Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-29 / 255. szám
Péntek, 1965. október 29. 5 SOMOGYI NÉPLAP Kallódó értékek gyűjtői Széljegyzetek a néprajzi pályázatok tapasztalataiból A Magyar Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattára évente mindenhová eljuttatja kérdőíveit, hogy segítséget, gyűjtőmunkát kérjen egy-egy fontos néprajzi tárgykor szókincsének, népszokásainak stb. ösz- szeállításához. Somogy néprajzi értékekben gazdag tájegységein gyűjtőmunka eddig is volt, jelenleg is folyik. Pedagógusok, egyetemi hallgatók, lelkészek járnak a néprajzi kérdőívekkel, s főleg a mai falu régi diplomásai törődnek a nép feledésbe hulló szokásainak, szavainak és nyelvi sajátosságainak megmentésével. Ez évtől a megyei múzeum és a népművelési tanácsadó már önállóan küldi ki az íveket és felhívását az egyéni és szakköri gyűjtőkhöz. A kérdőívek az Etnológiai Adattár központi gyűjtőmunkáját segítik elő. Ezenkívül bizonyos tárgykörben (például a hagyományos paraszti gazdálkodás; a szocialista átalakulás tükröződése; hagyományok, szokások ma; kis mesterségek stb.) számtalan témajavaslatot is kiadtak. Az ajánlott pályatételek alapján a kutatók minden évben pályamunkát küldhetnek be a kaposvári Rippl- Rónai Múzeumba. A pályázóknak mintegy fele a kérdőíves gyűjtőmunkát, a szántás-vetés szókincsének gyűjtését választotta. (Az I960, évtől — mint már korábban megírtuk — a földrajzi nevek állnak a gyűjtőmunka középpontjában.) Tizenketten küldtek be önálló, eredeti helyszíni gyűjtést tartalmazó pályamunkát. A pályaművek értékelése alapján érdemes megjegyezni belőlük néhány tapasztalatot. fölhasználása fontos minden pályamunkának. Hol a mai téma? Kevés a „plusz1 Kevés pályamunka foglalkozik jelenünkkel. Csak kevesen vállalkoztak egy tárgykörben párhuzamöt vonni a múlt és a jelen között. Mi az oka ennek? A pályázók többsége azért kerüli a mai témát, mivel ehhez alaposabb szociológiai, politikai gazda- ságtani föíkészültség szükséges. Ezenkívül mezőgazdasági üzemek, tsz-ek vezetői (pl. Kadarkúton) gyakran elzárkóznak az adatszolgáltatás elől; passzívan fogadják, nem támogatják a gyűjtőmunkát. Pedig ebben a témakörben — például a volt uradalmi cselédek és a mai mezőgazdasági munkások élete tárgykörében — a mezőgazdaság szakemberei, mérnökök, agronómusok tehetnék a legtöbbet. Sajnos, Somogy megye több mint száz egyéni és szakkörben munkálkodó gyűjtője között mindeddig egyetlen mezőgazdasági diplomás szakember sem akadt. Jóllehet közeledik a felszabadulás negyedszázados évfordulója, s a szociográfiai, néprajzi, helytörténeti és egyéb kutatómunkáknak méltóan kellene reprezentálniuk megyénkben is az elmúlt huszonöt év fejlődését, eredményeit. Márpedig ez a munka nem nélkülözheti a mező- gazdasági szakemberek támogatását; enélkül hiányos lenne a megye felszabadulását szemléltető dokumentáció. Stilizált népi gyűjtés? része , rajzi munkálkodása mellett I torz, hibás nézeteket, módszereket is hagyományozott az utókorra. Azt hirdették például, hogy az irodalmi nyelv, a nyelvtan szabályait, törvényeit nem követő nyelvjárásbeli sajátosságokat, szófordulatokat a nyelvhelyesség követelményei szerint kell följegySz- ni. Ez téves módszer! Hiszen ilyen módon érdekes szókapcsolatok, másutt ismeretlen kifejezések — amik az illető nyelvjárásnak lényeges elemei lehetnek! — elsikkadnak. Helytörténetírásokban a pályázatok között is gyakran találni betyártörténetet eredeti szájhagyományforrásból —"a gyűjtő saját szavaival, vagyis egy intellektuel választékos irodalmi nyelvén ... Pedig a tudománynak pont az ellenkezőjére, az eredeti, szöveghű történetre lenne szüksége. E negatív tapasztalatokat végletes példákból ragadtuk ki, tehát nem tükrözhetik azt a nagy jelentőségű munkát, melyet a kutatók és a szakkörök kallódó néprajzi értékeink gyűjtésében végeznek. És nem tükrözheti, csak jelzi, s ösztönözni kívánja ezt a munkát a Rippl-Rónai Múzeum pályázata, amelynek díjait minden év októberében, a múzeumi hónapban osztják ki. • • • akik Visszavonulásra KÉNYSZERÍTIK A TBC-T A magyar irodalom több kiemelkedő alakja értékes népA napokban elbírálták a Rippl- Rónai Múzeum pályázatára beküldött néprajzi pályamunkákat. Az első dija* (1003 Ft) Hoss Jó- zsel (Somogyszentpál monográfiája), a második dijat (700 Ft) Hársházi István (N'ikla község krónikája), a harmadik dijat (500 Ft) Bíró Gyula (Hiedelmek, rontások, babonás történetek Ho- mokszentgyörgyön), a negyediket pedig (400 Ft) Molnár Gyula (Nagycsepely község tájszótára és határleirása) nyerte meg. Wallinger Endre Befejezéséhez közeledett a lakosság második szűrése, amikor ellátogattunk a megyei tüdőgondozó városi részlegébe. Dr. Borsos Dezsőné a tüdőszűréssel kapcsolatban a következőket mondta; — Hamarosan pontot teszünk ennek a kétévenként ismétlődő nagy munkának a végére. Erről a szűrésről sokkal több jót mondhatok, mint az előzőről. A lakosság a hívásra bejött, s folyamatosan dolgozhattunk. Elővezetésre nem került sor. Ezúttal kevesebb beteget találtunk, mint az első szűréskor. A friss betegek száma azonban most több volt, mint korábban. Két évvel ezelőtt száz tbc-s közül harmincnak volt friss a betegsége, most negyven gü- mőkórost találtunk, közülük harminc nemrég betegedett meg. Ez törvényszerű. Ugyanis a szűrés folyamán a régi betegeket felderítjük, ők egyre kevesebben lesznek. A jövőben inkább friss betegekkel fogunk találkozni. A szűrés véleményem szerint azért sikerült ilyen jól, mert fontosságára a körzeti orvosok, olónők többsége felhívta a lakosság figyelmét. Az orvosnő ezután olyan embereknek tüdejéről mutatott fényképfelvételeket, akiknek gyógyulásához már nincs remény. A filmeken jól lehet llátni a gyógykezelés utáni változásokat. Sajnos, azonban la végleges gyógyulás jelei nem fedezhetők fel rajtuk. Kavernák árnyékai rajzolódnak ki a legutolsó filmen is, nedig éveken át kezelték eze- cet az embereket. Sokszor hallunk a megelőzés fontosságáról. Egy kicsit talán már frázisnak is hatnak az intő szavak. Az ilyen filmek láttán azonban az ember megszívleli őket Meggyorsítja a szűrést az ernyő-fényképezőgép. Minden tudományos munka lényegét, alapvető értékét az a többlet adja, mellyel a meglevő, illetve az összegyűjtött, felhalmozott ismeret- anyag birtokában a kutató önállóan gyarapítja a tudományos ismereteket. Tehát az a plusz, melyet az összefüggések önálló megkeresésével, egyéni következtetésekkel, véleményformálással alakít ki. A pályázók többsége azonban kevés önálló munkát végzett. Általában megelégszenek a meglevő irodalmi és levéltári forrásanyagból levont általános megállapításokkal, illetve ezeket kiegészítik némi helyi szájhagyománnyal. Egy néprajzi pályamunka sokkal több eredeti helyszíni (szájhagyomány) gyűjtését, jóval több önálló munkát igényel. Megjutalmazták a nyári munkákban kiemelkedő eredményt elért gépkezelőket Egy másik véglet Több pályamunkában jó és elegendő a gyűjtött helyi anyag. Azonban módszer, illetve a szakirodalom ismeretének hiányában rossz a feldolgozásuk, az anyag elrendezése, a pályamunka megszerkesztése, megírása. Sokan nem ismerik megfelelően a forrásfelhasználás módszerét. (Vagyis: honnan származik a felhasznált adat, megállapítás, következtetés stb. a mű, a szerző, a lapszám, kiadás stb. pontos megjelölésével.) így az idézett gondolatok önállónak tűnhetnek. Pedig a forrásanyag, a szakirodalom helyes gépállomási Tegnap a KISZ megyei bizottságán átadták a gabona- betakarításban kiváló eredményt elért három fiatalnak, a kombájnosok versenyében első, második és harmadik helyezett gépkezelőnek járó jutalmat. Túri László, a Lá- bodi Állami Gazdaság dolgozója a tervezett 250 helyett 419 holdról takarította le a gabonát arató-cséplőjével a nyáron, s az első helyet szerezte meg. Teljesítményével kiérdemelte a versenyzászlót és az 1400 forint jutalmat. A második helyezett Hordási József (szintén a Lábodi Állami Gazdaság dolgozója) 1000 forint, Guzsvinyecz Ferenc (Kutasi Állami Gazdaság), a verseny harmadik helyezettje pedig ' 600 forint jutalomban részesült. Mindketten oklevelet is kaptak. A fiatal kombájnosok versenyében először csak két díj odaítélését tervezték, azonban a vártnál nagyobb érdeklődés miatt — az előirányzott 35— 40 helyett 86 részvevője volt a versenynek — harmadik díjat is tűztek ki. Az eredmény érdekessége, hogy az első két helyen végző lábodiak műhelybeliek: egyikük szerelő, másikuk lakatos, csak nyaranta dolgoznak a mezőn. Túri László például tizenkét éve m’nden aratásban gépre ül. Urvancsak tegnap adták át a jutarmat a nyári munkákban legjobb eredményt elért dolgozóknak is. Az SZMT-székházban Deák nemcsak munkahelyén, a KaJános, a gépállomások megyei igazgatója köszöntötte a gépállomások legeredményesebb posvári Állami Gazdaságban váltott ki elismerést, hanem országosan is ismertté tette a kombájnosait, aratógép-keze- kombájnos nevét, hiszen az lőit, szántótraktorosait meg az állami gazdaságok országos állami gazdaságok élenjáró j versenyében első lett ezzel az kombájnosait. (Az állami gaz- ' eredménnyel. Blézer János, a daságok már korábban kifi- ; Kaposvári Gépállomás kom- zették a legjobbaknak járó ju- : bájnosa 112 vagon gabonát talmat.) A nyári eredménye-1 takarított be, s ezzel a me- ket Fekécs Lajos, a MEDOSZ ' gye gépállomási kombájnosai megyebizottságának titkára között az első. lett. Geiger méltatta. Elmondta, hogy i Ádám, a Tahi Gépállomás nemcsak az ünnepi összejőve- ; traktorosa több mint 174 műtel részvevőinek, de valameny- j szaknormát teljesített talajnyi gépkezelőnek része van az; munkában a nyáron, ezzel idei gabonabetakarítás sikeré-1 az eredménnyel ugyancsak ben; sok áldozatot hoztak traktorosok a nyári viszontagságos időjárásban. Emlékeztetett rá, a felszabadulás után hogyan álltak munkába hazánkban az első kombájnok, kezdetben milyen tartózkodással fogadták, és később mekkora előszeretettel igényelték az arató-cséplők segítségét. Ezek az univerzális gépek súlyos terheket vettek le az emberek válláról. Az idei nyár rendkívüli erőfeszítéseket követelt a gépkezelőktől, hiszen gépüket nemegyszer úgy vontatták le a süppedős gabonatábláról. A nehézségek elelnére4 sikerült 122 710 holdról betakarítaniuk a kalászosokat a gépállomási és az állami gazdasági gépeknek. Dicséretes, sőt országosan kimagasló teljesítmények is születtek a nagy munkában. Srakta Sándor 130,5 va- gonos kombájnteljesítménye egyedül áll a megye gépállomási traktorosai között Sok szép teljesítmény jelzi a traktorosok szorgalmát, lelkesedését. A legjobb ötvenegy gépállomási gépkezelőnek ezúttal 44 200 forint jutalmat adtak át, személyenként 500—1500 forintot kaptak a dolgozók. Tegnap kapták meg a Mernyei Gépjavító Állomás újítói a MEDOSZ-elnökség oklevelét is. A jutalmazás, az átlagosnál nagyob igyekezetnek és teljesítménynek erkölcsi elismerése és anyagi honorálása arra kell serkentsen minden traktorost; érdemes lelkiismeretesen dolgozni már most az őszi munkákban és jövőre is, amikor ismét sor kerül megyeszerte a gabonabetaka- rításra. H. F. jó munka elismerésének je- a vándorserleg. riumokat felnőttek számára alakítják át. Abban a nagy küzdelemben, amelyet az orvostudomány a tbc ellen az állam segítségével vív, a múlt évben külö- Egy másik szobában láttam, nősen jeleskedtek a Somogy mily nagy erőfeszítéseket tesz^ megyei tüdőgondozó kórházak, nek azért, hogy idejében megállaoítsák a bajt. Kartonok ezrei sorakoznak a fiókokban. Ezeken tartják nyilván a szűrésen részt vettek egészségi állapotát. Régen száz betegből kilencvenöt meghalt. Ma százból kilencvenöt me""”ófryul. Ez azt jelenti, hogy a' tbc visszavonulóban van. Különösen figyelemre méltó az az eredmény, amelyet az orvostudomány a gyermek-tbc felszámolásában ért el. A BCG-olintézetek orvosai, ápolónői* asszisztensei. Ezt bizonyltja az a vándorserleg is, amelyet a tbc gyógyításában, illetve megelőzésében legjobb eredményt elért megye szokott megkapni. Ez ugyanis a Somogy megyeiek birtokában van. Az orvosok bátran kezdeményeztek, az ápolónők, asszisztensek teljes odaadással támogatták őket. így sikerült kiterjeszteni az er- nyőfénykép-szolgálatot, megteremteni a kórház és a gondozóintézet közötti együttműtásoknak és a megelőzés ködést, elvégezni a BCG-olegyéb módszereinek köszönhető, hogy ma már ritkaság- számba megy a gümőkóros gyermek. A gyermekszanatótást és technikailag tökéletesíteni a kivizsgálást. Szegedi Nándor A kadarkútiak 280 soros szedőgépe Lassan érett meg a kukorica a nek egyformán jutott a jó és a kadarkút! Szabadság Tcrmelőszö- rossz területből is. Egy-egy táb- vetkezetben. Ennek az időjáráson lát naponta letakarít a *280 soros kívül az is oka, hogy egy részét szedőgép«, vagyis a 280 ember, a silózott bíborhere helyére ve- 1 Amint letörték a kukoricát a 8— tették, s ezen a területen később 10 sorból álló parcellákról, mun- került földbe a mag. A kukori- kába állhat az Orkán silózó. Per- catörés üteme azonban így sem sze nem mindenütt boldogul a hátráltatta a vetést, mert mind- gép, az ilyen helyeken a tagok Össze tizenöt hold után tervezett búzát a szövetkezet, s ezt máris letakarították. A munkák meggyorsításában kukoricab etakarító gépekre számítanak. ígéretet kaptak ugyanis arra, hogy két darab kétsoros csőtörőkhöz és egy fosztógéphez jutnak még az idén, s ezekkel előbb végezhetnének az 550 hold kukoricával. Amíg a gépek megérkeznek, kézzel törik a kukoricát a kadarkútiak is, és erre mondták a szövetkezet vezetői, hogy *280 soros szedőgép« áll rendelkezésűre. A kukoricaföldeket ugyanis még tavasszal 280 parcellára bontották, a három növénytermesztő brigád vágják le a szárat, mert ennek letakarítása nélkül nem részesülhetnek a kukoricatermesztésért járó tízszázalékos prémiumban. A szövetkezet vezetői úgy tervezik, hogy a kukoricaszárat mb egész területről silótakarmányként hasznosítják, mert a közös jószágállománynak nagy szüksége van erre az eleségre. A takarmány tápértékének növelésére rendszeresen igényelnek cukorgyári mellékterméket. Tavaly például mintegy harminc vagon répaszeletet használtak fel, noha a 30 hold takarmányrépájuk 450 mázsás holdankénti átlaggal fizeutuuiu nuvcnj'i.ciiucaí.iu uugau ... . . , - rA között egyenlő arányban osztották tett* Az idén negyven vagon ré* el a kapálnivalót. Így mindenki- paszeletet vár a szövetkezet. észt 1EGYEI 00000(300 OKT. f.- tő/ DEC. 15-ig iHLsáh&fyotv %öwy\9efrcb SZÖVETKEZETI BOLTBAN és a fa£uSí (3288)
