Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-20 / 274. szám
A kutya lelke Kovács kartársat, néhány napja egy nagy kutyával látni. — Szép kutyus — mondtak az első napon. — Hogy hívják? — kérdezte Kornél. — Nem tudom — mondta Kovács. — Nem az én kutyám. Ezzel feláll, és kivitte a kutyát az utcára. Tíz perc múlva visszatért. — Azt hiszem, még pár napig kínlódhatok vele, mielőtt odaadnám valakinek — mondta megadóan. — Én akár rögtön is elvihetem — szólalt meg Zsófi, a pénztároslány. — A sógorom szeretne egy kutyát. — Sajnos, nem adhatom oda — mondotta Kovács. — Ma még nem. — Másnap Kovács ismét a kutyával jelent meg. Nagyon el volt keseredve, mert az imént harapott meg egy járókelőt, és a rendőr felírta. Ettől függetlenül tíz percre ismét kivitte a kutyát sétáltatni, és nem adta oda Zsófi sógorának. — Remélem, majd holnap — mondta. Pár nap múlva már kezdtük megszokni a kutyát, de azért még mindig idegesített bennünket. — Megszeretted a kutyát? — érdeklődött Amália néni, a vénkisasszony —, amikor Kovács néhány napra isidét elhalasztotta a Zsófi sógorának való odaajándékozást. Förtelmes dög — mondta Kovács. — Nem lehet az ilyet sosem megszeretni. — Nem is túl szép — toldotta meg Kornél. — Nem az a fontos — mondta Kovács. — Az a fontos, ami belül van! — Az ám! — sóhajtott fel Amália néni. — Az a fontos ... a lélek. — Nincs lelke — mondta Kovács. — A kutyának nincs lelke. Az aranyórám van belül. Megette a dög. Azért várok még néhány napig. Fölkelt, és sétálni vitte a kutyát. • * * „Haláli" jó humora van ... — Hogy áll a temetóren- dezés? — kérdi egy tanácstag az egyik somogyi falu tanácsülésén, s a vb-elnök válaszol: — A hullaház teljesen elkészült, csak valakit várunk, hogy méltóképpen felavathassuk... A temetőt bekerítettük, rendeztük. Olyan szép, hogy öröm odakerülni... * * * Szó szerint Nagyszünet az iskolaudvaron. A tanító néni a futballozó negyedikeseket nézi. Egyszer csak sírva odaszalad hozzá a kis elsős Kati: — Tanító néni, az Andor Pityu megrágott!... — Ejnye, ejnye, Pityu! — kezdi a tanító néni a dorgálást —; te olyan jó kisfiú vagy, hát miért rúgtad meg Katikát?! — Tanító néni, kérem, a negyedikesek azt kiabálták: »Szabad rúgás!« — ne — » * » Femandel, a világhírű francia fümkomikus így nyilatkozott a már sokszor megígért és ugyanannyiszor elmaradt űrrandevúkról: — Nem értenek a dologhoz ezek az amerikaiak! Miért nem kérnek tanácsot a franciáktól? Ha egy nőt meg egy férfit küldenének a világűrbe, egy-kettőre létrejönne az űrrandevú. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16- Felelös kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunl; vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka Sándor utca 6. Épül a Borsodi Ércelokészíto Mű évszázados hagyományt őriz Somogybán a pásztarfaragás. Múzeumok ritka értékei, becses néprajzi kincsei ma az egykor — a gulya, a komda, a nyáj mellett vagy esti mécsvilágnál, maguk készítette bizsukkal — kifaragott tárgyak. Tükrösbe, cstanakra hosszifuruglára, karikásnyélre vagy éppen bika szarvára vésték rá ősi tehetséggel mindazt, ami erre a vidékre olyan jellemző, ami képzeletüket megragadta. Tájak, lankák, erdők, vadak, virágok, történelmi mondák vagy betyártörténetek egyaránt kedves mótívumad az ősi pásztorművészet névtelen alkotóinak. Mert sokáig névtelenek voltak. Csak a múlt század utolsó harmadában — néprajzkutatók. főleg Herman Ottó tárgyi gyűjtései, majd a millenniumi kiállítás nyomán — kezdett figyelni rájuk a világ. És mégis az első — népművésznek elismert — nevet alig másfél évtizede kapta szárnyra a hír. Akkor, amikor id. Kapoly Antalnak, a faragóművészet nesztorának gomblyukába tűzték a Kossuth-díj aranykoszorúját. Azóta vándordíját alapított emlékére a megye, azóta nép- művészeti kiállítást rendeznek évente Balatonlellén. A kiállított tárgyak arról tanúskodnak, hogy tovább fejlődött ez a nép- művészeti ág. S mégis egyre inkább hallaná, tapasztalni, hogy nem egészen úgy szalad már a somogyi bicska a fába, mint hajdan, amikor még semmi sem kötötte, húzta más irányba az elődök kezét. Tovább is fejlődött, meg el is sekélyesedik a faragóművészet? MIBŐL ADÓDIK EZ AZ ELLENTMONDÁS? A Minisztertanács 1953-ban hozott határozata nyomán megszületett a Népi Iparművészeti Tanács (NIT). Ennek a testületnek fel-’ adata felkutatni, átmenteni és tovább fejleszteni a hazai népművészetet. Azaz a megalku'ó Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek gondozásában állandó munkát, megélhetést biztosítani mindazoknak, akik népművészettel foglalkoznak, akiket a NIT népi iparművésznek elismert. Így lett a spontán népi művészet hivatásos népi iparművészetté. Olyan elv alapján, hogy »ragaszkodni a népi díszítőművészet klasszikus maradványaihoz, ugyanakkor alkalmazkodni a korszerű élet követelményeihez«. Így lett az ivócsanak formából népi faragású cigaretta tartó, dísztárgy és modem írókészlet az egykori tükrösből, csontfaragott sótartóból. És így lett a hajdani somogyi pásztor- faragás évente sok millió forintos exportcikke a népgazdaságnak. A NIT 520 hímző, fazekas, faragó stb. népi iparművészt tart nyilván. Közülük eddig hatvanan kapták meg A népművészet mestere címet. A NIT amellett, hogy vigyázza a hagyományos formák, motívumok sértetlenségét, időnként pályázatok kiírásával, alkotói díjakkal igyekszik ösztönözni is az új keresésére. (Iparművészek 200, mesterek 500 forint alkotói díjat kapnak havonta.) Mégis, a továbbfejlesztés kétségtelenül jelentős értékei ellenére is valahol valami baj van. Legalábbis a somogyi faragók munkásságában ez tapasztalható. MEGYÉNKBEN harmincegy faragó népi iparművész működik. Közülük — a Baranyába elszármazott ifj. Kapoly Antallal együtt — eddig heten kapták meg A népművészet mestere címet. Beszélgettem velük a népművész-találkozón; mesterekkel és népi iparművé- Kekkel is. Elmondták, hegy átlag 2000—2500 forintot tudnak megkeresni a faragással. Ez viszonylag szép jövedelem. A kereset mindig a teljesítménytől függ, azaz darabbérben dolgoznak »be« a Budapesti Háziipari Szövetkezetnek. A szövetkezet a hónap elején le- küldi a megrendelést. Húsz- harminc »félkész« munkadarabot, azaz népi formatervezés sei előre megmunkált doboz-, sakkfigura-, dohányzókészlet- stb. kollekciókat. Erre kell utasítás alapján egyéni motívumvariációkat rávésniük. S ez a munka nemcsak szép és érdekes: nehéz, kimerítő, és egyre inkább az elszürkülés, a fásultság veszélyével is jár. A népi iparművészeti tárgyak ilyen sorozatgyártásával — van, aki nyolc-tíz éve őrlődik a kollekciók taposómalmában — mind halványabban pislákol az alkotó ihlet lángja. így az ilyen munkának egyre több köze van az iparhoz, s mind kevesebb a művészethez. Miért? EGYFELŐL KENYÉRKÉRDÉS, másfeleiül népgazdasági érdek, hogy minden hónap 24-ig — ha esik, ha fúj — elkészüljön a kollekció. Nem a kettő objektív kapcsolatát és kötöttségeit kárhoztatjuk, hisz mindkét tényező egyaránt fontos. A munkaadás módszerét s ennek következményeit kifogásoljuk e népművészeti ág hitele és a munkavégzés legelemibb föltételei érdekében. A félkész kollekciók ugyanis gyakran késnek. Ilyenkor két hét alatt kell elvégezni azt, amire három se sok. A napokban fölkerestem az egyik faragó népi iparművészt. November 10-e volt, és a kollekció első kisebb részletét aznap délelőtt kapta meg. (A megrendelőn november 1-i dátummal!) Ilyenkor adódik, hogy éjt nappallá téve napi 12—16 órai munkával kénytelenek hajtani magukat, hogy 24-én postázhassák a megrendelést. Ellenkező esetben munkájukat csak a következő hónapban számolják el. A családnak pedig élnie kell addig is valamiből. Ilyenkor terebélyesednek el a készülő tárgyakon a kevésbé munkaigényes levélmotívumok, s lesznek kisebbek a faragott virágok .. És ilyenkor válik gépiessé a spontán alkotőlendület, mert ott ólálkodik a fásultság. Életeleme a somogyi faragóknak ez a munka. Tehát nem a határidős exportmunkák rendszere ellen szólnak. De — jogosan — nyugodtabb föltételekkel, kevesebb »hajtással!« és időben is nagyobb alkotó szabadsággal szeretnének dolgozni. Máskülönben elsikkad éppen az, ami a népművészetben a legbecsesebb. A SOMOGYI PÁSZTOR hajdan faragásának formáját és díszítőelemeit egyaránt önállóan »kigondolhatta«. Unokáinak mind kevesebb ideje, energiája marad erre. Pedig a somogyi pásztornak nemcsak értékes kezét, alkotó ösztönét, szorgalmát akarjuk átmenteni, hanem a szívét is ... Wallinger Endre Két éve kezdték meg Miskolc határában 2,4 négyzetkilométer területen a Borsodi Ércelőkészítő Mű építését. 1968. március 31-re készül el. Kipróbálás után 1969-től kapcsolódik be a termelésbe: az Ózdi Kohászati Üzemek kohóit és a Lenin Kohászati Műveket innen fogják ellátni megfelelőképpen elegyített érccel. Most szerelik a koksz- és mészkőőrlő meg a betétkészítő bunkersor vasszerkezeti elemeit, s betonozzák a 300 méter hosz- szú koksz- és mészkőtárolót és a TMK épületet. A képen: Betonozzák a 300 méter hosszú koksz- és mészkőtárolót. Javult a közbiztonság a kaposvári járásban Ülést tartott a Kaposvári Járási Tanács Bővítik a zákányi gyümölcsszárítót (Tudósítónktól.) . A MÉK zákányi telepén szeptember elejétől több mint 18 vagon szilvát és 10 vagon almát szárítottak. Ebből 6 vagon kiváló minőségű aszalt árut nyertek. Előreláthatóan a teljes mennyiséget exportálják. Az üzem a szezonban csaknem 50 dolgozónak adott elfoglaltságot. Jövőre, ha több gyümölcs terem, sokkal jobban kihasználhatják a gépeik kapacitását, nagyobb mennyiségű árut adhatnak, mint az idén. Azt tervezik, hogy a következő években nemcsak szilvát és almát, hanem barackot is aszalnak. A munka még nem állt le, ugyanis a HERBARIA kérésére mintegy 10 vagon nyers gyógynövényt szárítanak. Tervezik a szárító bővítését. Most készül egy nagy befogadóképességű raktár, és amint az idő engedi, hozzáfognak egy nagy teljesítményű szeszfőzde építéséhez. Az ehhez szükséges gépek már megérkeztek. (Tudósítónktól.) A Kaposvári Járási Tanács ülésén dr. Gebhardt József járási és városi vezető ügyész és dr. Virág Ferenc őrnagy, a járási rendőrkapitányság vezetője beszámolt a közbiztonság helyzetéről, elemezte a bűncselekmények számának alakulását, az állami és a gazdasági szervek munkáját a törvényesség szempontjából, s azt, hogy hogyan érvényesülnek az állampolgárok jogai. Ez évben a bűncselekmé nyeli száma a múlt év azonos időszakához hasonlítva öt százalékkal csökkent. A felelősségre vont személyek közül csak huszonhét volt fiatalkorú. Emberölés és egyéb e:ősza- kos cselekmények csak elvétve fordultak elő. Rablás nem történt. A társadalmi tulajdon kezelése és védelme azonban még nem kielégítő. Noha nagymértékben javult a termelőszövetkezetekben a bizonylati fegyelem, az ellenőrző bizottságok tevékenysége még sok kívánnivalót hagy hátra. Október végéig 43 ŐSBEMUTATÓ KAPOSVÁRON esetben lopták meg a társadalmi tulajdont. E bűncselekmények 80 százalékát tsz-ekben követték el. Elég nagy még a személyi tulajdon elleni cselekmények száma is. Megszaporodtak a közúti balesetek. Tíz hónap alatt 90 baleset történt. Az előadók rá mutattak, hegy a bűntettek földerítése és a tettesek felelős ségre vonása mellett milyen nagy fontossága van a megelőzésnek. A törvény szigorának kell érvényesülnie a súlyos bűncselekményt elkövetőkkel, a visszaesőkkel, a garázda személyekkel szemben. A hozzászólók a cigánylakos ság egy részének magatartásával, a vándoriparosok, a hulladékgyűjtők egyes cselekményeivel, a lótartással kapcsolatos problémákkal, valamint a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok munkájával foglalkoztak. Egy felszólaló javasol ta, hogy a bűncselekménye’, elkövetőinek felelősségre vonásáról a bíróság értesítse az érdekelt községet, termelőszövetkezetet, vállalatot vagy intézményt. Az ülés ezután a végrehajtó bizottság munkájáról szóló beszámolót és a jövő évi munkatervet tárgyalta meg. »Na, mi lesz, apuskám, indulsz — vagy kikészítsünk?!. . A huligánbanda kézben tartja és inzultálja a meneiiékház vendégeit. De meddig? És mi az ára a gyávaságnak? És mi a bátorságnak?... Ezt boncolja Choins i tegnap este Bemutatott Éjszakai történet című izgat nas drámája. Képünkön: Jelenet az első felvonásból. (Homokay P., Lengyel J-, Rudies Gy, Fonyó L, és Győrffv LJ Halálra ítélték a férjgyilkos asszonyt Földes Mihályné fegyveme- ki lakos 35 évi házasság után ez év július 31-én nikotinnal megmérgezte a nálánál kilenc évvel idősebb férjét. Földesék három és fél évtizedes házasságuk alatt rosszul éltek. Az asszony a házasság ideje alatt állandó kapcsolatot tartott fenn más férfiakkal, és emiatt gyakori volt a szóváltás közöttük. Az asz- szonyt már régóta foglalkoztatta az a gondolat, hogy végez házastársával. A fent említett napon ismét szóváltásra került sor, mert a férj szá- monkérte a kicsapongásait. A vita után a férj az alsókonyhába ment aludni, időközben az elvetemült feleség kétde- cis pohárban nagy mennyiségű nikotint oldott fel, és hajnalban alvó férje nyitott szájába öntötte a mérget. Földes Mihálv azonnal meghalt. A Szolnok megyei Bíróság több mint negyven tanú kihallgatása után megállapította, hogy Földes Mihályné előre kitervelt aljas indokból követett el emberölést. Ezért összbüntetésként halálra ítélte. Népművészet — szakmánybán
