Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-19 / 221. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 ▼as-Írnap, 1965. szeptember Hl ELLENŐRZÉSEN A „HANGOS’’ KOCSIVAL UaptoU ki mü tud — Tetedélceny. zei&c&s — tcft tn<Uocas felUábwodik — Szóit vaffi nem a v&zti'á? A hangszóróból erőteljes, határozott hang figyelmezteti MZ úttestre szabálytalanul lelépő gyalogjárót, az erre ijed­ten körülnéz, hogy ki dorgálja meg mindenki füle hallatá­ra. Amikor meglátja a kék színű rendőrségi kocsit tetején hangszórókkal, gyorsan föllép a járdára, s néhány pillanat múlva már a legközelebbi saroknál várakozik türelmesen, amíg a gépkocsik elhaladnak. A »hangos« kocsi jó nevelőeszköz: sok embert tart v{sz- sza a szabálytalanságtól. Egy ellenőrző körúton — melyet Kovács János alhadnaggyal és Fodor József szakaszvezető­vel tettük meg — azt tapasztaltuk, hogy nemcsak a gyalogo­sok. hanem a járművezetők figyelmeztetésére is szükség van * * * rendőr jelezte, hogy motorjá­val jöjjön egy kicsit közelebb. Sem nagy hangja, sem pedig felháborodása nem fogadható el. A közúti forgalomban részt vevők kötelesek az ellenőrző rendőrök utasításait végrehaj­tani. — Nem éiek rá a motor tisz­títására, el sem képzelik, mennyi dolgom van — mondta Rakár Géza, a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat művezetője, amikor figyelmez­tették, hogy egy kicsit gondo­sabban kezelhetné a rendelke­zésére bocsátott ED 42-40 rend­számú motorkerékpárt. Vajon ha a sajátja volna, akkor is így elhanyagolná? Barta Lajos iharosberényi lakos kismotorján nem volt kürt. — Lassan megyek, s ha va­laki elém lép, akkor hangosab­ban túráztatok — magyarázko­dott. Esetleg még kiabálhat is, de mit szól, ha majd a gyalo­gost* másféle jelzéssel vála­szolnak! * * * — AZ indulás előtt minden rendben volt, erről meggyőződtem — bizonygatja Szabó János, a csurgói Búzaka­lász Tsz VD 37-97 rendszámú vontatójának vezetője. Hozzá­teszi, hogy égett az irányjelző és a féklámpa is, de bizonyára elromlott útközben. Nem folytathatja útját, a hibát ki kell javítania. Amikor a féklámpát a pótkocsiról le­szerelte, kiderült, hogy nincs is benne égő! Vajon hogyan éghetett az indulás előtt? Jó két méter magasban, a pótkocsin levő csúszós szalma tetején ül Vámos József, a por- rcgszentkirályi Aranymező Tsz tagja. — Figyelmeztettem, hogy szálljon le, de nem volt haj­tcsnak, hogy rakodóinak meg­mondja: állva tilos utazniuk. * * * — MINEK MENJEK ODA, nekem máshova visz az utam! — háborodott fel Vörös Józsit kaposvári kályhás, amikor n zsefet, hogy a jövőben valóban szóljon, és ne engedjen senkit életveszélyben utazni. * * • A felsoroltakon kívül még nagyon sok szabálytalanságot észleltünk. Szolár József, az Állami Biztosító csurgói dol­gozója érvénytelen, átjavítga­tott menetlevéllel motorozott. Imre József zákánytelepi lakos egy éve kismotorozik jogosít­vány nélkül. A balatonszent­györgyi Dél-Balaton Tsz VB 58-33-as rendszámú Zetorja ál­tal vontatott, zsákokkal megra­kott pótkocsi tetején három ember ült. Ezeknek a vezetőknek bi­zony kell a figyelmeztetés. Hangoskocsival vagy anélkül — de határozottan. Érvénytelen a menetlevele Szolár Józsefnek. László KAPOS MÉRŐBEN MEG KELL ÁLLNUNK: az út tel­jes szélességében tehéncsorda ballag. Az állatok nem okol­hatók: ők nem ismerhetik a KRESZ-t, nem tudhatják, hogy az úttest egyik felének szabadon kell maradnia. Ja­kab György tehénpásztornak azonban illene tudnia ezt. Ál­lítása szerint hallott is róla, mégis kényelmesen bandukolt a csorda után, saját elhatáro­zásukra bízva az állatokat. A járművezetők pedig