Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-29 / 255. szám

A Liszt Ferenc Zeneiskola munkájáról! tárgyalt a városi tanáes vb-ülése Ut- MSZMP MEG VE 1 *l*GTT5ACA eí>a megyei TANACS lapja • • Ünnepélyes d líj kiosztás a szerkesztőségben-■ ••^mnmrinnnmí ............ A városi tanács vb tegnap délelőtti ülésén megtárgyalta a Csiky Gergely Színház munkájáról beterjesztett tá- tókoztató anyagot, majd Meré­nyi György igazgató jelentése alapján a városi zeneiskola helyzetéről, munkájáról ta­nácskozott. A jelentés ismerteti az is­kola célját: a növendékek ze­nei szakműveltségének meg­alapozását, hangszeres alap • fokú készségeik kialakítását. A zeneiskolában egyéni szak­oktatás folyik a zongora, he­gedű, fúvós, ének tanszakon és csoportos foglalkozás a szol­fézsórákon. A zenetanulás fo­lyamata előképző-továbbkép- ző rendszerű. Mindkét sza­kaszban nagymértékű a le­morzsolódás elsősorban kö­zépiskolás korban megnove- kedett tanulmányi anyag mi­att. A növendékek túlnyomó többsége zongorát tanul. Sze­retnék a fúvós tanszakokat fejleszteni, a hangszeres okta­tás helyes arányait kialakíta­ni. Ehhez szükséges a hang­szerállomány fejlesztése, il­letve felújítása, s egyre ii kább jelentkezik az épület b vítésének, tárgyi föltétele gyarapításának szükségessége is. A Liszt Ferenc Zeneiskolá­ban folyó oktató-nevelő mun­ka legfontosabb feladatai kö­zé tartozik a nevelőtestület po­litikai, ideológiai, pedagógiai egységének fokozatos kialakí­tása, a korszerű zenepedagó­giai elvek érvényesítése, a ze­neoktatási tanterv megvaló­sítása. A zeneiskola szerépe a vá­ros életében sok szempontból jelentős. Lényegéből fakad, hogy végzett növendékei a vá­ros zenei életének bázisát al­kossák. Ezzel még adós a ze­neiskola, s eredmény csak az új tanterv alapján, a zenei nevelőmunkától várható. A tanácskozást összefoglal­va az ülés elnöke, Pados Jó­zsef vb-elnökhelyettes hang­súlyozta, hogy a végrehajtó bizottság elősegíteni törekszik a zeneiskola működési fölté­teleinek megjavítását. Tegnap délelőtt adta át a BM Somogy megyei Tűzrendészeti Parancsnoksága, az Ál­lami Biztosító megyei igazgatósága és a Somogyi Néplap szerkesztősége a »Találja ki, mi a hiba!« képrejtvény pályázat első hat díját. Félix László alezredes a Belügy­minisztérium tűzrendészeti parancsnokságának nevében gratulált a szerencsés nyerte­seknek. ELJÁTSZOTT BIZ ALÓ FÖLÉNYESNEK IGYEK­SZIK LÁTSZANI, de látom, az arcán az aggódást, a szo­rongást. S bár titkolja, hang­jából érződik a bizonytalan­ság: nagyon tart az ítélettől, amelytől néhány perc még el­választja. Amíg a bíróság tanácskozik, a folyosón sétálok vele. Be­szélgetünk. önkéntelenül is átveszem izgatott lépteinek gyors ütemét. Aztán hirtelen megáll, s egy kérdést szögez nekem: — Mit gondol, mennyit kaphatok? — Mennyit is kaphat? .. . Mire ítélik? Válasz helyett kérdéssel fe­lelek, s azt még egy újabbal toldom meg: — Miért tette? Elfelejtette, hogy a bíróság nem is olyan régen hasonló eset miatt egy­szer már próbára bocsátotta? * * * H. JANCSI TIZENHAT ÉVES. Magas, barna fiú, semmi .'1 sem jobb vagy rosz- szabb. mint a többi hasonló korú fiatal. Egy évvel ez­előtt mégis bíróság elé került. Iskolájában azt vették ész­re, hogy a kis »becsületből!« szekrényben őrzött bevételét rendszeresen megdézsmálja valaki. Először nem tudták, ki lehet az, amíg föl nem tűnt, hogy Jancsi a korábbi­hoz képest többet költ: csoko­ládét, játékokat vásárol, s gyakran dicsekszik társainak, hogy mennyi zsebpénze van. — Kitől kapod a pénzt? — kérdette tanára. — A szüleim adják — hangzott a feltűnően zavart felelet Szülei azonban mást állítot­tak. — Nem vagyunk olyan jó anyagi helyzetben, hogy zseb­pénzzel is ellássuk ... Jancsi nem sokáig tagadott: elismerte, hogy este, amikor mindenki eltávozott, bement az osztályba, és megdézsmálta a bezáratlan szekrényben őr­zött pénzt... Akkor, mert nem nagy összegről volt szó, próbára bocsátották, és ő mindent megígért... * * * KÖZBEN IPARI TANULÓ LETT. Munkahelyén közös öltözőjük volt a tanulóknak és a felnőtt munkásoknak. Szekrény, sajnos, nem állt rendelkezésükre. Szögre, fo­gasra akasztotta mindenki a ruháját. Jancsi hamar meg­látta. hogy irattárcóját, pénz­tárcáját senki sem viszi ma­gával, otthagyja az öltözőben, amit még be sem zártak nap­közben. — Az ördögbe, elveszett harminc forintom ... — Nekem is eltűnt egy hú­szasom ... Így fakadt ki az első alka­lommal egyszerre két munka­társa is. Néhány napig nem hiányzott semmi. Aztán tíz fo­rint, majd egy ötvenes, ké­sőbb megint apróbb összegek. Az öltözőt használók figyel­ni kezdték egymást. Minden­kivel szemben bizalmatlanok iettek. Aztán feltűnt- Jancsi túl sokat tartózkodik az öltö­zőben. Most már csak rá gon­doltak, s végül tetten érték. * * * A NYOMOZÁS SORÁN KI­DERÜLT: Jancsi a lopott oénzt már nem csokoládéra költötte, hanem elitta. Meg­vendégelte fiatalabb társait. Kérdésükre, hogy honnan van a pénz, könnyedén fe­lelte: — Különmunkával keres­tem ... Szülei — akárcsak az első alkalommal — nagyon meg­lepődtek: — A családban senki sem volt bűnöző, nem tudjuk, ki­re üt a gverek ... — Csodálkozunk rajta, hi­szen még keresetét is haza­adta az utolsó fillérig... — Az nem tűnt fel, hogy gyakran van az italboltban, s többször tér haza becsípve? — Azt gondoltuk, társai fi­zetnek .. . • * * — H. JANCSI ELJÁT­SZOTTA AZT A BIZAL­MAT, amelyet a bíróság ko­rábbi bűncselekménye után — a megváltozás reményében — előlegezett neki, s ezért — noha megbánta tettét, és szü­lei az okozott kárt azóta meg­térítették — kétrendbeli lopás miatt bűnösnek mondta ki, és egyévi javítóintézeti nevelés­re ítélte. »így látjuk szüksé­gesnek, mert szüleinél nem tartjuk biztosítottnak a fiatal­korú zavartalan fejlődését...- — hangzik a bíróság ítélete. Mi vitte őt a bűnözés útjá­ra? A könnyelműség? Közre­játszott az is. De a bezárat­lan iskolaszekrény, a nyitva hagyott öltöző és a szülők el­nézése is hozzájárult ahhoz, hogy a 16 éves fiú a bűn út­jára tévedjen. Szalai László 7,aUajUk&skbdíuHk a világai! t A fenti mozgalmat nem én indítottam el, csupán né­hány javaslattal szeretnék hozzájárulni a nem minden­napos takarékossághoz. Reggel, amikor kiléptem a közepes sűrűségű ködbe, azonnal tudtam, hogy ma valami rendkívüli történik. Lehet, hogy két perc múlva, lehet, hogy délután kettő­kor. De történik. És úgy lett Találkoztam a plakáttal. Megpróbálom leírni. Fehér alapon fekete délkörök — jelezvén Földünket —•, a délkörök rendeltetése ezút­tal persely, rengeteg külön­féle pénz lapul már benne, és ismeretlen eredőből újabb pénzek potyognak be­le. Alatta a szöveg: Világ­takaros sági nap. 1965. X. 30. A plakát/ csak egy ötletet ad, amit külön bejáratú vé­Megnyitották a Műszaki Könyvhetet a DÉDÁSZ-ban A Dél-dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat tanácstermé­ben tegnap délelőtt megnyi­tották a műszaki könyvhetet. A kiállított könyvek, folyó­iratok pontos képet adnak a tudományok, a technika sze­repéről. A pécsi Központi Mű­szaki Könyvtárnak 17 ma­gyar, egy nyugatnémet, a 2 Elektrizitätswirtschaft, a2 NDK-beli Elektrei, valamint a szovjet Elektricsesztro szak- folyóirat jár, melyek könyv­tári kölcsönzés keretében el­jutnak az egyes vállalatok dolgozóihoz Is. A kiállítás egyik kuriózu­ma a Straub Sándor-félé Elektrotechnika, amely 1911- ben jelent meg. Kilár Győző műszaki fej­lesztési osztályvezető megnyi­tójában elmondta, hogy Ka­posváron először rendezik meg a vállalatnál a műszaki könyvhetet. Felhívta a figyel­met arra, hogy a tudomá­nyoknak közvetlen anyagi erővé kell válniuk, s ez most nagymértékben növeli szere­pének jelentőségét. A kapos­vári vállalat könyvtára az utóbbi években sokat fejlő­dött. Mintegy ezer kötet áll a dolgozók rendelkezésére. A kiállítás módot ad arra is, hogy ki-ki bővítse saját könyv­tárát, helyszínen megvásá­rolhatók a könyvek. Horváth Ferenc főmérnök hozzászólásában felhívta a műszaki és a gazdasági veze­tők figyelmét arra is, hogy sok új könyv jelent meg a korszerű vezetésről, ezzel is okvetlen meg kell ismerked­niük. Az ünnepélyes megnyitás után a jelenlevők megtekin­tették az ízléses és gazdag ki­állítást. leményem szerint meglehe­tősen rossznak tartok. Ezt a soha vissza nem térő alkal­mat nem lehet így elbaga­tellizálni. Ez csak egy mód­szer a számtalan közül. Míg nem késő, előterjesz­tem javaslataim egy részét: 1. Takarékossági célzattal álljon le az összes bánya a világon. 2. Szüneteljen a jármű- és a gyalogosforga­lom, ezzel egy napig nem koptatjuk a Földet. 3. Fel kell függeszteni a Nap mű­ködését. Jelentékeny víz- mennyiséget takarítunk meg vele a világ számára. 4. Senki ne egyen, ne igyon, ne fűtsön, s a lélegzést is mel­lőzzük. 5. A háziasszonyok ezen a napon ne használják fel a Himalája kőszikláit teszem azt gesztenyepüré készítésére. Csak néhány ötlet, a le­hetőségek korlátlanok, ki-ki egyéni lelkiismerete szerint takarékoskodjon a világgal október harmincadikán. Mit teszik mondani? Hogy talán nem ezt akar­ják a plakát készítői és megrendelői? Az lehet. De akkor tud­niuk kellene, hogy világ­iak ar ékossági nap és takarékossági vi­lágnap közt van némi kü­lönbség. S. N. G. Forgószél tombolt felhőszakadástól kísérve 48 órán át Burma középső ré­szében. Hivatalos jelentések szerint a halottak száma el­éri a százat, sok ezren haj­léktalanná váltak. A kor­mány inségsújtotta területé­nek nyilvánította ezt az or­szágrészt. Egyetemisták között ját­szódik ez a film az ötvenes évek első felében. Ostoros Márton egyetemi hallgató faluról érkezik Pestre. Szo­katlannak és ismeretlennek tetsző világgal találkozik itt, amelyben megtalálja a helyét. Hamarosan rá kell jönnie azonban, hogy a körülötte zajló élet meny­nyire tele van ellentmon­dásokkal; hogy az embe­rekkel való törődés eszmé­je hogyan válik üres szó­lammá. Felelőtlenség, kö­zömbösség, bizalmatlanság az egyén és a közösség kapcsolatában. Nagyjából ez a film konfliktusa, eze­ket a kérdéseket feszegeti a film rendezője, Gaál Ist­ván. a nagy sikerű Sod­rán alkotója. (A fil­met 31-ig játsszák a Vö­rös Csillag moziban.) ZÖLDÁR SO ft OK Egy vénkisasszony a hajnali órákban izgatott hangon hívja a rendőrsé­get: »Jöjjenek azonnal, két férfi behatolt a háló­szobámba! Legalább az egyiket vigyék eV.­* * * — A feleségemnek ré­mes memóriája van. — Semmire sem emlék­szik vissza? — Ellenkezőleg, sajnos, mindenre. * * * Egy férfi szeretné meg­érni a 100 évet, megkér­dezi az orvostól, hogy mit tegyen. Az orvos azt ajánlja, hogy ne igyék, ne dohányozzék, és tartóz­kodjék a nőktől. — És gondolja, doktor úr, hogy így elélhetek száz évig is? — Azt nem, de bármed­dig él, nagyon hosszúnak fogja találni az időt. * * * Loyd George egykori angol miniszterelnöktől megkérdezték, ki az igazi angol gentleman. — Az, aki olyankor is cukorfogóval veszi ki a cukrot a tartóból, amikor egyedül van a szobában. * • * Egy ügyvéd a párizsi Santé börtönben taxin lá­togatja meg ügyfelét A börtönépület előtt felszó­lítja a sofőrt, várjon rá, mert öt perc múlva visz- szatér. — Ezt már ismerem — rázza a fejét felháboro­dottan a taxisofőr. — Leg­utóbb is várakozásra szó­lított fel itt egy utasom, és két évig maradt egy­folytában. * • * Celebes szigetén tűz pusztított. Az adóhivatal gyulladt ki. A tűzoltók pillanatok alatt a hely­színen termettek, és nagy önfeláldozással elfojtot­ták a lángokat. Másnap — miután híre ment, milyen önfeláldo- zóan dolgoztak a tűzoltók az adóhivatal oltásán — az önkéntes tűzoltó testü­let 270 tagja bejelentette kilépését az egyesületből. * * • Jean-Claude Seratti pá­rizsi lakos orvosi táskával a kezében sorra járta a Pigalle-on levő éjjeli mu­latóhelyeket, és ellenőrző vizsgálatokat végzett a mulatók sztriptíz görl- jein. A mulatóhelyek tulajdo­nosai nem tiltakoztak az orvosi vizit ellen, csak akkor kezdtek gyanakod­ni, amikor a táncosnők sorra elpanaszolták, hogy a vizsgálat feltűnően ala­pos és részletes volt. A rendőrség is tudo­mást szerzett a dologról, s egykettőre kiderült, hogy Jean-Claude SerattS so­hasem volt orvos, a vizs­gálatokat »-kedvtelésből« végezte. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 8. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra \2 Ft Index: 25067. i d ^ m>>g> megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca €.

Next

/
Thumbnails
Contents