űrrandevú. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16- Felelös kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunl; vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka Sándor utca 6. Épül a Borsodi Ércelokészíto Mű évszázados hagyo­mányt őriz Somogybán a pásztarfaragás. Múzeumok rit­ka értékei, becses néprajzi kin­csei ma az egykor — a gulya, a komda, a nyáj mellett vagy esti mécsvilágnál, maguk ké­szítette bizsukkal — kifaragott tárgyak. Tükrösbe, cstanakra hosszifuruglára, karikásnyélre vagy éppen bika szarvára vés­ték rá ősi tehetséggel mindazt, ami erre a vidékre olyan jel­lemző, ami képzeletüket meg­ragadta. Tájak, lankák, erdők, vadak, virágok, történelmi mondák vagy betyártörténetek egyaránt kedves mótívumad az ősi pásztorművészet névtelen alkotóinak. Mert sokáig névtelenek vol­tak. Csak a múlt század utolsó harmadában — néprajzkuta­tók. főleg Herman Ottó tárgyi gyűjtései, majd a millenniumi kiállítás nyomán — kezdett fi­gyelni rájuk a világ. És mégis az első — népművésznek elis­mert — nevet alig másfél évti­zede kapta szárnyra a hír. Ak­kor, amikor id. Kapoly Antal­nak, a faragóművészet neszto­rának gomblyukába tűzték a Kossuth-díj aranykoszorúját. Azóta vándordíját alapított emlékére a megye, azóta nép- művészeti kiállítást rendeznek évente Balatonlellén. A kiállí­tott tárgyak arról tanúskodnak, hogy tovább fejlődött ez a nép- művészeti ág. S mégis egyre inkább hallaná, tapasztalni, hogy nem egészen úgy szalad már a somogyi bicska a fába, mint hajdan, amikor még sem­mi sem kötötte, húzta más irányba az elődök kezét. Tovább is fejlődött, meg el is sekélyesedik a faragóművé­szet? MIBŐL ADÓDIK EZ AZ ELLENTMONDÁS? A Minisz­tertanács 1953-ban hozott ha­tározata nyomán megszületett a Népi Iparművészeti Tanács (NIT). Ennek a testületnek fel-’ adata felkutatni, átmenteni és tovább fejleszteni a hazai nép­művészetet. Azaz a megalku'ó Háziipari és Népi Iparművé­szeti Szövetkezetek gondozásá­ban állandó munkát, megélhe­tést biztosítani mindazoknak, akik népművészettel foglalkoz­nak, akiket a NIT népi ipar­művésznek elismert. Így lett a spontán népi művészet hiva­tásos népi iparművészetté. Olyan elv alapján, hogy »ra­gaszkodni a népi díszítőművé­szet klasszikus maradványai­hoz, ugyanakkor alkalmazkod­ni a korszerű élet követelmé­nyeihez«. Így lett az ivócsanak formából népi faragású ciga­retta tartó, dísztárgy és modem írókészlet az egykori tükrösből, csontfaragott sótartóból. És így lett a hajdani somogyi pásztor- faragás évente sok millió fo­rintos exportcikke a népgazda­ságnak. A NIT 520 hímző, fazekas, faragó stb. népi iparművészt tart nyilván. Közülük eddig hatvanan kapták meg A nép­művészet mestere címet. A NIT amellett, hogy vigyázza a hagyományos formák, motívu­mok sértetlenségét, időnként pályázatok kiírásával, alkotói díjakkal igyekszik ösztönözni is az új keresésére. (Iparmű­vészek 200, mesterek 500 forint alkotói díjat kapnak havonta.) Mégis, a továbbfejlesztés kétségtelenül jelentős értékei ellenére is valahol valami baj van. Legalábbis a somogyi fa­ragók munkásságában ez ta­pasztalható. MEGYÉNKBEN harmincegy faragó népi iparművész mű­ködik. Közülük — a Baranyá­ba elszármazott ifj. Kapoly Antallal együtt — eddig heten kapták meg A népművészet mestere címet. Beszélgettem velük a népművész-találkozón; mesterekkel és népi iparművé- Kekkel is. Elmondták, hegy átlag 2000—2500 forintot tud­nak megkeresni a faragással. Ez viszonylag szép jövedelem. A kereset mindig a teljesít­ménytől függ, azaz darabbér­ben dolgoznak »be« a Budapes­ti Háziipari Szövetkezetnek. A szövetkezet a hónap elején le- küldi a megrendelést. Húsz- harminc »félkész« munkadara­bot, azaz népi formatervezés sei előre megmunkált doboz-, sakkfigura-, dohányzókészlet- stb. kollekciókat. Erre kell uta­sítás alapján egyéni motívum­variációkat rávésniük. S ez a munka nemcsak szép és érde­kes: nehéz, kimerítő, és egyre inkább az elszürkülés, a fásult­ság veszélyével is jár. A népi iparművészeti tárgyak ilyen sorozatgyártásával — van, aki nyolc-tíz éve őrlődik a kollek­ciók taposómalmában — mind halványabban pislákol az al­kotó ihlet lángja. így az ilyen munkának egyre több köze van az iparhoz, s mind keve­sebb a művészethez. Miért? EGYFELŐL KENYÉRKÉR­DÉS, másfeleiül népgazdasági érdek, hogy minden hónap 24-ig — ha esik, ha fúj — el­készüljön a kollekció. Nem a kettő objektív kapcsolatát és kötöttségeit kárhoztatjuk, hisz mindkét tényező egyaránt fon­tos. A munkaadás módszerét s ennek következményeit kifogá­soljuk e népművészeti ág hi­tele és a munkavégzés legele­mibb föltételei érdekében. A félkész kollekciók ugyan­is gyakran késnek. Ilyenkor két hét alatt kell elvégezni azt, amire három se sok. A napokban fölkerestem az egyik faragó népi iparművészt. November 10-e volt, és a kol­lekció első kisebb részletét az­nap délelőtt kapta meg. (A megrendelőn november 1-i dá­tummal!) Ilyenkor adódik, hogy éjt nappallá téve napi 12—16 órai munkával kényte­lenek hajtani magukat, hogy 24-én postázhassák a megren­delést. Ellenkező esetben mun­kájukat csak a következő hó­napban számolják el. A család­nak pedig élnie kell addig is valamiből. Ilyenkor terebélye­sednek el a készülő tárgyakon a kevésbé munkaigényes le­vélmotívumok, s lesznek ki­sebbek a faragott virágok .. És ilyenkor válik gépiessé a spontán alkotőlendület, mert ott ólálkodik a fásultság. Életeleme a somogyi fara­góknak ez a munka. Tehát nem a határidős exportmun­kák rendszere ellen szólnak. De — jogosan — nyugodtabb föltételekkel, kevesebb »hajtás­sal!« és időben is nagyobb al­kotó szabadsággal szeretnének dolgozni. Máskülönben elsik­kad éppen az, ami a népmű­vészetben a legbecsesebb. A SOMOGYI PÁSZTOR hajdan faragásának formáját és díszítőelemeit egyaránt ön­állóan »kigondolhatta«. Uno­káinak mind kevesebb ideje, energiája marad erre. Pedig a somogyi pásztornak nemcsak értékes kezét, alkotó ösztönét, szorgalmát akarjuk átmenteni, hanem a szívét is ... Wallinger Endre Két éve kezdték meg Mis­kolc határában 2,4 négyzetkilo­méter területen a Borsodi Érc­előkészítő Mű építését. 1968. március 31-re készül el. Kipró­bálás után 1969-től kapcsolódik be a termelésbe: az Ózdi Ko­hászati Üzemek kohóit és a Lenin Kohászati Műveket in­nen fogják ellátni megfelelő­képpen elegyített érccel. Most szerelik a koksz- és mészkő­őrlő meg a betétkészítő bun­kersor vasszerkezeti elemeit, s betonozzák a 300 méter hosz- szú koksz- és mészkőtárolót és a TMK épületet. A képen: Be­tonozzák a 300 méter hosszú koksz- és mészkőtárolót. Javult a közbiztonság a kaposvári járásban Ülést tartott a Kaposvári Járási Tanács Bővítik a zákányi gyümölcsszárítót (Tudósítónktól.) . A MÉK zákányi telepén szeptember elejétől több mint 18 vagon szilvát és 10 vagon almát szárítottak. Ebből 6 va­gon kiváló minőségű aszalt árut nyertek. Előreláthatóan a teljes mennyiséget exportálják. Az üzem a szezonban csaknem 50 dolgozónak adott elfoglalt­ságot. Jövőre, ha több gyü­mölcs terem, sokkal jobban kihasználhatják a gépeik kapa­citását, nagyobb mennyiségű árut adhatnak, mint az idén. Azt tervezik, hogy a következő években nemcsak szilvát és almát, hanem barackot is aszalnak. A munka még nem állt le, ugyanis a HERBARIA kérésé­re mintegy 10 vagon nyers gyógynövényt