Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-23 / 224. szám

}o *1LÄG PROT.FT4R.MF. EGYESÜLJETEK) Arai 50 FILLÉR SommiMéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA JOUI. ÉVFOIYBM 224. SZÁM ★ CSÜTÖRTÖK, 1965. SZEPTEMBER 23. Mai számunk tartafmébSh Falusi fiatalok között (3. o.) A KANYARON TÚL (5. o.) A park élete (6. o.) Minél több fiatal ^ mezőgazdasági szakmunkást Fejlődő mezőgazdaságunk­nak sok szakemberre van szüksége. A szakmunkásképzés jelen­tőségét fölismerve 1961-ben két formáiban indították meg az oktatást: a felnőttek tanfo­lyamain olyan tsz-tagoknak adnak elméleti alapot a mun­kához, akik eddig is a mező- gazdaságban dolgoztak, és nagy gyakorlattal rendelkez­nek. Másik formája az okta­tásnak o mezőgazdasági ta­nulóképzés. Megyénkben a szakmunkásiskolák három év­folyamán tizenhét szakon ösz- szesen 720 fiatal tanul A KISZ az idén védnökséget vál­lalt a tanulóképzés fölött. Igyekeznek megismertetni a fiatalokkal a mezőgazdasági munkát. Segítenek a beiskolá­zásban is. Annak ellenére, hogy az 1965—66-os tanévben a beiskolázás tervét 99,2 szá­zalékra teljesítettük, és csak az állami gazdaságok marad­tak el a szerződéskötésekkel, nem lehetünk elégedettek a képzés eredményeivel. Még mindig nagyon kevés fiatal választja szakmájául a mezőgazdaság valamelyik ágát Ennek — azonkívül, hogy sokan idegenkednek étitől a munkától nehéznek tartják, vagy nem tekintik »elit foglal­kozásnak-« — több oka van. Sok termelőszövetkezeti, állami gazdasági vezető még nem is­merte föl a szakmunkásképzés jelentőségét, és nem fordít rá kellő gondot. Vagy nem isko­lázzák be a tanulókat a tan­folyamokra, vagy ha igen, nem az üzem szükségleteinek meg­felelően. Somogydöröcskén pél­dául baromfitenyésztő tanulót szerződtettek, pedig a szövet­kezet nem is foglalkozik ba­romfival Szintén a tabi járás­ban tapasztalható, hogy a tsz nem szívesen küldi el tanfo­lyamra az embereket. Az egyik tsz-elnök meg is »indokolta«, hogy miért: »Minek kell a pa­rasztnak tanulni — úgymond —, amikor a bőre alatt is pénz van?« Olyan szövetkezet is van ebben a járásban, ahol nem szívesen dolgoztatják a fiatal szakmunkásokat, »ne­hogy elvegyék az idősebbek kenyerét«. Másutt meg nem a képzettségüknek megfelelő ág­ban foglalkoztatják a szak­munkásokat. Közömbösek ve­lük szemben, s ez nagyon ká­ros hatással van a tanulókra. Megoldatlan a bérezésük is. Sándor Lajos, a megyei me­zőgazdasági osztály előadója elmondta, hogy a rendelet sze­rint a szakmunkás-bizonyít­vánnyal rendelkezők 5—15 szá­zalék munkaegység-jóváírás­ban részesülhetnek. Mivel a rendeletet föltételes módban fogalmazták meg, a legtöbb he­lyen nem vesznek róla tudo­mást. Ha azt tennék máshol is, amit például Göllében, Zi- mányban, Szentgáloskéren, Eli- latonendréden, ahol általában 10 százalékot írnak jóvá, a fia­talok nagyobb kedvvel jelent­keznének a képzőbe. Akadályozza a szakmunkás- képzést az is, hogy gyakran nem megfelelő szakember fog­lalkozik a tanulókkal a terme­lési gyakorlaton. A barcsi já­rásban éppen ebből az okból az idén három tanuló bontotta fel szerződését. Somogytúrban meg a növénytermesztő-gépész- tanuló gyakorlati munkája a kocsisság volt. Viszont nagyon lelkiismeretesen és tervsze­rűen foglalkoznak a tanulók­kal a lullai termelőszövetke­zetben. Négy szőlő-, gyümölcs- termesztő és egy traktoros­tanulójuk van. A gyümölcsös­ben a brigádvezető áll mellet­tük, minden csütörtökön pedig • tsz-elnök hívja össze őket, s beszélget velük. A tanulók munkanaplót vezetnek, ebbe az aznap végzett munkáról számolnak be, beírják vélemé­nyüket, javaslataikat. Tovább­tanulásra ösztönzik a fiatalo­kat. Ács János például elvé­gezte a szakmunkásképzőt, s beiratkozott a gépipari techni­kumba. Pavelka János kerté­szeti tanuló a karádi kihelye­zett kertészeti technikumnak is hallgatója Az elnök hang­súlyozta, hogy olyan szakmun­kásgárdát szeretnének nevelni, amely bír a több mint száz­holdas gyümölcsössel. Követen­dő a szentgáloskéri szövetke­zet példája is. Itt az agronó- mus foglalkozik rendszeresen a tanulókkal és az a szakmun­kás, akinek területén dolgoz­nak a fiatalok. Az viszont helytelen, hogy a tizenkét ta­nuló mellé az idén nem szer­ződtettek egyet sem, noha szükségük lett volna állatte­nyésztőre, zöldségkertészre. Évente négy-öt új tanuló be­iskolázásával elegendő számú munkagépkezelőjük és váltó­traktorosuk lehetne. Megemlí­tette a tsz-elnök, hogy van egy jelentkező, aki eddig ipari ta­nuló volt, de megbukott Nem szerződtetik le, hiszen — úgy­mond —, ha nem felelt meg az iparitanuló-iskolában a kö­vetelményeknek, nem állná meg a helyét a szakmunkás- képzőben sem. Egy év eltelté­vel pedig nem akarnak szer­ződést bontani. A szakmunkásképzés nehéz­kességének az is oka, hogy nem propagálják eléggé a me­zőgazdasági szakmát a fiatalok körében. Sok helyen már csak akkor jelentkeznek mezőgaz­dasági szakmunkástanulónak, ha »már minden kötél szakad«: másutt nem tudnak elhelyez­kedni. A barcsiak nagyon jó kezdeményezést indítottak el. Tervet készítettek arról, hogy ne csak az általános iskola nyolcadik osztályában beszél­jenek a gyerekeknek a mező- gazdaságról mint szakmáról, hanem már jóval előbb. A já­rási KISZ-bizottság vb-ülésén is tárgyaltak erről. Úttörő- és kisdobos-foglalkozásokon ellá­togatnak a gyerekekkel a tsz- ekbe, közelebb viszik hozzá­juk a mezőgazdasági munkát. Ezt célozzák a pályaválasztási tanácsadók is. A megyed és a járási mező- gazdasági osztályok közösen fölmérték, hogy 1970-ig mennyi szakmunkásra lesz szüksége Somogynak. Eszerint az állat- tenyésztés több mint 2300, a növénytermesztés pedig több mint 2700 szakmunkást vár. Több tsz-ben viszont nem igé­nyelnek szakmunkást A bar­csi járási mezőgazdasági osz­tály tájékoztatása szerint pél­dául Bolhón nincs igény, ho­lott tizenöt szakmunkás kelle­ne. A mezőgazdaságnak elegen­dő szakmunkással való ellátá­sa nagy feladatot ró az egész társadalomra Az új iskolare­form módot ad arra, hogy a végzett nyolcadikosokat jobban a mezőgazdaság felé irányít­sák. De meg kell javítani a képzés föltételeit is. Egyrészt kellő számú somogyi szakmun­kásképző iskolára van szük­ség, hogy ne kelljen más me­gyébe küldeni a fiatalokat; megfelelő oktatókról és fölsze­relésről is gondoskodni kell. Másrészt — s ez is legalább annyira lényeges, mint az előbbi — föl kell számolni mezőgazdasági üzemekben sok helyen még uralkodó helyte­len szemléletet, közönyt a szakmunkásképzéssel szemben. Strubl Márta Í'jA budapesti pártküldöttség Moszkvában Az MSZMP budapesti bizott­ságának Moszkvában tartóz­kodó öttagú küldöttségét Né­meth Károly vezetésével szer­dán fogadta J. V. Andropov, az SZKP KB titkára. A meg­beszélésen jelen volt N. G. Je- goricsev, a moszkvai városi pártbizottság első titkára. Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete szerdán vacsorát adott a küldöttség tiszteletére. A vacsorán megjelentek a küldöttség tagjai, élükön Né­meth Károllyal, a budapesti pártbizottság első titkárával. Szovjet részről ott voltak: N. G. Jegorricsev, az SZKP moszk­vai városi bizottságának első titkára, valamint a moszkvai pártbizottság más vezet®, V. F. Promiszlov, a moszkvai vá­rosi tanács vb-elnöke, P. N. Fedoszejev, a szovjet tudomá­nyos akadémia alelnöke, a szovjet—magyar baráti társa­ság vezetőségének elnöke és mások. (MTI) Fegyverszünet Pakisztán is alávetette magát a Biztonsági Tanács határozatának Pakisztán külügyminisztere bejelentette, hogy kor­mánya aláveti magát a Biztonsági Tanács határozatá­nak, s tűzszünetet rendel el a kasmíri konfliktusban. Zulfikar Ali Bhutto külügyminiszter New York-i idő szerint pontosan hajnali három órakor, magyar idő szerint szerda reggel 8 órakor olvasta fel Ajub Khan elnök táviratát, akkor, amikor a Biztonsági Tanács által szeptember 20-án megjelölt határidő lejárt. A távirat szerint a pakisztáni csapatok utasítást kap­tak, hogy a bejelentést követően egy órával hagy­janak fel a harci tevékenységgel, ha az indiai csa­patok is megszüntetik azt. Mint ismeretes, az indiai kormány fél nappal korábban értesítette U Thant fő­titkárt, hogy kész a fegyverszünetre. Bhutto külügyminiszter, aki kedden a késő esti órák­ban érkezett meg az ENSZ- székhelyére, előzetesen olyan nyilatkozatot adott, hogy Pa­kisztán az ENSZ által meg­adott határidő meghosszabbí­tását kéri. A pakisztáni külügyminisz­ter egyébként az ülésen kije­lentette: Országát agresszió érte, s Pakisztán népe a vég­sőkig kitart elhatározása mel­lett. A külügyminiszter azt mondotta, hogy ha az ENSZ, amely 18 év óta foglalkozik Csatorday Károlyt jelölték az ENSZ-közgyűlés L számú politikai bizottsága elnökének Az ENSiZ-közgyűlés 20. ülésszakának első ülésén ked­den este a búcsúzó és az új elnök — Quaison-Sackey és Fanfani — beszéde után el­hangzott még néhány felszó­lalás, amelyek részben az új elnöknek, részben a világ- szervezetbe felvett új tagál­lamoknak fejezték ki jókíván­ságaikat. Hírügynökségek ezúttal is rámutatnak, hogy a közgyű­lés 1. számú politikai bizott­ságának elnökeként Csatorday Károlyt jelölték. A többi bi­zottság elnöki tisztségére esé­lyesnek tartják Haiti, Belgi­um, Mexikó, Irán, Tunézia és az EAK képviselőjét. Fanfani kedd este sajtó- értekezletet tartott az ENSZ- székhelyén. A többi között kijelentette: Reméli, hogy az ENSZ a 20. ülésszak alatt be fogja bizonyítani életerejét. Arra a kérdésre, vajon a mostani feszült nemzetközi légkör akadályozza-e a lesze­relési tárgyalásokat, Fanfani azt mondotta: Kétségtelen, hogy a jelenlegi nemzetközi légkör időnként akadályozza az előrehaladást, de ugyan­így igaz az ellenkezője is. A kasmíri konfliktusról szólva kifejezte azt a reményét, hogy a Biztonsági Tanács legújabb határozatai gyors megoldásra vezetnek majd. * * .* Gromiko szovjet külügymi­niszter kedden este találko­zott U Thant ENSZ-főtitkár- ral. Megbeszélésük témáiról részleteket nem hoztak nyil­vánosságra, de az ENSZ-ben föltételezik, hogy a főtitkár és a szovjet külügyminiszter főleg az indiai—pakisztáni konfliktus megoldásának le­hetőségeit vitatta meg. A Maldive-szigeteknek, amelyet mint 116. tagállamot vettek föl az ENSZ-be, még nincs sem küldöttsége, sem zászlaja. (MTI) a kasmíri kérdéssel, záros ha­táridőn belül nem hoz meg­oldást, Pakisztán kilép a vi­lágszervezetből. Ez esetben a világ lakosságának egyhar- mada kívül lesz az ENSZ-en — mondotta Bhutto a Kínai Népköztársaságra, Indonéziára és Pakisztánra utalva. Az indiai delegátus közölte a tanács tagjaival, hogy kor­mánya kész a fegyverszünet­re, mivel azonban a pakisz­táni bejelentés pontosan a megjelölt időpontban hang­zott el, technikai okokból hosszabbításra van szükség, hogy az indiai csapatoknak kiadhassák a megfelelő pa­rancsokat. Ezután a Biztonsági Ta­nács úgy döntött, hogy a tűz­szünet kezdetének időpontját szerdán, magyar idő szerint 23 órára halasztja el. V Thant főtitkár a tanács elé terjesztett jelentésében haladéktalan intézkedéseket javasolt a fegyverszünet el­lenőrzésére. A főtitkár sze­rint első lépésként száz meg­figyelőt kell küldeni a kas­míri határ két oldalára. Az indiai—pakisztáni harc­térről érkező jelentések arról tájékoztatnak, hogy feltehe­tően a Biztonsági Tanács fegyverszüneti felhívása érez­teti hatását, mert lényegében minden frontszakaszon szüne­teltek a harcok. A pakisztáni kormány a keddi tüntetések nyomán gyülekezési tilalmat rendelt el. Szerdán Karachiban min­den oktatási intézményt be­zártak, és a kormány kártérí­tést ígért azoknak a külföldi képviseleteknek, amelyeknek épületeit a tüntetők megron­gálták. A kínai—indiai határszaka­szon is csökkent a feszültség. Ez annak tudható be, hogy Kína hivatalosan bejelentet­te: indiai katonák részben vagy teljesen lebontották azo­kat a katonai berendezéseket, amelyeket korábban a szik- kimi határ kínai oldalán emeltek. Az AP azt is elmondja, hogy Pekingben átadták az indiai kormány második jegyzékét is. A két jegyzéket egyszerre hozták nyilvános­ságra; A második jegyzék az első­höz hasonlóan határsértéssel vádolja Kínát. Sasztri és Ajub Khan beszéde Űj-Delhiben Sasztri indiai miniszterelnök a parlament­ben mondott beszédet. Közöl­te a képviselőkkel, hogy a ka­tonai parancsnokoknak már kiadták a tűzszüneti utasítást. Sasztri hangoztatta, hogy hazája csak az »egyszerű tűz­szünetet« fogadja el, de nem vállal semmiféle kötelezettsé­get politikailag. Az indiai kormányfő elis­meréssel szólott Koszigin szovjet miniszterelnök békél­tető erőfeszítéseiről. Méltá­nyolta, hogy a szovjet kor­mányfő felajánlotta jószolgá­latait. VETÖBURGONYÁT SZÁLLÍT A SZULOKI PETŐFI TSZ Válogatják a klsvárdai rózsa burgonyát a szuloki Petőfi Tsz asszonyai. Ezen a hé­ten 15 vagon vetőburgonyát szállítanak a megye gazdaságaiba továbbszaporításra. A tsz 280 holdon termelt kisvárdai rózsa burgonyát. Holdanként 90—100 mázsa termett. Foglalkozott Sasztri a kí­nai—indiai ellentétekkel is, és megismételte azt a korábbi hivatalos indiai közlést, amely szerint a legutóbbi határinci­denseket Kína kezdeményez­te. Sasztri szerint talány, hogy a jövőben mit tesz Kína, ezért — mondotta — az egész indiai határon éberen kell őr­ködni. Sasztri cáfolta azt a pekingi bejelentést, hogy a szikkimi határ kínai oldalán az indiai katonák lebontották katonai létesítményeiket. A továbbiakban kifejezte remé­nyét, hogy Kína a béke útját fogja követni. Sasztri beszédével egy idő­ben azonban az indiai had­ügyminisztérium közleményt adott ki, amely szerint a szikkimi határ közelében folytatódnak a kínai csapat­összevonások, és a kínai ka­tonaság folytatja állásainak kiépítés'“ is. Mindazonáltal újabb határincidensre nem került sor. • * * Ajub Khan pakisztáni el­nök rédiószózatban fordult a lakossághoz. Közölte, hogy utasítást adott a fegyveres erőknek az ellenségeskedések beszüntetésére. Kijelentette azt is, hogy Pakisztán csak a nemzetközi béke érdekében járult hozzá a tűzszünethez, de a tartós bé­két az ENSZ-nek kell bizto­sítania oly módon, hogy vég­leges megoldást talál a kas­míri problémára. Ajub Khan keserű szavak­kal illette Indiát.' Gálád tá­madónak nevezte, és bizony­gatta, hogy hazája csak ön­védelemből bocsátkozott harcba. Méltatta azt az er­kölcsi támogatást, amelyet Kína adott Pakisztánnak. En­nek az emléke mindörökre ott ég szívünkben — mondot­ta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents