Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-16 / 218. szám

Csütörtök, 1965. szeptember 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP A legkisebb kommunista kollektívákról T alán nincs egyetlen pártbizottság és pártvezetőség, ahol ne látnák világosan a pártcsoportok helyét, sze­repét és jelentőségét, ahol . e ismernék a bennük rej­lő szervezeti mozgékonyságot, a kommunist'k mozgó­sításának és formálásán e font.. kereteit. A pártcso­portok — bár ezek a legkisebb kommunista kollektívák — hallatlanul fontos szerepet töltenek be a párt politikájá­nak népszerűsítésében, célkitűzéseinek megvalósításában, a dolgozók nevelésében. Az utóbbi években a pártszervek fokozottabb figyel­met szentelnek a pártcsoportok munkájának, tevékenysé­gük föllendítésének. Mindezek ellenére nem mondható, hogy a pártcsoportok tevékenysége minden vonatkozásban rendben van, és hogy az eredményekkel megelégedhet­nénk. Sőt, a pártmunkának talán a legfontosabb terüle­tén, a politikai agitációban a pártcsoportok nem töltik be azt a szerepüket, amelyre hivatottak. Ez a pártcsoportok munkájában erősen háttérbe szorul, pedig a politikai agi­táció a pártmunkának az a területe, amelynek alapvető a jelentősége a párt kapcsolatainak fejlesztésében. A kom­munisták agitációs munkájára — különösen bonyolult po­litikai események idején — elengedhetetlenül szükség van. A sajtó, a folyóiratok, az írásos kiadványok tájékoztatják ugyan a lakosságot, a dolgozókat, és magyarázatot adnak az eseményekre, az élőszóval való meggyőzést mégsem he­lyettesíthetik. A párt eszméinek, politikájának propagálásában elenged­hetetlen föltétel, hogy a személyes meggyőződés heve fűtse át. Ezért a pártcsoportok a politikai agitációnak erről a legfontosabb formájáról nem mondhatnak le. Ez a tevékenység más szempontból is nagyon fontos. A sajtó és a folyóiratok nem adhatnak választ minden kér­désre, főleg a mindennapos helyi problémákra. Pedig ilyen nagy számban akad. Ha nincs, aki ezeket megvilágítsa, akkor megválaszolatlanok maradnak, sok helytelen nézet és vélemény kútforrásává válhatnak. Ez az a terület te­hát, ahol alapvető változást kellene elérni. Ennek azonban elengedhetetlen föltétele, hogy a párt­csoportokkal, illetve azok vezetőivel rendszeresen foglal­kozzanak az alapszervezeti vezetőségek. A pártbizottságok időnként napirendre tűzik ugyan a pártcsoportok helyze­tét, tanulmányozzák tevékenységük tapasztalatait, de az alapszervezetek vezetőségeinek irányító munkája sok kí­vánnivalót hagy hátra. A legtöbb alapszervezetben nem tartják számon, hogy a pártcsoportok mikor üléseznek, mikor tartanak fontos megbeszéléseket, amelyen helyes lenne, ha a vezetőség egy-egy tagja is részt venne. A pártcsoportvezetők beszámoltatása vezetőségi ülésen vagy taggyűlésen sok helyütt nem rendszeres. Bevált módszer lenne a pártmegbízatások nyilvántar­tása. Arról van szó, hogy minden pártcsoportvezető nyil­ván tartja, kinek milyen pártmegbízatást adott Sajnos, az ellenőrzés hiánya, a párttagok beszámoltatásának elmu­lasztása következtében a legtöbb pártcsoportnál ez a he­lyes kezdeményezés csak írott malaszt maradt. Ez a mód­szer csak akkor válik eredményessé, ha a pártcsoport­vezető alaposan megérteti és megmagyarázza a párttagnak megbízatása értelmét, lényegét, és a végrehajtás ellenőr­zésére időközönként vissza is tér. Mindezeken túl a legfontosabb azonban, hogy a párt­csoportvezetők s az ő révükön a csoport tagjai megkapják a rendszeres politikai tájékoztatást, a politikai agitáció­hoz szükséges »muníciót■». A pártcsoportok olyanok, mint a hadseregben a rajok és a szakaszok: az első vonalban küzdenek. Senki szá­mára nem lehet közömbös, hogy ezek miként dolgoznak és küzdenek, hogyan teljesítik feladatukat. A párt mimikájá­nak további javítása szempontjából éppen ezért elenged­hetetlen, hogy a pártcsoportok tevékenységére, munkájuk segítésére a jövőben még nagyobb figyelmet fordítsunk. Egy párthatározat nyomában A SZERVEZETT DOLGOZÓK NAGYOBB SEGÍTSÉGÉVEL Számvetést készített a me­gyei pártbizottság mezőgazda- sági osztálya az állami gazda­ságok munkájának javításáról szóló februári vb-határozat sorsáról. A személyes ellenőr­zés és a megyei igazgatóság beszámoltatása arról tanúsko­dik: kedvezően alakulnak a dolgjok. A helyzetet jellemzi, hogy hosszú évek sikertelensé­ge után az idén végre lehetsé­gesnek látszik az eredményter­vek megvalósulása. Dicséretes munka, nagy igyekezet, szilárd helytállás árán megy végbe a kedvező változás. Elismerésre méltó az igazgatóság és az igazgatók te­vékenysége; helyes irányításuk nélkül nem beszélhetnénk biz­tató kezdetről. A szerény sike­rekben természetesen benne van a többi vezető meg kivált a gazdaságok munkásgárdájá­nak szorgalma, igyekezete. Ép­pen ez az összefogás, egyet akarás és együttműködés, a vezetők és a vezetettek kap­csolatának erősítése a további eredmények záloga. A pártha­tározatnak erre az útmutatá­sára célszerű most hangsúlyo­zottan utalni az említett ellen­őrzés és beszámoltatás tapasz­talatai alapján. Emeljük hát ki a számvetés oly sokrétű és gazdag anyagából a párt- és a szakszervezeti munkát s ennek követelményeit. Azokban a gazdaságokban, ahol függetlenített titkár áll a pártszervezet élén, hatéko­nyabb a pártmunka. A vezető­ség rendszeresen megszabja a kommunisták teendőit, a tag­gyűlések napirenden tartják a gazdasági feladatokat. Am nincs ez így mindenütt. Nem az erőfeszítések és eredmények lebecsülése, hanem sokkal in­kább a célravezetőbb módsze­rek keresésének szándéka mon­datja a megállapítást: segíteni kell az alapszervezeteket ab­ban, hogy mielőbb megtalálják helyüket a gazdaság sajátos szervezetében. Az igazgatók legutóbbi megyei értekezletén is szóba került ez a téma. Min­denütt közelebb kell jutni a dolgozókhoz: ha a központban — mint a megyei párt-vb ha­tározata után például Balaton- nagyberekben és másutt is — megvitatták a főbb célokat, akkor a részkérdéseket ismer­tetni kell a kerületekben, üzemrészekben, brigádokban. Kívánatos tehát, hogy ehhez a lépcsőzetességhez igazodjék a pártszervezet. A napi munká­nak is ezek a szervezeti kere­tei. A járási pártbizottságok ve­zetőitől, munkatársaitól a párt­munka ilyen folyamatosságá­nak megteremtéséhez az eddi­ginél erőteljesebb gyakorlati segítséget várnak az alapszer­vezetek. A helyes munkamód­szer kialakításának előmozdí­tásában a legtöbbet a gazdasá­gok kommunista igazgatói te­hetik. Ha ellenőrizni mennek munkahelyekre, hívják maguk­kal az alapszervezet titkárát, a vezetőség valamelyik tagját, és a mindennapi gyakorlatban tanítsák őket. A szakvezetők is hasonlóan segíthetnek. Kölcsö­nös ez a segítség, hiszen köz­érdekben talál egymásra, dol­gozik együtt vezető és beosz­tott, párton kívüli szakember és kommunista traktoros, tehe­nész vagy növénytermelő. A MEDOSZ szervezetei jól beleilleszkednek egy-egy álla­mi gazdaság kialakult rendsze­rébe. A szakszervezeti bizott­ságoknak megfelelő munkata­pasztalataik vannak. A koráb­binál tizenhattal több munka­helyi bizottság jött létre, hogy a szakszervezeti tevékenység élénkebbé és eredményesebbé váljon. Így könnyebben ellát­hatja a szakszervezet sajátos feladatait. Most például vasár­napi munkára mozgósítanak. Megegyeznek a növényterme­lési dolgozókkal és gépkezelők­kel, hogy esős időben tartsa­nak pihenőnapot. Törődnek az­zal, hogy a váltó traktorosok éjszakára megkapják a meleg munkaruhát. Szervezik a dol­gozók családtagjait kukorica­törésre is. Az a cél, hogy leg­alább háromezren vállalkozza­nak erre a munkáira. Tavaly a lábodi gazdaságban például a szakszervezeti bizalmiak ke­resték föl a családokat evég- ből. Ez a módszer most is kö­vetendő. Külön említésre méltó az a munka, amelyet a szakszerve­zetek a verseny szervezéséért végeznek. Tevékenységük nyo­mán az idén az állami gazda­ságokban újabb huszonnégy kollektíva nevezett be a szo­cialista brigádmozgalomba. Fontos előfeltétele a terme­lési célok széles körben való ismertetésének, elfogadtatásá­nak, a dolgozók mozgósításá­nak, az eredmények javításá­nak a gazdasági és mozgalmi vezetők jó munkakapcsolata, együttműködése. Ami a szak­szervezetét illeti, a MEDOSZ megyei bizottsága eredménye­sen dolgozott a párt-vb hatá­rozata alapján. A párt február­ban felhívta a figyelmet arra, hogy négy gazdaságban ren­dezni kell a szervek kapcsola­tát. Azóta Böhönyén, Darány- pusztán, Kutason és öreglakon egyaránt megoldották ezt a feladatot, s a személyi nézetel­térések megszüntetése nyomán máris érezhető kezdeti javulás. A megye valamennyi állami gazdaságára érvényes a meg­állapítás: a gazdasági és moz­galmi vezetők mindennapos együttműködésével, a szerve­zett munkások együttes erejé­nek céltudatosabb hasznosítá­sával valamennyi dolgozó job­ban megérti, mi a tennivalója. Szót érteni a dolgozók ezreivel, támaszkodni rájuk, mindent megbeszélni velük — fontos vezetői kötelesség ez. Kutas József Készülődés a to mavizsgára. MÁSODSZOR a kiváló címért Nemcsak a szolgálatot kell jól ellátni: a kiváló cím elnye­résének még sok egyéb föltéte­le van: lövészetből, politikai kiképzésből, tornából stb. is eredményesen kell szerepelni. A múlt év szeptemberétől mostanáig tartott a felkészü­lés. Tavaly és az idén húsz ha­társértőt fogtak el, ezzel azon­ban még csak az egyik köve­telménynek feleltek meg. A kiváló cím elnyeréséért in­dított mozgalmat a KlSZ-szer- vezet kezdeményezte, s maga Jerzsi Lajos titkár mutat jó példát: szinte minden kiképzé­si ágban az elsők között van. Dexler Nándor szakaszvezetőt úgy említik az őrsön, mint a parancsnokok egyik legbizto­sabb támaszát. Határozott, fe­gyelmezett katona, aki a lövé­szettől kezdve mindenben ki­váló. A legjobbak között tart­ják számon Tóth Sándor tize­dest is. Müller Henrik határőr két határsértőt fogott el, ezen­kívül a kiképzési tudnivalók eredményes elsajátításával se­Hat határsértőt fogott el Pin­tér Rezső. lanatban a Dráva partján aka­dályozták meg szándéka vég­rehajtásában. Szeszélyes folyó a Dráva. Az idén többször is veszélyez­tette a környék lakóit. Határ­őreink a lakossággal, a mun­kásőrökkel együtt erősítették a gátat, s mentették az őrs­höz közeli műkőüzem értékeit. Pintér Rezső, Dexler Nán­dor, Jerzsi Lajos — és még sokan — önként vállalták a határőrizetet Ezért is igye­keznek társaikkal együtt be­csülettel ellátni katonai szol­gálatukat. Szalai László — Az éjszakát az őrsön töl­tötték. Jókora csomag volt ve­lük, alig bírták cipelni. S mi minden volt benne: drótvágó olló, feszültségmérő próbalám­pa, egy rúd téli szalámi, több üveg ital. Be is vallották ha­Pintér László százados, örspara ncsnok, Pete Károly százados, munkásőrparancsnok a közös járőr jelentését hallgatja. vonat a végállomáshoz, a határhoz közeledik. Még egy kocsi utasainak ok­mányait kell Pintér Rezső ha­tárőrnek ellenőriznie. A kocsi végében két feltűnően viselke­dő fiúra figyel föl. Idegesek, türelmetlenül néznek bele az éjszakába, lesik az ablak mel­lett elsuhanó tájat. — Az igazolványokat kérem, hová utaznak? — szólítja meg őket. A vonat a végállomáshoz, marosan, hogy külföldre akar- -CV = iitírinr wwoiívíiii- tak szökni — emlékezik visz­sza az esetig Pintér Rezső ha­tárőr. 0 tartja különben az őrsön az elfogási rekordot: tavaly két, az idén pedig négy embert akadályozott meg a határsér­tésben. De nemcsak Pintér határőr, hanem az őrs valamennyi ka­tonája legfontosabb feladatá­nak tekinti a szolgálat kiváló ellátását, hogy az általuk őr­zött határrészt senki se sért­hesse meg. — Örsünk a múlt év szep­temberében el­nyerte a kiváló címet — tájé­koztat Pintér László száza­dos, őrsparancs­nok. — Sokan lettek kiválóak, illetve kapták meg a Kiváló Határőr-jel­vényt: Márton Géza kétszer is, meg Vass Ist­ván és még má­sok. Igaz, a ki­válóak — mert öregkatonák voltak — mind leszereltek, de a Kiváló Örs cím másodszori elnyeréséért to­vább folyik a Rendszeres célra tartás a jó lőeredmény alapja, munka, S az — N. községbe, keresztszü- leimhez, a barátom velem jön — hadarja gyorsan egyikük, többször is ismételve szavait, hogy meggyőzze a fiatal, hatá­rozott fellépésű katonát. Ha fiatal is, de már renge­teg tapasztalatot szerzett a ha­tárőr, s keresztkérdéseinek tü- zében hamarosan ellentmon­dásba keverednek a gyanúsan viselkedő utasok. Őrjáratban a Drává-parton. eredmények biztatóak — mondja örömmel Pintér elv­társ. Hamarosan elválik, hogy megvalósul-e tervük: az őrs nemsokára vizsgázik, s most már ennek lázában élnek, dol­goznak. gít őrsének a kiváló cím el­nyerés* ,oen. Felelősségteljes munka hárul az őrs katonáira. A Dráva .menti határszakasz, a sűrű ná­dasok, bokrok átfésülése min­denkitől nagy gondot, figyel­met követel. Szombat, vasár­nap munkásőrökkel együtt vég­zik ezt a munkát. Egy határ- sértőt például a közösen tar­tott ellenőrzéskor fogtak el. Az őrs katonáira a határőr­őrzésen és a kiképzési felada­tok megoldásán kívül még sok egyéb tennivaló is vár. A nyáron, a tanév befeje­zésekor felhívták a figyelmü­ket, hogy egy csurgói gimna­zista afölötti bánatában, hogy megbukott, öngyilkossággal fenyegetődzik. Az utolsó pil­

Next

/
Thumbnails
Contents