szárítanak. Ter­vezik a szárító bővítését. Most készül egy nagy befogadóké­pességű raktár, és amint az idő engedi, hozzáfognak egy nagy teljesítményű szeszfőzde építéséhez. Az ehhez szükséges gépek már megérkeztek. (Tudósítónktól.) A Kaposvári Járási Tanács ülésén dr. Gebhardt József já­rási és városi vezető ügyész és dr. Virág Ferenc őrnagy, a já­rási rendőrkapitányság vezető­je beszámolt a közbiztonság helyzetéről, elemezte a bűncse­lekmények számának alakulá­sát, az állami és a gazdasági szervek munkáját a törvényes­ség szempontjából, s azt, hogy hogyan érvényesülnek az ál­lampolgárok jogai. Ez évben a bűncselekmé nyeli száma a múlt év azonos időszakához hasonlítva öt szá­zalékkal csökkent. A felelős­ségre vont személyek közül csak huszonhét volt fiatalko­rú. Emberölés és egyéb e:ősza- kos cselekmények csak elvétve fordultak elő. Rablás nem tör­tént. A társadalmi tulajdon ke­zelése és védelme azonban még nem kielégítő. No­ha nagymértékben javult a termelőszövetkezetekben a bizonylati fegyelem, az ellenőrző bizottságok tevékeny­sége még sok kívánnivalót hagy hátra. Október végéig 43 ŐSBEMUTATÓ KAPOSVÁRON esetben lopták meg a társadal­mi tulajdont. E bűncselekmé­nyek 80 százalékát tsz-ekben követték el. Elég nagy még a személyi tulajdon elleni cselek­mények száma is. Megszaporodtak a közúti balesetek. Tíz hónap alatt 90 baleset történt. Az előadók rá mutattak, hegy a bűntettek föl­derítése és a tettesek felelős ségre vonása mellett milyen nagy fontossága van a megelő­zésnek. A törvény szigorának kell érvényesülnie a súlyos bűncselekményt elkövetőkkel, a visszaesőkkel, a garázda sze­mélyekkel szemben. A hozzászólók a cigánylakos ság egy részének magatartásá­val, a vándoriparosok, a hulla­dékgyűjtők egyes cselekmé­nyeivel, a lótartással kapcso­latos problémákkal, valamint a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok munkájával foglal­koztak. Egy felszólaló javasol ta, hogy a bűncselekménye’, elkövetőinek felelősségre voná­sáról a bíróság értesítse az ér­dekelt községet, termelőszövet­kezetet, vállalatot vagy intéz­ményt. Az ülés ezután a végrehajtó bizottság munkájáról szóló be­számolót és a jövő évi munka­tervet tárgyalta meg. »Na, mi lesz, apuskám, indulsz — vagy kikészítsünk?!. . A huligánbanda kézben tartja és inzultálja a meneiiékház vendégeit. De meddig? És mi az ára a gyáva­ságnak? És mi a bátorságnak?... Ezt boncolja Choins i tegnap este Bemutatott Éjszakai történet című izgat nas drámája. Képünkön: Jelenet az első felvonásból. (Homokay P., Lengyel J-, Rudies Gy, Fonyó L, és Győrffv LJ Halálra ítélték a férjgyilkos asszonyt Földes Mihályné fegyveme- ki lakos 35 évi házasság után ez év július 31-én nikotinnal megmérgezte a nálánál ki­lenc évvel idősebb férjét. Föl­desék három és fél évtizedes házasságuk alatt rosszul él­tek. Az asszony a házasság ideje alatt állandó kapcsola­tot tartott fenn más férfiak­kal, és emiatt gyakori volt a szóváltás közöttük. Az asz- szonyt már régóta foglalkoztat­ta az a gondolat, hogy végez házastársával. A fent emlí­tett napon ismét szóváltásra került sor, mert a férj szá- monkérte a kicsapongásait. A vita után a férj az alsókony­hába ment aludni, időközben az elvetemült feleség kétde- cis pohárban nagy mennyisé­gű nikotint oldott fel, és haj­nalban alvó férje nyitott szá­jába öntötte a mérget. Föl­des Mihálv azonnal meghalt. A Szolnok megyei Bíróság több mint negyven tanú ki­hallgatása után megállapítot­ta, hogy Földes Mihályné elő­re kitervelt aljas indokból kö­vetett el emberölést. Ezért összbüntetésként halálra ítél­te. Népművészet — szakmánybán

Next

/
Thumbnails
Contents