Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-22 / 249. szám

Somsául Néplap C. ? MS7MP Mravo fkmTTfVAQft E5>A MCGVgi TANflCS LAPJA Öregek napközi otthona Kadarkúton Miről szól a film ? Csókmontázs a televízióban BALERINA" ÍS ELÖZMÉmt! EGT KISSÉ KÜLÖNÖS, hogy valaki írásbeli fegyelmit kap (s ez 1300 forintos textil­utalvány elvesztésével, pré­miumelvonással jár) csupán azért, mert a Latinka Művelő­dési Ház népi együttesének tagjaként Budapesten öregbí­tette a somogyiak hírnevét... Kényelmetlen az is, hogy egy másak táncost — ugyanezért — » halért náznak-*, piszkálnak, rosszindulatú megjegyzések röpködnek körülötte, a leg­rosszabb munkát adják a ke­zébe, s kilátásba helyezik, hogy szerződését nem hosszab­bítják me g... Furcsa és érthetetlen ügy volt mind a kettő... Azóta tisztáztak mindent, de a meg­nyugtatónak látszó befejezés ellenére nem árt visszaforgat­ni a történteket. Tanulságos lehet a jövőre nézve. Szeptember 25-én Budapes­ten szerepelt a művelődési ház népi együttese a néphadsereg­fesztiválon. A . vendégszerep­léskor szükséges kikérő hadjá­ratot idejekorán elkezdték az együttes vezető* és az érdekelt felek. 24-én, vasárnap nyugod­tan indultak útnak, hiszen minden táncos részvételét en­gedélyezte a munkahely. A sikeres szereplés után an­nál nagyobb volt a meglepetés, amikor Baranyák Mária, a Pa- mutfonó-ipari Vállalat Kapos­vári Gyárának dolgozója meg­kapta írásbeli fegyelmijét, s az előbb említett bántó jelzé­sek érkeztek a ruhaüzemből is Vörös Júlia részvétele miatt. A művelődési ház vezetői az első megdöbbenés után telefo­náltak, magyarázkodtak, bi­zonygattak. Az újabb hadjárat egyrészről eredményt hozott: Baranyák Mária fegyelmijét felfüggesztették, bár gazdája még nincs, pedig kétszer is ki­kérték, most mégsem akar ró­la senki sem tudni. Baranyák Mária kiváló, dol­gozó, s Pestről hazaérkezve a fárasztó szereplés, utazás után nem haza-, hanem az üzem­be ment, hogy a műszakból hátralevő időt még ledolgoz­za. Pedig volt engedélye a hiányzásra. Munkához állásét nem kell mással bizonyítani. A különös: a fegyelmit adók hozzáállása... Vörös Júlia ügyét nyolcszem­közt rendeztük. JÓ KÉT HETE, hogy elmér­gesedett a helyzet. Sokan tud­tak róla, de senki sem segített rajta. Fellai Imre művezető és Vö­rös Júlia nézeteltérésének tisz­tázásához meghívtam Frányó Máriát is, a ruhaüzem szb-tit- kárát Az üzemvezető kezdi: —• Igen, van probléma. Elő­ször is a szaktársnőt még föl sem vettük, próbaidős volt, amikor ez történt. Ügyesen okozta nekem, melyet a vi­ta után előzetesnek szántak a tv-nézők számára. A kivá­logatott részletek ugyanis így következtek: csókolózás a homokban; csókolózás a parton; csókolózás a vízben — és ez így ment legalább ötször egymás után. Ezután egy verekedési jelenetet vág­tak az előzetes végére, mond­ván, a többit majd a mozi­ban láthatja a közönség. Érdeklődéssel várjuk ezt a kerékpározó fiatalokról szó­ló új magyar filmet. Remé­lem, a mozivásznon ezenkí­vül még mást is láthatunk majd, s azt is megtudhatjuk, hogy tulajdonképpen miről szól a film. Azt ígérték a műsorban, hogy a többit majd a filmszínházakban láthatjuk. Még ennél is több van benne?... N. J. ___________J dolgo zott, én beépítettem a szalagba. Erre megkerülve en gém, elmegy, hogy én nem is tudok róla. Engedély nélkül. Frányó Mária közbeszól: — A főmérnök elengedte, erről én is tudok. A művelő­dési házból először tőlem ér­deklődtek, kitől kell Júliát el kérni. Én irányítottam őket ,a főmérnökhöz, aki jogkörénél fogva engedélyt adhat a fize­tés nélküli szabadságra. — Nekem miért nem szól­tak? — kérdi a művezető. — A főmérnök azt ipondta, majd ő elintézi, szól magának. A hét végén valószínűleg sok dolga volt, s elfeledkezett róla. — Akkor se jöjjenek nekem hátulról. — Nem jöttem hátulról — mondja csöndesen Júlia... — Csak nekem Imre bácsi azt mondta, hogy próbaidős va­gyok, nem enged el. Ezt közöl­tem a próbán, aztán már a művelődési ház intézte tovább, szóltak, hogy megszerezték az engedélyt, értesítést is kap­tam. TISZTÁZÓDOTT a FÉLRE­ÉRTÉS, a művezető mégis ra­gaszkodik álláspontjához: — Azt is mondtam a szak­társnőnek, hogy nem tudom beépíteni a szalagba, ha nem lehet rá számítani, ha mindig elmegy, hol ott van, hol nincs Teljesítménybér van — rövi­desen az én szalagomon a eso- portbérezést vezetik be —, hatvan ember érdekét nézem, nem egyét... — De hiszen szó sem volt ar­ról, hogy Júlia rendszeresen másutt szerepel az együttes­nél, ilyen csak ritkán fordul elő — érvelek. — Hát remélem is. — Miért vette ki Júliát a szalagból, és miért állította be fércet szedni? Korábban azt mondta, hogy Júlia jó munka­erőnek bizonyult, és a szala­gon is megállta a helyét. Azt nem is említve, hogy a férc­szedéssel lényegesen keveseb­bet keres. — Nem jött be, nem tudtam, hova lett. Be kellett valakit állítani a helyére. Mikor meg visszajött, csak ez a munka volt. Egy valaki miatt nem rángatok egy másikat. Akkor az ő helyén már voltak. Ezért. — Júlia egyhónapos szerző­dése rövidesen lejár. A meg­hosszabbításnak ez az eset szab-e föltételt? — kérdem. — Beszéltem erről a szak­társnővel. Ha munkához állá­sa, magatartása jó lesz, ha be­leilleszkedik a közösségbe, ak­kor semmi akadálya, hogy vég­legesítsük. — Nem gondolja, hogy ezt a magatartásbeli javulást, és a munkához állást nehezíti, hogy megjegyzések röpködnek a le­vegőben, hogy a legrosszabb munkát bízzák rá? — Nekem a termelés a fon­tos, a szalag. Nem lehetek jó­szívű; erőskezű vagyok. Csák Júlián múlik, hogy mi lesz. És mostanában már csillapodtak a kedélyek ... Az ügyet lezártnak tekint­jük, megállapodunk abban, hogy több célzás nem hangsuk el, tüske nem marad bennük. Felfüggesztett fegyelmi és biztató eredménnyel záruló vi­ta. A HULLÁMOK LÁTSZÓ­LAG ELSIMULTAK. Rossz szájízt csupán az okoz, hogy mindez fölösleges volt és jog­talan. Furcsa, hogy a két lány munkahelyén ezúttal így rea­gáltak arra. hogy dolgozójuk a város kulturális életének egy részét képviselő együttes mun­kájában xészt vesz. S. Nagy Gabriella Jó szórakozást ígért a múlt hét szombatján a tele­vízió azoknak a filmkedve­lő nézőknek, akik érdeklő­déssel várják egy-egy új ma­gyar film bemutatását. A film a képernyőn című mű- sorszámban többek közt e<ry olyan vitának lehettünk fül­éi szemtanúi, amelyben kö­zépiskolás és egyetemista diákok mondták el vélemé­nyüket egy olyan filmről, amit még csak ők láttak. Két dolog is meglepett. Az egyik, hogy miért kellett a televízió nézőinek végig­hallgatniuk egy olyan film­ről szóló vitát, amit még nem ismernek. A egyik részvevő ugyanis percekig azt állította, hogy a film egyik lányszereplője túl ko­rán ment el 'este málnázni új fiúismerősével. A másik meglepetést az a képsorozat Az úttörők virágcsokrok­kal köszöntik az öregeket. vasták Varga Károly or­szággyűlési képviselőnek és dr. Kádár Róbertnének, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőjének üdvöz­lő táviratát. Harminc öreg lakója van az új szociális intézmény­nek. Délelőtt 10 órától este 6 óráig kényelmes, meleg helyiségek várják őket és naponta friss ebéd, melyet a helyi vendéglőből hoznak. Ebéd után olvasgatnak, kártyáznak, beszélgetnek. — Hogy érzik magukat? — Nagyon jól, nagyon jól. Köszönjük, köszönjük szépen. Hálás szemmel néznek mindenkire, »mindenki se­gített bennünket■« — mond­ják —, remegő kezüket szívükre teszik, így is ki­fejezve érzésüket. Akik megbetegednek, azoknak házhoz viszik az úttörők az ebédet. Ellátják őket, vizet visznek, befűte- nek, kitakarítanak. Valóban, öregekről így még nem gondoskodtak so­ha. Horányi Barna r D ensőséges ünnepségen adták át tegnap me­gyénk harmadik öregek napközi otthonát Kadarkú­ton. A művelődési ház folyo­sóján egyenruhába öltözött úttörők virágcsokrokkal várták az érkező öregeket. A Himnusz elhangzása után Kasza István, a pártszerve­zet titkára mondott megnyi­tó beszédet, majd az általá­nos iskola énekkara Ko­dály-műveket énekelt. Az ünnepi beszédet Cseh József, a járási tanács vb- elnöke tartotta. — Valamennyi társada­lomban fölmerül a kérdés — mondotta —, hogy mi legyen az öregekkel. A bur- zsoá társadalomban a csa­lád köteles gondoskodni ró­luk. Egy-egy alkalommal gyűjtést is indítanak, kö- nyöradományokat adnak ne­kik. A szocialista társada­lomban szervezetten gon­doskodnak azokról, akik a munkából kiöregedve tehe­tetlenekké válnak. A segé­lyek sok esetben kevésnek bizonyulnak. Azzal még nincs megoldva a napi el­látás, gondoskodás. A szo­ciális otthonok befogadóké­pessége korlátozott. Nem lehet minden öreget ott el­helyezni, és sokan nem is szívesen mennek idegenbe. Társadalmi szervezeteink megadtak minden segítsé­get, hogy létrehozhassuk az öregek napközijét. A helyi tsz példát mutatott a ka­darkúti öregek napközi ott­honának megszervezésében: harmincezer forinttal járult hozzá. Szocialista társadal­munk minden emberről gon­doskodik. A gyermekektől a legidősebbekig. Az ünnepi beszéd után a községi tanács vb-elnöke megköszönte a társadalmi szervezetek segítségét, és átvette az intézményt. Puskás István és özv. Széli Józsefné, az öregek napközi otthonának lakói könnyes szemmel, elcsukló hangon mondtak köszönetét »mindenkinek, aki nekünk segített«. Az ünnepély végén felol­Megnyugtató válasz Az ügyetlen felszolgáló a vendég ruhájára önt egy adag paprikást. — Jaj... Mit csinált! Ki lehet ezt venni? — Egészen jól... Már tíz lépésről is. * * * Az új asszony főz Megnősült az agglegény. Fiatal felesége buzgón főz, a szerelmes férj nagyokat nyel. de eszik. Egyik nap azonban kifakad: — Drágám, ez mégiscsak sok, mindennap pörköltet főzöl! — Szivecském — búgja az asszonyka — , mit csi­náljak, akármit főzök, a végén mindig pörkölt lesz belőle. * * * A borissza védekezése Lajos barátom szereti az italt. Valaki megdorgálja, miért iszik annyit. — Én ugyan nem iszom sokat — védekezik. — Legföljebb egy üveg bort. Ha megittam, szinte új em­ber lesz belőlem, s az is megiszik egy üveggel. * * * A tétet előre be kell tenni Kovács és Nagy leülnek kártyázni, pénzük azonban nincs. Megegyeznek, hogy pofonba játszanak. Kovács elkezd osztani, Nagy pe­dig feláll, s leken neki egy hatalmas pofont. — Mi az? — ordít fel Kovács. — Még nem nyer­tél! — Nem, de én a tétet előre be sízoktam tenni. — kjh — * • • Egy férfi kalapáccsal és újsággal a kezében leült a folyó partjára. — Mondja, kérem, mit csinál ön itt? — szólítja meg csodálkozva az egyik járókelő. — Üjság segítségével ha­lászom. — S hogyan csinálja ezt? — Egyszerű a dolog: az újságot a víz fölé tartom, a halak kíváncsiak, el akarják olvasni, kidugják fejüket a vízből, s ekkor én kalapáccsal fejbe kólin- tom őket. — És sokat fogott már ezzel a módszerrel? — ön a tizenkettedik. * * » Két ismerős találkozik: — Mit csinálsz mosta­nában? — kérdezi az egyik a másiktól. — Memoárjaimat írom — feleli a másik. — Nem jutottál el még addig, amikor 200 forintot adtam kölcsön neked? » * * Bemard Buffet francia festőművészt felszólította Hugh Hefner, a világszer­te híres és hírhedt Play­boy című képeslap szer­kesztője, hogy fesse meg Ádám és Éva ^lakját a lap számára. _ A mennyországban, a b űnbesés előtt vagy után? _ kérdezte a festő. — Nem! Közben! Somogyi Néplap Az MSZMP Somoijv megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség? Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19, 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Karosvár, Latinka S. u. 2. Telefon t5-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi nostahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra \2 FK Index: 25067. Készült a Somugv megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca S. Ebéd közben.

Next

/
Thumbnails
Contents