Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-11 / 214. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1965. szeptember 11. „De fi? uile elmondta a Közös Piac gyászbeszédét“ De Gaulle csütörtöki sajtóértekezlete élénk visszhangot keltett szerte a nyugati világban. Kiváltképpen a Közös Piac válságáról és a NATO szerkezeti átalakításáról szóló javaslatai keltettek nagy feltűnést és több helyen megütközést is. Több nyugat-európai fővá rosban már arról beszélnek, hogy a Közös Piac napjai meg vannak számlálva, és várható a NATO felbomlása is. Francia kormánytisztviselők nem osztják ezt a nézetet, mert — mint a Reuter közli — csütörtökön kijelentették, hogy a francia elnök voltaképpen új javaslatokat tett a Közös Piac válságának áthidalására. A hivatalos francia álláspontot azonban Párizsban sem értelmezi mindenki ilyer egyértelműen. Maurice Faure radikális párti elnök merőben ellentétes véleményt hangoztatott, mondván, hogy »De Gaulle tábornok elmondotta a Közös Piac gyászbeszédét«. Ugyancsak borúlátóan nyilatkozott Henri Fayat belga miniszterhelyettes, az európai ügyek államtitkára, ö úgy vélekedett, hogy De Gaulle kijelentései még sok-sok hónapig nagy nyugtalanságot okoznak az európai fővárosokban. Von Hase államtitkár pénteki sajtóértekezletén a kormány nevében nyilatkozatot olvasott fel De Gaulle sajtóértekezletével kapcsolatban. A nyilatkozat — amely a választási kampány érdekében kerüli a polemikus hangot, felszólítja a francia kormányt, terjesszen elő konkrét javaslatot, hogyan képzelik el francia részrpl a NATO megreformálását. Az SPD vezetői, Willy Brandt és Fritz Erler nyilatkozataikban rámutattak arra: De Gaulle kijelentései széttépték azt a ködfátylat, amellyel a bonni vezetők igyekeztek leplezni a közvélemény előtt a francia—nyugatnémet viszony realitásait. első viselői azt mondják, hogy hs De Gaulle valóra váltja fenyegetését, »Franciaország a jövőben nem számíthat a NATO védelmére«. (MTI) Kambodzsa ellen készít elő légitámadást az USA Guam szigetéről felszállt B— 52-es amerikai stratégiai bombázók pénteken reggel szői CENTO pénzelte a Nasszer-cIIenes összeesküvőket Az A1 Ahram című kairói lap pénteki száma a betiltott Muzulmán Testvériség nevű szervezet összeesküvésének újabb részleteit fedi föl. A nyomozás kiderítette, hogy o szervezetet a CENTO katonai paktum pénzelte. Az összeesküvők egyik vezetője, Szaid Ramadan igen gyakran kereste föl Bejrútot, Teheránt és az európai országokat. Jordániái útlevél birtokában utazott, és angol fontban, valamint dollárban nagy összegeket vett föl, ezt a pénzt a CENTO folyósította számára. Nemcsak a Muzulmán Testvériség élvezett ilyen támogatást, hanem az úgynevezett «•Szabad Egyiptom« elnevezésű terrorista csoport is, amely 250 000 fontot kapott Szaúd- Arábia volt uralkodójától, Szaúd királytól. A szálak elvezetnek az izraeli hírszerző szolgálathoz is, amely szintén részesült Rama- danék információiból — írja az A1 Ahram. (MTI) Wessint eltávolították Dominikából A nyugatnémet lapok kommentárjai kiemelik, hogy De Gaulle követelései menynyire ellentétben állnak az NSZK eddigi álláspontjával, A dominikai fővárosból érkező nyugáti jelentések híre két közölnek az ideiglenes kormány helyzetének megszilárdulásáról és a megbékélést gátló akadályok felszámolásáról. Megemlítik, hogy a szélső- jobboldali Wessin tábornok parancsnoksága alatt álló fegy veres erők kiürítették Santo Domingo északi negyedét. Eltűntek az utcákról a katonai kiképző központ tankjai és páncélos gépkocsijai. Godoy elnök, az ideiglenes kormány vezetője újabb megbeszélést tartott a hadsereg parancsnokaival, majd váratlan rádiónyilatkozatot tett: Bejelentette, hogy Wessin tábornok új megbízatást kapott és működésének területéi «Dominikán kívül helyezik«. A tábornok a jövőben a Dominikai Köztársaság főkonzulja lesz Miamiban. A hírügynökségi jelentések megerősítették azt is, hogy Wessin már elhagyta az országot. (MTI) Változó sikerrel folyik a harc Kasmír körül (Folytatás az 1. oldalról.) * Pakisztán leállított minden export- és importforgalmat Indiával, és elrendelte az indiai tulajdonban levő javak kisajátítását. Az Associated Press amerikai hírügynökség indiai forrásokra hivatkozva jelenti, és a kommentátorok általában hogy «pakisztáni egységek incidenseket provokáltak a keleti határterületeken, Kína tiellenséges hangot ütnek meg a francia elnökkel szemben. A Welt hangsúlyozza: «De Gaul- le-t szövetségesei nem fogják követni azon az úton, amelyre most akar rálépni.« A hivatalos Washington felháborodott hangon reagált Dt Gaulle sajtóértekezletének s NATO-ra vonatkozó megállapításaira, jól informált körök szerint azonban az Egyesüli Államok már hónapok óta latolgatja, milyen intézkedések válnak szükségessé, ha Franciaország valóban kivonul £ NATO-ból. A Pentagon és a külügyminisztérium szervei számos tervet készítettek a NATO apparátusának áttelepítésére és a szervezet fegyveres erőinek átszervezésére. A washingtoni külügymi nisztérium magas rangú tisztFe'liív'ük a láván'laték ligytimét, hogy siófoki fónökaégünkön 1 db 3 tonnás. Puma tipnaú darn« gépkocsit helyeztünk üzembe. Kérjük hogy a megrendelést 'lótok 100 telefon- azámon szíveskedjenek bejelenteni. (117015) beti részének szomszédságában«. A jelentés szerint pakisztáni ágyúk és gépfegyverek tüzet nyitottak a nyugat- bengáliai Cooch Behar-kerü- letben húzódó indiai katonai állásokra. A jelzett térség kilencven mérföldnyire fekszik Délkelet-Tibet Chumbi-völgyé- től. U Thant kétórás eszmecserét folytatott Bhutto külügyminiszterrel. A tervek szerint vasárnap hagyja el Pakisztán területét, hogy az indiai vezetőkkel folytatandó megbeszélések céljából Űj-Delhibe utazzék. A Csáván hadügyminiszter pénteki alsóházi bejelentését követő harctéri tudósítások is azt jelzik, hogy a pakisztáni csapatok a keleti hadszíntéren ellenoffenzívába mentek át, s a kelet-pakisztáni határok környékén a jelek szerint súlyos ütközetek folynak. Isztambulból érkezett AP- jelentés szerint a Törökországban tárgyaló .Hoveida iráni • miniszterelnök megállapodott a török kormánnyal abban, hogy mindkét ország segítséget nyújt Pakisztánnak India ellen. Irán üzemanyagot, Törökország pedig fegyverszállítmányokat ígért. Subandrio indonéz miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter pénteken fogadta Jao Csung-ming kínai nagykövetet és — az Üj-Kína hír- ügynökség jelentése szerint — szívélyes megbeszélést folytatott vele elsősorban a kasmíri ügyről, amelyben határozott támogatásukról biztosították Pakisztánt. Az AFP francia hírügynökség idézi Szvaran Szingh indiai külügyminiszter nyilatkozatát. Szingh az alsóházban egy interpellációra válaszolva kijelentette, hogy kormánya «ellenséges cselekedetnek tekinti, ha bármely ország fegyverrel vagy emberanyag. gal siet Pakisztán segítségére, «az Indiát ért agresszió tartama alatt«. (MTI) nyegbombázást hajtottak végre egy Saigontól mintegy 550 kilométerrel északkeletre levő erdőség ellen. Amerikai részről sem a támadásban részt vett gépek számát, sem a támadás eredményét nem közölték. Chu Laitól délre, a Batan- gan-félszigeten amerikai és dél-vietnami csapatok folytatták az úgynevezett Piranha- hadműveletet. Egy amerikai szóvivő azt állította, hogy a< amerikai tengerészgyalogosoknak csütörtökön este sikerült a szabadságharcosok egy cső portját bekeríteniük. Az amerikai veszteségekről a szóvivő hallgatott. A dél-vietnami szabadságharcosok Saigontól 130 kilométerrel délnyugatra csütörtökön kézifegyverekkel lelőttek egy hadianyagot szállító amerikai helikoptert. A gép négyfőnyi legénysége életét vesztette. A kambodzsai kormány jegyzékben tiltakozott az" ENSZ líztonsági Tanácsánál az amerikai hadvezetőség ama terve ellen, hogy kambodzsai területet bombázzanak. A thaiföldi haditengerészet szóvivője ugyanis olyan kijelentést tett, amely szerint amerikai részről «egy észak-vietnami hadosztály kambodzsai területen működő parancsnokságának bombázását készítik elő«. (MTI) Arab