Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-22 / 223. szám
Somogyi Néplap- Z ’MSZMP MERVE! r í7Ótí$Á£A ISyÁ VEGYE' TANÁCS LAPJA VŐLtGÉNV— HÁZHOZ SZÁLLÍTVA Kommendálnak a „jószívű“ emberek — Eljegyzési ebéd ajándékokkal — Az elsikkasztott pénz Fiatal műszakiak nyomában Hol dolgoznak az iskolából 1964-ben és 1965-ben kikerült fiatal mérnökök, technikusok? — erre a kérdésre kerestünk választ a Tanácsi Építőipari Vállalatnál és a Baromfiipari Országos Vállakust. Az építésvezetőség iro- ban gyümölcsöztetni tudását, dájában bukkantunk rá az Ha döntött, gyakorlati munIróasztalnál to glalkoztatják nikust. Jászai Adám techI at nél. Kaposvári Gyáregységéit. Tanácsi Építőipari Vállalat vezetője., Hagy Lajos közölte, hogy 1964-ben nem kapott se mérnököt, se technikust. 1965-ben két mérnök és négy technikus került a vállalathoz. Valamennyien az idén végeztek. A két mérnököt szeptember 1-én »bevetették«. Részt vesznek az építőmunka szervezésében, irányításában. A négy technikus közül az egyik elment a vállalattól, kettő a műszaki osztályon, egy pedig a termelési osztályon dolgozik. — Hol van az idén végzett technikus? — kérdeztük a termelési osztály vezetőjétől. Rámutatott egy papírokba temetkezett fiatalemberre. — Jászai Ádám vagyok — mutatkozott be az építőipari technikus. —Mit dolgozik? — Utókalkulációs vizsgálatot végzek. — Szereti ezt a munkakört? Vállrándítás a válasz. — Nem vágyik az építkezésekre?-— De igen Szeretnék ,az építkezéseken dolgozni. A műszaki osztályon hiába kerestük a másik két techniegyikre. — Hol a másik technikus? — kérdeztük. — Balatonbogláron — válaszolt a széken kényelmesen terpeszkedő, gondosan fésült fiatalember, Bakó József. — Mit dolgozik? — Én csinálom a fölmérési naplókat s ezek alapján a havi és a negyedévi számlákat. Foglalkozom a ' negyedévi anyagfelhasználással, és adminisztratív munkát is végzek. Az utóbbira megy el a munkaidőm fele — hangzott a válasz. — Leveleket is fűz le? — Igen. — S megmutatott egy olyan dossziét, amely az ő gondozár sában áll. — Ilyen munkáról álmodott a technikumban? — Nem. — Mi a véleménye arról a munkáról, amelyet a termelési osztályon Jászai végez? — Az, hogy egy nyolc általánost végzett kislány ugyanúgy ellátná, mint ő. * * * A Baromfi- ipari Országos Vállalat Kaposvári Gyáregységéhez 1964- ben és 1965- ben két műszaki jött olyan oklevéllel, amelyen, mint mondani szokták, alig száradt meg a tinta. — Az egyik Nagy Lajos mérnök, a másik Horváth Kati A aki augusztusban került az üzembe, még csak ismerkedik a részlegekkel. Ostoros István igazgató azt mondta, hamarosan megkérdezik tőle, melyik területen tudná legjobkával bízzák meg. — Kati, a technikus a to- iásüzen.ben dolgozik —mondta az igazgató, — Kezdetben irodába szeretett volna menni. Nem msedtük. A tojásüzembe helyeztük. Jelentkezett pedagógiai főiskolára. Nem vették föl. Közöltük vele, hogy csak az egyetem élelmiszeripari szakán képezheti magát tovább. Katit a kopasztóban találtuk meg. A munkások között ült, segített kopasztani a tyúkokat. (A tojásüzemben rövid időre leállt a munka.) — Tetszik ez a munka? — kérdeztük tőle. — Igen — hangzott a határozott válasz. Elindultunk a tojásüzembe. — Hallottam, pedagógusnak készül.. — Készültem. Az egyetem élelmiszeripari karán akarom magamat tovább képezni. Szép munka a termelés irányítása is — mondta. — Megismertem és megszerettem a szakmát. Kati, aki a tojásüzem vezetője szerint a műszak nagyobb részében fizikai munkát végez, kezdetben nem volt szimpatikus az idősebb csoportvezetőknek. Ez el is vette eleinte a kedvét. Szorgalma ennek ellenére nem lankadt. Rövid idő alatt belopta magát mindenki szívébe. — Jövőre csoportvezetővé nevezzük ki — szólt közbe az igazgató. Horvath Kati technikus fizikai munkával tölti. idejének nagy részét Nem tudom, hány év múlva beszélhettek volna Katiról így, ha az irodában kimutatásokat körmöl. Szegedi Nándor FÉRJE, MAJD APJA HALÁLA UTÁN többször mondta ismerőseinek özvegy B. A- né kaposvári asszony: — Egyedül vagyok, szívesen férjhez mennék egy jóravaló emberhez, aki szeretne, megbecsülne ... Valakitől megtudta ezt Vörös Ferenc (Kaposvár, Ady Endre u. 22.) kályhás és felesége, s hamarosan bekopogtak az özvegyhez: — Szívesen kcmmendálunk egy jóravaló, becsületes, nősülni szándékozó férfit, önzetlenül tesszük ezt, mert látjuk, milyen magányosan él, s mi lyen nehéz helyzetben van. Ennek ellenére elfogadták a közvetítés fejében az asszony által felajánlott ajándékokat akkor is, meg amikor az eljegyzést később sikeresen — legalábbis az ő céljaiknak megfelelően — nyélbeütötték. VÖRÖS TUDTA, hogy egy kaposvári ismerőse, Szomor Bálint, a Textil és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat tétel-összeállítója különél feleségétől, hát fölkereste. — Te, komám, van egy öreg nő, mindenáron férjhez akar menni. Tele van ékszerrel, pénzzel, bemutatlak neki. Szomor, bár két gyermeke van, és feleségétől törvényesen még nem vált el, hajlandó volt az özveggyel ismeretséget kötni. Sem őt, sem pedig Vöröst nem zavarta, hogy közte és az asszony között nagy a korkülönbség. A bemutatkozás sikerrel járt. Ezután gyorsan követték egymást az események. EGY FEBRUÁRI VASÁRNAP ünneplőbe öltözve jelentek meg Vörösék és Szomor az özvegy lakásán. Vörös az asz- szony elé állt, és így szólt: — Kedves kötelességemnek teszek eleget, amikor barátom számára megkérem a kezét. Kérem, fogadja őt el vőlegényének, és kívánom, legyenek majd nagyon boldogok ... Egy kissé szokatlan volt, hogy nem a vőlegény, hanem a menyasszony adott ajándékot, de talán ez a cél is vezette őket, amikor az eljegyzési komédiát lejátszottak. Gazdag ajándékot kapott Szomor: géppel írt papírt az alábbi szöveggel: »Minden ingó és ingatlan vagyonomat vőlegé nyemre, illetve leendő férjemre, Szomor Bálintra hagyom.« Elfogadott mindent — a la káshoz egy kulcsot is —, bá tudta, hpgy az eljegyzést só hasem kőveti esküvő. Ezután szinte mindennapos látogatók lettek a menyasszony szépen berendezett háromszobás házában. Nem volt nehéz rábeszélni, hogy ékszereit és házát adja el, vegyen egy kisebb lakást meg gépkocsit, a maradék pénzből pedig fedezzék a vőlegény válási költségeit is. özvegy B.-né hamarosan ösz- szecsomagolta több tízezer forint értékű ékszereit, és átadta Szomornak meg Vörösnek, hogy tegyék pénzzé. A két férfi Budapestre utazott. Az aranyláncokért, a gyűrűkért, az ezüst étkészletekért több mint húszezer forintot kaptak. A fővárosban három nap alatt elköltötték — persze nem a magukéból — 2000—2500 forintot: szállodára, étkezésre és szórakozásra. HÓNAP HÓNAPOT KÖVETETT, B.-né pedig hiába sürgette a válást, illetve az esküvőt, Szomor egyre csak halogatta. Az özvegy idegeit ezzel úgy tönkretette, hogy kórházba kellett vinni, s azóta is ott van. Szomor azóta már vissza küldte eljegyzési ajándékait azzal, hogy meggondolta magát, nem veszi el az özvegyet. Ám az ékszerekért kapott pénzt hiába kérte B.-né először szóban, majd ajánlott levélben. Vörösek még az ügyvédnek sem voltak hajlandók válaszolni. A rendőrségen azonban már bevallották: — Nincs meg a pénz ... Elköltöttük, orvosra, gyógyszerre kellett... De ha B.-né kijön a kórházból, visszaadjuk neki... A három szélhámos nagyon tisztességtelen játékot űzött egy idegileg tönkrement, magányos nővel. Mindannyiuk ellen bűnvádi eljárás indult. Talán majd a bíróság előtt megértik: büntetlenül senkit, sem lehet kifosztaná... arany karika- és pecsétgyűrűt, ezüst cigarettatárcát éá egy Szalai László Négy új „Vidám Fiatal“ Vegyszeres gyomirtás Váltás. .cO dS HOÍj IMH.GOZVAR? MINDENK A fegyveres erők hetének keretében vasárnap délelőtt nyitották meg a Honvéd Képzőművészeti Stúdió hivatásos művészeinek tárlatát a Palmi- ro Togliatti Megyei Könyvtár előadótermében. A kiállítást a művelődésügyi osztály és a politikai osztály közösen rendezte. A Honvéd Képzőművészeti Stúdió három tagja: Gimesi Lajos, Legéndi József és Bükkös- di Gábor munkáinak egy részét láthatjuk a tárlaton. A képek témája főleg a katonaéletről szól, de találunk lírai tájképet, városrészletet (Fórum Romanum címmel egész sorozatot) is. A hivatásos katonafestők bajtársaik életéről vallanak mozgalmas, súlyos vagy éppen I SZÁMÁR/ barátságosan derűs képekkel. Partizánok arca villan elő a zöld lombok közül; a fémesen hideg, hatalmas lokátor előtt őrt áll a honvéd; kukoricát törnek, vagy egy építkezésen segítenek. Gimesi Lajos és Bükkösdi Gábor képei egyszerű, keresetlen szavakkal beszélnek, egy-egy mozzanatot, pillanatot ragadnak meg, hű és meleg hangú tolmácsolói a valóságnak. Legéndi József munkáiban fő motívum a szimbolikus ábrázolás. ö a pillanatot általános érvényűre teszi, munkáin hatalmasra növekszik a rakéta mellett őrködő katona, a hősök sírjára boruló asszony. Egyiken a nagy belső nyugalom, a másikon a feszültség ragad meg. \ ÉLMÉNY Ez a tárlat méltán számíthat őszinte megértésre es tetszésre. Sokak számára ismeretlen életet mutat meg, másoknak a múltat idézi, s van, akiknek ez a jelenük. Mindenki számára élmény. A Honvéd Képzőművészeti Stúdió tagjainak neve nem ismeretlen külföldön sem; Legéndi József festményei például szerepeltek már Moszkvában, Csehszlovákiában, Romániában, Kínában, Berlinben. A tárlat csak rövid ideig tekinthető meg Kaposváron, mert az anyag egy részét a közeljövőben a Német Demokratikus Köztársaságba viszik, a szocialista hadseregek közö^ képzőművészeti kiállítására. , 0. N. G. Vasárnap délelőtt tartatta meg tehetségkutató versenyét a Fiatalok Vidám Színpada a Kilián György Ifjúsági Házban. A vers- és prózamondók, a pantomimesek és a parodis- ták versengését szép számú érdeklődő nézte végig. A bíráló bizottság négy fiatalt tartott alkalmasnak az együttes munkájában való részvételre. Így a Fiatalok Vidám Színpadának új tagjai: Torma Rózsa és Ékes Katalin, a Táncsics Gimnázium tanulói: Kalányos József, a III. számú gimnázium tanulója és Horváth Margit, a Csemegeipari Vállalat dolgozója. Szép teljesítményükért az Ifjúsági Ház vezetősége könyvekkel jutalmazta a legjobbakat. A Vidám Színpad a tehetségkutatással még nem zárta le a tagtoborzást, továbbra is várja a tehetséges fiatalok jelentkezését. Újabb merénylet «PJP m m r ■ Koppenhágát újabb merénylet tartja lázban: a városnak ugyanabban a löszében, ahol a napokban autótolvajok megölték az őket üldöző négy rendőrt, kedden a hajnali órákban ismét lövéseket adtak le egy gépkocsira. A kocsi vezetője nem sérült meg, a merénylők elmenekültek. A rendőrség közlése szerint el fogták azt a férfit, aki hétfőn este többször rálőtt egy négy utast szállító taxira. Kihallgatásakor azt állította, hogy Mtcéfából« lövöldözött. \ KATONAHUMOR Mindjárt más Beteg Bódog honvéd vizsgálatra jelentkezett az ezred orvosnál. A doktor gondosan megvizsgálta, majd fejcsóválva megjegyezte: — Tegye a szívére a kezét, s mondja meg őszintén, akkor is eljött volna hozzám, ha nem katona? ... — Á, akkor kihívattam volna magamhoz — válaszolta a honvéd. Táguló ismeretek — Látod, milyen undok vagy! — korholja a vőlegényét egy fiatal lány. — Mindig azt mondtad, hogy én jelentem számodra az egész világot... — Az igaz, a hadseregben azonban tágultak földrajzi ismereteim. Beképzeltség A századparancsnok megpirongatja együk nap az újonc századirnokot. — Gáz elvtárs, más írnok után nézek, ha továbbra is ilyen nemtörődöm és rendetlen lesz. — Az bizony jó lesz, százados elvtárs, mert úgyis sok ez a munka egy embernek. Az utolsó szó A szabadságos katona így dicsekszik otthon a menyasszonyának: — Képzeld, milyen tekintélyem van a hadseregben. Mindig enyém az utolsó szó. — Hogyhogy — csodálkozott a lány. — Amikor mondanak valamit, azt felelem a végén, hogy értettem. — hs — Verdi és a verkli Verdi egy Igen divatos, tehát látogatott fürdőhelyen tartózkodott. Egy napon egy olasz újságíró látogatta meg, aki nagyon csodálkozott, hogy a világhírű zeneszerző egyetlen szobában lakik, abban van ágya, íróasztala, zongorája, és ott fogadja a vendégeit is. Az újságíró kérdésére, hogy miért lakik ilyen zsúfolt szobában, Verdi mosolyogva így felelt: — Én egy egész lakosztályt béreltem ki, de a többi el van foglalva. Jöjjön, megmutatom magának. Valóban, a többi szoba »foglalt volt«. Nem kevesebb, mint 95 verkli volt bennük. — Amikor ide érkeztem — mondta Verdi —, a verklisek állandóan az én operáim, a Rigoletto és a Trubadúr számait játszották. Ez azonban engem annyira untatott, hogy megállapodtam velük: arra az időre, míg ezen a fürdőhelyen vagyok, bérbe veszem a kintornákat, így most már nyugtom van tőlük. Somogyi Néplap Az MSZMr Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16- Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postlskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra \2 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca C
