Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-26 / 227. szám
ußDßszszGRencse zűrt fénnyel kö- C * szönt a hajnal a fák közé. Valahol C_>/ az erdő mélyén nehéz bőgéssel szairvasbika csalogatja nőstényért;. A vadász, aki a csoportot vezeti, ökörszarvból készített kürttel válaszol. A fák tovább adják a hangot. Aztán megint csönd, majd csörtetés hallik. Ébred a kaszópusztai rezervátum. A fák leveleit itt-ott már .megszínezte az ősz. A szarvasbika megint bőg. A csoport tagjai suttogóra fogják a hangot. Az idős állat túlságosan óvatos. A legkisebb zaj is elég ahhoz, hogy eltűnjön a sűrűben. Onnan nehéz lenne kivenni. Pedig a nagy bikáért indult el hajnali négykor a csoport. A ropolyi erdészház már régóta nyugatnémet vadász vendégek tanyája. N'm nap után innen indultak el érmes bikát keresni. De a harisnyagyárosnak valahogy nem kedvezett a szerencse Társa, akivel együtt indult az erdőbe, már több érmes bikával is dicsekedett. — Másutt sincs szép példány? — kérdezte Bálint Tibortól, a Dél-somogyi Állami Erdőgazdaság fővadászától. A fővadász emlékezett rá, hogy Plusinszki József, a kaszói vadász beszélt egy A búcsúdal. Az aranyérmes trófea. tizenöt év körüli bikáról. Véletlenül látta meg az egyik sűrűben. Négy tehén kísérte. Ezt ajánlotta fel a gyárosnak. Ezért indultak el már kora hajnalban. S amikor a napfény beszűrődött a fák közé, a sűrűben a távcső megmutatta a bikát. Déli szél fújt A fővadász kürttel hívta az állatot, hogy elterelje a figyelmét. A német pedig cserkészni kezdett. Nem volt út a sűrűben. Maga készített. Lassan ment a munka, mert féltek, hogy a legkisebb gyanús zajra elmegy a bika. Talán egy óráig is tartott ez a csöndes küzdelem. Aztán dörrent a puska, és a bika összerogyott. A nyakát találta el a golyó. — Szép példány — ez volt az első megjegyzés. Aztán előkerültek a va- dászkürtók. A harisnyagyáros és kilencéves fia búcsúdalt fújt. A szarvasbikának is megjár a búcsúztató, ez a vadászhagyomány. Ami ezután következett, már prózai dolog. Kocsira rakták a vadat, aztán mérni kezdték. Sorra következtek a meglepetések. Nehezebb bikát már lőttek, de amelyiknek ilyen szép trófeája van. még nem. A iégága például több mint fél méter hosszú. Az agancs terpesztése 1 méter 4 centi. A rózsa körmétere 31 centi. A kifőzött agancs súlya 12,65 kilogramm. A legszebb trófea, melyet a közelmúltban lőttek. Ezen a területen 1957 óta állandóan emelkedik a vadak értéke. Akkor öt-hat kilós trófeákat lőttek. Az első aranyérmes bika 1962- ben került terítékre. Ebben az évben már húsz bikát lőttek ki. Előzetes becslések szerint három aranyérmest, ugyanennyi ezüst- és négy bronzérmest. A somogyi erdők kedvelt tanyái a külföldi vadászoknak. Aki egyszer megfordult itt, évről évre visszatér. Nemcsak a fejlődő vadállomány hívja őket, hanem a csodálatosan szép környezet is. — Somogybán élmény vadászni — ezt mondta a harisnyagyáros, amikor puskavégre került a tizenöt éves bika. S ezt állítják azok is, akiket itt ért a vadászszerencse. K. I. SomogyiNéplap 7. MSZMP MEflvfl ni?r>TTSAQA íSyÁ MEGYEI TANACS LAPJA Jőáiúíu jókecloű (iá Sanyi nevetve billeg a két téglán, nem volt más választás, rá kellett állni, mert az ő feje lemaradt volna a »szélesvásznú« fölvételről, Szilveszter meg Ottó egy fejjel nagyobbak nála. A többiek csúfol ódnak Sanyi két tégláján, ez azonban nem zavarja. Fontos az, hogy itt van, jól érzi magát, még a nap is süt. Miért ne volna jókedve? Azt már megszokta, hogy ilyen picire nőtt, elvégre nem lehet mindenki lakli... Szöllősgyörökd, a barátja egy évvel előbb végzett, minit ő, ide jött Tabra tanulni, sok mindent mesélt erről az iskoláról Sanyinak, jártam a gimnáziumba Mégis eljöttem ide, elölről kezdtem. Egy évet ugyan veszteik, de itt az érettségi mellett szakmát is kapok. Mindig is nagyon szerettem a gépeket... Véleményéhez Kovács Ottó is csatlakozik; — Édesapám otthon, Boronkán a kovács- műhelyben dolgozik, rengeteget lábatlankod- tiam körülötte mindig, ami a kezem ügyébe akadt, azt szét is szedtem, kiváncsi voltam a belsejére ... összeszerelni aztán sose tudtam. — Hát itt majd össze is kell rakni — fűzi hozzá Hausz Gyula igazgató. Ottó nagybátyja traktoros, így a három taígy kedvet kapott hozzá ő is. Jelentkezett Százharmáncnyolcan fölvételizrtek, negyvenet vettek föl, köztük Sanyit is. — A föl vételin először izgultam, de rettenetesen. Helyesírás, aztán számtan ... Mikor vége volt, akkor jöttem rá, hogy nem is volt olyan nagyon nehéz... Egy dologban csalódott csupán. Barátja szavad után elhatározta, hogy a kolesba a második emeleten fog lakni. Hát ez nem sikerült. A kollégiumhoz a nyáron építettek két hálótermet, így megszűntek a kétemeletes ágyak, most csak egyemeletesek vannak. Valaki megkockáztat egy megjegyzést: — Pedig te nem verted volna be a fejed a plafonba. Sanyi nevet legjobban. Határtalan jókedve egy kicsit alábbhagy a kérdés után; — Felelt már vadaimtól? — Igen. MaltemaitikábóL — Hányasra? — ... Kettesre... — Hogy történt? — Megtörtek a törtek ... De a legrövidebb időn belül kijavítom ... — Mit szólnak majd otthon? — Nem tudom. Levélben írom meg, hogy mire hazamegyek, elüljön a vihar... Kulcsár Szilveszter elnézően mosolyig Szatmári Sanyi kettesén. — Nekem ez most nagyon könnyű ... A matek meg a történelem. Egy évig Barcsra nuló közül egyedül ő dicsekedhet azzal, hogy igazi lánctalpast is vezetett már... Szóba kerül a honvágy is... — Az első két nap volt furcsa a kollégiumban. Aztán feloldódik minden, már barátom is van, egy niklai fiú — mondja Ottó. — Meg közben haza is mehetünk — toídja hozzá Sanyi. — Homokszentgyörgyi vagyok — közli Saidveszter —, mégis eljöttem llircsról, pedig az közelebb volt... Három elsőosztályos a negyvenből. Pár hete új élet kezdődött számukra a Tabi Mező- gazdasági Gépszerelő Szakközépiskolában. Ez a középiskola 1960-ban indult negyvenkét elsőoszrtályossal. Mo6t százötvenkálencen járnak ide, közülük százhuszonegyen kollégisták. Hausz Gyula a legutóbbi negyedik osztály »sorsáról« beszél: — Tizennégyen jelentkeztek felsőfokúra, tizet fölvettek, négyen téeszben helyezkedtek el, több mint tizen állami gazdaságban. Hárman lettek »hűtlenek«, a szakmában dolgoznak ugyan, de ipari vonalon ... A három elsős az utolsó mondatra némán ingatja a fejét, Sanyi csöndesen megjegyzi: — Pedig ón traktort fogok vezetni, cséplőgépet meg kombájnt javítok... S. Nagy Gabriella AMI A RIPORTBÓL KIMARADT... Letétbe helyezték az öttalálatos lottószelvényt A 39. lottó játékhét öttalálatos szelvényének tulajdonosa szombaton a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság székhazában bemutatta 9 416 287 számú lottószelvényét, és letétbe helyezte. A nagy értékű szelvény tulajdonosa, Bíró Istvánné csanádpalotai lakos a dédestapolcsányi SZOT- üdülőben töltötte szabadságát, és szelvényét a helybeli postahivatalbán vásárolta. A lottó megindulása óta általában egy-két szelvénnyel játszott, s a szelvényeket mindig ötletszerűen töltötte ki. A főnyereményt szelvényét a következőképpen állította ki: Hatan voltak egy szobában, hetes volt a szobájuk száma, 16-án érkezett az üdülőbe, s 27-ére tervezte elutazását a fővárosba. Az ötödik szám átikszelé- sénél két szám közül választotta az ötvenegyest. Legszívesebben születési éveket tippelt. A szerencsés nyertes a csanád- tapolcai mozi üzemvezetője, férje pedig a helybeli földmüvesszövet- kezet boltvezetője. Tizenhat esztendős lányuk ^an, nyereményük sorsáról a >»-családi tanács« dönt. Nagy részét egyelőre betétkönyvben helyezik eL Sok adat, esemény, epizód sorakozik a jegyzetfüzetben. Mindig akadnak olyan történetek, apró villanások, amelyek a riportból kimaradnak. Kereskedői „tolvajnyelv" Az árleszállításokkal megnőtt a forgalom az üzletekben. Sok érdekes dolgot tapasztalhat az ember, ha egy kis időt szán rá, s behúzódik valamelyik bolt sarkába csöndes szemlélődésre. A napokban egyik ismerősömet fedeztem föl a konfekcióüzlet vásárlói között. — Sötét színű férfinadrágot kérek — mondta az eladónőnek, s az szakértő szemmel végigmérte ismerősöm alakját. Gyakorlott lehetett a szakmában, mert pillanatok .alatt megállapította a »diagnózist.« — ötvenhármas hasast kérek — szóit hátra a tanulónak. Ismerősöm arcára ráfagyott a mosoly, ötvenhármas? Hasas?! Meg -=rn várta, amíg megmutat a ruhadarabot, szó nélkül kifordult az üzletből. — Még hoü« nekem hasas nadrágot ajánljon valaki — mondta később az utcán íel- hábordva. — Nem vagyok és hasas az olyan nadrágot adja el másnak! Sokat sportoltam, és erősebben kifejlődtek a hasizmaim. Rossz volt a szeme a kartársnőnek! Aki nem tud arabusul... Az egyik járási székhelyen minden értekezleten vagy ülésen Géza bácsi az első felszólaló, ö az örök hozzászóló a községben, egy-egy bemondása hetekig közszájon forog. Géza bácsi ugyanis előszeretettel használ idegen kifejezéseket — de sajnos, szinte sohasem a megfelelő helyem Pedig már vásárolt egy idegen szavak szótárát is, hogy minél hatásosabbak legyenek felszólalásai, s lapozgatja is rendszeresen. Csak az a baj, hogy mindig utólag, amikor már elsütött egy-egy rosszul használt kifejezést. A közelmúltban a kora délelőtti órákban értünk a községbe, s mivel Géza bácsi szakterületén akartunk körülnézni, becsöngettünk hozzá. Bordó-fekete csíkos pizsamában nyitott ajtót, majd megpillantva bennünket, mentegetőzni kezdett. — Elnézést, ho«” csak így inkognitóban fogadom magukat, de még nem öltöztem fel. Különben is mindenkinek szuterén joga, hogy kora reggel olyan ruhában legyen, amily -> :mpoziál (Strubl) Öregek munkacsapata Az öregek munkacsapatának tagjai elmúltak már hatvanévesek, de van, aki maga mögött hagyta a hetedik ikszet is. Szulokban mégis számítanak rájuk. Tudják, hogy nem bírnak már annyit, mint a fiatal emberek, de munkájukra, szorgalmukra szüksége van a szövetkezetnek. Amikor a negyvennyolc idős asz- szonyból és a harminc koros férfiból megszervezték ezeket a munkacsapatokat, még serki sem gondolt arra, hogy ennyit segítenek a gazdaságban. Többnyire régi jó barátok, szomszédok kerültek ösz- sze. Olyan emberek, akik korábban is együtt dolgoztak, vagy együtt akartak dolgozni. Munkájuk szerteágazó. Az állattenyésztés kivételével csaknem mindenütt meg találni őket. Dohányból éppen annyit műveltek meg, mint a fiatalok. De például a burgo- nyaszedéskor már nem tudják olyan gyorsan kapkodni a gumókat a verbecs után. Inkább a válogatással foglalatoskodnak. Feleannyi kukoricát mértek ki az öregeknek, mint amennyit a fiatalok kapnak. Területük gondos ápolásról, munkaszeretetről tanúskodik. Szép példája ez az idősekkel való törődésnek. így ők is érzik, hogy a falu gondoskodik róluk, támogatja őket. Mivel látják, hogy szükség van munkájukra hát igyekeznek is erejükhöz és tudásukhoz mérten a legjobbat adni. SO fi OK. A londoni Times apróhirdetései között jelent meg az alábbi hirdetés: »Művelt, képzett, 28 éves arisztokrata, jól sakkozik és krikettezik, víz alatti halász, zeneértő, politikai állást vállal.« * * * Joan Crawford, a harmincas évek nagy film- szrtárja, aki mai már kizárólag üzleti ügyekkel foglalkozik, ezt mondta egy újságírónak: — Azt kérdi, hogy hány éves vagyok? Csak any- nyit mondhatok, hogy közelebb vagyok az ötven- hez, mint a százhoz! * * * Joseph Esperak keypor- tü (Anglia) lakos most ünnepelte 105. születésnapját. Ez alkalommal mondotta az összesereg- lett újságíróknak: — öt alapelv vezérelte életemet: semmi alkohol, semmi dohányzás, kevés munka, sok mozgás, semmi nő. Azonban ... — Azonban? — kaptak a szón az újságírók. — Az ötödik elvemet most megszegem: a jövő héten nősülök. ... Égy fiatal, kezdő újságíró megkérdezte Marlene Dietrichet, mi szeretne lenni, ha nem volna nő. — Ha nem volnék nő? —csodálkozott a szokatlan kérdésen a még mindig rendkívül népszerű és csinos filmszínésznő és énekesnő. — Akkor férfi szeretnék lenni, hogy Marlene Dietrichbe lehessek szerelmes. ... Szokatlan statisztika jelent meg az Egyesült Államokban. Rideg számadatok szódnak arról, hogy egy-egy férfi hány percet szentel annak, hogy alaposan szemügyre vegye a mellette elhaladó nőt. Az átlag öt és fél másodperc. A gépkocsiban ülő férfiak már rövidebb idő alatt elégítik ki kíváncsiságukat: 1,2 másodpercig fordulnak egy- egy szoknya után. A legkitartóbbak e tekintetben, az építőmunkások: 8.9* másodpercig szemlélik az építőállványról az alattuk elhaladó nőket. Mai gyerekek a hitoktatáson — Mit vittek a napkeleti bölcsek ajándékba a betlehemi kisdednek? — Aranyat, benzint és mirhát. — Benzint? Mire lett volna az jó? — A dzsipbe, mikor Egyiptomba disszidáltak. * * * — Melyik a hetedik szentség? — A házasság, amely törvényesen bünteti mind •a férfit, mind a nőt. * * * — Miért ment el Mózes a Sinai-hegyre? — Hogy átvegye Istentől a katalógust. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: S?abó Gábor. Beküldött kéziratot' nem örzünk meg és nem adunlc vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahWatalokná.1 és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy nőnapra '2 Ft. Index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, T-ptinka SLáxiíiar ULcA 4L