külügyminiszterek értekezlete Az arab külügyminiszterek casablancai értekezlete a szeptember 13-án kezdődő arab csúcsértekezlet napirendjének összeállításával foglalkozott. A napirenden szerepelnek majd: a palesztinai kérdés, az egye sített arab katonai parancsnokság megerősítésének problémái, a Jordán mellékfolyóinak szabályozásával kapcsolatos technikai kérdések, a Palesztinai Felszabaditási Szervezet elnökének beszámolója, valamint a Dél-arábiai Államszö vétség és Aden kérdései, valamint az indiai—pakisztáni konfliktus. A külügyminiszterek elhatározták, hogy sürgős felhívást intéznek Indiához és Pakisztánhoz a harcok azonnali be szüntetésére. (MTI) RÖVIDEN Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök pénteken megkezdte tárgyalásait a francia kormány képviselőivel. A kormányelnök hosszabb eszmecserét folytatott Couve de Murville külügyminiszterrel. A délutáni órákban De Gaulle fogadta Józef Cyrankie- wiczet. Fejszál király és Nasszer elnök között pénteken megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. A japán tengerészek országos sza Írszervezete követelte a japán hajóstársaságoktól, ne engedjék meg, hogy hajóikat a Vietnamba vagy más hadműveleti területekre irányuló rakományok szállítására használják. A Bank of England pénteken bejelentette: megállapodást kötött tíz ország központi bankjaival, hogy azok a font sterling segítségére sietnek, ha újabb eladási hullám veszélyeztetné nerfizetközi árfolyamát. Osziba, a Japán Szocialista Párt egyik vezető személyisége, a ratifikálás előtt álló japán—dél-koreai szerződéssel foglalkozó televízióbeszédében kijelentette, hogy ez a szerződés Japán és Dél-Korea katonai szövetségének létrehozását helyezi kilátásba, s gátolja Észak- és Dél-Korea egyesülését. Szovjet-román barátsági nagygyűlés a Kremlben (Folytatás az 1. oldalról.) kedett szólásra. Tolmácsolta a szovjet embereknek a román nép testvéri üdvözletét, majd kijelentette, hogy a román nép szívvel-lélekkel örvend a Szovjetunió sikereinek. Utalt arra. hogy Romániában «ikerré! teljesítették' á legutóbbi évek népgazdasági tervének főbb feladatait. Ezután rámutatott: A küldöttség Moszkvában széles körű és hasznos eszmecserét folytatott a szovjet vezetőkkel a pártok közötti kapcsolatokról, a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseiről és más problémákról. Ceausescu kijelentette: Nem szabad, hogy a nézeteltérések éreztessék hatásukat a szocialista országok elvtársi kapcsolataiban. A proletár nemzetköziség elveinek rendületlen gyakorlati érvényesítése biztosítja a szocialista rendszer egységét. Románia nemzeti és internacionalista kötelességének tartja,' hogy minden erővel elősegítse a szocialista országok egységének megszilárdítását. Kijelentette, hogy mindaddig, amíg az imperializmus fennáll, fennmaradnak a nemzetközi konfliktusokat előidéző okok is, és nem múlik el az új világháború veszélye sem. Ez megköveteli az összes imperiálistaellenes erők mozgósítását, egyesítését, tevékeny küzdelmüket a béke megszilárdításáért. Aláírták a szovjet—román közös közleményt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke, valamint Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára és Ion Georghe Maurer. a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke aláírta a Kremlben a Román Szocialista Köztársaság pártós kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett látogatásáról szóló közös közleményt AMIRŐL HALLGATNAK AZ NSZK VÁLASZTÁSI GYŰLÉSEIN A nyugatnémet választási hadjáratot már kezdettől fogva a lakosság eléggé lanyha érdeklődése kíséri. A versengő pártok bizony alaposan megerőltetik magukat, hogy mindenféle ígéretekkel elnyerjék a választók szavazatát. Sok szó esik szociális reformokról, demokratikus jogokról és egyebekről. Egyet azonban még elvétve se emlegetnek: a szükségállapot-törvényt, amelynek bevezetéséről már több vita folyt hónapokkal ezelőtt a parlamentben, s csak a lakosság erélyes föllépése akadályozta meg a javaslat végleges elfogadását. A szövetségi gyűlésben szereplő és a mostani választásokon induló egyetlen párt sem emelt ellene érdemi kifogást. Így hót még korántsem került le a napirendről, csak a választási előkészületek miatt szorult háttérbe. Elvégre hogy is hozakodhatnának elő ilyenkor egy olyan törvényjavaslattal, amely kísértetiesen hasonlít a hitleri idők diktatórikus rendelkezéseire. Ha a szükségállapot-tör vény életre kelne, a bonni kormány bármely pillanatban elnémíthatná a dolgozó tömegeket, hatályon kívül helyezhetné a még meglevő demokratikus intézményeket, és az egész társadalmi életet alá tudná rendelni az atomfegyverkezési politika, a támadó katonai tervek szükségleteinek. A bonni kormány még három évvel ezelőtt, 1962. október 31-én hozta meg a szükségállapot-törvényt azzal, hogy a parlament jóváhagyásával beilleszti az alkotmány 115. cikkébe. Ez a módosítás elvenné a szövetségi gyűlés jog körét, és korlátlan hatalommal ruházná fel a kormányt, beleértve azt a jogot, hogy magát az alkotmányt is úgy változtassa, ahogy akarja. törvényjavaslat szerint »ha a helyzet gyors cselekvést követel« (155. cikk 2. bekezdése), akkor a kormány saját kezébe összpontosíthatja az NSZK egész központi és tartományi törvényhozását Jogában áll eltörölni a mostani törvénycikkekben szereplő véleménynyilvánítási szabadságot, sajtószabadságot, gyülekezési szabadságot, a munkahely megválasztásának szabadságát és a költözködési szabadságot. Ezenkívül a 115/b cikk 3. bekezdése felhatalmazza a kormányt arra, hogy nemcsak a rendőrséget, a határőrséget és a tartományi fegyveres testületeket, hanem a hadsereget, í Bundeswehrt is bevethesse belső »karhatalmi feladatok« elA látására, vagyis a lakosság »féken tartására«. Érthető, hogy ez a törvény igen élénk ellenállást váltott ki a nyugatnémet szakszerve zetekben, az értelmiség körében és a falvakban is. A történelem arra figyelmeztet, hogy a német imperialisták mindig kivételes törvényekkel egyengették a háborúhoz vezető utat. Legutoljára Hitle- rék felhatalmazási törvénye vitte katasztrófába a némel népet és egész Európát. A bonni kormány szükségállapottörvénye nem sokban külön-i bözik »elődeitől«, legföljebb a csomagolása más. parlament két alkalommal foglalkozott a javaslattal, és ha még nem is hozoitt döntést, a veszély korántsem szűnt meg. A három párt közül egyik sem fejt ki jelentős tevékenységet a szükségállapot-törvénnyel szemben. Még a szociáldemokraták is csak néhány részlet- kérdésben éltek fenntartásokkal, de a párt parlamenti csoportjának szóvivője sietett leszögezni, hogy elvileg nem ellenzi a szükségállapot-törvényt. Igaz, a szociáldemokraták igyekeznek mellébeszélni. Álláspontjukat azzal magyarázzák, hogy a szükségállapot törvény azért érdeke Nyugat Németországnak, mert paragA raíusai helyettesítik a szövetségeseknek fenntartott jogokat, így, aki megszavazza a törvényt, az a bonni köztársaság szuverenitását erősíti. Ez az érvelés egyáltalán nem nyugtatja meg az Európa békéjét féltő embereket. De ráadásul nem is igaz. A törvényben ugyanis szó sem esik a nyugati hatalmak döntő jogáról, a párizsi szerződés 7. paragrafusáról, amely a béke- szerződésre és az újraegyesítésre vonatkozó minden kérdésben a szövetségeseknek biztosítja a döntés jogát. F|mn tehát a nemzeti kérdésben továbbra sem lehetne önálló. A pártok magatartásából kitűnik, hogy a választások után — bárki lesz is a győztes — a szükségállapot-törvény nem kerül le a napirendről. A nagy monopóliumok és a háborús, revansista erők továbbra is szorgalmazzák elfogadását, hiszen az ő érdekeiket szolgálja a kivételes törvény. nyugat-németországi haladó erőknek még igen sokat kell tenniük azért, hogy véglegesen elhárítsák a veszélyt. Ezt a küzdelmet egész Európa népei támogatják, hiszen a szükségál lapot-törvény veszélyezteti a kontinens biztonságát, bonyolítja a békés kibontakozást. Rendelkezései szöges ellentétben állnak az NDK programjában javasolt békés, szabaó és demokratikus újraegyesítéssel. E. Gy. A
