Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-19 / 221. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1965. szeptemberi*. A Biztonsági Tanács folytatja az indiai—pakisztáni konfliktus vitáját Az ENSZ folyosóin, a nagy­hatalmak és az érintett orszá­gok fővárosaiban egyaránt élénk diplomáciai tanácskozá­sok folynak az indiai—pa­kisztáni konfliktusról, vala­mint a Kínai Népköztársaság és India legújabban kiélese­dett ellentétéről. Nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint New Yorkban, az ENSZ szék­helyén Most amerikai delegá­tus tárgyalt India és Pakisz­tán ENSZ-küldöttével, Gold­berg, az amerikai ENSZ-dele- gáció vezetője pedig Fedoren­ko szovjet küldöttet kereste föl, mielőtt visszarepült volna Washingtonba. B. K. Nehru, India washing­toni nagykövete szombaton negyven percig beszélt Rusk külügyminiszterrel, s hír sze­rint azt kérte, hogy az Egye­sült Államok, tekintettel az Indiához intézett ultimátum jellegű kínai jegyzékre, ne ta­gadja meg Indiától a további fegyverszállításokat Az AP és a Reuter szemleírói szerint Washington a fegyverszállítá­sok további folyósításának le­hetőségét mérlegeli. Egyidejű­leg Londonban P. N. Haksar, India helyettes főmegbízottja (helyettes nagykövete a nem­zetközösségi ügyekkel foglal­kozó minisztériumban) tiltako­zó jegyzéket nyújtott át, mert Anglia az indiai—pakisztáni konfliktus miatt leállította az Indiának szánt hadianyagok, közöttük előzetesen megren­delt harci repülőgépek szállí­tását. Nyugati jelentések szerint Sasztri indiai miniszterelnök pénteken Űj-Delhiben beszédet mondott az Indiai Kongresszus Párt vezetői előtt, s ebben je­lezte, hogy a kínai' jegyzék ügyében kormánya »fölvette a kapcsolatot a baráti nagyhatal­makkal«. Sasztri súlyos váddal illette mind Pakisztánt, mind Kínát, azt állította, hogy a két ország »a konfliktus kezdeté­től fogva együttműködött«. Sasztri kijelentette, hogy »ameddig szükséges, India har­colni fog«. Az Űj-Kínai hírügynök-v' pénteken arról számolt be, hogy szeptember 11-e és 16-a között indiai katonák a kínai —indiai határ nyugati szekto­rában kínai területre léptek. Nyugati jelentések szerint az indiai hadsereg két menetosz­lopa, páncélos támogatással, heves csatákat vív a nyugat­pakisztáni Sialkot térségében. Az indiai offenzíva szerdán kezdődött el, és még most is tart. Az erről szóló pakisztáni közlemény, bár nagy indiai veszteségekről számol be, azt nem tünteti fel, hogy az in­diai előnyomulást végleg meg tudták-e állítani. Pakisztán szerint Sialkotban az indiai fél 87 tankot vesz­tett, szeptember elseje óta pe­dig összesen 438-at semmisí­tettek meg vagy rongáltak meg a pakisztáni erők. India szom baton azt közölte, hogy a pa­kisztáni légierő Punjab állam területén bombatámadásokat hajtott végre, bombázott eg) katonai kórházat is, s ennek következtében négyen meg­haltak. Az ENSZ Biztonsági Taná csa szombaton délután csak­nem másfél órás késéssel ült össze, hogy folytassa az indiai —pakisztáni konfliktus vitáját, és meghallgassa Zafar pakisz­táni igazságügy-miniszter be­szédét. (MTI) Egy év múlva arab „csúcs“ Algírban Az arab csúcsértekezlet vé­geztével Hasszuna, az Arab Liga főtitkára felolvasta a külügyminiszterek jóváha­gyott jelentését, a szolidaritá­si paktumot és a csúcstalál­kozó deklarációját. A dekla­ráció hangsúlyozza, hogy az államfők elsősorban az arab szolidaritás kérdéseit tanul­mányozták, mely az akció­egység alapja a kolonializ- mus, a cionizmus és az ide­gen elnyomás elleni harcban, valamint az arab országok gazdasági és társadalmi meg­szilárdításában. Az Arab Liga szóvivője az értekezlet után közölte, hogy módosítják a kormányfők ta­nácsának működését. Ezentúl az arab államok kormányfői­nek értekezlete minden év márciusában összeül. A közös arab parancsnokság megbízást kap, hogy a palesztinai fel­szabadító hadsereg részvéte­lével folytassa a palesztinai fegyveres erő kiképzését, és a szükséges katonai védelem biztosítása alapján folytassák a Jordán és mellékfolyói ví­zének felhasználására irá­nyuló munkálatokat. (MTI) Szerdán mutatkozik be az új görög kormány Az újonnan felesküdött Sztefanopulosz-kormány 18 mi­niszteréből tíz már részt vett a bukott Novasz- és Cirimo- kosz-kormányokban, továbbá hat kormánytag került ki a Papandreutól elpártolt Cent­rum Unióból és egy-egy a két jobboldali pártból, a Nemzeti Radikális Unióból, illetve a Haladó Pártból. Ez utóbbi ket­tő tárcanélküli miniszter, ami ^.csak kihgngsúyozza, hogy az -*új kormány a jobboldal »jelké­pes« támogatását élvezi. Egyébként az új koalíciós kor­mány toldozott-foldozott vol­tára jellemző, hogy az előző­leg bukott két kormányfő, No­vasz és Cirimokosz ezúttal mi­niszterelnök-helyettes lett. Két miniszteri tárcát fenntartottak újabb centrum párti képvise­lőknek. Az új kormány szerdán mu­tatkozik be a parlamentben. Sztefanopulosz arra számít, hogy 152 szavazatot sikerül megszereznie a 300-ból, tehát egy szavazattal többet a szük­ségesnél. Az új kormány eskütétele sem zajlott le simán. Az eskü­tétel alatt Athén utcáin tün­tető tömeg követelte a válasz­tásokat. A rendőrség nehezen szorította vissza a tízezres tö­meget. Papandreu pénteken este szégyenteljesnek bélyegez­te az aktust. A király ismételt kísérletei — mondotta — visz- szaélést jelentenek az uralko­dói jogokkal, és megsértik a törvényes rendet. Az új kor­mány, akárcsak a mai parla­ment, már nem felel meg a népakaratnak. (MTI) PARTIZÁNOK DA NANG KÖRÜL (Folytatás az 1. oldalról.) körül ismét partizánok jelen­tek meg. A tengerészgyalogo­sok harcba szálltak ellenük. Tovább tevékenykednek a fel­szabadító erők Saigon térségé­ben is. A partizánok zárótü- zében veszteségeket szenve­dett egy őrállás legénysége. A demilitarizált övezet fö­lött légitevékenységet folytató amerikai repülőgépek, miután pénteken a Fbn Hai-i hídnak a VDK-hoz tartozó északi ré­szét bombázták, szombaton gyilkos bombaterhüket téve­désből a híd déli részére, sai- goni szövetségesük felségterü­letére szórták. Hét dél-vietna­mi rendőr és a táborban élő húsz családtagjuk esett áldo­zatul a támadásnak. Rajtuk kí­vül életét vesztette még tíz munkás. Harmincán súlyosan megsebesültek. Az anyagi kár is tetemes. Tizenegy épület, beleértve a rádióállomást és a hadianyagraktárt, a levegőbe repült. Több jármű kiégett Egyes jelentések szerint a támadást végrehajtó négy amerikai repülőgép nemcsak bombázta, hanem rakétákkal lőtte és géppuskázta is a tá­bor területét A 17. szélességi fok mentér, elterülő demilitarizált övezet­ben az 1954-es genfi megálla­podások tiltanak mindenfajta katonai tevékenységet. A Ben Hai határfolyó hídjának kö­zépén a levegőből is jól ki­vehető széles fehér sáv jelzi a demarkációs vonalat Az ag- resszorok pénteki légitámadá­sa során a VDK őrszemélyze­tének három tagja halt meg. A nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság tagjai vizs­gálatot indítottak a demilita­rizált övezet bombázásának ügyében. (MTI) Ma: választások Ny ugat-Német or szagban A mára kitűzött parlamenti választások előestéjén nyilvá­nosságra hozott közvélemény­kutató jelentések az előző he­tekhez képest változatlan ká­ét mutatnak. Továbbra is szokatlanul nagy a véleményt nem nyilvánító választók szá­ma. Becslések szerint a 38 millió választó jogosult közül 9,5 millió a hét elején még mindig nem döntött. Közülük ötmillió előreláthatólag mégis szavazni fog. Az ő szavazatuk megoszlása billenti majd a mérleget a kereszténydemok­raták vagy a szociáldemokra­ták javára. Az EMNID inté­zet szerint a véleményt nyil­vánító szavazók 41 százaléka a CDU—CSU, 45 százaléka az SPD, 7 százaléka az FDP, 3 százaléka pedig a kisebb pár­tok mellett foglal állást. Ke- resztényoemokrata körökben általában azt remélik, hogy az ingadozók az utolsó pilla­natban mégis a keresztényde­mokratákra szavaznak majd, nem utolsósorban a hét fo­lyamán bekövetkezett külpoli­tikai fejlemények hatására. A kommentátorok egyönte­tűen azt hangoztatják: a vá­lasztások küszöbén azért ilyen szokatlanul nagy a ha­tározatlanok, az ingadozók szűrne mert a választási kampánvban nem bontakozott ki világos alternatíva a veze­tő pártok programja között, s rr' : inkább : r.ó’ag hatot­tak a választókra azok a kombinác'ck. amelyek a vá­lasztás utáni különböző koa­líciós lehetőségekről szólnak, így a választó nem tudja, hogy szavazatával tulajdon- képpet kit és milyen politi­kát támogat. (MTI) ' —v Az ENSZ-közgyülésen részt vevő magyar küldöttség ösz- szetételét jóváhagyta az Elnö­ki Tanács. A küldöttség veze­tője Péter János külügymi­niszter, tagjai: Mód Péter, a külügyminiszter első helyette­se. Csatordai Károly nagykö­vet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője, dr. Beck János, a Magyar Nép- köztársaság kubai nagykövete dr. Ustor Endre és Lőrincz Tamás, a Külügyminisztérium főosztályvezetői. Comeliu Manescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság külügyminisztere, aki Péter János külügyminiszter meg­hívására szeptember 15—18-a között baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban, szombaton elutazott Buda­pestről. Cyrankiewlcz lengyel mi­niszterelnök hétfőn Klaus kancellár meghívására Auszt­riába érkezik. Kcldisnek, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája el­nökének a tudomány terén kifejtett érdemeiért a Nem­zetközi Űrhajózási Akadémia különdíját ítélték oda. A 16. nemzetközi űrhajózá­si kongresszuson bejelentet­ték, hogy a következő kong­resszust 1966 októberében Madridban fogják megtartani. A Nemzetközi Űrhajózási Szövetség elnökévé ismét William Pickeringet, a kali­forniai technológiai intézet vezetőjét választották meg. A Nicoale Ceausescu vezette román párt- és kormánykül­döttség bulgáriai hivatalos lá­togatásáról szombaton érke­zett Bukarestbe. Moszkvában a szovjet és csehszlovák hatóságok egyez­ményt írtak alá, amelynek ér­telmében rokoni látogatások­nál, valamint barátoknál és ismerősöknél tett látogatásnál megszűnik a vízumkényszer a Szovjetunió és Csehszlovákia között. Négy rendőrt megöltek Ismeretlen tettesek meg­gyilkoltak négy koppenhágai rendőrt szombat hajnalban. A gyilkosság körülményeiről egyelőre csak az ismeretes, hogy mind a négyen lopott kocsit próbáltak leállítani Koppenhága külvárosában, Amager szigetén. A tolvajok |zöld Simcában menekülnek. A rendőrséget teljes erővel mozgósították, az általában fegyvertelenül járó koppenhá­gai városi rendőrség tagjai golyóálló mellényeket, gép­pisztolyokat kaptak. A FEUDALIZMUSBÓL A SZOCIALIZMUSBA Üj szálloda Ulánbátorban. Amikor néhány éve a szov­jet Távol-Kelet ékessége, a Bajk 1 -tó égszínkék tükrében nézegettük magunkat és a körülötte hatalmasodó hósap­kás hegyeket, egyik szovjet barátunk messze a távolba nézett, és karjával jelezve mondta: »Ott a hegyek mö­gött egy nagy ország kis né­pe él: a mongolok ...« S most megint Irkutszkban vagyok, Kelet-Szibéria nyüzs­gő-pezsgő fővárosában, ahon­nét IL—18-asunk újabb start után átível ezerméteres he­gyeket, végtelen erdőségeket, meredek szakadékokat, folyó­kat, legelő nyájakat és apró, fehéren izzó jurtákat. Végül egy hatalma felhőből kibuk­kanva megpillantjuk a he- pvek övezte, völgyben fekvő várost, Ulánbátort. Korábban sok mindent hal­lottam Mongóliáról, de talál­kozva a valósággal, minden több volt a vártnál, az előre elképzeltnél. A repülőtérről a ’'árosba vezető bitumenes út, a nagy gépkocsiforgalom, a főváros széles utcái, modern és megkapó stílusban épült lakóházai, középületei, mind­mind kellemes prológusa volt egy ismeretlen néppel és al- kotásp-' ^l ló találkozásom­nak. Egy héttel érkeztem azután, hogy a népi forradalom negy- vennegyedik évfordulóját ün­nepelték olyan méltósággal, amely kifejezésre juttatta a nép tiszteletét és bizalmát történelmének legnagyobb vív­mánya iránt. Még ekkor is főváros szerte az ünneplés számos jelével találkoztunk és azzal a szenzációval, hogy a harminc kilométeres lovas- versenyt — a felnőtteket is megelőzve — egy hatéves kis­fiú nyerte meg. A Szuhe Bátorról, a forra­dalom vezéréről elnevezett té­ren a nagy forradalmár lo­vasszobra áll. Körülötte a klasszikus stílű prózai szín­ház, a parlament és az Ulán­bátor Szálloda. Barátaink al­kotásaiból ömlik a történe­lem. A szépsége, és napfényes Ulánbátor! Amikor járom hatalmas áruházát — amelyre itthon is büszkék 'ennénk; amikor lá­tom, hogy a közlekedő autók az itthoniv teliesen azonos villanyrendőrnek engedelmes­kednek; vagy amikor rápil­lantok a magyar nagykövet­séggel csaknem átellenben le­vő tudománvos akadémiára, az egyetemek, technikumok épületére — döbbenten ébre­ik arra, ho” ’ig több mint négy évtizeddel ezelőtt óriási elmaradottsápot talált itt a forradalom. Egy olyan orszá­got, amelynek a legfőbb is­mertetőié a gazdasági és szel­lemi nyomorúság, az emberek kiszolgáltatottsága, a kül- és belföldi kereskedők, feudá­lis urak és lámák eldorádója volt. Azokban a letűnt időkben a férfilakosságnak csaknem fele 700 lámakoiostorban élt, és nagyjából kerek egymillió em­bert a buddhizmus szellemi rabsága sorvasztott. De 1921- ben a népi forradalom győzel­mével létrejött az aratók — állattenyésztők — forradalmi diktatúrája, és az akkor még egyetlen szocialista országra, a Szovjetunióra támaszkodva, soha nem látott történelmi fo­lyamat kezdődött a világ ta­lán legelmaradottabb táján: egy nép a feudalizmusból köz­vetlenül a szocializmusba ve­zető útra lépett. Meglehet, fölösleges megem­líteni, mindez milyen — szá­munkra elképzelhetetlen — nehézségek közepette ment végbe küszködve az ellenfor­radalom állandóan leselkedő és alkalomadtán támadó erői­vel és a gazdasági elmaradott­sággal. És mégis, a negyvenes években már a szocializmus építésének közvetlen feladatai kerülhettek napirendre. De a törekvéseket lassította a má­sodik világháború, hiszen Mongóliát nagyjából három évtizeden át kapitalista kör­nyezet is övezte. Ezekben az években több mint négyezer kilométeres ha­tárt kellett védelmezni, ami fölemésztette a költségvetés 50—60 százalékát. És ráadásul ismernünk kell az ország ked­vezőtlen természeti és éghaj­lati viszonyait, azt például, hogy a csapadék alig éri el évenként a 200—250 millimé­tert, hogy egész éven át mind­össze 100 fagymentes nap van; a hideg és a meleg a legszél­sőségesebb maximumokat éri el, és akkor máris kézenfekvő, hogy mindazt, amit építettek, milyen nagy becsben tartják. Tehát az elmúlt évtizedek­ben építés folyt a javából. Már a harmincas évek elején létrehozták a több részlegből álló ipari kombinátot Ulánbá­torban, gépjavító üzemet, erő­művet építettek és megkezdő­dött a gépkocsi- és vasúti szál­lítás is. Darhan városában épül az ország legnagyobb ipa­ri központja. Egy olyan or­szágban, ahol nemrégiben még az ipari termeléssel együtt a munkásosztály is ismeretlen volt, ma már 55—60 000 mun­kás van, s száma a további iparosodással egyre növekszik. Ebben az évben harminc ipari létesítmény kezdi meg működését. Ulánbátorban la­kásépítő kombinát épült. El­készült a toszonszengelei fa- feldolgozó kombinát és a Sza- lin—Gol-i bánya. Az utóbbi 10 évben az ipar termelése meg­négyszereződött. A gazdag ás­ványkincs-lelőhelyek feltárása nyomán fejlesztik az olajipart, az ércbányászatot, a fém- és fafeldolgozóipart, de a bőr- és lábbeli, nyomda-, gyógyszer- és élelmiszeripart is. Alig öt éve fejezték be a parasztgazdaságok szövetkeze­tesítését. Az állami gazdaságok és gépállomások mellett 294 mezőgazdasági egyesülés ala­kult, amelyek szinte kizárólag állattenyésztéssel foglalkoz­nak. A szövetkezetek méretei­re jellemző, hogy a mi fogal­maink szerinti egy járásban csak egy szövetkezet van, át­lagosan 1000 taggal és 58 000 állattal. Az a mongol nép, amely csekély kivétellel nem ismerte az olvasást és a betűvetést, huszonhárom év óta fokoza­tosan több fakultásos egyete­met hozott létre orvos-, állat­orvos-, közgazdász- és tanár­képzéssel. S amire nagyon büszkék, egyetemeiken szov­jet, bolgár, kínai, lengyel, ko­reai, magyar, csehszlovák ét vietnami diákok is tanulnak. Weither Dániel Következik: Akik nálunk tanultak..*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents