Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-17 / 245. szám
SOMOGYI NÉPLAP 10 Vasárnap, 1965. október 17, Tála megyehatáron SZIGET A VIHARSAROKBAN utóbbi szektort a modern gőzfürdő épületével együtt a tavasszal adták át rendeltetésének. — A fürdő minden létesítményében ott a lakosság munkája is — mondta a tanácstitkár —, o tervezéstől az építkezés szinte mindegyik mozzanatáig. MILYEN MÓDSZERREL? »Emlékezzünk az király végházárul, Körös mellett az Vég-Gyula várárul...« (Históriái ének az 1560-as évekből.) »Járási jogú város, a régi Fehér-Körös ágai mellett, 4 km-re a román határtól... Húsipar, harisnyagyár, tejpor- gyár ... Kórház... Régi alföldi város ... síb.« Hasonlókat olvasni a lexikon száraz, lakonikus adatai között. Gyuláról is meg jó néhány alföldi kisvárosról is, amiket szinte el sem képzelhetünk, poros gömbakácok szegélyezte főtér, konflisok, és századeleji vendéglő nélkül, ahonnan egykor Cseörgheő Csulí mustrálta — söre habját lefújva — a fa- kirrá soványodott csugari proletárokat. Pedig Gyula más. Sziget a viharsarokban. Szerencsés sziget: természeti adottságai, népe, vezetői révén. LOKÁLPATRIÓTÁK Első elgondolkoztató emlékem a gyulaiakról diák- koromi: néhány búb a fejemen. Abból az alkalomból, amikor gyulai illetőségű pajtásaim bosszantására egy kaján gondolat csiklandozta bennem a nevetést. Kétségbe vontam ugyanis, hogy Gyula város és hogy emeletes házainak száma több lenne kettőnél, de azok közül is legalább az egyik biztosan templom... Azóta is sokat töprengtem, mi fűtheti ezeknek az embereknek a lokálpatriotizmusát, amely ma is él, és talán erősebb, mint valaha? Bárki meggyőződhet róla: egészséges, tiszta gyökerekből, a szülőföld, a hagyományok szeretetéből; internacionalizmusból, lelkes cse- lekvők~szségből táplálkozik ez az érzés. Megértésben aktív társadalmi akcióegységben ál huszonötezer lelkes lakossága: magyarok és románok. Egyetlen szívfájdalmuk a megyeszékhely; ugyanis 1950-ig itt volt, majd Békéscsaba lett Békés megye központja. Ebbe nehezen törődnek bele, s egy kis elfogultsággal, egy kis irigykedő nosztalgiával mondogatják lép- ten-nyomon, hogy »persze, Csaba fejlődik, épül, iparosodik; persze, mert Csaba közelebb van Pesthez ...« Kuncogtam magamban, mert eszembe jutott, hogy amikor átutazóban a megyeszékhely főterén kollégákkal, ismerősökkel összefutottam, s elmondtam, hogy nem, nem Csabára jöttem, hanem Gyulára készülök, mintha egy pici üröm csöppent volna a találkozás örömébe. »Persze —, mondták enyhe iróniával —, Gyula fürdőváros..., várjátékok meg idegenforgalom ... Gyulát ajnározzák. Az elvtársak, ha lejönnek a fővárosból, csak akkor szállnak meg itt, a Csabában, ha Gyulán már nincs hely.. .« ESTI FÉNYEKBEN Hosszan nyújtózó gesztenyés, árnyas út vezet Gyulán az állomásról a város szívébe. Esténként neonfényben hömpölyög a sétálók folyama itt, a jobbára keskeny utcákon. A kivilágított üzleteknek csaknem mindegyike önkiválasztó, ön- kiszolgáló. MNB-saroképület, bejáratánál ötnyelvű tájékoztatószöveg. Tőle jobbra és balra is fényárban úszó kirakatok a boltok, szaküzletek, s előttük hullámzanak a sétálók sorai, mintha minden helybéli, az egész város ide jött volna ki ezen a langyos szeptember végi hétköznap estén. A higanygőz kékes párájában most ismerős tekintetek mosolyognak vissza. Karcsú, madonnaszemű tanárnő kíséretével egyosz- tálynyi kaposvári diák (kicsi a világ!...) a Munkácsy Gimnáziumból, ötnapos tanulmányi kiránduláson járlett. Csend, viliódzó fények, fűzfák és hidak. A zongora is elhallgatott. Furcsa ez a csend, ez a különös hangulatú terasz. Japán témájú színesfilmekben éreztem hasonlót meg műtárgyak képeit szemlélve, mintha nem is Európában, hanem egy tóparti lampionos teaház balkonján lennék... »Ééésti Hírlaaap!... Et- találatos lotóóban...« Itthon vagyunk... HAGYOMÁNYTISZTELET... Keskeny, macskaköves meg széles korszerű utcák. Sétányok, terek és sok, sok virágzó park, egymással szépségversenyben. (Gyüla — kiemelt városként — a mintegy kétszázezer forintnyi társadalmi munka mellett költségvetéséből évi négy milliót költ parkosításra. Épületei között azonban kevés az új, modem vonalú. Ezek érdekes ellentétei környezetüknek. Régi házacskák guggolnak itt vastag falú, ódon műemlékek tövében, hol a falakon táblák jelzik a kor, a stílus sajátosságait. Másutt — mint Erkel szülőházán is —, neves alkotók emlékét idézi a felirat, hiszen nemcsak történelmi, hanem művészeti hagyományait és Jókai, Ady, Petőfi, Bródy Sándor, Móra Ferenc nevéhez fűződő irodalmi emlékeit is buzgón ápolja ez a város. Még lakói büszke önérzete is nemes hagyományokat őriz. Tegnap este a kastélyparkban sétálva elérti tárult kékfestő hátteréből a középkori vár gótikus sziluettje A látvány egy régi történetre emlékeztetett. Utánalapozva, mohón faltam a sorokat, egy ismeretlen szerzőnek, föltehetően a vár vitézének a verses remekét; Szép ének a katonákról (Cantio dé militibus pulchra) címmel, a gyulai vitézeknek egy kalandos portyázásáról az 1560-as években. Kerecsényi várkapitány uram zsugori, gyáva és pökhendi ember volt, — erről tudósít a hislóriás ének —, s mikor egy alkalommal a vitézek rég nein látott hópénzüket követelték, ő gúnyosan letorkolta őket Az önérzetükben sértett katonák közül százötvenen, kapitányuk nélkül portyára indultak, és megütköztek egy sokszoros túlerőben levő török csapattal. Visszavonulva sok török levágott fejével és hetvenöt halott társukkal tértek vissza a várba. De megmutatták — virtusból, önérzetből —, hogy nem gyávák, hogy mennyit ér, mire képes a gyulai vitéz... Négy évszázad távolából is él, nemesen lobog a hagyománytisztelet és az a »majd mi megmutatjuk« — virtus a gyulaiakban. Előnyére a városnak é* lakóinak. ...ÉS TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS Mai vezetői nagyrabecsü- lik Gyula népét Okkal és joggal. ötvenhéttől a város nagyobb iramú fejlődésének lendületében — 25 millió forintos költséggel — megvalósították a városi fürdőkomplexum fölépítésének első ütemét S öt évvel később az óriás kastélypark közepén két mélyfúrású kút- ból hét szabadtéri, majd újabb két év múlva már egy fedett sportmedencében is ott gőzölög az erős teaszínű vasas gyógyvíz. A medencék, az öltözősorok, az új gőzfürdő körül mindenütt utak, sétányok, friss parkírozás. Huszonötmillió forint: hétmillió állami támogatásból és tizennyolcmillió a helyi erőkből, vagyis a községfejlesztés, á költség- vetés összegeiből s a lakosság társadalmi munkájából, forintjaiból. Hogyan, nündezf és még sok más egyebet is egy huszonötezer lakosú alföldi kisvárosban? Az ódon tanácsházépület egyik irodájában, dr. Vidó Istvántól, a városi tanács titkárától vártam a választ erre a kérdésre. Dr. Vidó középkorú férfi, régi vezetője a. városnak. Komoly, elmélyedő típus. Amíg átgondoltan és pontos adatokkal az utóbbi évek tapasztalatait idézi, kétszer is kihűl csészéjében a feketekávé. Beszélgetésünk alkalmával mindenekelőtt megtudtam, hogy a fürdő gondolata nem új. Negyvenkettőben már furatott egy kutat a parkjában gróf Wenckheim, a kastély, ura ám a fürdőépítés később sem halad előre, öt- venhétben aztán végkép elfogyott a lakoság és a vezetők türelme. Felhívás tanácsi határozat született —; »Nem várunk tovább, megcsináljuk saját erőből/« — monták a gyulád ak. És megcsinálták. Az első nyáron félmillió forintért vásároltak a kibocsátott 10—100 forintos fürdőjegyekből, és az öt ér alatt — nyaranként — két és fél millió forintot érő társadalmi munkát végzett a teljesen elhanyagolt park felújításában. rendezésében, a földmunkáknál és az építkezésen a város lakossága. (A városrész parkosításán, virá- gosításán kívül!.) A párt, a tanács és a népfront irányításával a diákok és naponta délután 5 órától a város apraja-nagyja: üzemi dolgozók, alkalmazottak, értelmiségiek és háziasszonyok százai és ezrei felváltva, szervezett csoportokban ástak, kubikoltak, és végezték a culágermunkát az építkezésen. S aki nem jöhetett, megváltotta pénzen munkáját, mert senki nem akart lemaradni. Amikor az első két medencét felavatták, mindenki sorra »lefü- rödte« pénzbeli hozzájárulását, s újra elindultak az emberek öt óra utáni társadalmi műszakra az épülő új medencékhez; öt éven át, és még azután is, a Wenckheim- féle műemléklovardából »átszabott« fedett versenyuszoda alapozásához. Ezt az nek erre. Az első impressziók közé tartozik egy városban a vendéglátóipar néhány »egysége« is, ahová betér az idegen. Jó érzés leülni itt a kedves, hangulatos pincevacsorázóhelyen; kis cukrászdában vagy a váiv presszóban; kerthelyiségben vagy az első osztályú zenés presszóban. Ez Gyula új büszkesége, két hete nyílt meg. Kalauzom, a helyi gimnázium tanára illő áhítattal vezet be ide. Tényleg nagyon szép hely, fényezett, diófa-burkolatú falakkal, szupermodern ' berendezéssel és egy romantikus »szúnyogetetőnek« becézett terasszal a Körös felett... (A kávé mellé vizet is hoz a felszolgáló. Ez is helyi kuriózum lehet, másutt, vidéken hasonló figyelmességet még nem tapasztaltam.) Ucsörgünk a Körös teA gyulai vár Közép-Európa egyetlen megmaradt alföldi téglavára. Hogyan sikerült tartósan általános megmozdulásra ösztönözniük az embereket? — Tulajdonképpen mi csak meghirdettük a tanács határozatát, ami a lakosság együttes óhaja is volt Az» után már jöttek, csak be kellett osztani a csoportokat... És bíztak az emberek a saját erejükben, a város erőiben... Mit mondjak? Bejön hozzám például egy maszek lakatos: »Nyugaton jártam, és ott láttam, hogy emeletes csúszdákon szánkáznak lefelé a vízbe a strandólók. Megszervezném én a többieket, hadd csináljunk olyat itt is...« Nekilódultak akkor a maszek kisiparosok és megcsinálták a csúszdát. S lehetne sorolni még a tippeket, a megvalósított ötleteket. A kollektív bizakodás, a fürdőépítési akciók a^ embereket, az emberek a város képét formálták. A fürdő meg nyaranta tömegeket vonzott. Százezrekben mérhető az idények forgalma a megyéből, az országból, s újabban külföldről is. A mostani nyáron mintegy harmincezer turista maradt a városban több napon át — Persze, gondunk még az elhelyezés. Jelenleg épül, hatvanhatban be is fejeződik egy mikro-hotel, egy túrista- szálló meg egy érterem; tervezik a gyógyrészleget is, ez kb. hatvanhétben készül el. A távlati elképzelések? A nyolcadik vagvis egy szabadtéri hullámmedence felépítése; fürdőszállók és a SZOT 500 személyes gyógyszállójának a felépítése. Itt... A piros ceruza pontot hagy a fűzöld térképsávon. VÁR JÁTÉKOK Gyu'a nemcsak fürdőváros, kulturális központ is. Erre kötelezik adottságai, hagyományai mellett az a misz- ezió is, hogy »valamit a fürdésen kívül is kell adni...« az ideérkezőnek. Így azután a fürdőépítéssel egyidőben gondoskodott Erkel városa új zeneiskoláról és koncertteremről, könyvtárat korszerűsített és legutóbbi programjában szerepeltek a többi között az Erkel Diákünnepek (keszthelyi mintára) és három országos vándorgyűlés mellett az Eszperantó Nyári Egyetem meg két év óta az országos hírű gyulai Várjátékok is. Ennek a tapasztalatairól Miszlay Istvánnal, a békéscsabai Jókai Színház s egyben a játékok rendezőjével beszélgettem. Több országos lapban olvashattuk, hogy a Várjátékok külföldi, elsősorban krakkói, varsói, dubrovnyiki tapasztalatok és a restaurált gyulai vár sajátos »local va- leur«-je, lehetőségei alapján születtek meg. Hogyan értékeli a rendező a mostani, azaz sorrendben már a második idényt? — A tavalyi bemutató, az Hernani kísérleti év, az idei kulcsév volt. Ezzel kellett bebizonyítani a gyulai Várjátékok életképességét. Ügy érzem, ez sikerült... Mind a tizenhat előadást megtartottuk — csodálatosképpen eső nélkül(!)—; százszázalékos telt házakkal, ebben az elbűvölően szép várszínház-miliőben ... Sárközi Dózsa drámájának a kiválasztásakor is nemcsak a darab unikumjellege, hanem az egészséges romantikakeresésé, a történelmi múlt idézése is vezetett bennünket. A Dózsa- előadás — a Nemzeti Színház és hét vidéki színház művészeinek az előadásában — ismert és elismert hibái ellenére Is jelentős művészi előrelépés volt. Országos érdeklődés nyilvánult meg iránta, a Várjátékok iránt, mind a várszínház látogatói, mind a szakmabeli közönség és az országos sajtó részéről. Ügy érzem, a gyulai várszínház — bizonyított. — Miért hiányzik a zenés mű, dalmű, opera a várjáté- kok repertoárjából, vagy talán vannak erre elképzelései? — Ügy tudom, Európában eddig egyedül a varsói elő- várban, a Barbs tanban játszottak operát. Mi több okból nem vállalkozhatunk erre. Egyrészt nagyon költséges. másrészt az operaelőadások sajátos nyári arculata — Szegedé . .. Sok szép, várban játszódó darab van, ezekkel szeretnénk foglalkozni s az itteni sajátos környezet, a gyulai várszínház kamara jellege — ami engem mindig Shakespeare Globe-jára emlékeztet —, ilyen, prózai műveket kíván. — Mi lenne a jövő nyári program? — Mindenképpen két darabot mutatunk be. Az egyik a Néma levente már biztos, a másiknak a Hamletet szeretném, Darvas Ivánnal a címszerepben ... Vagy ha ez nem megy, a Czillei és a Hu- nyadikat vagy Bajza Jenő kevéssé ismert drámáját, a Zách Klárát. — Tervezi-e az öt évvel ezelőtti magyarországi ősbemutató kaposvári rendezése után Gyulán is színpadra vinni a Cid-et? — Nem, ezt semmiképpen sem, a darabot azóta már a Körszínház is bemutatta. Ellenben változatlanul nagy szeretettel gondolok Kaposvárra és a kaposváriakra, hiszen annak a színháznak és annak a közönségnek köszönhetem, hogy a Cid bemutatásával elindulhattam... Annak a városnak is köszönhetem, hogy ma várjátéko- kat rendezhetek Gyulán. S a várjátékoknak — egyik irodalmi hetilapunk elemző megállapítása szerint — talaja van, tehát érdemes folytatni ... • • • Gyula valóságos sziget. Szerencsés, gazdag, kincsekkel teli sziget a Viharsarok sarkában. Legutóbbi adatai öt éve kerülhettek bele a lexikonba, öt év — öt röpke mozzanat a változások mennyiségi folyamatában, mégis, ha valaki csak egy napot tölt ebben a városban, érezheti, öt év óta is menynyire hiányos lett a lexikon Gyula címszavánál... Hát még ha a változások minőségi ugrásait is tükrözhetnék a lexikális adatok! Wallinger Endre A Tapsonyi Gépjavító Állomás több éves gyakorlattal rendelkező esztergályosokat, maróst, Diesel-motor szerelésében jár:: szerelőket, lakatosokat fölvesz. Jelentkezés a gépjavító állomás igazgatójánál. Fizetés megegyezés szerint. Két család részére szolgálati lakást biztosítunk. (3355) A legszebb 100 fajta rózsaújdonság között válogathat! BOKORRÓ/8ÁK, BABA RÓZSÁK FUTÓRÓZSÁK. DÍSZCSERJÉK, ÉVELŐK. Kérjen ár-egyréket! Haladáa terme iőaziWet kezet. Újszeged, Bérkert n 119. (6603)
