Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-17 / 245. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Vasárnap, 1963. október 17, Nem is meglepetés Még nem is olyan régen, ha szó esett a megyei labdarúgó-baj­nokságban szerepló Marcali Hort- véd csapatáról, az »illetékesek« is elintézték egy kézlegyintéssel. Az 1965. évi bajnokság kezdete előtt az volt a vélemény erről a csapatról, hogy menthetetlenül ki­esik. Nincs ugyan még vége az idei bajnokságnak, azt azonban már leszögezhetjük, hogy az M. Hon­véd az egyik legjobb középcsa­pat, amely hétről hétre nagyszerű eredményekkel rukkol elő. Hogy csak a legutóbbit említsük, Ka­posváron legyőzte a K. Dózsát, s ezzel végképp elütötték attól, hogy bajnoki álmokat szövöget­hessen. A Marcali Honvéd labdarúgói nagyszerű játékkal lepték meg a múlt vasárnap Kaposváron a K. Dózsát. Felvételünk az egy héttel ezelőtti mérkőzés egyik izgalmas jelenetét ábrázolja., A siker egyik kovácsával, Bors­fái Géza edzővel beszélgettünk nemrégiben. Elmondotta, hogy i jó eredmény nem a meglepetés- rovatba könyvelhető el, hanem a céltudatos munka gyümölcse. — A Honvéd Sportkör elnöksége minden föltételét megteremtette ' annak, hogy a sportágai! csapa­tai zavartalanul dolgozhassanak. (Nemcsak a labdarúgók szerepel­nek jól, hnem például az M. Hon­véd kézilabda csap a ta is előkelő helyet foglal el a megyei bajnoki táblázaton.) Sikerült megvívnunk a nehezebbik harcot is. Marcali­ban »-idegen-« volt a mi csapa­tunk. Manapság a marcaliak már ugyanúgy szurkolnak nekünk is, mint a Vörös' Meteornak. Azt, hogy most vasárpap Böhönyén játszik az M. Honvéd, nem oda kell könyvelni, mint pár évvel ezelőtt. Mi is korszerűsítjük pá­lyánkat, és azt szeretnénk, ha Marcaliban nem egy, lianem két jó labdarúgópálya lenne. Ezért lesz a mai mérkőzésünk Böhö­nyén — mondotta Borsfái Géza. Ügy mondják, hogy »könnyű« egy honvédcsapatnak. Aki azon­ban ismeri a Honvéd sportkörök életét, az merőben mást állít. A marcali fiúk becsülettel teljesítik szolgálati kötelezettségüket. Mel­lette szabad idejükben sportol­nak, mert tudják, hogy a sport edzi, erősíti testüket, felüdít a nehéz szolgálat után. Ügy fest, Marcaliban most a helyére tettél! a sportkört. Nem sztárokat nevelnek, hanem becsü­letes sportolókat, s ez a munka az eredményekben is tükröződik. Azt, hogy a bajnoki táblázatokon előkelő helyen találjuk a Marcali Honvéd csapatait, egy csöppet sem meglepetés. Budapesti tudósítónk jelentése: II Vasas ökölvívói nyerték a rangadót Szombaton este a Sportcsarnok­ban élénk érdeklődés mellett bo­nyolították le az ökölvívó NB I B rangadóját. A rangadó részvevői a Vasas és a Kaposvári Dózsa rászolgáltak a bizalomra. Érde­kes, magas színvonalú mérkőzé­seket láthattak a nézők. Különö­sen a Nagy Zoltán—Tóth talál­kozó nyomán csattant fel gyakran A vártnál jobban szerepel a K. Vasas férfi asztalitenisz-csapata a taps és méltán. A valamivel egységesebb — egész sor váloga­tott versenyzőt felvonultató — budapesti piros-kékek végül is kiharcolták a győzelmet. Bár a nehézsúlynak mérkőzését a ka­posvári Fehér sérülése miatt csak november 25-én bonyolítják le, ez azonban már nem befolyásol­hatja a Vasas győzelmét. A ka­posvári csapat jó benyomást kel­tett veresége ellenére is. Vasas-K. Dózsa 11:7 Tizennyolc mérkőzésből 13 pont. Ez a Vasas asztaliteniszezőinek eddigi mérlege. Nem rossz telje­sítmény egy újonctól. Az idény kezdetén sokan biztos kiesőnek tartották a Vasast. Most úgy fest, hogy a Balázs, Ivusza, Nagy, Rák, Kiss összetételű csapat összegyűj­ti a bennmaradáshoz szükséges pontokat. (Három csapat esik ki az NB I-ből.) A neheze persze még hátravan, mert a kieső jelöl­tek tíz körömmel kapaszkodnak a bennmaradáséri. Az asztalitenisz NB I állása: Légsúly: Junghaus a 2. menet­ben döntő fölénnyel nyert Zsiga ellen. 2:0. Harmatsúly: Papp Tibor ellen Babai a 2. menetben feladta. 4:0. Pehelysúly: Nagy Zoltán a nap mérkőzésén pontozással győzött Tóth ellen. (Nagyot kétszer meg­intették!) 6:0. Könnyűsúly: Szalóki pontozásos vereséget szenvedett Sutától. 6:2. Kis váltósúly: Varga—Tóbi dön­1. VM Közért 2. BVSC 3. V. Meteor 4. Aknamély. 5. Bp. Spart. 6. P. Ércbány. 7. Csepel 8. Bp. Postás 9. K. Vasas 10. BRESC 11. Szeged 12. Egyetértés 13. PEAC 14. Egri D. 18 17 1 - 278:82 35 18 16 1 1 269:91 33 18 15 1 2 247:113 31 18 10 5 3 201:159 25 18 11 2 5 209:151 24 18 11 1 6 200:160 23 18 6 3 9 184:176 15 18 7 1 10 148:212 15 18 6 1 11 171:189 13 18 4212141:21910 17 4 1 12 136 :204 9 ,i 17 3 2 12 119:221 8l 17 2 2 13 109:231 6II 17 - 1 16 6:272 1 I tetten. 7:3. Váltósúly: Szabót a 3. menet­ben sorozatos szabálytalanság miatt leléptették Papp János el­len. 7:5. Nagy váltósúly: Körösi pontozás­sal győzött Alföldi ellen. 9:5. Középsúly: Sashalmi pontozásos vereséget szenvedett Dunajetztől. 9:7. Félnehézsúly: Edőcs ellen Var­ga a 2. menetben feladta. 11:7. Megyei labdarúgó­baj nokgág II. osztály ÉSZAKI csoport 1. B.-boglár 22 18 2 2 67:19 38 2. Zamárdi 22 17 1 4 65:19 35 3. B.-fenyves 20 13 3 4 58:26 29 4. Fonyód 21 12 5 4 43:21 29 5. öreglak 21 9 4 8 41:34 22 6. Ordacsehi 21 4 8 9 34:37 20 7. S.-szentpál 22 9 2 11 38:55 20 8. B.-szárszó, 21 7 4 10 27:37 18 9. Buzsák 21 7 3 11 36:50 17 10. B.-lelle 21 7 3 11 29:45 17 11. B.-szemes 21 6 2 13 21:48 14 12. B.-kiliti 21 3 2 16 23:49 8 13. B.-keresztúr 20 3 1 16 21:58 7 KÖZÉP CSOPORT 1. K. V. Lobogó 20 17 1 2 81:23 35 2. K. Építők 21 14 3 4 52:26 31 3. Karád 21 11 4 6 43:41 26 4. Somogysárd 21 10 5 6 56:37 25 5. Gölle 21 9 7 5 39:27 25 6. Somogyj ád 21 9 6 6 44:36 24 7. K. Spartacus 20 9 3 8 35:30 21 8. K. Barneváll 21 9 2 10 40:47 20 9. Nagyberény 21 8 3 10 30:37 19 10. Juta 20 7 5 8 32:40 1? 11. Adánd 21 4 5 12 31:56 13 12. Kaposfő 20 4 3 13 23:64 11 13. Andocs* 24 1 1 22 14:53 3 * Visszalépett. DÉLI CSOPORT 1. S.-tarnóca 21 14 4 3 69:24 32 2. Kadarkút 21 14 3 4 69:31 31 3. Heresznye 21 13 2 5 55:27 28 4. Kastélyosd. 20 11 3 6 43:31 25 5. Homoksztgy. 20 7 6 7 36:43 20 6. Berzence 20 8 3 9 37:55 19 7. Cs.-visonta 19 6 6 7 35:47 18 8. Vése 20 6 5 9 26:40 18 9. Kutas 20 5 3 11 32:43 15 10. BöUSnye 21 5 4 12 39:63 14 11. S.-udvarhely 21 4 3 14 28:35 11 12. Bolhás 21 3 3 15 34:76 9 LEGŰJABB A Hídépítők csapatának kéré­sére a mai NB I osztályú női asztalitenisz-mérkőzés nem 8.30 órakor, hanem 11 órakor kezdő­dik Kaposváron, a Berzsenyi Dá­niel Általános Iskola tornatermé­ben. Beszélgetés Jávor Pállal, az egykori somogyi labdarúgóval Amikor a múlt szerdára K. Hon­véd—Dunaújvá­rosi Kohász mér­kőzést hirdettek a falragaszok, sokan azért lá­togattak ki a Kinizsi-pályára, hogy láthassák a népszerű duna­újvárosi csapa­tot, amely már féli-meddig NB I-esnek vallhatja magát. Az ezer­főnyi nézőből az idősebb generá­ció azonban más­ra is kíváncsi volt. Jávor (Ja- kube) Pálra, a dunaújvárosiak edzőjére. A fia­talok nem, vagy legföljebb hírből tudják, hogy va­lamikor a So­mogy FC legen­dás hírű közép* csatára volt Ja- kube Pál, aki nem akármilyen sikerrel kergette a kerek bőrlab­dát a mostani Dózsa-pályán. Az 1930—31-es lab­darúgó-bajnok­ságban, az ak­kor második profiligában szereplő Somogy bajnokságot nyert, 108 gólt rúgott. Ennek a bajnokság­nak egyik fő részese volt a kö­zépcsatár Jakube, aki egymaga ötvennégyszer juttatta a labdát a Somogy ellenfeleinek hálójába. Ezt a bravúrt sem azelőtt, sem azóta nem sikerült senkinek vég­hezvinni a magyar labdarúgásban. Az akkori profiszellem nem en­gedte, hogy a tehetséges, akkor huszonnégy esztendős középcsa­tár a »-kis Somogybán« marad­jon. A Somogy FC vezetői Jaku- bet eladták az Üjpestnek. Jakube itt is gólrekorder lett. válogatott, majd később egyesületet változta­tott, s a Pozsonyi Bratislava csa­patában ért el szép sikereket. Azóta Jávor Pál hajszálai közé is belopakodott az ősz. Jakube Paliból Pali bácsi, »Jaksi bácsi« lett, aki miután szögre akasztot­ta a futballcipőt, a labdarúgók nevelését választotta élethivatásul. Nem is akármilyen sikerrel mű­ködik e téren! Tizenöt évig volt a Csepel edzője. A csapatot föl­vitte az NB I osztályba, és ott is helytállt a csepeli fiúkkal. Most a dunaújvárosiak régi vágyát váltja valóra, amikor az NB I- ből előbbre lép csapatával. Ehhez gratuláltak neki már előre a volt klubtársak, a régi ismerősök szer­dán délután a Kinizsi-pályán. Mi is fölkerestük, s kértük, feleljen kérdéseinkre. Szíves-örömest vá­laszolt. — Mikor is volt a Somogy FC játékosa? — 1928-ban »-kosztba« adott az Üjpest a Somogyhoz. Mint afféle pesti legényke, nem valami szí­vesen jöttem Kaposvárra, de hát profi labdarúgó voltam, azt kel­lett csinálnom, amit az egyesület akart. Hamarosan rájöttem, hogy nem is jártam rosszul. Kaposvá­Dunaújvárosi Kohász edzője. ron nagyszerű barátokra találtam a Somogybán. Szattyin, Saári, Morvái, Muráth, Velecz (Hull- mann), Miklósi, Gacsár meg a többiek igaz barátokká váltak. Jó kollektíva volt annak idején a második ligás Somogybán, ahol csak félig-meddig voltunk pro­fik, mert hisz pénz volt is meg nem is. De mindahányan szeret­tünk futballozni. Sportpályafutá­som egyik legszebb szakasza volt a Kaposváron eltöltött három esz­tendő, és nemcsak azért, mert amikor Kaposvárra kerültem, még csak huszonkét éves voltam. — Hogy volt az a bizonyos öt­vennégy gól? — Annak idején más volt a labdarúgás. Akkor még dominált a játék szépsége. Én megmon­dom, hogy mint szakoktató ma is igyekszem a labdarúgásnak ezt az eredetijét beleplántálni a játé­kosokba. Sajnos, az eredmények hajhászása olykor engem, a tré­nert önmagámmal állít szembe. Nemegyszer olyan taktikát va­gyok kénytelen kidolgozni, amely meghazudtolja előbbi szavaimat. Az idegenben való körömszakad­táig való védekezés, de még más mai taktikai eszköz is árt a fut­ball szépségének, az eredmé­nyességnek is. Ma elképzelhetet­len az, hogy egy csatár ötven­négy gólt rúgjon, akár csak az alacsonyabb osztályban is. Ha va­lakinek egy kicsit megy a gól­lövés, rögtön »-rendőrt« állítanák mellé, s ha kell, kíméletlen esz­közökkel is megakadályozzák ab­ban, hogy gólt szerezzen. A mi időnkben is őrizte a centerhalf a centert, de az más futball volt. Lehetne vitatkozni azon, hogy melyik a helyesebb. A mai idők mindenesetre reformokat köve­telnek. Ami azt a bizonyos ötven­négy gólt illeti, valóban rendkí­vüli volt. Akkor már együtt él-, tem a Somogy ötös fogatával. Nem kétséges, hogy a többiek áldozatot is hoztak azért, hogy én »gólkirály« legyek. Rám ját­szott a csapat. Nekem pedig ment. Persze azért, mert sport­szerűen éltem, s minden idegszá­lammal azon voltam, hogy beve­gyem az ellenfél hálóját. Sok olyan gólt rúgtam, mint most ez a Kerkai gyerek (aki beszél­getés közben nagyszerű gólt vá­gott a dunaújvárosi hálóba). Nem a »bombagólok« voltak az iga­ziak. — Valami különleges emlék ma­radt-e Pali bácsi életében Kapos­várral kapcsolatban? — Tengernyi. Még ma is élnek emlékezetemben az akkori sport­vezetők, akik nem kevés áldoza­tot henztak, hogy a Somogy ott lehessen az akkori legjobbak kö­zött. Sok-sok kellemes emlék a fiatalkori labdarúgóévekből és egy »kellemetlen«. Hadd meséljem el ennek történetét. Ez is az utolsó évben, 1931-ben játszódott le. Ak­kor, amikor már a VÁC (Városi Atlétikai Club) elleni mérkőzésre készülődtünk, az volt a kérdés, hogy az addigi 97 gól után be­rúgjuk-e a századikat. Én hama­rosan két gólt lőttem ezen a meccsen, tehát következhetett az a bizonyos századik. Mondtam, a fiúk rám játszottak. Mindenáron azt akarták, hogy én legyek a századik gól szerzője is. A VÁC kapusa azonban mindent védett. Kétszer a kapufa mentett. Végül az azóta megboldogult Gacsár rá­szúrt egy labdát, és# megrezdült a háló. Tehát Gacsár rúgta a századikat. Utána még én egyet, így 4:0-ra nyertünk. A mérkő­zés végén a közönség önfeledten ünnepelte a századik gól szerző­jét, Gacsár Imrét, aki az egész idényben talán öt gólt rúgott. Én meg lehorgasztott fejjel ültem a klspadon. No de az »ezerfejű cé­zár« üyen volt, ilyen most is, és ilyen lesz a jövőben is . .. — Mit üzen a kaposvári labda­rúgás barátainak? — Látszólag megszakadtak kö­zöttünk a szálak, de én mindig büszkén emlegetem a kaposvári három esztendőt. Nemegyszer el­mondtam, hogy innen indult el pályafutásom. Egy kicsit tehát mindig kaposvárinak éreztem ma­gam, és mindenkor figyelemmel kísértem a somogyi iabdarúgó- sport fejlődését. Együtt szomor- kodtam, s együtt örültem a ka­posváriakkal, még ha több száz kilométer választott is el olykor bennünket. örömmel állapítom meg, hogy a kaposvári labdarú­gás feljövőben van. Ha a K. Honvéd így játszana a bajnoki meccseken, mint most ellenünk, akkor jövőre NB I B-s csapata lehetne Kaposvárnak, s nem is akármilyen. Én bízom a »legnép­szerűbb« csapat, a Kinizsi jövő­jében is. Morvái Gusztiék mond­ják, hogy jó itt az anyag. Aztán látom, hogy hány nagy egyesü­letben futballoznak volt kapos­vári játékosok. Én azt kívánom, lépjen előbbre a kaposvári lab­darúgás. A város sportvezetői ta­lálják meg a módját annak, hogy a legtehetségesebbek a somogyi színeknek szerezzenek hírt, meg­becsülést. Legalább olyat, mint annak idején a mi időnkben. Kovács Sándor Jávor Pál, a Együtt a régi harcostársak. Balról jobbra: Avar (Auerj, aki az Üjpestben klubtársa volt Já­vornak; Jávor (Jakube) Pál; a háttérben Kosaras, majd Muráth és Morvái, a Somogy volt labdarúgó-játékosai. JÁTÉK kJ VÁSÁRl. 40 százalékos árengedmény október 18-tól november 6-ig a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat kaposvári, barcsi, nagyatádi, fonyódi, siófoki és balatonboglári szaküzleteiben. Kedvező vásárlási alkalom! (5600) Fogy. ár: Enged­mény: PVC csipogó 7,50 11.— 40 % PVC laibda 37,50 40 % Marika baba 230.— 40 «A, Néger baba 74.— 40 % Műanyag teke' 32.— 36.— 40 % Hemyótalpas vontató 160.— 170.— 40 o/o Lendkerekes repülő 29,50 40 0/„ Diafilm. 8.— 18.— 40 % Sportszerek: Fogy. ár: Enged­mény: Szelepes belső 20,10 40 % Motoros bőrsapka 200.— 40 o/o Optimit teniszlabda Romi- és magyar kártyák, 15.— 40 o/o minden ár 30 o/o

Next

/
Thumbnails
Contents