Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-15 / 217. szám

Szerda, 1965. szeptember 15. 3 SOMOGYI NÉPLAP A barcsi járási KISZ-vb értékelte: Eredményes munkát végeztek a fiatalok a mezőgazdaságban A tavaszi és a nyári mező- gazdasági munkák meggyorsí­tása végett a barcsi járási KISZ-bizottság versenyfelhí­vással fordult annak idején a községi KlSZ-alapszervezetek- hez, az úttörőcsapatokhoz, a középiskolásokhoz és az ipari tanulókhoz. A KISZ-bizottság a napok­ban vb-ülésen értékelte a fia­talok helytállását. Megállapí­tották, hogy a járás fiataljai becsülettel kivették részüket a nyári mezőgazdasági munkák­ból. Több alapszervezet — mint például a darányi, a ho- mokszentgyörgyi, a kálmán- csai, a csokonyavisontai, a szu- loki — tagjai dolgoztak szom­bati és vasárnapi műszakban. Az aratásban és a cséplésben a KlSZ-alapszervezetek és a tsz-ek jelentése szerint 517 fiatal vett részt, s 258 kát. hold területet arattak le. Szép eredménnyel dolgoztak a dará­nyi KlSZ-fiatalok: huszonhe­ten öt hold rozsot vágtak le. A betakarításban és a cséplésben tizenheten vettek részt, össze­sen csaknem háromezer órát dolgoztak. A csokonyavison- taiak közül ötvennyolc olyan KISZ-fiata'l segített aratni, aki nem tagja a termelőszövetke­zetnek. 7095 munkaegységet szereztek, amelynek értéke 248 325 forint. A komiósdi KISZ-tagok tizenegyen 370 munkaegységet teljesítettek. A barcsi járás fiataljai az aratá­son kívül más időszaki mun­kában is segítettek. Babócsán tizenöt KISZ-tag öt napon át gyümölcsöt szedett. Kálmán- csán a növényápolásban és a kertészetben harmincöt fiatal dolgozott. A barcsi tsz kerté­szetében tizenöt KISZ-fiattal segédkezett. Az úttörőcsapatok sem ma­radtak le a munkákban. A ta­vasszal fásítottak a pajtások: összesen 3770 csemetét ültet­tek el. GYÜMÖLCS­SZEDŐK Az őszi gyümölcsérés idején megsokasodik a munka a Ba- latonboglári Állami Gazdaság­ban. Évről évre nagyobb fel­adatot ad a gyümölcs begyűj­tése a már termőre fordult szilvafákról. A bogláriák és a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium között szoros mun­kakapcsolat alakult ki. A gim­názium KISZ-űataljai évről évre szeptember első napjai­ban beállnak a gyümölcssze­dők közé. Szeptember első hetében Ba- latonbogláran és Lengyeltáti- bam a gazdaság nagy gyümöl­csöseiben 203 Táncsics-diák dolgozott. A fiúk Bogláron, a lányok Lengyeltótiban szed­ték a gyümölcsöt nagy szorga­lommal. Jó munkájuk nyomán mintegy 600 mázsa szilva ke­rült a transzportládákba. Fent: Munkában az egyik lánybrigád. Lent: Maráczi József tanár, a táborvezető is segített a fia­taloknak az osztályozásnál. A kiskorpádi közös ügy Eredményeivel mint egy szi­get, úgy emelkedik ki a kör­nyező közös gazdaságok közül a kiskorpádi Latinka Tsz. A vele határos tsz-ek egytől egyig gyengébben gazdálkod­nak, mint ők; a kaposfőiek is meg a nagybajomiak is elma­radnak a korpádiaktól. Pedig adottságaik szinte semmivel sem különböznek egymástól, homok és agyag egyformán ta­lálható ezekben a tsz-ekben. A viszontagságos időjárás sem kivételezett: az egyik falu ha­tárát éppen úgy sújtotta, mint a másikét. Mégis a kiskorpádi Latinka Tsz mérlegének ser­penyője sokkal nehezebb, mint a szomszédoké. Miért? NINCS TARTÓS KIESÉS A mezőgazdaságban elkép­zelhetetlen, hogy az év elején elkészített termelési terv fil- lémyi pontossággal, minden­ben az előirányzatok szerint valósuljon meg. A mezőgazda- sági munka magában hordja a kockázatot, az előre nem lát­ható akadályok veszélyét. Tudják ezt a kiskorpádiaik is, ezért nagyon következetesen állandóan figyelték a tervet, s ha kiesést észleltek, nyomban gondoskodtak pótlásáról. Az esőzések súlyos kánokat okoztak a szövetkezetnek. Az így kárba veszett termény ér­téke mintegy 340 000 forint. (Csupán a burgonya 15 holdon ment tönkre.) Akár kicsi, akár nagy egy gazdaság, ekkora ősz- szeg kiesése érzékeny veszte­ség. A napraforgó és a zöldség­félék együttvéve körülbelül hetvenezer forinttal hoznak kevesebbet a tervezettnél. Még az első félévben észrevették, hogy a törz&baromfi-állomány nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Amikor észrevet­ték a hibát, húscsibenevelésre álltak át, s így elérik a várt bevételt év végéig. Tizenhat vagon kenyér- és takarmány- gabonával termett több, mint amennyire számítottak. Ez azonkívül, hogy 170 000 forint többletet hozott, elegendő ab­rakot ad ahhoz, hogy 335 he­lyett 445 hízott sertést értéke­sítsenek. A tervezett 110 kiló­val szemben 120 kilós súlyban adhatják át az állatokat a vál­lalatnak. Nem irányozták elő, de most lehetőség nyílt kilenc­ven süldő eladására is. S ha mindehhez hozzávesszük, hogy kukoricából meg cukorrépából több terem, és tejet is többet értékesítenek a tervezettnél, akkor megállapíthatjuk, hogy utolérik magukat: a tavaszi és a nyári mostoha időjárás nem fogott ki rajtuk. SZERVEZETT RETAKARÍTÁS ÉS VETÉS Érthető, hogy sokat adtak a -nagy fáradsággal megtermelt javakra, hiszen a késedelmes betakarítás a munkaegység ér­tékét csökkentené. Harminc hold fővertiésű silókukoricáju­kat már felaprították, most a napraforgót váigják. Ebből tíz holdat takarítanak be, s a jövő hónapban húsz hold kukorica- szánajt és 15 hold napraforgót silóznak. A munkák sorrend­jét intézkedési tervben rögzí­tették, eszerint tervezik a be­takarítást, a talaj-előkészítést, a szerves és műtrágyázást, a vetést meg az őszi mélyszán­tást. Horváth József elnök és Ol- sovszky Zoltán főagronómus Magyar segítség a fejlődő országoknak A Magyar Népköztársaság csak­úgy, mint a többi szocialista or­szág, segíti a feltörekvő, gyarmat? sorból felszabadult országokat. En­nek a segítségnyújtásnak fontos része a műszaki-tudományos együttműködés, amelynek lebo­nyolítására 1%2 elején létrehoztál? a TESCO nemzetközi műszaki tu­dományos együttműködési irodát. Az iroda vezetői elmondották, hogy eddig húsz országgal alaKi- tottak ki kapcsolatot. Elénk együtt­működés jött létre Kubával, Ghá­nával, az EAK-kal, Guineával, Al­gériával, Malival. A kapcsolatok egyre inkább kiterjednek Szíriára, Irakra, Indiára, Burmára, sőt újabban Kambodzsára is. Az utóbbi években több száz ma­gyar ipari szakértő, szaktanács- adó járt a fejlődő országokban, közöttük Kossuth-díjas mérnökök, orvosok, geológusok, nemzetközi­leg elismert vízügyi szakértők. Magyar vízügyi szakértők jelen­leg is több afrikai országban dol­goznak. Ghánában például közre­működnek az ország vízügyi ku­tatóintézetének szervezésében. A közelmúltban a magyar víz­ügyi szakemberek eljutottak olyan távoli országba is, mint Kambod­zsa. Guineában három éve 10—15 tagú magyar szakértő csoport irá­nyítja a Kassa-szigeti bauxitbánya munkáját. Egyre nagyobb jelentőségre tesz szert külföldön a magyar egész­ségügyi dolgozók segítségnyújtá­sa. Orvosaink nagy számban mű­ködnek Kubában, Ghánában, Al­gírban. Algériában például, ahol most harminc magyar orvos tar­tózkodik, magyar oktatókat hívtak meg az orvosi egyetem több tan­székére. MEGGONDOLATLANUL Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl kaposvári és nagyatádi építkezésedre. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. u. 57. és a nagyatádi fő-építésvezetőségen, a vasútállomás mellett. (117133) Kénét hátul öasnefonta. Lehajtott fejjel beszélt. Mel­lette a társa: Szíva László, nyúlánk, sápadt arcú fiú. Hallgatagon, szó nélkül né­zett egyik jelenlevőről a má­sikra. Anyja egész közel hú­zódott hozzá, ő se igen avat­kozott a beszélgetésbe. Hagy­ták, hogy Kosi Jani meg az apja magyarázkodjon. Ki gondolta volna alig egy hete, amikor jő tanácsokkal és csomagokkal felpakolva elindultak a Csurgói Mező- gazdasági Szakiskolába, hogy ez lesz az egészből? Hogy Itt fognak állni a járási taná­cson zavartan, de azért mégis konokul a magukét hajtogat­va? — Miért hagyták ott az is­kolát? A válasz először vállrándí­tás, aztán tétova, bizonytalan szavak. — A kaja ... Máshoz szok­tunk ... — Rossz volt? Vagy kevés? — Hát... tulajdonképpen nem is ez a fő baj. Aa ismert tény mindössae anny it az első néhány nap után öt marcali járási fiatal hátat akart fordítani az isko­lának. Egyet nyomban vissza­irányítottak szülei, kettővel V>pc7óliek. és megértették a fellobbanás helytelenségét, de ez a két fiatal, aki a marcali Vörös Csillagda) szerződött, nem akar többé Csurgóra mean). Az esemény okát ke­reső mondatokat nem cáfol­ják. — Szokatlan volt az úi kör­nyezet, a távoliét. Megmoz­dult, a honvágv pev kicsit, azt.-n eavmást :czV-1tátnk. különféle szédületes lefiető- sédeket találtatok ki Csak ez. történhetett, hogy egyszerre ötötöknek jutott eszébe ez a lépés ... Így volt? — Hát... ebben is van va­lami. — Természetes, hogy az el­ső hetek nehezek a hazulról először távolra kerülő gyere­keknek. De azért nem sza- bád feladni a célt, melyet magatok elé tűztetek! — Nem is annyira ez... — Kosi Jani a másik lábára áll, mereven nézi a padlót. — Hát akkor mi? — Harminchárom hőnapot kell tanulni, és csak trakto­ros lesz az emberből! — Mi az, hogy csak? A kérdés koppan, és meg­válaszolatlan marad. — Mennyivel különb egy másik szakma? — Azt mondja a gyerek, hogy szobafestő akar lenni — szól közbe az apja. — Hát ha ahhoz van kedve... — Nos, rendben van. De amikor megkötötték a szerző­dést, jól tudták, mire vállal­koztak. S most így, egyik hétről a másikra, fiatalos meggondolatlanságból porba omlik minden elhatározás. Magának, mint az apjának mi erről a véleménye? — Hát ha nem akar, ne menjen vissza. — És akkor mit fog csinál­ni? — Elmegv segédmunkás­nak ... Legalább addig, amíg nem sikerül valami másik szakma ... » — És ezt a fia íövőie szemnontjából helyesnek Ht­ja? Nem tart attól, hogy eset­leg néhány év múlva szemre­hányást tesz maid a gyereke; „ivóért nem adtál két nofont. anám. és zavartál ^dssza az iskolába wng lenn« valami a kezembe?« Mert ilyet már hallottunk. — ö akarja, hogy így le­gyen ... Soká elhúzódott a beszélge­tés. Az érvek vagy hallgatás­ba, vagy merev visszautasí­tásba ütköztek. A tárgyalás eredménytelen maradt, azzal köszöntek el, hogy felbontják a szerződést. Aa idézett beszélgetés el- gondolkedtató. Két fiatal nyilván szülői jóváhagyás­sal — elhatározott valamit. Meggondolatlan fellobbanás- ból egyik óráról a másikra megsemmisítik szándékukat. Vajon nem ez az idő és nem ez a kor az, amikor a szülők­nek határozottan a gyerek mellé kellene állni a helyes útra terelve? Egy bizonyos: vagy ez a lé­pés, vagv a korábbi, mikor megkötötték a szerződést, meggondolatlan volt. Bárme­lyik volt is az, hátrányát min­denképpen a mé» irányításra szoruló fiatal sínyli meg! Ha nem most, akkor néhány év múlva. Sajnálom, hogy nem tud­tam Kosi Janit meg Szíva Lacit szembeállítani azzal a fiúval, akivel néhány órával ké-őbb találkoztam. Ugyan­abban az iskolában. Csurgón most harmadéves tanuló. — Mi a véleménye a szak­máról? — lsen jó. Mióta csinálom, még iobban megszerettem. — És az iskola? A koszt? — Semmi panaszom sem le­het. Szeretek odaiárni. Na­gyon kedvesek. jók a taná­rok, az igazgató. S végső =o- ron fiatalon olvan szakmám lesz. aminek iövőie van . . . Nem tudom, mit válpcznl- tak volna enp“k - bernek ... Vörös Márta úgy beszéd a soron következő tennivalókról, mint aki biztos a dolgában. A tagságban még nem csalódtak, miért ne bíz­nának az őszi munkák sikeré­ben? A kiskorpádiak úgy vé­gezték feladataikat a nyáron is, ahogyan csak a közösséget ma­gukénak érző emberektől vár­ható. Maholnap el is felejtik, hogy augusztusban még csé­peltek. Hozzáfognak a 184 hold őszi árpa vetéséhez, az erre szánt terület háromnegyedén már kész a talaj a mag fogadására. Ezt meg a 20 hold takarmány- keveréket és a 164 hold rozsot még ebben a hónapban földbe teszik. A ti? .hold bíborherével augusztusban végeztek, a bú­zát 300 holdon októberben ve­tik el. Az idén több Bezosztá- ját és kevesebb fertődit vet­nek, mint tavaly, mert az előb­bi jobban elbírja a műtrágyát (nem dől meg), könnyebb arat­ni, és többet fizet, mint a fér- tődi. A PÁRT- SZERVEZETTEL EGYETÉRTÉSREN A vetésről beszélt a főagro­nómus a pártszervezet augusz­tus végi taggyűlésén is. Ö ugyan nem párttag, de ha ter­melési kérdésék kerülnek na­pirendre, mindig meghívják megbeszélésükre a kommunis­ták. Legutóbb is így volt, ami­kor együtt tanácskoztak a szö­vetkezet vezetőségével az őszi feladatokról. Emlékeztetett, hogyan került a földbe tavaly a mag: nehezen, nagy erőfe­szítés árán végeztek akkor ez­zel a munkával. Az idei hoza­mok bizonyítják, hogy megér­te a fáradságot. Jandrics István párttitkár azon az összejövetelen azt ja­vasolta, hogy össze kellene hívni a traktorosokat, és be­szélni velük a rájuk váró fel­adatiokról. Most ők az élharco­sai az őszi csatának. Benkó Lajos, Balogh Sándor, Markó István és mások becsülettel helytálltak, számítanak szor­galmukra ezután is. Karancz József és fogaitostársai szintén nagy munka elé néznek. A taggyűlésen hangzott el az is, hegy előnyös lenne néhány traktor két műszakos üzemel­tetése. A javaslatok azóta megva­lósultak. Beszéltek a tizenkét traktorossal, és három gépet kettős műszakra jelöltek ki. Méltóak akarnak lenni a -ha­gyományokhoz«, tavaly ugyan­is a kaposvári járás termelő­szövetkezetei köziül a kiskor- padi Latinka Tsz szervezte meg legjobban a traktorok két műszakos munkáját. A többi traktor nyújtott műszakos lesz, éjjel tíz-tizenegy óráig marad­nak a mezőn, s vasárnap is dolgoznak. Egyik munka a másik függ­vénye Ha előbb végeznek az egyikkel, korábbam kezdhetik a másikat. Éppen ezért közös ügyüknek tekintik az őszi fel­adatok sikeres megoldását a kommunisták és a pártonkívü- liek, a traktorosok és a nö­vénytermesztők — mindenki, akié a szövetkezet. Tudják, hogy csak így dolgozhatnak eredményesen. Hernesz Ferene 17 könyvkiállítás A napokban lesz egyéves a Pamutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárának üzemi könyvtára. A könyvtár munká­ját néhány számadat beszéde­sen jelzi. Tavaly szeptemberig 698 olvasó 16 638 kötetet, az idén pedig 893 olvasó 21 568 kötetet kölcsönzött. A régi könyvtárat nyolc hónap alatt 4970-en látogatták, az újat 6132-en. A könyvtárral egv időben átadott társalgób'" - egy év alatt 17 könyvkH";' 's. nyolc irodalmi vetélkedő. író-olvasó találkozó és irodalmi előadás volt. Az üzemben a KISZ-tagak 99 százaléka, a szocialista bri- gádtagok 50 százaléka beirat­kozott olvasó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents