Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-21 / 275. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYEST1UETEK1 ÁRAi 80 FILLÉR TEGYÜNK TÖBBET SOMOGYÉRT! SomogyIHéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA AZ ERDŐ ÉS AZ EMBER XK11. évfolyam 275. szám. 1965. november 21., vasárnap • • Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága november 18—19-én ki­bővített ülést tartott. Az ülésen a Köz­ponti Bizottság tagjai és póttagjain kívül részt vettek a Központi Revíziós Bizottság a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Minisztertanács tagjai, a megyei pártbizottsá­gok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság apparátusának osztályvezetői, gazdasági szakemberek és a központi sajtószervek vezetői. A Központi Bizottság ülésének napi­rendje: 1. Tájékoztató időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Előadó: Komócsin Zoltán elvtáns, a Központi Bizottság titkára. Tájékoztató az időszerű belpolitikai kér­désekről. Előadó: Biszku Béla elvtárs, a Központi Bizottság titkára. 2. 3. Jelentés gazdaságirányítási rendszerünk átfogó felülvizsgálatáról. Előadó: Nyers Rezső elvtárs, a Központi Bizottság tit­kára. A Központi Bizottság az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről adott tájékozta­tást egyhangúlag tudomásul vette. A gaz­daságirányítási rendszerünk átfogó felül­vizsgálatáról és továbbfejlesztéséről szóló jelentést a Központi Bizottság széles köm vita után jóváhagyólag tudomásul vette, és úgy határozott, hogy a reform kidolgozása a megvitatott javaslat alapján folytatódjék. A vitában felszólalt Kádár János elv­társ, a Központi Bizottság első titkára is. A Központi Bizottság a két tájékozta­tásban és a jelentésben szereplő kérdések­ben a következőképpen foglalt állást: I. Nemzetközi kérdések t, A Központi Bizottság véseink pártjaink, népeink, egyetértését fejezi ki a Kádár János elvtárs vezette párt- és kormányküldöttség mongóliai látogatásával, az erről szóló beszámolóval, a tárgyalások eredményeként aláírt barátsá­gi és együttműködési szerző­déssel. Megállapítja, hogy a Mongóliában tett látogatás, a mongol párt és állam vezetői­vel folytatott baráti tanácsko­zások tovább erősítették a két ország, a két párt kapcsola­tait. A Központi Bizottság öröm­mel állapítja meg, hogy párt­jaink és országaink kapcsola­tai jól fejlődnek, pártjaink minden lényeges kérdésben egyetértenek, és teljesen azo­nos módon ítélik meg a nem­zetközi politikai helyzet és a nemzetközi kommunista moz­galom problémáit. 2. A Központi Bizottság he­lyesléssel fogadta a Fock Jenő elvtárs vezette pártkiildöttség- nek a Vietnami Demokratikus Köztársaságban tett látogatá­sáról szóló beszámolóját. Kül­döttségünket meleg barátság­gal fogadták, a látogatás so­rán őszinte elvtársi tanácsko­zásokat folytattak, amelyek eredményeként a két párt és ország együttműködése tovább fejlődik, a két nép testvéri barátsága erősödik. kormányaink kapcsolatainak bővítésére hozzájárulnak a nemzetközi munkásmozgalom egységének rendezéséhez, a szocialista országok együtt­működésének erősítéséhez. 4. A világ haladó erői, köz­tük a magyar nép, mélységes aggodalommal látják, hogy In­donéziában az antikolonialista, az imperializmus ellen harco­ló nemzeti haladó erők egysé­tunkat, népünket mélységes nyugtalansággal tölti el, hogy a szélsőjobboldali elemek a nemzetközi reakció támogatá­sát élvezve, üldözik a haladó embereket, köztük a kommu­nistákat, megpróbálják szem­beállítani Indonéziát az em­beri haladásért, a békéért harcoló szocialista országokkal. Őszintén reméljük, hogy a haladó emberek ellen pog­romra uszító erőkkel szemben gét a reakció megbontotta. Pár- ; felülkerekednek azok a józan tényezők, amelyek képesek biztosítani, hogy Indonézia a nemzetközi békés együttműkö­désért küzdő jelentős antiim- perialista hatalom marad. 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt az utóbbi időszak­ban fokozta nemzetközi tevé­kenységét abban a meggyőző­désben, hogy a kétoldalú párt­közi megbeszélések hatéko­nyan szolgálják a nemzetközi munkásmozgalom érdekelt. A Központi Bizottság annak a meggyőződésének ad kifeje­zést, hogy szükség van nem­zetközi kapcsolataink további bővítésére, a pártközi tárgya- 1 ások folytatására, fokoznunk ! iell erőfeszítéseinket a szo­cialista országok és testvér- tártok egységének megterem­téséért. A Központi Bizottság he­lyesli és támogatja a kormány, Magyar Népköztársaság kül- gyi képviselőinek az impe­rialista agressziók megfékezé­séért, a nemzetek közötti vi­tás kérdések tárgyalások út­ján való megoldásáért, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért, a béke védelméért folytatott széles körű diplo­máciai tevékenységét. II. Belpolitikai kérdésiek A Központi Bizottság meg­állapítja, hogy az 1964. de­cember 10-i, a gazdasági mun­ka megjavítására vonatkozó határozatának végrehajtása eredményesen folyik. A mun­kások, a műszaki és gazdasági vezetők magukévá tették a határozatban megjelölt célo­kat, s a munkafegyelem, a munkaintenzitás növelésében, a létszám- és bérgazdálkodásban eredményeket értek el. A munka termelékenysége a múlt évihez viszonyítva je­lentékenyen, a termelés gazda­ságosság kis mértékben nőtt. A decemberi határozat alap­vetően helyes végrehajtása mellett mutatkoznak torzulá­Ez alkalommal megismétel- sok, hiányosságok is. Még jük, hogy a párt és a kor- mindig lényeges gyengéje a mány eddigi határozatainak gazdasági munkának, hogy a megfelelően a Szovjetunióval és a többi szocialista ország­gal együtt minden támogatást megadunk a hős vietnami nép­nek függetlenségéért és sza­badságáért folytatott harcá­hoz. Mint ismeretes, a magyar nép mélységes felháborodással ítéli el az Amerikai Egyesült Államok agresszióját Dél- Vietnam és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen. Az imperialista agresszió meg­fékezése Délkclet-Ázsiában kedvezően hatna az egész nemzetközi életre. Külpoliti­kánk része — mint ez a szé­les közvélemény előtt ismere­tes —, az a diplomáciai lépés- sorozat, amit Népköztársasá­gunk kormánya az imperialis­ta agresszió megszüntetéséért, a délkelet-ázsiai béke helyre- állításáért, a világ békéjének biztosításáért tett. 3. A Központi Bizottság egyetértőén tudomásul vette a Fock Jenő elvtárs által veze­tett pártkü'dötlség koreai lá­togatásáról szóló beszámolót. Az őszinte, baráti légkörben folytatott megbeszélések erősí­tették pártiaink. népeink és kormányaink s”Kvétségét. A Központi Bizottság ktteje­normarendezéssel egyidejűleg nem biztosítják a jobb mun­kaszervezést, a folyamatos anyagellátás nincs megfelelően megoldva, és gyakran csak formális takarékossági intéz­kedéseket hoznak. A terme­irányelvek ismertetése ered­ményesen folyik. Az irányel­vek vitái elevenebbé tették a pártéletet, és sok, a párttagsá­got érdeklő elméleti és politi­kai kérdést tisztáztak. Szükség van arra, hogy a politikai, el­méleti kérdések vitáját foly­tassuk, és a növekvő gazdasá­gi feladatok mellett ezekre is mindig jusson időnk. A Központi Bizottság fel­adatának tartja a párttagság és az egész közvélemény is. rendszeres tájékoztatását. Ugyanakkor szükségesnek tart­ja, hogy fokozzuk a párttag­ság politikai aktivitását a kü­lönböző téves, ellenséges né­zetekkel szembeni határozot­tabb föllépését. A műszaki, gazdasági vezetői posztokat be­töltő párttagok figyelmét fel­hívja arra a kommunista kö­telességükre, hogy jobban ve­gyenek részt a politikai ne­velő-, propagandamunkában III. Gazdaságirányítási rendszerünk kérdései A Központi Bizottság a re- amelyek a tervezés megalapo­form-előkészítő munkáról szó­ló jelentéssel egyetért. Állást foglalt a gazdaságirányítás re­formjának szükségessége mel­lett. Ennek célja, hogy a szo­cialista tervgazdálkodás haté­konyabb legyen, gyorsabban és zottságának növelésére, a vál lalati önállóság és felelősség bővítésére, a dolgozók anya­gi érdekeltségének fokozására vonatkoznak. A Központi Bizottság 1966 első negyedében a gazdaság- irányítási rendszer továbbfej­lesztésével foglalkozó átfogó Ülésezik a Béke"világtanács elnöksége Napirenden: a Vietnam elleni amerikai agresszió és az európai biztonság ügye Szófia. 1965. november 20. következetesebben valósulja- lésben részt vevő munkások j nak terveink. aía^tt,anemVMkerMtegIzónban Íves« a reform kiinduló5 pont- 'javaslatot újra napirendre tű­lényegesen csökkenteni az ad- iául megjelölt irányelveket, I zL minisztratív létszámot. A-----------------------------------------------------­reáljövedelem növekedett, az egy főre jutó reálbérek nem emelkedtek. A Központi Bi­zottság a decemberi határozat végrehajtása során szerzett ta­pasztalatokat figyelembe vette, és megfelelő intézkedéseket tett. A Központi Bizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy tö­rekednünk kell továbbra is a még gazdaságosabb termelésre, a minőség javítására, a fölös­leges termékek előállításának megszüntetésére. Az év hátra­levő másfél hónapja alatt még jobb műn’•éu’il biztosít­suk, hogy az évi tervünket minél jobb teljesítéssel zárjuk, és megfelelő felkészültséggel vágjunk neki jövő évi tervünk meg valósításához A Központi Bizottság meg­Képes riportunk a 4—5. oldalon. Gomulka és Cyrankiewicz átutazott Budapesten A Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége, amely W. Gomulkának, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága el­ső titkárának és J. Cyrankie- wieznek, a Minisztertanács elnökének vezetésével hiva­talos látogatást tett Jugo­szláviában, november 19-én este, útiban hazafelé, néhány órát Budapesten töltött. A vendégeket Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, Kállai Gyu­la, a Minisztertanács elnöke, Péter János külügyminiszter, Erdélyi Károly külügymi­niszter-helyettes és Martin Ferenc, hazánk varsói nagy­követe üdvözölte. Jelen volt J. Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság és D. Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság budapes­ti nagykövete. A lengyel államférfiak budapesti tartózkodása során baráti, szívélyes légkörű esz­mecserére került sor a két testvérpártot és a két szocia­lista országot kölcsönösen érdeklő, időszerű kérdések­ről. A véleménycserén részt vettek magyar részről: Ká­dár János, Kállai Gyula, Pé­ter János, Erdélyi Károly és Martin Ferenc; lengyel rész­ről: W. Gomulka, a LEMP KB első titkára, J. Cyrankie­wicz, a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke, Z. Kliszko, a LEMP PB tagja, a KB titkára, P. Jaroszewicz, a LEMP PB pót­tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, M. Naszkows- ki, a LEMP KB tagja, kül­ügyminiszter-helyettes, K. Olszewski, a külföldi gazda­sági együttműködési bizott­ság elnökhelyettese, és J. Kil- janczik, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykö­vete. Lengyel vendégeink pénte­ken a késő esti órákban to­vábbutaztak Budapestről. A Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára és Józef Cyrankiewicz, a len­gyel minisztertanács elnöké­nek vezetésével Jugoszláviá­ban járt lengyel párt- és kormányküldöttség szomba­ton hazaérkezett Varsóba. (MTI) Todor Zsivkov Etiópiában Kairó, 1965. november 20. Pénteken a kairói Kubbeh- palotában újabb megbeszé­lést tartott Todor Zsivkov, a BKP első titkára, a mi­nisztertanács elnöke és Nasszer, az EAK elnöke Nasszer az EAK-ban folyó szocialista építőmunkáról tá­jékoztatta a vendéget, majd megvitatták a nemzetközi helyzetet, elsősorban Viet­nam, a Közép-Kelet és Af­rika problémáit. A tárgya­lásokról szóló közös közle­ményt pénteken este aláír­ták. Nasszer elnök kijelentette, hogy az EAK népe örömmel fogadta a baráti Bulgária küldötteit. Szívesen látogat el Bulgáriába, hogy viszo­nozza Todor Zsivkov látoga­tását. Todor Zsivkov szombaton az EAK-ból Etiópiába uta­zott. (MTI) ti meggyőződését, hogy törek- állapítja, hogy az Szombaton délelőtt a bol­gár fővárosban megnyílt a Béke-világtanács elnökségé­nek ülése. A világszervezet vezetőinek kétnapos tanács­kozásán a legfontosabb kér­dés az amerikai imperializ­mus vietnami agressziójának és az agresszió megakadályo­zásának kérdése. Az utóbbi időben világszerte ég magá­ban az Egyesült Államokban is fokozódik a harc az ame­rikai kormány dél- és észak- ideológiai vietnami politikája ellen, a BVT elnöksége tehát az egész békeszerető emberiség érzelmeinek és véleményének ad kifejezést, amikor szó­fiai ülésén megbélyegzi a szennyes háborút. Az ülés másik napirendi pontjának — az európai biztonság problémakörének — fölveté­sét az tette szükségessé, hogy a nyugatnémet revan- sisták az utóbbi időben fo­kozzák az atomfegyver meg­szerzéséért indított hadjára­tukat. Tekintettel a megvitatásra kerülő témák nagy hordere­jére, a BVT elnökségi tag­jain kívül az ülésen meghí­vottként részt vesznek az észak-vietnami békemozga­lom és a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front, va­lamint az Egyesült Államok képviselői, továbbá az NSZK, az NDK, Lengyelor­szág, Csehszlovákia és Ausztrália küldöttei is. A világszervezet elnökségének kínai tagja — ezúttal első ízben — lemondta a ta­nácskozáson való részvételét, s nem érkezett meg Szófiá­ba a japán képviselő sem. A részvevők között számos nemzetközileg Ismert szemé­lyiség van, mint Isabella Blume, a szervezet ügyveze­tő bizottságának tagja, Hja Ehrenburg, James Endicott és mások. Az elnökség zárt ülésen vitatja meg a napirendi pontokat, amelyek között szervezeti kérdések is sze­repelnek. A szófiai tanács­kozás jelentőségét emeli az is, hogy a világszervezet ve­zetőinek ez az első ülése a Helsinkiben tartott béke­világkongresszus óta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents