Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-17 / 245. szám

S O M O G Y i NÉPLAP 4 Vasárnap, 1965. október CT, AZ KjLMO »KIKAiüZ K&KKPÉN| Helyzetkép a Barcsi Fűrészüzem csurgói telepének korszerűsítéséről Mint ismeretes, a Csurgói Faipari Vállalatot átadták a Barcsi Fűrészüzemnek. Az át­adáskor az Országos Erdészeti Főigazgatóság úgy döntött, hogy a csurgói telepet fejleszti. Hamarosan el is készült a fej­lesztés programja. 34 000 000 forintot irányoztak elő az üzem korszerűsítésére. Az ÉM Somogy megyei Ál­lami Építőipari Vállalat ez év júniusában munkához is látott. A fejlesztés első szakaszá­ban (két szakaszban végzik el a korszerűsítést) a ládaüze- met, a szociális épületet, a szivattyúházat, a porkamrát, a külső villanyhálózatot, a va­sutat, az utaltat, a csatornákat; a második szakaszban a lom- bosfűrészcsamokot, a parkett- üzemet, a szárítót, a lombos- fűrészcsarnotk por kamráját, a központi kazánházat, a szén salak tárolót, a fenyőfű- részcsamokot, a tmk- és se­gédanyagraktárt kell elkészí­teni, továbbá bővíteni kell az iparvágányt, és rendezni kell a terepet Nemrég a beruházó és a ki­vitelező képviselői koordiná­ciós értekezleten értékeltek íiz A ládaQzrm az tgytk legjelentősebb létesítmény les*. ahogy az eredeti terv előírta. A külső villanyhálózat átdol­gozása, sajnos, szükségessé teszi a belső villanyhálózat tervének módosítását is. A Barcsi Fűrészüzem fel­ajánlotta, hogy ad kölcsön farostlemezt az építőipari vál­lalatnak az ajtó- és ablaknyí­lások befedésére. Az ajánla­tot az építőipari vállalat elfo­gadta. Ezek alkalmazása le­hetővé teszik a belső vakolást. A beruházók azt kérték az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalattól, hogy gyorsítsa meg az építkezést, és 1967 helyett 1966-ban fe­jezze be az üzem korszerűsí­tését. Felajánlották, hogy a villanyhálózat módosított ter­vét idejében a vállalat rendel­kezésére bocsátják. Az építők vállalták, hogy az első szakaszban (a jövő év májusáig) elkészítenek több olyan létesítményt, me'yet a második szakaszban kellett volna megépíteni. Az első sza­kaszban tervezett 9,6 millió helyett 12,2 millió forint érté­kű munkát végeznek el. Ha az Építésügyi Miniszté­rium módosítja az eredeti ha­táridőt — mondták az építők, továbbá, ha lesz .kapacitás, — és ha időben megkapják az első és a második szakasz még hiányzó terveit, akkor jövőre befejezik a csurgói üzem korszerűsítését. *pül * vasút. Munkában a földgyalu. Szegedi Nándor eddig végzett munkát, és meg­vitatták a problémákat. VÁDAT EMELÜNK! I dézet Balogh Sándorné Kaposvár, Gyér utca 10. szám alatti lakos bejelentéséből: »Volt férjem, négy élő gyermekünk apja három napja jött meg az el­vonókúráról. Szokása szerint részegen ránk tört. Erőszak­kal behatolt a lakásba. és késekkel, kalapáccsal fölfegy­verezve nekem jött. Azt mondta, mindannyiunkat meg­öl. A nagyobbik fiam ellök­te .. .« Az asszony 1965. október 13-án panaszt tett a rendőrsé­gen, munkahelyének szakszer­vezeti titkáránál és az ő köz­vetítésével a szerkesztőségnél. Ugyanaznap este tíz órakor Balogh Sándor ismét ittasan tört be a család lakásába. Tán­torogva üvöltözte: — Most lehozom a padlásról az ásót, és kimegyek a temető­be. Kiások egy sírt, és hozok egy koponyát. Megmutatom nektek. Olyanok lesztek mind­annyian, mert megöllek ben­neteket. A segélyhívásra érkező rend­őrjárőr este fél tizenegykor őrizetbe vette Balogh Sándort. Másnap, 14-én déltájban sza­badlábra helyezték. A periratok: A Kaposvári Járásbíróság P. 24.303/1958—6. számú ítéle­tében arra kötelezte a Kapos­vári Sütőipari Vállalatot, hogy Balogh - Sándor fizetéséből minden hónap azonos napján 870 forintot vonjon le a gyer­mekek tartására. Az ítélet in­dokolásából: -A felek nem váltak el, azonban az alperes a keresetét elissza, gyermekei­ről nem gondoskodik.« Balogh Sándor azelőtt sem gondoskodott családjáról. A 870 forinton kívül az ítélet után sem adott semmit. Sói nagyon sokszor még azt is el­szedte és elitta! A Kaposvári Járásbíróság P. 20.217/1964/3. számú ítéleté­vel Balogh Sándorné Komáro­mi Margit és Balogh Sándor 1947. október 11-én kötött há­zasságát felbontotta. A Gyár utca 10. szám alatti közös la­kást kizárólagos hasz­nálatra Balogh Sándorné és a négy kiskorú részére biztosítja. Kötelezi Balogh Sándort, hogy a lakást harminc napon belül hagyja el. A lakás elhagyá­sáért kárpótlást nem nyújt. Az ítélet indoklásából: -A házas­felek talán csak fél évig éltek megértésben. Ezt követően a férj erősen italozni kezdett. Italos állapotban durván, go­rombán bánt feleségével, na­gyon sok esetben kékre-zöldre verte. Keresetének jelentős ré­szét elitta. Családját súlyos nélkülözésnek tette ki. Az is előfordult, hogy otthonukban feltörte a felesége által lezárt szekrényt, és elvitte Balogh Sándorné keresetét. Ezt a pénzt is italra költötte. Balogh Sándorné a családi béke meg­őrzése érdekében már számta­lanszor megbocsátott férjének, aki azonban nem akar és nem is tud változtatni magatartá­sán ...« Balogh Sándor a békéltető és az érdemi tárgyalásokon a sza­bályszerű idézés ellenére sem jelent meg. Alikor is ivott. A Kaposvári Járásbíróság B. 1275/1964/12. számú ítéletében bűnösnek találja, és öthónapi szabadságvesztésre ítéli Balogh Sándort erőszakkal elkövetett magánlaksértés és súlyos testi sértés kísérlete miatt A bűnjelként lefoglalt nagy­kés ott van a bíró asztalán. Balogh Sándor 1964. május 18-án — a válás után — Sió­fokon helyezkedett el. A Gyár jutok odáig, hogy majdnem nagyon rosszat teszek ... Az. emberek: A kefeüzem szakszervezeti bizottságának titkára: — Balogh Sándorné szorgal­mas, dolgos asszony. Mindenki tiszteli és sajnálja nálunk. Ma délelőtt a művezetője telefo­nált a rendőrségre. Azért is szívünkön viseljük a sorsát, mert ezen a tavaszon egyik nő­dolgozónk hasonló családi drá­ma miatt öngyilkos lett. Ne hagyjuk ezt is odáig fajulni, hogy a végső elkeseredés rosz- szat szüljön. A rendőrségi tanúkihallga­tásra váró munkatársak: — Nem értjük. Miért nem lehet lezárni ezt az ügvet? Miért kell gyötrődni ennek a családnak? Az nem lehet, hogy nincs törvény! Ha pedig van, akkor miért nem alkal­mazzák? Akkor már hiába tesznek igazságot, ha Balogh Sándor kiírtja a családját! Balogh Sándor állítólag a Zöldfa Borozóban szokott inni. A csapos először nem emlék­szik, a vendégek segítenek ne­ki: — Igen, most már tudom. Mindig ide rohan a család, ha a rendőrséget