Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-07 / 236. szám
Csütörtök, 1965. október 7. 3 SOM"CTINÉPLAP Rostock kövei Berlinből tartottunk Rostock felé. Gépkocsink már elhagyta Naubranden- burgot, amikor sofőrünk egy útmenti kőrakásnál váratlanul megnyomta a fékpedált. Megálltunk. Mi történhetett? Gépkocsivezetőnk kilépett az autóból, felnyitotta a hátsó csomagtartót, és két darab jókora követ tett a szerszámok mellé. »Rostockba nem mehetünk anélkül, hogy ne vinnénk valamit a kikötő építéséhez«.’ — mondta. Ütitár- sammal mi is megragadtunk egy-egy dinnye nagyságú követ, s betettük a kocsiba. Egy órányira lehettünk Rostocktól, a Német Demokratikus Köztársaság keleti-tengeri kikötővárosától, amikor sofőrünk magyarázni kezdte ennek a »kőhordási akciónak« a célját. Az történt ugyanis, hogy amikor az NDK kormányának határozatára tíz évvel ezelőtt megkezdték a rostocki kikötő bővítését és a legnagyobb óceánjárók befogadására is alkalmas mólók építését, a fiatalok felhívást tettek közzé: ha csak egyetlen téglával, egyetlen kővel, de mindenki segítse Rostockot! Amikor elértük a kikötőváros határát, nagy kupac téglát, kőhalmazt láttunk az országút mentén. A mi véau kődarabunkat is odatettük, s akkor láttuk, hogy nem mi voltunk egyedül: egymás után á.Xltak meg mögöttünk személyautók, teherpévkocsik, sőt egy bútorszállító autó fél köbméternyi követ rakott le. Másnap vedig az épülő, mólóknál láttuk ugyanezt. Aki ugyanis tehette, vagy éppen arra vezetett az útja, az egészen a mólóig vitte a maga tégláit, köveit. És az új rostocki kikötő hamarabb, olcsóbban épült fel — egy egész ország összefogásával, milliók önkéntes segítségével. A tizenhat esztendővel ezelőtt, 1949. október 17-én kikiáltott első német munkás-paraszt békeállam, a Német Demokratikus Köztársaság szocialista építőmunkájának egyik legszebb példája volt Rostock kikötő fölépítése. Az NDK népe és kormánya nemcsak hogy leszámolt a múlt maradványaival, hanem a szocializmust építő népek közösségének gyorsan fejlődő országa lett. Az NDK ipara ma többet termel, mint 1938-ban egész Németország. Az NDK — szoros szövetségben a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal — küzd a nyugatnémet revansiz- mus és militarizmus ellen, a német kérdésnek a realitások alapján való békés rendezéséért. Az NDK a nyugati hatalmak minden aknamunkája ellenére egyre nagyobb nemzetközi tekintélyt élvez. Ennek egyik példája volt Walter Ulb- richtnak, az NDK Államtanácsa elnökének az idén az Egyesült Arab Köztársaságban tett látogatása. Születésének tizenhatodik évfordulóján nérnink további sikereket kíván a baráti NDK dolgozóinak, sok új téglát, szerszámgépet, hajót, gépkocsit, gyárat az első német munkáshatalom, a szocializmus építéséhez. S. T. Takarékosság vagy kicsinyesség? A tsz vezetősége utolsó napirendként tárgyalta a kirándulással kapcsolatos kérdéseket. Az elnök tájékoztatta a vezetőséget, hogy az utazás ennyibe meg eny- nyibe kerül, meg hogy mivel, hova és hányán utaznak. Kiket visznek jutalomból díjmentesen, kiket saját költségükön. A végén a vezetőség egyhangúlag minden vita nélkül megszavazta a tervezetet, a költségeket is. Több ezer forint a kulturális alapból. Ezzel egyet is lehet érteni, hiszen a nagy munka után jólesik a kirándulás. Ilyenkor, nyár végén, ősz elején sok-sok tízezer termelőszövetkezeti tag utazik, ismerkedik az országgal, de a világgal is. Erről eszembe jut, hogy vannak termelőszövetkezeti vezetőségi ülések, ahol ugyancsak »■utolsó napirendként« a szakemberképzés feladatait tárgyalják. Ebben az időszakban szinte magától előkerül ez a probléma. Az előterjesztést mindenki figyelemmel végighallgatja, de amikor arra kerül a sor, hogy határozzanak, akkor egyik-másik helyen különböző okoknál fogva mellőzik a nyílt állásfoglalást, vagy másutt egyszerűen kimondják: nincs rá pénz, vagy hogy: minek az? De hány termelőszövetkezetbe lehetne állami ösztöndíjjal — állami támogatással — fiatal egyetemi hallgatót kihelyezni, hányán kérik is ezt, de még fogadni sem hajlandók, pedig egy fillérjükbe sem kerül! Államunk minden > lehetőséget igyekszik biztosítani, de a legjobb szándék is hajótörést szenved az emberi közöny és kicsinyesség zátonyán. Változtatni kellene ezen a felfogáson és gyakorlaton! E. J. A propagandamunka növekvő jelentősége A ki csak alapfokon is •**- megismerkedett a marxizmussal, az emlékezetébe véste Marx összegező gondolat- menetét, amellyel A politikai gazdaságtan bírálatának előszavában klasszikus tömörséggel kifejti évtizedeken át tartó tanulmányainak végső eredményét: »Az anyagi élet termelési módja határozza meg általában az élet társadalmi, politikai és szellemi folyamatát. Nem az emberek tuálata az, ami létüket, hanem megfordítva: társadalmi létük az, ami tudatukat meghatározza.« A társadalmi lét az elsődleges, a meghatározó, amely a társadalmi tudatban visszatükröződik. Ebből azonban nem következik, hogy a tudat passzív következmény, és az sem, hogy az emberek világnézete, gondolkodása mindig összhangban van társadalmi létfeltételeikkel, automatikusan együtt változik a társadalmi körülmények átalakulásával. A társadalom szocialista átalakulása, a szocialista forradalom előrehaladása nem jár együtt automatikusan a tudományos világnézet, a marxizmus—leninizmus általános elterjedésével. A közvetlen tapasztalat önmagában nem veA GÉPEKET SZERELIK A DUNAÚJVÁROSI PAPÍRGYÁRBAN Kevés elfekvő készletet értékesítettek megyénkben A megyei pártbizottság ipari osztályán Tihanyi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazgatóságának vezetője a járási pártbizottságok ipán előadóit tájékoztatta a megye ipari, kereskedelmi vállalatainak, kisipari szövetkezeteinek, állami gazdaságainak, gépállomásainak készlet- gazdálkodásáról. Többek között elmondta, hogy a minisztériumi iparban a termelés 6, a készlet 3 százalékkal nőtt. A tanácsi ipar termelési tervét 132 százalékra teljesítette. Készlete 138 százalék volt. A kisipari termelőszövetkezeteknél a termefési érték 6 százalékkal, a készlet pedig 19 százalékkal volt több a tervezettnél A mezőgazdaságban mind a termelés, mind a készlet egyformán növekedett. A számok azt mutatják, hogy a készletek csak a minisztériumi iparban és a mezőgazdaságban alakultak kedvezően. A tanácsi és a szövetkezeti iparban jobban emelkedett a készlet, mint a termelési érték. Tihanyi elvtárs foglalkozott az elfekvő készletekkel is. Megállapította, hogy megyénkben nem használták ki eléggé a vállalatok az Országos Tervhivatal, valamint a Pénzügyminisztérium rendeletét. (Mint ismeretes, a rendelet kimondja, hogy a vállalatoknak ebben az évben nem kell büntető kamatot fizetniük fölösleges készletük után, továbbá lehetővé teszi, hogy azokat az elfekvő anyagokat, amelyek értéke csökkent, ártámogatással adják el a vállalatok) A minisztériumi iparban feltárt hárommillió forint értékű készletnek csak 65—70 százalékát, a tanácsi iparban a négymillió forint értékű fölösleges készletnek 60—65 százalékát értékesítették. A megye üzemeinek, vállalatainak az eddiginél sokkal többet kell tenniük az elfekvő készletek értékesítéséért — hangoztatták a tanácskozáson. — Börzéket kell rendezni, s propagálni kell a fölösleges készleteket. A párt- és tömegszervezeteknek is foglalkozniuk kell ezzel a problémával. A Dunaújvárosi Papírgyár építőinek november 1-re kell elkészülniük a papírgyári üzemi főépülettel. A hatalmas épületcsarnok középső részét az építők befedve, kifestve átadták a szerelőknek. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói megkezdték a papírgyártó gép alapjának elhelyezését, s az osztályozóberendezést is szerelik. Az üzemi csarnok fő tartó gerendáit már végig a helyükre emelték, s fokozott tempóban emelik be a további előregyártott elemeket. Híradás a tabi fmsz körzetéből Több zöldség helyi ellátásra — Gyarapodó téli készletek Csemetelerakat és szamócatelepítés (Tudósítónktól.) A múlt évi tízzel szemben az idén már 23 hold zöldség termesztésére kötött szerződést a hozzá tartozó községekben a Tab és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, hogy zöldségboltja útján biztosítsa a helyi ellátást. A szerződéses termeltetési kiszélesítésének eredményeként az idén a kedvezőtlen időjárás ellenére is több mint négyszer annyi értékű zöldségfélét vásárolhattak fel a gazdáktól, mint a múlt esztendőben. Ennek eredményeként a tavalyi 262-vel szemben az idén már eddig 410 mázsa zöldségfélét biztosíthattak a szaküzlet számára. A múlt évi 227 000 helyett már csak 105 000 forint értékben kellett a MÉK- től — tehát központi alapból — elsősorban korai zöldségfélét beszerezniük a helyi igények kielégítésére. Helyi ellátásra az fmsz 500 mázsa burgonyát, 200 mázsa Az ÉM Somogy megyei ’állalat Állami Építőipari kőműveseket és segédmunkásokat e föl kaposvári és nagyatádi építkezéseire Jelentkezés: Kaposvár. Május 1. u. 57. és a nagyatádi fő-építésvezetőségen, i a vasútállomás melleit (117345) téli almát, 40 mázsa vöröshagymát, 50 mázsa sárgarépát és gyökeret vermeltet le télire. A tartósítóüzemükben készített savanyúságokból pedig 500 mázsa káposztát, 250 mázsa uborkát és 30 mázsa paprikát adnak a zöldségboltnak. Az országos exportterv teljesítésének elősegítésére az fmsz. vezetői azt is vállalták, hogy az ősszel — részben a Csongrád megyéből ide szállított, részben a járásban felvásárolt — vöröshagymából 3000 mázsát Tabon dolgoznak fel. A már megkezdődött munkával mintegy harminc asz- szonynak több hónapi keresetet biztosítanak. A gyümlcstermelés mennyiségének növelése és a minőség javítása céljából a földművesszövetkezet a háztáji gazdaságok gyümölcsösének fölfrissítéséhez az eddiginél hatékonyabb segítséget szándékozik adni. Ezért most Tabon gyümölcsfa- csemete-lerakatot létesítettek. A lakosság igényei alapján 9000 őszibarack-, 6000 télialma- és 5000 kajszicsemetét, továbbá 20 000 szőlőoltványt (fele-fele részben csemege- és borszőlőoltványt) és 10 000 szamócapalántát már korábban megrendeltek. A szamóca szaoarító anyagának első szá'lítmánvát már meg is kapták: ebből néldául a tengődi gazdák 7000 darabot igényeltek. Tengődön egyébként még az idén meglehetősen nagyarányú szamócatelepítésre kerül sor. A termelőszövetkezeti tagok ugyanis az átvett mennyiségen felül a tsz közös területén is mintegy három holdon 70 000 palántát szándékoznak elültetni. Őszi könyvhetek a nagyatádi járásban (Tudósítónktól.) Az őszi könyvhetek járási megnyitóját október 10-én tartják a lábodi művelődési házban. Hamvas János, a járási tanács vb-elnökhelyette- se mond beszédet, majd dr. Donászy Aladárné tart könyv- ismertető előadást. Az ünnepségeken közreműködik a járási művelődési ház irodalmi színpada is. Nagyatádon könyvesbált rendeznek, ezen sok értékes könyvet sorsolnak ki a belépők között. író-olvasó találkozó lesz a nagyatádi gimnáziumban és Somogvszobon. Bihari Klára és Bernáth Endre írók találkoznak olvasóikkal. Irodalmi előadást, illetve könyvismertetést tartanak Csökölvben, Belegen. Szabáson. Görgetegen. Mikében és ]\!ecrvotóden. A iérás vala- mernvi kitzsée^K^ri vezik a házról házra könvv- érus'tást. több he'ven rendeznek könyvkiállítást zethet a társadalmi folyamatok tudományos megértéséhez. A társadalmi fejlődés lényeges, meghatározó törvényszerűségei nem nyilvánulnak meg ugyanis közvetlenül a jelenségekben, nem a felszínen helyezkednek el, hanem mélyebben fekszenek. A Curie házaspárnak a szurokérc tonnáiból kellett «-kihámoznia« a rádium alig érzékelhető mennyiségét. Marxnak pedig a társadalmi törvények feltárásához «a tények Mont Blanc-jának« összegyűjtésére és a materialista dialektika finom műszerével való elemzésére volt szüksége. A közvetlen tapasztalat szűk, korlátozott és szük?ég- képpen igen ellentmondásos. A szocializmust építő magyar társadalomban, ebben az átalakuló, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet útján járó társadalomban a fejlődés uralkodó, erősödő szocialista vonásai mellett jelen vannak még a múlt maradványai, hatnak an- tiszocialista tendenciák is. A társadalmi viszonyok szocialista átalakításának folyamatában elkerülhetetlen az átmeneti formák alkalmazása is, szük- ségszerűek a kompromisszumok. Ezeknek megl nem értése, továbbá a szocializmustól idegen, vele ellentétes jelenségek és tendenciák hamis felfogásokat erősíthetnek. Társadalmunkban előfordul, hogy egyes kisiparosok, kiskereskedők, a szolgáltatási ágazatok egyiké- ben-másikában dolgozók olyan nagy jövedelemhez jutnak, amely nem arányos társadalmilag hasznos teljesítményükkel. A bürokrácia rideg labirintusában gyakran elapad a kezdeményezőkedv, protekcióval vagy korrupcióval egyesek méltatlanul jutnak előnyökhöz. Ilyen jelenségek, továbbá a társadalmi termelés és elosztás megszervezésének, ellenőrzésének fogyatékosságai odavezethetnek, hogy némely emberek — tévesen — a múlt maradványaira vagy a jelen tünékeny, átmeneti, a fejlődés főirányával ellentétes jelenségeire, viszonyaira orientálódnak. Azok a vélekedések, amelyek bizonyos antiszocialista jelenségekből, tendenciákból tápot kapnak — különösen, ha követésükhöz pillanatnyi anyagi előnyök fűződnek, vagyis ha a gyakorlat igazolni látszik helyességüket —, ideig- óráig egyes társadalmi rétegeknél fölébe kerekedhetnek a tudományos világnézetnek és a társadalom közös, elsőrendű érdekeivel egybehangzó szocialista eszményeknek és követelményeknek. TP ársadalmunk az elmúlt két évtizedben gyökeresen átalakult. Megváltozott a társadalmi osztályok jellege, az osztályok kapcsolata, viszonya. Hatalmas méretű társadalmi mozgás van folyamat ban. Gyors ütemben nőtt a munkásosztály száma, képzettsége és szervezettsége. Kibontakozik a kulturális forradalom, átalakul a falu. A társadalom tagjainak óriási többsége szocialista viszonyok között dolgozik, megváltoztak munka- és életkörülményei. Az emberek azonban gondol kodásukban, erkölcsi felfogásukban, világnézetükben sok mindent hordoznak magukkal, amit korábbi létfeltételeik alakítottak ki, amit az elmúlt rendszer népellenes, uralkodó ideológiája plántált beléjük. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy társadalmunk nincs izolálva a külvilágtól. S a világban gigászi küzdelem folyik a szocializmus és a kapitalizmus között. S a kapitalista világ, az imperializmus erői minden eszközt és utat felhasználnak, hotv gHat emeljenek a szocia’rm- s :er- jedésének, aláássák, fl'-omjára. Az imperializmus egyetlen pozícióját sem adja fel harc nélkül. Nem mond le céljairól: a kapitalista restaurációról, a nemzeti felszabadító, antiimperialista, demokratikus és szocialista küzdelmek elnyomásáról. Ebben a törekvésében a háborús agresszió a provokációk, a népek elleni erőszak eszközeit párosítja — főként a szocialista országokkal szemben — az eszmei-politikai fellazítás taktikájával. S ezzel számot kell vetni. Az imperialista hatalmak ideológiai di- verziája nem marad teljesen hatás nélkül a mi társadalmunkra sem. A tudatban a lét tükröző- dik, de az, hogy hogyan^ magának a tudatnak az állapotától is függ. Ahhoz, hogy a tükörkép valósághű legyen, a tükröt is csiszolnunk, gonddal, hozzáértéssel, finomítanunk kell. Csak a marxista világnézet elsajátítása teszi lehetővé az emberek számára, hogy megfelelően tájékozódjanak a társadalmi élet szövevényes, gyakran ellentmondó jelenségei, folyamatai között. Ennék a világnézetnek fényében kirajzolódik a jelenségek valódi, lényegüknek megfelelő ábrázata; erre épül a megingathatatlan szocialista meggyőződés, ebből merit új meg új ösztönzést munkához és harchoz a dolgozó ember. A szocialista tudatosság aktív szerepet játszik. A marxizmus—leninizmus a cselekvés vezérfonala. Társadalmi méretekben a szocialista forradalom tudományos alapja, amely a párt és a kormány határozataiban konkretizálódik. A marxista—leninista világnézet fejlesztése, a szocialista építés gyakorlatával ösz- szekapcsolódó felvilágosító, propagandamunka jelentősége társadalmunkban nő. Ez a dolgozó emberek aktivizálásának, a szocialista építés sikerének elengedhetetlen föltétele. Az emberek tudata, politikai meggyőződése, világképe, erkölcsi felfogása meghatározz reagálásukat a valóság jelenségeire. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet útján járó magyar társadalom vívmányai, eredményei, a távlatokat ismerő, a történelmi haladás ügyéért küzdő emberek jogos büszkeségének forrásai. Őket társadalmunk előforduló visszásságai harcba szólítják, míg a kispolgári—polgári beállítottságú embereket arra késztetik, hogy alkalmazkodjanak az antiszocialista tendenciákhoz, azok haszonélvezői legyenek. A marxizmus—leninizmus terjesztése, a szocialista tudatosság fokozása elválaszthatatlan a szocialista építés gyakorlati munkájától. Elválaszthatatlan, mert a marxizmus tanításai a dolgozó tömegek harcaival és munkájával valósulnak meg. S a formálódó szocialista valóság tényei a szocialista meggyőződést igazolják és erősítik, kihúzzák a talajt a polgári—kispolgári ideológia alól. Ezért fontos a párt és a kommunisták felvilágosító szava, gyakorlati szervező munkája. Szüntelenül meg kell ismertetnünk tehát a marxizmus tanításait és azokat a szocializmus építését szabályozó gazdasági, társadalmi-politikai határozatokat, terveket és törvényeket, amelyekben ezek a tanítások testet öltenek. T%T agy erőforrás, lendületet 1 ’ adó mozgósító tényező a tudatosság: a jövő előrelátása, az elvégzendő feladat társadalmi jelentőségének fölismerése, annak megértése, hogy az egyén és a dolgozó kollektíva teljesítményének építőkövei hogyan emelik magasba a jöv.ő megálmodott és megtervezett társadalmát Ezért elen, , . gedhetetlen a párt ideológiai lasszak a szocialista országok nevelőmunkájának fokozása. rendjét, vrsszafor-1 társadalmi dítsák őket a kapitalizmus út-I M. E.
