Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-22 / 249. szám

(íítiommk

Az olvasó gyermek

A SZÜLŐI ÉRTEKEZLETEKEI' követő beszélgetéseken gyakran hallani az osztályfőnököktől:

— Nincs probléma a gyer- meg szorgalmával, mégás nehézkes a kifejezőkészsége, nem tudja mondanivalóját értelmesen, kerek egészként elmondani, írásban is nehe, zen fejezi ki magát. Szokott otthon a leckén kívül mást is olvasni?

A felelet szintén elég gyakori:

— Igen, a tévé előtt órák hosszat elüldögélne, de s tankönyvön kívül ritkán láttok könyveit a kezében.

Ritkábban, de előfordul a másik véglet is, mikor a tanuló válogatás nélkül többet olvas a kelleténél, nem marad ideje játékra, mozgásra,

MENNYIT ÉS MIT OLVASSON az általános iskolás gyermek? Mi a helyes

arány, amely a tanulónak megfelelő szabad időt biztosít, s rendszeres olvasóvá, a könyv barátjává való neveléséhez is segítséget nyújt! Az általános iskolás gyermeknek a tanulás mellett játékra is szüksége van Ugyanakkor nevelnünk kell a szabad idő helyes felhasználására, ismereteinek önálló bővítésére. Ehhez segít hozzá a könyv. A könyv

megszerettetését, az olvasás

mennyiségének és minőségének helyes arányát a gyermek olvasásának irányításával érjük el Az általános iskolai nevelők mind az alsó. mind a felső tagozatban irányítják és figyelemmel kísérik a tanulók olvasását, azonban a megfelelő eredmény eléréséhez a szülők segítsége is szükséges.

Az olvasás tanulása mái az I-II. osztályban együtt jár azzal az igénnyel, hogy a gyermekirodalom termékeit szívesen kézbe vegye s tanuló.

Itt elsősorban a nagybetűs, sok képpel ellátott mesekönyvekre gondolunk. Az érdeklődés fölkeltésévél, £ legmagfelelőbb mesekönyvek kiválasztásával rendszerint sikerül a tanuló kíváncsiságát fölébreszteni. Néhány könyv, amit ebben a korban ajánlunk:

Benedek E.: Magyar népmesék, Többsincs királyfi, Az ezeregyéjszaka legszebb meséi; Fazekas Anna: öreg néné őzikéje. Ezek a könyvek az olvasás nehézségeit is segítik leküzdeni gazdag képanyagukkal.

A III—IV. osztályos tanulók már túljutottak az olvasástanulás első akadályain. Itt már a folyamatos olvasás kialakítása a cél. Ehhez nem elegendő az iskolában rendelkezésre álló idő. otthon is sokat kell gyakorolnia a tanulónak. Ezt segíti elő, könnyíti meg a fejlődésének megfelelően kiválasztott könyv. Ebben a korban a tanuló lassan kilép £ mesék világából, olyan olvasmányokra van szüksége, amelyék megismertetik vele környezetének természeti és társadalmi jelenségeit, és él- ménykörének megfelelő világot rajzolnak elé. Néhány könyv ebből az irodalomból. Török Sándor: Csilicsala meséi; Fehér Klára: Nyári vakáció; Balázs Béla: Karcsi kalandjai; Móricz: Pipacsok a tengeren; Iliin: Százezet miért?; Szabó Magda: Szi' get-kék; Móra: Kinsckereső kisködmön.

A FELSŐ TAGOZATBAN

új helyzetben találja magát az V. osztályos tanuló. Űj tantárgyakkal találkozik.

amelyeket szaktanárok tanítanak. A kötelező és ajánlott olvasmányok rendszeressé válnak minden osztályban A folyamatos olvasás már az V. osztályban követelmény, mert a tankönyvekből már önállóan kell otthon tanulnia a gyermeknek. A2 alsó tagozatban elkezdeti rendszeres olvasás megköny- nyíti a tanuló munkáját. A rendszeresen olvasó gyermek a szaktárgyakban is jobb eredményt ér el.

Az V. osztálytól kezdve a tanulók olvasási kedve általában fellendül, érdeklődési körük már bizonyos témái köré csoportosul. Egyesek £ történelmi tárgyú regények, elbeszélések iránt .érdeklődnek, mások a kalandos és fantasztikus történeteket kutatják, vagy a technikával, barkácsolással foglalkozó könyveket keresik.

Ebben a korban már nagyon fontos a megfelelő válogatás az olvasmányok között. Hajlamosak a tanulók minden, kezük ügyébe eső könyv elolvasására, az egyoldalúságra, Arra törekedjünk, hogy elsősorban a kötelező és az ajánlott könyveket olvassák el (év elején már ismertetik ezeket a könyveket az iskolában). Olvasmányaikról készítsenek föl jegyzést, vezessenek olvasási naplót

E kor ifjúsági irodalma

igen gazdag. Néhány cím témakörönként csoportosítva: Történelmi regények: Hegedűs Géza: Erdőntúli veszedelem; A milétoszi hajós; Hollós Korvin Lajos: A Vöröstorony kincse; Fekete István: Koppányi aga testamentuma; Kőszegi Imre: A diákszázad becsülete.

A gyermekek életéről szóló regények:

Gergely Márta: A mi tanítónk; Thury Zsuzsa: A francia kislány; Szabó Magda: Álarcosbál; Fekete István: Tüskevár; Gajdar: Timur és csapata; Katajev. Távolban egy fehér vitorla; Fagyejev: Ifjú Gárda.

Kalandos és fantasztikus művek: Dékány András:

Matrózok, hajók, kapitányok; Fekete Gyula: Kék sziget. A természet, technika iránt érdeklődőknek ajánljuk a Búvár- és Kis Technikussorozat könyveit.

A KÖNYVEK KIVÁLASZTÁSA, a gyermek olvasásának irányítása sose jeremser kényszert sem az iskola, sem a szülők részéről. Keltsünk érdeklődést a korának megfelelő ifjúsági irodalom iránt. Kísérjük figyelemmel olvasmányait! Ha neki nem megfelelő könyvet olvas, ne dorongoljuk le, han^m beszélgessünk a könyvről. Magyarázzuk meg, miért ne olvassa még ezit a könyvet. Ha véletlenül még a régi ponyvairodalomból kerül eg> példány a kezébe, mondjuk meg, miért értéktelen, vagy kérjük meg osztályfőnökét, beszélgessen a tanulóval olvasmányairól. V

Kezdettől fogva a könyv szeretetére, megbecsülésére neveljük gyermekeinket. A sok féle ünnepi ajándék között legyen könyv is, hisz egyike a legolcsóbb, leghasznosabb ajándékoknak Ezzel elősegítjük a gyermek saját könyvtárának kialakítását. A könyvek számára egy-egy polc biztosításával megteremtjük saját kis birodalmát, amelyben gyarapíthatja ismereteit, kedvére szórakozhat a könyvek segítségével.

Bongor János

megyei tanulmányi felügyelő

Hajunk—díszünk

Az emberek évezredek óta testük legmutatósabb díszének a szép. dús hajat tartották. Az egészséges haj sűrű növésű, selymes tapintású, puha, rugalmas. Színét a hajszálban lerakodott festék és levegő mennyisége határozza meg. A haj növekedése igen lassú, legföljebb napi fél mm-t, tehát háromhetenként egy centimétert nő. A növekedés azonban nem végtelen, mert a hajszálak vége állandóan kopik, s egy idő után a hajszál elöregedik és kihull. Ezek helyett újak nőnek, a hajtüsző sejtjei új hajszálat termelnek.

Kedvező időiben járjunk ha jadonfővel, rossz, hideg, szeles időben viseljünk kalapot, sapkát vagy kendőt. Ezek ne legyenek túlságosan zártak, biztosítsák a haj szellőzését.

Az ápolás legfontosabb tényezője a rendszeres hajmosás, ezt megszabja a haj hossza, a fejbőr zsíros vagy száraz természete. Általában a kéthetenkénti hajmosás egészséges.

Az erősen zsíros haj mosásához kéntej gyógyszappan, a WU 2 sampon ajánlatos. A zsíros haj szárítósára télen igen jót tesz a kvarckezelés. Eredményes a szeszes készítmények, például a Birkenwasser, a Figaro hajszesz használata. Ezek szeszben feloldott fertőtlenítő és egyéb gyógyha tású anyagokat tartalmaznak. Zsírtalanítják és tisztítják a fejbőrt, csökkentik a viszketést, megszüntetik a korpáso- dást. Fokozzák a hajhagyma vérbőségét, s ezzel elősegítik a hajszálak megújulását és növekedését. A Caola fertőtlenítő sampon a korpás, túl zsíros fejbőrnek hasznos.

Ki mikor megy férjhez ?

Barátnők egymás között:

— Elhatároztam, hogy addig nem megyek férjhez, amíg harmincéves nem leszek.

— Én pedig azt, hogy addig nem leszek harmincéves, amíg férjhez nem megyek.

Összefogás a halál ellen

Magyarországon 1964-ben

háromszázezer vérátömlesztést végeztek. Csak Budapesten naponta mintegy 300 embernek kell vért adni, hogy életben maradjon.

Vér... Ez az az "orvosság», amelyet pótolni semmivel sem lehet. Szív-, veseműtéteknél, súlyos sérüléseknél, égéseknél, a vérképző szervek betegségeinél, a csecsemők vércseréjénél mindig vérre van szükség. Egy ember teljes vércseréjénél legalább 5—6, de sokszor 20—40, sőt olykor száz véradó vérét is felhasználják. A fenti szám adatok érzékeltetik, hogy nagy mennyiségű vér konzerválására, tárolására van szükség.

Ma már az egész ország területén szervezett a véradás.

Erről érdeklődtünk az Országos Vérellátó Szolgálat központjában.

— 1960-ban kezdtük el rendszeresen vidéken is a vér gyűjtését. Azóta a nagyobb községekben, üzemekben véradónapokat tartunk. Ezt filmvetítéssel egybekötött felvilágosító előadások és a társadalmi szervek, vöröskeresztes aktívák propagandája előzi meg.

— Milyen előnyei vannak a véradás formájának?

— Az emberek szívesen segítenek embertársaikon. Sokszor látunk erre példát üzemi baleseteknél. A véradás bonyolult folyamat. A helyszínen történő vizsgálat, a megszokott környezet megszünteti a félelmet, a véradás utáni megven- dégelés is kellemesebb így.

— Az országban hányán ad nak térítésmentesen vért?

— örvendetesen növekszik a térítésmentesen adott vér. 1960-ban az összes vér 3 százaléka, 1961-ben 16 százaléka, 1962-ben 28 százaléka, 1963-ban 38 százaléka, 1964-ben 63 százaléka volt ilyen. Ez év június 30-ig 1600 kiszállásos véradó- napot tartottunk, ebből 1300-at vidéken. Mindenütt nagy megértéssel találkoztunk. 154 000 ember 48 000 liter vért adott!

Mind többen megértik: a vér életet ment. Az ember összefog az életért, a halál ellen.

Vincze Judit

Volt egyszer

egy

öregember...

Volt egyszer egy öregember és egy öregasz- szony . . . tgy kezdődik •ok orosz népmese. A legtöbb ilyen mese elítéli a rosszat, magasztalja a jót, a humánus érzéseket. Grigorij Csuhraj filmje nem mese, hősei élő emberek. A film erkölcsi mondanivalója mégis közel áll a meséhez: az ember helye a társadalomban; az emlék, amelyet halála után hagy a lelki szépségtől, a nemességtől, a jótettektől függ, nem pedig társadalmi helyzetétől.

(A filmet október 25-ig vetítik a Szabad Ifjúság Filmszínházban.)

rr

ÖSizi-téli divat

A Ruházati Mintatervező Vállalat őszi-téli divatbemutatót tartott a sajtó képviselőinek és a nagyközönségnek. A kollekció színösszeállítása és divatos vonalai ebben a szezonban igen érdekesek lesznek.

Az őszi-téli kabátok, kosztümök többsége különböző kockázással mintázott gyapjúszövetekből, bükiéből vagy más újfajta kelméből készült. Ebben az idényben megint nagyon divatos az egyszínű mohair vagy más fonallal kevert flaushszövet, amit a szabásvonala mentén tűzés emeli ki. A szőrme a télikabátokon és kosztümökön főleg az archoz kerül. Üj megoldás a hosszú, derék alá érő szőrme sálgallér. A kosztümök igen sokféle variációját mutatták be. Különböző hosszúságú kabáttal, egy- és kétsoros megoldásban, fél és egész raglán- ujjával. Üjdonság a sportkosztümök között, hogy a szoknya helyett szoknya bőség ű nadrág vagy nadrág- , szoknya készül, kiegészítője rendszerint a térden felül érő ún. autókabát puha szövetből vagy bőrből.

Továbbra is az enyhén karcsúsított, ún. princesszruha, a derékban széles vagy keskeny övvel ellátott bőszoknyás ruha és az ingruha dominál mind a nappali, mind

az esti öltözékeknél. A rakással és pliszével körített vonal is igen divatos. Divatos továbbá mind anyagban, mind színben a kettős összetételű kombináció, tehát az ellentétes szín és forma meg- oldás.A ruhák anyaga köny- nyű, laza szövésű szövetek, yesterféleségek, fémmel átszőtt relief hatású selymek és jersey ek, továbbá a bársony csipke, a selyemkloké és az otomán.

Néhány modellt közlünk a kollekcióból.

1. Geometriai szabású és tűzéssel díszített mintás flaushkabát.

2. Kétsoros, raglánszabású mohair kabát derékig érő szőrme sálgallérral.

3. Üj vonalú sportkosztüm szoknya hatású nadrággal, kétsoros gombolással, levehető szőrmepánttal, érdekes uj j abevarrással.

4. Geometriai szabásvonal alkalmazásával készült princesszruha tűzésdíszítéssel, puhán visszahajló gallérral.

t. ftetreszes dupla ragián ujj áról készült szövetruha ringli gombolással, keskeny bőrövvel. Elöl rakásokkal bővítve.

6. Pliszírozott alkalmi tüll- ruha. Az alsó ruha alja pié- zett, ennek felső részéig ér a tüll. Bársonypánt és művirág díszíti.