ugyancsak ügyeskedhettek megmutatva, ki hogyan tud kitérni a fenye­gető szarvak, meg-megugró ál­latok elől. * * * CSURGÓ FŐTERÉN áll a hangoskocsi. Seregével jönnek olyan járművek, amelyeknek vezetői feledékenységből vagy felületességből elfelejtették ki­állítani a menetokmányokat. Az 5-ös Pécsi ÉPFU FB 17-89 rendszámú tehergépkocsija ka­vicsot szállít Gyékényesről a Csurgói Faipari Vállalathoz. Menetlevele, szállítási okmá­nya nincs. Vezetője arról is megfeledkezett, hogy a piros irányjelzőt sárgára vagy fehér­re cserélje ki. Három utas nevét írták be az őrtilosi Szorgalom Tsz SA 71-65 rendszámú tehergépkocsi­jának menetlevelére. A kocsin azonban a vezetőn kívül négy felnőtt és egy gyermek tartóz­kodik. — Ejnye, kit nem írtam fel? — töpreng a vezető, a gyermek jelenlétét pedig azzal indokol­ja, hogy a »főnök kisfia, és szeret autózni«. Feledékenysé­Az út teljes szélességében... ge nem nagy rendszeretetrői tanúskodik. Varga Ferenc, az FB 11-57 rendszámú tehergépkocsi veze­tője meg azt nem tartotta fon­landó — védekezik Jeszek Jó­zsef vontatóvezető, ám Vámos ezt tagadja. Talán a 100 forint helyszíni bírság figyelmezteti Jeszek Jó­Életveszélyes utazás — száz forint bírság. Szeptember 19—29: Fegyveres erők hete Honvéd művészek kiállt* tása — Üzemlátogatás, honvédbál — Filmvetítés a Latinka téren Mint minden évben, az idén is nagyszabású ünnepségsorozat előzi meg a fegyveres erők napját. Ka­posváron, szeptember 19-től szep­tember 29-ig rendezik meg a fegy­veres erők hetét. Ma délelőtt 10 órai kezdettel nyílik, és 26-án estig tekinthető meg a Megyei Könyvtárban a Honvéd Képzőművészeti Stúdió hi­vatásos művészeinek tárlata. E hét eseményei közé tartozik az is, hogy a fegyveres erők képvise­lői a város vezetőinek társaságá­ban meglátogatnak több üzemet és iskolát. A Latinka téri hangszer- bolt kirakatában 23-tól 26-ig es­ténként a fegyveres erők életét bemutató filmeket vetítenek, köz­ben a téren az MHS modellezői, rádiósai bemutatót tartanak. Szeptember 26-án délelőtt a Sza­badság parkban a nagyatádi hon­védzenekar szórakoztatja térzené­vel a város lakosságát, este a Fegy­veres Erők Klubjában honvédbált rendeznek, erre bevonulás előtt ál­ló fiatalokat is meghívnak. A fegyveres erők napjának elő­estéjén, szeptember 28-án, kedden este a Latinka Művelődési Házban nagyszabású díszünnepség lesz. Dr. Sólyom Gábor alezredes, megyei rendőrfőkapitány mond ünnepi be­szédet. utána a fegyveres erők mű­vészei műsort adnak. VIDÉKI PREMIERREL KEZDŐDÖTT MEG A SZÍNHÁZI ÉVAD A Duna-parti randevú Kadarkúton Szántó—Szécsén—Fényes Sza­bolcs Duna-parti randevú cí­mű zenés bohózatának kadar­kúti előadásával szerdán este megkezdődött színházunk 1965 —66. évi idénye. Ez az előadás nyitotta meg a tájelőadás-so- rozatot is. Ez a körülmény — a koráb­bi évekhez viszonyítva — po­zitív állásfoglalásra ösztönöz. A belső-somogyi tájolás kiter­jesztése jelzi, méltóan kifejezi a jubileumi év gondolatát: Jus­son el színházkultúránk minél több helyre, minél több láto­gatóhoz ebben az évadban, a Csiky Gergely Színház műkö­désének tizedik évében. A Duna-parti randevú mű­sorválasztása, vidéki premier­je nem hozott osztatlan si­kert. Az együttes határozott igyekezete ellenére is gyakran érezhettünk kezdeti elfogódott­ságot, amit a második felvo­nástól sikerült feloldani egy- egy jó jelenettel, zenei betét­tel, a vígjáték-szituációkban önmagukra talált szereplők já­tékával. És mivel a mérleg a darab jó kétharmadában az ilyen részek javára billen, a néző nem kénytelen csalódott szájízzel távozni. Fennállhat viszont ez az es­hetőség, ha valaki magvas ta­nulságokat, mélyenszántó mon­danivalót vár Riviere francia szerző magyar színpadra ülte­tett, illetve »hazai« körülmé­nyekbe ágyazott vígjátókától. A darabnak akkor volt külö­nösen nagy' közönségsikere, amikor tucatszámra íródtak hasonló témájú zenés darabok kapzsi pénzemberekről, ameri­kai milliomosokról és nagypol­gári környezetükről — különö­sebb társadalomkritika nélkül. A Duna-parti randevú is üz­leti találkozó. Forgács vezér- igazgató a tönk szélén ameri­kai tőkét remél Mr. Kenditől, az amerikás üzletembertől. Az alaphelyzettel összefonódó víg­játéki szituáció figurái, az es­télyibe öltözött furfangos inas meg a szobalány sem ismeret­len: sok elődjükkel találkoz­hattunk a vígjáték-, opera- és operettirodalomban. A rende­zés — Bagó László munkája — érdeme, hogy a nagypolgári alakok jellegzetes tulajdonsá­gait hangsúlyozza, s a szöveg­könyv korlátozott lehetőségein belül törekszik fölismertetni, kinevettetni őket Ez a kriti­kai él azonban így sem veszé­lyes, »vágásra« nem alkalmas, csupán végigsimítja a felszínt. A szerepcseréből sok kacagta­tó bonyodalom származik. Ilyenformán bőven jut lehető­Cikkünk nyomán Intézkedett a Földművelésügyi Minisztérium Lapunk július 27-i számá­ban cikket közöltünk Föl­menjek a miniszterhez? cím­mel. Kifogásoltuk, hogy a Földművelésügyi Miniszté­rium illetékesei még mindig nem döntöttek érdemben Dömötör József főmérnök, Matyiké Ferenc és Nemes János tahi gépszerelők Hid­raulikus függesztőberendezés fölszerelése SZ—100-as típu­sú erőgépre FA—3/2-es alta- lajlazító üzemeltetése céljá­ból elnevezésű újítási javas­latának ügyében. A Földművelésügyi Minisztérium értesítette az újítókat, hogy javas­latukat megvalósíthatónak találta, és tapasztalatcserére bocsátja, ha elvégzik a berendezés megerősíté­sét szolgáló módosításokat. Az újí­tást csak akkor lehet széles kör­ben elterjeszteni, ha biztosítható az importalkatrészek behozatala. A minisztérium fölkérte az újítókat, hogy készítsék el a javaslat mű­szaki leírását, a hidraulika teljes összeállítási rajzát, mellékeljék a kereskedelmi forgalomban besze­rezhető alkatrészek jegyzékét. A Mezőgazdasági Gépkísérleti In­tézet június 28-án néhány beren­dezés elkészítését javasolta kísér­leti célból, mivel az újításon még változtatni kell, a rudazat konst­rukciója nem megfelelő. Dömötör József és társainak elgondolása a gyakorlati célnak megfelel, a fő- igazgatóság szerint az újítók ké­pesek rá, hogy megtervezzék a végleges konstrukciót a tapaszta­latok alapján. A hidraulikus füg­gesztőberendezés elterjesztésének akadálya, hogy olyan alkatrészek­ből készült, amelyek évek óta a hiánycikkek listáján vannak, s csak külföldről lehet importálni őket. Amikor összeállították az al­katrészigényt, nem számoltak a be­rendezéshez szükséges mennyiség­gel. így a berendezés azonnali el­terjesztése veszélyeztetné az alkat­részellátást. A főigazgatóság elő­ször négy berendezésre szerződött az újítókkal, s még ezekhez sem lehetett a központi készletből be­szerezni az alkatrészt. Amikor el­fogadják a végleges konstrukciót, a főigazgatóság megrendeli az al­katrészeket külföldről. Mivel vi­déken elszórtan van ilyen anyag, a főigazgatóság javasolta az újí­tás bevezetését, noha még módosí­tani kell rajta. Az újítók kapcsola­tot teremtettek azokkal a gazdasá­gokkal, melyek használják a be­rendezést, nem akadályozza tehát őket senki sem díjigényük érvé­nyesítésében. Nem sérelmes az újítókra, hogy a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet nem közölte a tavaly októberi kísérletek helyét, mivel az altalajlazítás ideje jú­niusra, júliusra és augusztusra esik. Eddig nem voltak érdemi ál­lásfoglalásra alkalmas kísérletek. sége a közönségnek derültség­re, néhány órás szórakoztató kikapcsolódásra A darabot Fényes Szabolcs kellemes, fülbemászó muzsiká­ja szövi át; a zenekar Tárnái György vezetésével látta el a betétszámok kíséretét. A szereplőgárdából Komlói István kitűnő komikus alakí­tására, Egerváry Klári felsza­badultan komódi ázó szobalá­nyára, Gábor Mara második felvonásbeli kupléjára emlék­szünk szívesen. Kár, hogy a vezérigazgató feleségének alakját olyan halványnak raj­zolták meg a szerzők, így Kol­lár Lívia szép hangja, képes­ségei nem érvényesülhettek kellően. Révész István, Oláh Magda, Homokay Pál és Ba­lázs Andor is hozzájárult a darab néhány kellemes vígjá­téki helyzetének kialakításá­hoz. A Duna-parti randevú elő­adása — az elfogódottságok le­küzdésével — jó, könnyű szó­rakozást nyújthat egy estére. Wallinger Endre Értékes jutalmak a vetési verseny legjobbjainak A rendkívüli időjárás igen nehéz helyzetet teremtett me­zőgazdaságunkban. Késik a ter­mények érési ideje, torlódnak a munkák. A legnagyobb ve­szély az, hogy az időjárás ko­rai elromlása miatt nem sike­rül fontos tennivalókat elvé­gezni. Ha valamikor, akkor most igazán szükség van a leg­nagyobb fokú szervezettségre, a kedvező idő legteljesebb ki­használására. A kormány legutóbbi ülése is foglalkozott az őszi teendők­kel. Felhívta a mezőgazdaság dolgozóit: »Jól szervezett és odaadó munkával igyekezze­nek leküzdeni a hosszú idő óta tartó rendkívüli időjárás miatt bekövetkezett nehézségeket, a termelőszövetkezeti tagok csa­ládtagjai is kapcsolódjanak be nagyobb számban a munkába. Szükségesnek látja a kormány, hogy az ipari és más üzemek is segítsék, minden lehetséges tá­mogatással mozdítsák elő az őszi betakarítás és szántás-ve­tés eredményes elvégzését« — hangsúlyozta a Miniszterta­nács szeptember 16-i üléséről kiadott közlemény. A munkákban nagyon haté­kony buzdító erőnek bizonyul­hat a mezőgazdasági dolgozók nemes vetélkedése. Az őszi ver­senyt a szöllősgyöröki Kossutft Tsz már meghirdette. Kívána­tos, hogy dicséretes kezdemé­nyezése nyomán megyei moz­galom bontakozzék ki. ösztö­nöz a verseny valamennyi ten­nivaló eredményes elvégzésé­re. kivált pedig a legfontosabb időszerű munkára, a kenyérga­bona elvetésére. Evégből a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága értékes tárgyjutalmakat tűzött ki a legjobbak díjazásá­ra. A tárgyjutalmak között rá­dió, televízió, sportfölszerelés, étkészlet stb. szerepel. A 19 000 forint értékű első díjat az a termelőszövetkezet kapja, amelyik a megyében is, járásában is elsőként végzett. Járásonként három-három szö­vetkezetét jutalmaznak 10 000 forintos első, 7000 forintos má­sodik és 5000 forintos harma­dik díjjal. A verseny föltételei az aláb­biak: A meghatározott vetés­terv teljesítése október 31-e előtt úgy, hogy a rozs szeptem­berben, a búza pedig október­ben a földbe kerüljön. A meny- | nyiségi és határidős követel- j menyek mellett a vetés minő- I sége is fontos versenyfeltétel. 1 Az előveteményeknek megfe- I lelő telejelőkészítést kell vé­gezni; megtartani a kívánt ve­tési mélységet; igazoltan tisz­tított és jól csírázott vetőma­got kell felhasználni szükséges mennyiségben, és az utómun­kákat is pontosan, gondosan, szakszerűen el kell végezni. A földművelésügyi minisz­ter által rendelkezésre bocsá­tott összegből vásárolt tárgyju­talmakat a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága a verseny értékelése után haladéktala­nul átadja.

Next

/
Thumbnails
Contents