vagy a mentőket kell hívni... Az egyik vendég: — Hitvány, rongy ember Balogh Sándor. Ide már több­nyire mindig részegen állít be... Balogh Sándor tizenkét éves fia: — £n gyűlölöm ezt a része­ges Baloghot... Ha megnövök, sohasem engedem bántani anyát meg Erzsikét... Ez csak meglop bennünket... Sohasem fogom neki azt mon­dani: édesapám!... A nyomozó: — Éjjel fél tizenegykor vet­tük őrizetbe Balogh Sándort Most fél órája engedtem el. Könyörgött. ígéretet tett. Az Megállapították, hogy az 'építkezés eddig jól haladt. A ládaüzem már tető alatt van, a szociális épületnél az első emelet építése van csak hátra, készül a szivattyúház és a por­kamra födémé, idei vasútépí­tési tervét teljesítette a válla­lat. A télen azonban előrelátha­tólag nem _ tudnak olyan gyor­san dolgozni, mint ahogyan szeretnének. Ugyanis a laka­tosmunkákhoz nem kaptak megfelelő mennyiségű anya­got, nem érkeztek meg a nyí­lászáró szerkezetek sem. Ké­sést okoz a nemrég szükséges­sé vált tervmódosítás is. Ugyanis a külső villanyhálóza­tot egy újítás következtében maképp kell elkészíteni, mint A KETTŐS FŐKÖNYVELŐ AZ ÍRÓASZTALNÁL ÜL Csikvári Mihály főkönyvelő e vízvári Vörös Csillag Tsz iro­dájában. Éppen most készüli el az állatállomány statiszti­kai jelentésével Géppel gyor san megcímezi a borítékot, beleteszi a kitöltött űrlapot, és indulóban odaszól egyik munkatársának: — Küldjed el a mai pos­tával, hogy holnapra megkap­ja a járás. Átmegyek Bélavár- ra, ott is összeállítom a sta­tisztikát. Ha végeztem, igyek­szem vissza. Március óta szinte állan­dóan így jön és megy. Mind­Nyelvmfívelés — dalban „Vidd a cuccüt, és fne*i... Divat manapság szidni a magyar slágereket; a sablo­nos, banális szövegű -szer­zeményeket-« ellenszenvvel fogadja a közönség. Divat a tánczene, a dzsessz, a tánc­dal, gyártunk is jócskán be­lőle. A jobbakat szívesen hallgatjuk, de a gyártmány zöme selejt, mint az alábbi példa is mutatja. A hétfői ötórai tea egyik száma így kezdődik: -Vidd a cuccot, és menj ...« Először azt hittem, meg­ártott a fülemnek az ősz- sleji nátha, de amikor ref­rénként újra hallottam a bájos felszólítást, már nem kételkedtem.-Vidd a cuccod, és menj; vidd a könnyem, és menj..« stb. stb. Mit tesz egy szó? Nem hóbelevánc, nem pakk, még csak nem is hak- lipakli vagy netán csomag, hanem tömören, velősen, ki­fejezően: cucc. Három c és egy u, összesen négy betű. Minő bátor kezdeménye­zés ez a slágerszövegek kap­tafa nyelvezetében! A -szép a te szemed«, a-várok terád« édes-bús zson­gása, ó, hova lett?; az -Oly forró a szám«, az -Oly szép vagy megint ma este« meg­ejtő varázsa egy csapásra szertefoszlott e korszakalko­tót sejtető szó nyomán: cucc. Tehát •nem topogunk mi egy helyben a siágerszer- Zésben sem. Erőteljes lépé­sekkel haladunk a modern­ség felé. Bár tánczenénk még idézi néha az ötvenes évek nemes hagyományait, de a szöveg! Az már új: ne­künk, fiataloknak íródott, a merész kifejezés friss ifjúi lendületet jelez. Csak folytatása ne követ­kezzék hasonló stílusban, mondjuk így: -Fej! Tróge- rold el a cuccot, és lépj olajra« stb. stb. Mert az ilyen útszéli zsar­gon, jassznyelvi förmed- vény terjesztése nem illik a legtömegesebb fórumhoz. Ha pedig példának, kezde­ményezésnek szánták, leg­alább változtassanak a mű­sorrenden. Előtte ugyanis Lőrincze Lajos tartott elő­adást tájnyelvi szavaink szépségéről, színességéről... Novák Ferenc két szövetkezetben ő látja el a főkönyvelői teendőket. Nem­csak számszaki munkájáról, hanem beosztásának sajátos­ságáról ítélve is, kettős fő­könyvelő. Éppen ideje volt, hogy át­vegye Bélaváron a Hetedik Pártkongresszus Termelőszö­vetkezet ügyvitelének irányí­tását. Hogy milyen zűrzava­ros állapotok uralkodnak a nyilvántartásban! Gondoljuk csak el: közvetlen előde Pécs­ről vonatozott ide naponta. Mindössze fél évig bírta a nagy megerőltetést. Megten­ni ugyan igyekezett mindent megtenni, amire erejéből fu­totta. Mégsem sikerülhetett önmagát utolérnie, hiszen bár­hogyan állt is a munkával, mennie kellett, mert indult a vonat. A zárszámadást egy nyugdíjas könyvelő segített elkészíteni. Februárban meg senki, de senki nem irányí­totta az ügyvitelt Bélaváron. Hívtak egy szakembert —nem engedték el munkahelyéről Nem maradt más megoldás, a bélaváriak meg a járásiak egyaránt kérték: »-Jöjjön a harmadik vízvári is.-« így került Drávái István elnök és Bodor János főagro- nómus után ő Is kettős be­osztásba. AMIRE MINDEZT MEG­TUDOM RÓLA, máris ismét íróasztalánál ül, de nem Víz­váron, hanem a bélavári iro­dában. Itt is kartonok, nyil­vántartások, kimutatások van­nak a keze ügyében. Egyik la­pot a másik után kéri Milán- kovics Rózsa adminisztrátor­tól. Jegyez, számol, összegez, míg végül is megkapja az egyező statisztikai adatokat Régi mulasztásokra, korábbi pontatlanságokra is bukkan ilyenkor. Közben egy-egy té­tel megszólaltatja benne a gazdaembert. — Az itteniek is elmehetnek nemsokára a múzeumba, ha lovat akarnak látni — jegyzi meg számolás közben. Ezt arra mondja, hogy a huszonnégy kanca közül mindössze egy vemhezett az idén. Egyetlen kiscsdkó egy évben. így bizony néhány év múlva drága pénzen kell ki­cserélni az öreg igavonókat. Jön a gyümölcsös felelőse, vele akar beszléni; a burgo­nyatermelés jövő évi szerző­dését neki is alá kell írnia; holnap a bankba megy, ma­gához veszi hát az elszámo­lás iratait. Ellenőriz, útbaigazít, taná­csokat ad Varga Ferenc pénz­tárosnak meg az adminisztrá­tornak; intézkedik a legújabb számlák, bizonylatok. nyil­vántartások összegyűjtéséről, csoportosításáról, majd min­den halaszthatatlan, napi ten­nivalóval elkészülve meg­mondja: — Holnap tehát Barcson vagyok, holnapután jövök a gárdával. A gárda: Nagy Ferencné be­osztott könyvelő, Horváth Magda anyagkönyvelő és Papp Katalin adminisztrátor — fel­váltva közülük ketten, járnak át meghatározott időszakon­ként Vízvárról Bélavárra. Minden tételt lekönyvelnek, s határidőre elkészül mindig mindkét szövetkezetben a fő­könyvi kivonat. S a bélavári könyvelésért járó fizetésen a vízváriak munkájuk arányá­ban megosztoznak. CSIKVÁR MIHÁLY nem mindig a számok birodalmá­ban élt. Egyéni parasztember korában ugyanazt tette, amit társai: szántott-vetett a me­zőn, és jószágot nevelt. Tu­dásra vágyón olvasgatott, ha módja volt rá; mindig szere­tett volna tanulni. A szövet­kezés a határból a számok vi­lágába vezette. Olyan világ ez, amelyben számára a ter­melés, az állattenyésztés és értékesítés, a bevétel és a kiadás megannyi adata nem elvont fogalom, hanem az is­mert paraszti munka mázsá­ban, forintban kifejezett ered­ménye. Kettős főkönyvelőként a két falu szövetkezeti gazdái mindennapos erőfeszítéseinek ezeket a gazdasági eredménye­it veszi számba Kutas József utca 10. szám alatti lakásból azonban nem jelentkezett ki. 1964. augusztus második felé­ben elhagyta munkahelyét, és erőszakkal behatolt a Gyár u. 10. szám alatti egyszobás la­kásba. Amikor volt élettársa felszólította a lakás elhagyásá­ra, kést ragadott, és megszúrta. Idézet az ítéletből: -A bün­tetés kiszabásánál a bíróság súlyosbító körülményként vet­te figyelembe, hogy a vádlott cselekményét nagyméretű, élet- kioltására alkalmas konyha­késsel követte el. Valamint azt, hogy nagyfokú italozása mellett családjával nem törő­dött. Eveken át sanyargatta, és rettegésben tartotta.« A bíróság ebben az ítéleté­ben arra kötelezi Balogh Sán­dort, hogy vesse alá magát kényszerelvonó kezelésnek. E z a múlt A jelen ugyanolyan: tragiku­san elszomorító. Balogh Sándor nagy ritkán, csupán a törvény kijátszása céljából vállal munkát. Tar­tásdíjat most sem fizet. Italozó kiruccanásaiból visszatérve erőszakkal behatol a lakásba, üldözi és kiirtással fenyegeti a családot. A család tiltakozása ellenére ott marad a lakásban, és dézsmálja az élelmet. Több ízben a bejárati ajtó ablakát kitörte, és úgy hatolt be a la­kásba. Egy alkalommal a le­zárt ruhaszekrényt fölfeszítet­te, és ellopott 720 forintot. Balogh Sándorné már bele­fásult a panaszkodásba: — Nincs értelme. Úgysem csinálnak semmit. Ha nem volna négy gyerek... De tes­sék elhinni, sokszor így is el­alkohol ezt az embert teljesen tönkretette. Kétlem, hogy be­számítható. Nem tud és nem is akar megváltozni. Ezután is inni fog. Szerintem csak a zárt intézeti kényszergyógyke­zelés változtathatná meg. Eh­hez viszont orvosi vizsgálat és bírósági ítélet kell. Kérdés: — Mit lehetne ten­ni? — Sajnos, tehetetlenek va­gyunk. Valahol Balogh Sán­dornak is laknia kell. A ma­gánlaksértést nehéz megállapí­tani. Közveszélyes munkake­rülés címén sem indíthatunk eljárást, mert Balogh Sándor rafináltan tud vigyázni. Min­dig kdjátsza a törvényi.. . Az ügyész: — Csodálkozom, hogy ilyen tényállás mellett még nem in­dult eljárás.... A Büntető Törvénykönyv paragrafusai alapján, tekintet­tel arra, hogy van tanú, Ba­logh Sándor a hétköznapi élet fogalmai szerint a közveszé­lyes munkakerülésért két évig terjedhető, . tartási kötelezett­ség elmúlasztásáért — *' —te­lemmel arra, hogy visszaeső — három évig terjedhető, az erőszakkal elkövetett magán­laksértésért három évig terjed­hető, a betöréses lopásért öt évig terjedhető szabadságvesz­tésre ítélhető. Ez a bűnténv- halmaz a minimummal szá­molva négy és fél, a maxi­mummal sz'molva tizenhárom évi szabadságvesztés kiszabá­sát teszi lehetővé. A társadalommal együtt várnik az ítéletet. Németh Sándor A siófoki szálloda és kórház építkezésekre az ÉM SOMOGY MEGYEI ÄLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT köművesehet és segédmunkásokaf vesz fii. Jelentkezéa; f6-építésveaető»ég Siófok, Fő a 200, ez. (117;02)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents